Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-04 / 206. szám
Mostoha körülmények között A szarvasmarhaprogram Kisrejkcn Veszteséggel zárta a ldsvej- kei Szabadság Termelőszövet, kezet az 1971-es esztendőt. A szövetkezetei szanálták. A veszteség — mint az olykor előfordul — itt nem hanyagságból, gondatlanságból, hozzá nem értésből származott. A kisvejkei tsz egy az ország sok termelőszövetkezete közül, amely mostoha körülmények között gazdálkodik. Kedvezőtlenek a termőhelyi adottságok; a lejtős-dombos terület jórészt gépi művelésre alkalmatlan, a talaj gyenge minőségű. rossz szerkezetű, nagy az erózió. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kisvejkei és a hozzá hasonlóan mostoha körülmények között gazdálkodó szövetkezeteket sorsára kell hagyni. Helyzetükön központi és helyi összefogással kell és lehet javítani, hisz ezek a szövetkezetek saját erejükből — az alacsony termésátlagok és a kisebb bevétel miatt — egyelőre semmiféle vonatkor zásban nem tudnak felzárkózni a jó szövetkezetek mögéj Szükségszerű tehát keresni a módját annak, hogy miképp lehetne az adottságoknak megfelelően a lehető legtöbbet kisajtolni a földből, kutatni azt, hogy milyen gazdálkodási szerkezet felel meg leginkább a lehetőségnek. Sokféle útja,’ módja van en_ hek; van ahol nagyarányú erdőtelepítésbe fogtak, másutt az intenzív növénytermesztést tartják előnyösnek. Egy azonban bizonyos: a meglévő tudományos technikai eredmények mellett nemcsak a táj adottságait, hanem az évszázados hagyományokat is figyelembe kell venni. A „gyenge földeken” mindig is az állattenyésztés virágzott, s úgy tűnik ki- eebb-nagyobb kitérő után ismét az állattenyésztés, főként pedig a szarvasmarhatartás jelenti a biztonságot, », ,í Ezt felismerve láttáit munkához a szanálás után Kis- vejkén is. A dolog azonban sokkal összetettebb annál, mintsem egy egyszerű határo. zattal az állattenyésztés fejlesztését tűzzék ki célul. Mindenekelőtt a munka- és üzem. szervezés új alapjait kellett megteremteni ahhoz, hogy hosszú távon is biztonságosan tudjanak gazdálkodni. Első lépésként még az 1971-es évben központi gépműhelyt építettek. Két év alatt lecserélték a gépállományt, s kilenc erőgépet vásároltak. Az új gépek vásárlása, s a rendszeres központi javítás növeli a gépek teljesítőképességét, hisz a dombos területen az erőgép öt év után már nem erőgép. A gépek üzem közben gyakrabban szorulnak javításra, mint sík területen. Törekedtek, s ma is arra törekszenek, hogy maximálisan kihasználják a nagy teljesítményű gépeket, az erőgépek két műszakban, illetve nyújtott műszakban üzemelnek. A szanálási eljárás után a szövetkezet vezetői nyíltan, őszintén elbeszélgettek a tagokkal, kérték és meg is kap. ták a tagok megértését, támogatását. A korábbi harmados művelésről gépi művelésre, vegyszeres gyomirtásra tértek át, s a nagy kézi munkát igénylő növények — dohány, cukorrépa, pillangósok — gondozására tudták az erőket koncentrálni. Mindez már az elmúlt évben éreztette hatását A tagoknak 12 százalék nyereséget fizettek, részben pénz, részben termény formájában már a biztonsági alapra is került Rendszeresen vizsgálják a talajt, s évenként pontosan tudják a visszapót- landó tápanyag összetételét és mennyiségét A termelés így sokkal biztonságosabb, a kevesebb, de jó agrotechnikával művelt növény magasabb termést ad. Soha annyi búza nem termett a szövetkezet földjén, mint idén: hektáronként 33,6 mázsát takarítottak be. Noha ez az eredmény elmarad a 40 mázsa feletti megyei átlag mögött, Kisvejkén akkor is rekordtermésnek számit; három