Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-04 / 206. szám

Mostoha körülmények között A szarvasmarhaprogram Kisrejkcn Veszteséggel zárta a ldsvej- kei Szabadság Termelőszövet, kezet az 1971-es esztendőt. A szövetkezetei szanálták. A veszteség — mint az olykor előfordul — itt nem hanyag­ságból, gondatlanságból, hozzá nem értésből származott. A kisvejkei tsz egy az ország sok termelőszövetkezete közül, amely mostoha körülmények között gazdálkodik. Kedvezőt­lenek a termőhelyi adottsá­gok; a lejtős-dombos terület jórészt gépi művelésre alkal­matlan, a talaj gyenge minő­ségű. rossz szerkezetű, nagy az erózió. Mindez azonban nem jelen­ti azt, hogy a kisvejkei és a hozzá hasonlóan mostoha kö­rülmények között gazdálkodó szövetkezeteket sorsára kell hagyni. Helyzetükön központi és helyi összefogással kell és lehet javítani, hisz ezek a szövetkezetek saját erejükből — az alacsony termésátlagok és a kisebb bevétel miatt — egyelőre semmiféle vonatkor zásban nem tudnak felzárkóz­ni a jó szövetkezetek mögéj Szükségszerű tehát keresni a módját annak, hogy miképp lehetne az adottságoknak meg­felelően a lehető legtöbbet ki­sajtolni a földből, kutatni azt, hogy milyen gazdálkodási szer­kezet felel meg leginkább a lehetőségnek. Sokféle útja,’ módja van en_ hek; van ahol nagyarányú er­dőtelepítésbe fogtak, másutt az intenzív növénytermesztést tartják előnyösnek. Egy azon­ban bizonyos: a meglévő tudo­mányos technikai eredmények mellett nemcsak a táj adott­ságait, hanem az évszázados hagyományokat is figyelembe kell venni. A „gyenge földe­ken” mindig is az állattenyész­tés virágzott, s úgy tűnik ki- eebb-nagyobb kitérő után is­mét az állattenyésztés, főként pedig a szarvasmarhatartás je­lenti a biztonságot, », ,í Ezt felismerve láttáit mun­kához a szanálás után Kis- vejkén is. A dolog azonban sokkal összetettebb annál, mintsem egy egyszerű határo. zattal az állattenyésztés fej­lesztését tűzzék ki célul. Min­denekelőtt a munka- és üzem. szervezés új alapjait kellett megteremteni ahhoz, hogy hosszú távon is biztonságosan tudjanak gazdálkodni. Első lé­pésként még az 1971-es évben központi gépműhelyt építettek. Két év alatt lecserélték a gépállományt, s kilenc erő­gépet vásároltak. Az új gépek vásárlása, s a rendszeres köz­ponti javítás növeli a gépek teljesítőképességét, hisz a dom­bos területen az erőgép öt év után már nem erőgép. A gé­pek üzem közben gyakrabban szorulnak javításra, mint sík területen. Törekedtek, s ma is arra törekszenek, hogy maxi­málisan kihasználják a nagy teljesítményű gépeket, az erő­gépek két műszakban, illetve nyújtott műszakban üzemel­nek. A szanálási eljárás után a szövetkezet vezetői nyíltan, őszintén elbeszélgettek a ta­gokkal, kérték és meg is kap. ták a tagok megértését, támo­gatását. A korábbi harmados művelésről gépi művelésre, vegyszeres gyomirtásra tértek át, s a nagy kézi munkát igénylő növények — dohány, cukorrépa, pillangósok — gon­dozására tudták az erőket kon­centrálni. Mindez már az elmúlt évben éreztette hatását A tagoknak 12 százalék nyereséget fizettek, részben pénz, részben termény formájában már a biztonsági alapra is került Rendszeresen vizsgálják a talajt, s évenként pontosan tudják a visszapót- landó tápanyag összetételét és mennyiségét A termelés így sokkal biztonságosabb, a keve­sebb, de jó agrotechnikával művelt növény magasabb ter­mést ad. Soha annyi búza nem termett a szövetkezet földjén, mint idén: hektáronként 33,6 mázsát takarítottak be. Noha ez az eredmény elmarad a 40 mázsa feletti megyei átlag mögött, Kisvejkén akkor is rekordtermésnek számit; há­rom esztendő alatt kilenc