esztendő alatt kilenc mázsával emelkedett a búza hol-, dankénti termésátlaga. Ä szövetkezet vezetősége 1972-ben úgy döntött, hogy felszámolja az abrakigényes sertésállományt, s az intenzív szarvasmarhatartásra tér át. A sovány földön biztonsággal megterem a szálas takarmány. Az üzem adottságai pillangós' növények termesztésére alkalmasak, de más takarmány- növények termesztése is kifizetődő. A szarvasmarhatartásnak azonban alapvető feltétele a korszerű istálló, a hozzáértő szakember, és a jó minőségű takarmány. Csakhogy. A jelenlegi szarvasmarha-létszám 975, s ebből 746 férőhely áll a szövetkezet rendelkezésére, az állomány egy részét pedig alkalmi épületekben helyezik eL Távlati elképzelések szerint a tehénlétszámot 1975-re ötszáz, ra. 1980-ra hatszázra, 1985-re nyolcszázra emelik, üszőnevelű, tehenészeti és marhahizlaló, telepet építenek. Az első fázisban 1974-ben egy kétszáz férőhelyes tehenészeti telep építése lenne szükséges, amit később négyszáz férőhelyesre bő- vítenének. A következő lépés egy újabb négyszáz férőhelyes szakosított tehenészeti telep lenne. Az építkezés első részének költségeit dotációból és ■OffUtószezon a Balaton partján A Balatonon. annak ellenére, hogy vasárnap nyárias volt az időjárás, az idegenforgalom inkább már utószezon-jellegű- 7!ek számítottt. Építkezők figyelem! KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ JUGOSZLÁV MÉSZHIDRÁT KORLÁTLANUL KAPHATÓ a Pécs—szekszárdi TÜZÉP-telepeken. (63) hitelből akarják biztosítani, a további költségeket dotációból és a már meglévő saját erőből fedeznék. Mindezek azonban egyelőre tervek. S ha csupán saját ere. jükre támaszkodhatnának, hosszú ideig tervek is maradnának. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek egy korábbi rendelkezés szerint a szarvasmarha-tenyésztéshez támogatást kaphatnak. A szövetkezet vezetői ez év márciusában az ágazat fejlesztéséhez anyagi támogatást kértek. Mivel más megyékben több a nehéz körülmények között gazdálkodó tsz, mint Tolna megyében, ezért a meglévő központi alapból támogatást nem kaptak. A megyei tanács viszont ismerve a termelőszövetkezet körülményeit, megyei keretből hatszázezer forint támogatást ígért, ami az induláshoz, a beruházás megkezdéséhez ele- ; gén dó. Ä szövetkezet árbevétele 58 százalékban a növénytermesztésből, 42 százaléka pedig az állattenyésztésből származik jelenleg. Ha sikerül a program megvalósítása, s ha a tehén- létszám 600—700-ra emelkedik, az árbevétel aránya megfordul, s> hatvan százalékát az állattenyésztés adja. Ha időközben kedveznek a körűimé, pyek, a szövetkezet 1980-ra zárkózik fel a közepes, vagy a jobb termelőszövetkezetek sorába. Mindez azonban nem kevés munkával, fáradsággal, utánajárással, s anyagi lekötöttséggel jár. A szövetkezet vezetőinek, dolgozóinak szívós akarata, tervszerű előrelátása, a helyi adottságok pontos ismerete a biztosíték arra, hogy tervük valóra válik. Ünnepség Pusztaszeren Á Csongrád megyei Pusztaszer határában lévő millenniumi emlékműnél, a hatalmas talapzatra emelt Árpád-szobor, nál vasárnap megtartották a hagyományos emlékünnepséget és nagygyűlést. Az ünnepségre mintegy tizenötezren gyűltek össze a megye városaiból, községeiből. Az emlékmű előtt emelt- dísztribünön délelőtt tíz órakor Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Ünnepi beszédében méltatta az Anonymus feljegyzése szerint ezen a helyen tartott első magyar országgyűlés, majd az országosan ugyanitt megkezdőit „második honfoglalás”, a földosztás jelentőségét. Ezután Péter János a külpolitikai helyzetről beszélt, Győri Imic, a