má­zsával emelkedett a búza hol-, dankénti termésátlaga. Ä szövetkezet vezetősége 1972-ben úgy döntött, hogy felszámolja az abrakigényes sertésállományt, s az intenzív szarvasmarhatartásra tér át. A sovány földön biztonsággal megterem a szálas takarmány. Az üzem adottságai pillangós' növények termesztésére alkal­masak, de más takarmány- növények termesztése is kifi­zetődő. A szarvasmarhatartás­nak azonban alapvető feltétele a korszerű istálló, a hozzáértő szakember, és a jó minőségű takarmány. Csakhogy. A jelen­legi szarvasmarha-létszám 975, s ebből 746 férőhely áll a szö­vetkezet rendelkezésére, az állomány egy részét pedig al­kalmi épületekben helyezik eL Távlati elképzelések szerint a tehénlétszámot 1975-re ötszáz, ra. 1980-ra hatszázra, 1985-re nyolcszázra emelik, üszőnevelű, tehenészeti és marhahizlaló, telepet építenek. Az első fázis­ban 1974-ben egy kétszáz férő­helyes tehenészeti telep építé­se lenne szükséges, amit ké­sőbb négyszáz férőhelyesre bő- vítenének. A következő lépés egy újabb négyszáz férőhelyes szakosított tehenészeti telep lenne. Az építkezés első ré­szének költségeit dotációból és ■Off­Utószezon a Balaton partján A Balatonon. annak ellené­re, hogy vasárnap nyárias volt az időjárás, az idegenforgalom inkább már utószezon-jellegű- 7!ek számítottt. Építkezők figyelem! KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ JUGOSZLÁV MÉSZHIDRÁT KORLÁTLANUL KAPHATÓ a Pécs—szekszárdi TÜZÉP-telepeken. (63) hitelből akarják biztosítani, a további költségeket dotációból és a már meglévő saját erőből fedeznék. Mindezek azonban egyelőre tervek. S ha csupán saját ere. jükre támaszkodhatnának, hosszú ideig tervek is marad­nának. A kedvezőtlen adottsá­gú szövetkezetek egy korábbi rendelkezés szerint a szarvas­marha-tenyésztéshez támoga­tást kaphatnak. A szövetkezet vezetői ez év márciusában az ágazat fejlesztéséhez anyagi támogatást kértek. Mivel más megyékben több a nehéz kö­rülmények között gazdálkodó tsz, mint Tolna megyében, ezért a meglévő központi alap­ból támogatást nem kaptak. A megyei tanács viszont ismerve a termelőszövetkezet körülmé­nyeit, megyei keretből hat­százezer forint támogatást ígért, ami az induláshoz, a beruházás megkezdéséhez ele- ; gén dó. Ä szövetkezet árbevétele 58 százalékban a növénytermesz­tésből, 42 százaléka pedig az állattenyésztésből származik je­lenleg. Ha sikerül a program megvalósítása, s ha a tehén- létszám 600—700-ra emelkedik, az árbevétel aránya megfor­dul, s> hatvan százalékát az állattenyésztés adja. Ha idő­közben kedveznek a körűimé, pyek, a szövetkezet 1980-ra zárkózik fel a közepes, vagy a jobb termelőszövetkezetek so­rába. Mindez azonban nem kevés munkával, fáradsággal, utánajárással, s anyagi lekö­töttséggel jár. A szövetkezet vezetőinek, dolgozóinak szívós akarata, tervszerű előrelátása, a helyi adottságok pontos is­merete a biztosíték arra, hogy tervük valóra válik. Ünnepség Pusztaszeren Á Csongrád megyei Puszta­szer határában lévő millenniu­mi emlékműnél, a hatalmas talapzatra emelt Árpád-szobor, nál vasárnap megtartották a hagyományos emlékünnepséget és nagygyűlést. Az ünnepségre mintegy tizenötezren gyűltek össze a megye városaiból, köz­ségeiből. Az emlékmű előtt emelt- dísz­tribünön délelőtt tíz órakor Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Ünnepi beszédében méltatta az Ano­nymus feljegyzése szerint ezen a helyen tartott első magyar országgyűlés, majd az orszá­gosan ugyanitt megkezdőit „második honfoglalás”, a föld­osztás jelentőségét. Ezután Pé­ter János a külpolitikai hely­zetről beszélt, Győri Imic, a megyei pártbizottság első tit­kára a megye