megyei pártbizottság első titkára a megye rohamos ipari, mezőgazdasági, kulturális fejlődéséről szólott, 6 egyebek között elmondotta, hogy ezen a történelmi nevezetességű helyen nemzeti emlékparkot alakítanak ki. A nagygyűlés után népünnepély, kulturális műsor következett. (MTI) Szakszervezeti bizottságok a dombóvári öregekért A dombóvári városi szakmaközi bizottság és a tanács egészségügyi csoportja elvégezte azt a fölmérést, aminek célja az volt. hogy megállapítsa. hány egyedülálló, segítségre szoruló idős ember él Dombóvárait. Számuk tekintélyes, meghaladja a százat. A fölmérést követően. most írásban keresi meg a szakmaközi bizottság a jelentősebb taglétszámmal rendelkező szakszervezeti alapszervezeteket. azt javasolva ebben, hogy vállalkozzanak a listán szereplő magányos öregek egyiké- nek-másikának gondozására, segítésére. Mint azt az akció megindítóitól megtudtuk. az idős emberek segítésére, támogatására szánt mozgalomban elsősorban az üzemek szocialista brigádjaira számítanak. Ezek a brigádok, munkáskollektívák szabályos megállapodást kötnek még ebben az évben pártfo^ goltjaikkaL E megállapodásban az is szerepel majd. hogy milyen rendszeres támogatást ajánlanak föl a segítségre szó- rutának a patronálok, A szakmaközi bizottság ét a városi tanács egészségügyi csoportja egyébként évenként mérlegre teszi majd a mozgalomban részt vevő szocialista brigádok és más kollektívák munkáját, 1 d- ■> l Acélh áló-szerelők Ä szakma a vasbetonszerelő, bői vált ki, mondhatjuk új szakmának is az acélháló-sze. relést. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat mintegy hat éve intenziven foglalkozik az új építési technológiák bevezetésével. A francia utinor építési mód meghonosodott már megyénkben is, sőt éppen ennél a vállalatnál tovább fejlesztették. a mi viszonyainkhoz alkalmazták. A vállalat mérnökei a poli- gon — kisblokkos — házépítést is kidolgozták. A Központi telepen bővítették a vasbetonszerelő üzemet, megszervezték az új termék sorozatgyártását. Ä zsaluzatot kitöltő betonba a statikai igénybevételnek, a tervnek megfelelően hálószerkezetű acélt kell tenni. A betonacélt eddig kézzel szerelték. Fáradságos, nehéz munka volt ez. A gurigában érkező öt-hat mázsa súlyú hatos-nyolcas betonacélt először nyújtani ~ egyenesíteni — kellett, majd pedig méretre vágni, s csak ez után lehetett szerelni, a tervnek megfelelő formáikat építeni acélhuzalból. A hagyományos betonozásnál sok élő munkát használtak fel — a helyszínen. Most az előre-; gyártó üzemben megfelelő célgépek munkába állításával lentősen könnyítettek a mun4 kán; Az utinor-poligon sziszt "téma szerint épülő házak acélhálóit például a fáradságos drótozás helyett ponthegesztőj vei erősítik össze. A kész táb-j Iákat szállítják az építkezésre) Jelenleg Mohácson dolgoznak! utinor lakóházak építésénél, a következő hónapokban az új típusú alagútzsaluzásos házak építését Pakson is megkezdik! Képünkön egy lakás falába szükséges acélhálón dolgoznak a vasbeton-, illetve most más acélháló-szerelők. , “ PJ - l Foto: G. K. A szállók vendégseregemig élvezte a kellemes környezetet, a 22 fokos Balaton-vizet. A kempingekben is sok ezren tartózkodnak még. a vendégek jórésze azonban augusztus utolsó napjaiban elhagyta a magyar tengert. Vasárnap húsz-harmincezer- re becsülték azoknak a számát, akik kirándultak a tópart negyven nyaralótelepére. A Balatonon vasárnap még élénk volt a hajóforgalom, s a főszezoni menetrend szerint közlekedtek még a komphajók. Hétfőtől azonban a kompok járatainak számát felére csökkentette a MAHART. (MTI)