rohamos ipari, mezőgazdasági, kulturális fej­lődéséről szólott, 6 egyebek kö­zött elmondotta, hogy ezen a történelmi nevezetességű he­lyen nemzeti emlékparkot ala­kítanak ki. A nagygyűlés után népünne­pély, kulturális műsor követ­kezett. (MTI) Szakszervezeti bizottságok a dombóvári öregekért A dombóvári városi szakma­közi bizottság és a tanács egészségügyi csoportja elvégez­te azt a fölmérést, aminek célja az volt. hogy megálla­pítsa. hány egyedülálló, se­gítségre szoruló idős ember él Dombóvárait. Számuk tekinté­lyes, meghaladja a százat. A fölmérést követően. most írásban keresi meg a szakma­közi bizottság a jelentősebb taglétszámmal rendelkező szakszervezeti alapszervezete­ket. azt javasolva ebben, hogy vállalkozzanak a listán szerep­lő magányos öregek egyiké- nek-másikának gondozására, segítésére. Mint azt az akció megindí­tóitól megtudtuk. az idős em­berek segítésére, támogatására szánt mozgalomban elsősorban az üzemek szocialista brigád­jaira számítanak. Ezek a bri­gádok, munkáskollektívák sza­bályos megállapodást kötnek még ebben az évben pártfo^ goltjaikkaL E megállapodás­ban az is szerepel majd. hogy milyen rendszeres támogatást ajánlanak föl a segítségre szó- rutának a patronálok, A szakmaközi bizottság ét a városi tanács egészségügyi csoportja egyébként évenként mérlegre teszi majd a mozga­lomban részt vevő szocialista brigádok és más kollektívák munkáját, 1 d- ■> l Acélh áló-szerelők Ä szakma a vasbetonszerelő, bői vált ki, mondhatjuk új szakmának is az acélháló-sze. relést. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat mintegy hat éve intenziven foglalkozik az új építési technológiák beve­zetésével. A francia utinor épí­tési mód meghonosodott már megyénkben is, sőt éppen en­nél a vállalatnál tovább fej­lesztették. a mi viszonyaink­hoz alkalmazták. A vállalat mérnökei a poli- gon — kisblokkos — házépí­tést is kidolgozták. A Központi telepen bővítették a vasbeton­szerelő üzemet, megszervezték az új termék sorozatgyártását. Ä zsaluzatot kitöltő betonba a statikai igénybevételnek, a tervnek megfelelően hálószer­kezetű acélt kell tenni. A be­tonacélt eddig kézzel szerelték. Fáradságos, nehéz munka volt ez. A gurigában érkező öt-hat mázsa súlyú hatos-nyolcas be­tonacélt először nyújtani ~ egyenesíteni — kellett, majd pedig méretre vágni, s csak ez után lehetett szerelni, a terv­nek megfelelő formáikat épí­teni acélhuzalból. A hagyományos betonozásnál sok élő munkát használtak fel — a helyszínen. Most az előre-; gyártó üzemben megfelelő cél­gépek munkába állításával lentősen könnyítettek a mun4 kán; Az utinor-poligon sziszt "téma szerint épülő házak acél­hálóit például a fáradságos drótozás helyett ponthegesztőj vei erősítik össze. A kész táb-j Iákat szállítják az építkezésre) Jelenleg Mohácson dolgoznak! utinor lakóházak építésénél, a következő hónapokban az új típusú alagútzsaluzásos házak építését Pakson is megkezdik! Képünkön egy lakás falába szükséges acélhálón dolgoznak a vasbeton-, illetve most más acélháló-szerelők. , “ PJ - l Foto: G. K. A szállók vendégseregemig élvezte a kellemes környeze­tet, a 22 fokos Balaton-vizet. A kempingekben is sok ezren tartózkodnak még. a vendégek jórésze azonban augusztus utolsó napjaiban elhagyta a magyar tengert. Vasárnap húsz-harmincezer- re becsülték azoknak a szá­mát, akik kirándultak a tópart negyven nyaralótelepére. A Balatonon vasárnap még élénk volt a hajóforgalom, s a főszezoni menetrend sze­rint közlekedtek még a komp­hajók. Hétfőtől azonban a kompok járatainak számát fe­lére csökkentette a MAHART. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents