Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-04 / 206. szám
Biztatóan alakult a tsz-ek anyagi helyzete •' Érdekes ellentmondás: évek óta szemtanúi vagyunk a me- zőgazdaság rendkívül dinami• kus fejlődésének, ugyanakkor ‘ évék óta halljuk, mondjuk a • kívánságot; de nagyon kelle- V ne egy jó év a mezőgazdaság■ nak, hogy anyagilag rendbe• jöjjön.- Igaz egyik oldal is, igaz a másik is. Szembetűnő, '■ elismerésre méltó, amit a : mezőgazdaság az elmúlt né■ hány év alatt a termésered• menyek növelésében produkált, és még korántsem me. rültek ki a lehetőségek. Nin- . csenek már elérhetetlen mesz- szeségben a hektáronkénti 50 ■—-60 mázsás búzatermések, a 70—80 mázsás kukoricatermé- . sek. Ugyanakkor vannak stabil, jó anyagi körülmények - kel rendelkező közös gazdasá- . gok, és vannak, amelyek tagságuknak alacsonyabb jövedelmet-tudnak ádni. nincs ele. . gerídő tőkéjük a termelés — ' elsősorban műszaki — fejlesztéséhez, és időről időre elő- ’ 'fordul, hogy zárszámadási- hiérlegük negatívummal zárul. Ez utóbbiak érdekében hangzik' el ismételten a kívánság: kellene egy minden tekintetben kedvező év. De éz majdnem csak olyan, mint a lottón az öt találat " reménye. Azzal a különbséggel. hogy a lottónyferemény csupán a szerencse dolga, a mezőgazdaság eredményeinek álákulásában viszont mérhetetlenül sók' szellemi és fizi- ; Ttai energia van. a szerencse lörgandösága csak az időjárási tényezőben jelentkezik. Az időjárás* jelenleg/ és még beláthatatlan ideig ;l mezőgazdaság „dicsőséges bizonytalansága.” . vMost, az idei év harmadik negyedének vége felé azt íe• hét megállapítani, hogy a mezőgazdaság számára az idei •év megközelítette a várakozást, megközelítette a kíván- .ságokat. Eddig majdnem teljesen jó év volt az idei, bár- az időjárás ezúttal sem ké- . myeztetett el .bennünket, és - az . őszi betakarítás kezdete előtt- is számolni kell kedvezőtlen tényezőként az időjárással. Egyelőre egy a biztos: az, hogy megyénk termelőszövetkezetei még egyetlen év hasonló időszakában nem voltait ■olyan biztató anyagi körülmények között, mint most, szeptember elején. Ebbén legdöntőbb szerepe az aratásnak, a gabonatermés eredményeinek '•volt; Amíg tavaly ilyenkor a megye termelőszövetkezetei a búzatermés tervezett bevételéből 64 millió forint kiesést könyvelhettek el, most viszont százmillió forintot meghaladó többletbevételt. (A szekszárdi ■járás közös gazdaságaiban ez a többletbevétel csaknem húsz és fél millió forint.) Igaz. hogy néhány terméknél adódtak kisebb-nagyobb kiesések, de az eredmények alakúlása után meg lehet kockáztatni a megállapítást: az idén megerősödnek az anyagilag gyengébb helyzetben lévő közös gazdaságok is. és elkerülik az esetleges szanálás kellemetlen velejáróit. Észrevehető az anyagi helyzet javulása az évek óta pénzügyi gondokkal küszködő Miszlán, Nagydorogon, Tamásiban. Ez a tény egyben azt is igazolja, mennyire hasznos volt a szanálási eljárással együttjáró állami beavatkozás. Ezek is, de a többi szanált szövetkezet is. jól használták ki a gépi beruházás lehetőségeit, felújították az elavult gépparkot, így a termelés technikai színvonalában elérték, vagy megközelítették a jól gazdálkodókat. Az idei évben megfontolt gazdasági döntések jellemezték a szanált szövetkezeteket, bevételeik kedvező alakulása révén pontosan fizették vissza az esedékes állami hiteleket. A hiteltörlesztés, a fizetőképesség volt az a „műszer”, amely pontosan mutatta — és mutatja — a gazdálkodás helyzetének alakulását. De ezt mutatja egy, jelenleg még csupán becsült számadat. A megye termelőszövetkezeteinek év végi, bruttó jövedelme egymllliárd-száztízmU- lió forint körül lesz, az 1972. évi 973 millióval szemben, és a tervezettnél is magasabb lesz. Kérdés, de egyúttal nagyon lényegbevágó feladat, hogy ez a várható többletbevétel ténylegesen ennyi lesz-e, és miként realizálódik a zárszámadásokban. A legfontosabb: az őszi munkák időbeni elvégzése, a napraforgó, a cukorrépa, a kukorica veszteség nélküli betakarítása. Most a kukoricára tökéletesen illik az a megállapítás. amelyet június elején, az esőtlen május után. Kelemen István, a MÉM termelési felügyelője mondott: a szárazság okozta, esetleges terméskiesést a veszteségmentes betakarítással pótolni, visszahozni lehet. Tehát a betakarítást végző gépeket úgy kell felkészíteni, a végrehajtó munkaszervezetet úgy kell kialakítani, hogy a terményben ne legyen mennyiségi és főleg, minőségi veszteség. Egyelőre biztató, hogy a múlt évhez képest a gazdaságok lényegesen növelték a szárító-, tárolókapacitást, számolva a munkákat várhatóan hátráltató. esős időszakkal. A másik tényező, amely közvetlenül és közvetve realizálhatja a becsült bevételt, ha a gazdaságvezetés már most hozzákezd á Zárszámadás elkészítéséhez. Tehát igyekszik pontosan számba venni a várható bevételeket, kiadásokat, elkészíteni azok egyenlegét. És már most jelezni az illetékes szerveknek, ha esetleg fennakadás, nehézség jelentkezik. Anniira kedvezően alakult az utóbbi időben a hitelpolitika, hogy érdemesebb inkább kölcsönhöz folyamodni, mint novemberben eladni a takarmányt, szeptemberben visszamondani az őszi vetések alá megrendelt műtrágyát. Igaz. ideig-óráig segít az ilyesfajta pénzügyi tranzakció, de utána következik a visszahatás : a drágábban visszavásárolt takarmány, a földből kispórolt műtrágya miatti terméscsökkenés. A hitelgazdálkodás természetes velejárója a nagyüzemi gazdálkodásnak, akárcsak a családi háztartásoknak a kisebb-nagyobb OTP-kölcsön. Már most célszerű a hitelkérés azokban a gazdaságokban, amelyekben a speciális termék értékesítése — vagy az értékesítést befolyásoló külső tényező — miatt a bevételt nem tudják elszámolni a zárszámadás végső napjáig. A hitel szeptemberben, októberben többet segít, mint decemberben. Ahol az árbevételek alakulása nem a tervezett szerint alakul, ott nem a szépítés. a kendőzés segít, hanem a valós helyzet ismertetése azon szervek előtt, amelyek hatékonyan tudnak segíteni. Vagy, ha már a családi háztartások pénzgazdálkodására utaltunk, akkor utalni kell annak nagyüzemi formájára, a biztonsági alapképzésre. Ahogyan természetes, hogy minden család tartalékol kisebb- nagyobb összeget valamilyen célra, úgy indokolt a közös gazdaságok által képzett biztonsági alap. Az elmúlt zárszámadás során több termelő- szövetkezet mintegy ön-szanálást végzett a biztonsági alap felhasználásával. A bevételek kedvező alakulása lehetővé teszi a biztonsági alap feltöltését, avagy képzését, szinten tartását, illetve növelését. Év végén mérlegre kerül az osszunk, hogyan, mennyit osszunk — kérdés. A szanált termelőszövetkezeteknél meghatározott, mennyi Aehet, mennyit növekedhet a tagság jövedelmeként kiosztható, részesedési alap- A. többi gazdaságnak jól felfogott érdeke, hogyan alakítja a részese- dés-fejlesztés-biztonsági alap arányát, számolva azzal, hogy az idei, viszonylag kedvező évet gyengébb követheti. Soha nem lehet egy évet lezárni. újat kezdeni azzal, hogy a következő mindenben kedvező lesz. Most, szeptember elején még csak annyit lehet megállapítani, hogy ez az év eddig biztató, kedvezően alakult a megye termelőszövetkezeteinek helyzete. De a termény tekintélyes része még a földben van, még lábon áll, még nagyon sokat kell dolgozni. B. I. Dolgozz hibátlanul Nincs babér Nyilvánvaló, hogy amit ma a legkorszerűbb munkamódszernek tartunk, arra egy-két évtizeddel ezelőtt esetleg még csak nem is gondolhattunk- bizonyos megoldásokra csak a technikai és tudományos fejlődés adott szakaszában nyílik mód. Mindezt pedig azért kell előrebocsátani, hogy egyértelművé tegyük: ha a „Zero Defekt” (Hiba nélkül) néven ismert munkamódszert ma már a fejlett iparral rendelkező országokban mindenütt a világon alkalmazzák is, azért annak legtermészetesebb környezete a szocialista országokban található. Ott tehát, ahol a munkás tulajdonos is és nemcsak munkavállaló. A tulajdonosi érdekeltség ugyanis maradéktalanul kiaknázhatja a „Zero Defekt” nyújtotta tartalékokat. Alkalmazásának általános jellege pedig abban rejlik, hogy csak igen magas fokú technika mellett válik igazán gyümölcsözővé. Nálunk a „Zero Defekt” fordítása — Dolgozz hibátlanul — talán nem sikerült a legszerencsésebben. Félreérthető, csak az áruk minőségvédelmét értik alatta, holott lényegesen többről van szó. A „Hiba nél- kül”-mozgalom ugyanis a termelés minden fázisában a hi- bátlanságra törekvést jelöli: • vtzfetéíben.* szfervezésbea,- tér»_■ vezésberi, eladásban, kivitale- .zégben.. Hibátlangágra törekvést, de ezt sem úgy — s ez a leglényegesebb —, hogy a normához, az előíráshoz méri a teljesítményt szüntelenül — hanem a normát, az előírást, a receptet -is mindig megkérdőjelezi: jó-e még, nem ávult-e már el? Pontosabban fogalmazva tehát — csökkentsd a veszteséget, kerüld el a veszteséget: időben, anyagban, mozdulatban, pénzben — ez a módszer mottója. S így, ebben a munkamódszerben — állandó megújulás is rejlik, hiszen anyt tegnap még . nem ■ láttak 27 vállalat közös munkájával építik Leninvárosban a 250 ezer tonna etilén kapacitású olcfinművet. Jelenleg a berendezések szerelésénél tartanak. Az olefinmű üzemszerű termelése 1975. elején indul meg. Szerelik az olajos mosótornyot. rossznak, veszteségnek az esetleg a mai tudásunkkal mérlegelve, és a mai technikával összehasonlítva már rossznak ítélhető. Nem véletlen, hogy e mozgalom alapvonásait a szovjet rakétaiparban dolgozták ki. Tehát egy olyan területen, ahol az üzembiztonság a legfőbb előírás, s amely — ráadásul a legdinamikusabb ágazat is — hiszen naponta új megoldásokat követel. Ma már Japán, az NSZK és az NDK egyes iparágaiban, így a híradástechnikában. a gépiparban, a járműiparban sok vállalatnál rátértek erre a módszerre, amely világszerte most van elterjedőben. E tekintetben tehát nincs időveszteségünk — a „Dolgozz hibátlanul” munka- módszer ma már nálunk is sok helyen szervezési programmá lett. A magyar iparban a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár az egyik úttörő: immár több mint kétesztendős a gyakorlata. Eltelt egy év — számolt be a tapasztalatokról a VSZM egyik mérnöke, nemrégiben egy DH-konferencián — mire észrevettük, miről is van szó. A módszert az egyik gyártósoron vezettük be először. Usy indul az egész, mint egv célprogram : egyeztetésekkel, ha. táridő- és teendőlistával — csak azután nincs vége a szervezésnek, az intézkedésnek sohasem. Ugyanis hiába oldunk meg egy-egy feladatot, .pl. a selejt csökkentését — az "éltt f?hirtelen ül új helyzeteket teremt, új követelményeket támaszt, amelyekre gyorsan reagálni kell. mert különben elkerülhetetlen a visszaesés... Ha szüntelenül nem vagyunk résen, az élet elmegy mellettünk. Nincs örökzöld babér. A legdöntőbb annak felismerése, hogy a korszerű gyáriparban nem létezik egyetlen olyan munkahely, ahol bárki úgy érezhetné: nincs egv fikarcnyi felelőssége sem. A termelés rendjében a felelősség mértéke más és más, de felelőssége mindenkinek van. Egyszerű hasonlat: itt a KRESZ szelleme érvényesül: ha nem is vagyok hibás, akkor is kötelességem elkerülni a bajt, ha az módomban áll, ha azt előre látom, ha arra valakinek a figyelmét felhívhatom. A módszer mechanizmusa egyszerű logikára épül: a munkájában járatos ember minden, nap felfedezhet új, jobb fogásokat, egyszerűbb megoldásokat a gyarapodó tapasztalata, a szüntelen 1 bővülő ismeret- anyaga révén. Nos, ezeket a naponta megszülető új felismeréseket teli folyamatosan hasznosítani a termelőiévé, kenysége során. így javítható a munka eredménye a technika. a technológia, a szakismeret, a hozzáértés és a helyismeret szakadatlan fejlődésével lépést tartva, egyetlen perc veszteség nélkül... Nem egyszerűen egy-egy termék minőségének javításáról van itt szó tehát, amikor a Dolgozz hibátlanul munka- módszer elterjedését szorgalmazzuk. Ez a gazdasági tevékenység valamennyi területére kiterjedő közös gondolkodás: információáramlás, kiértékelés és folytonos visszacsatolás a legegyszerűbb munkahelytől a vezérigazgatóig. Ez merőben új munkastílus, a mi körülményeink között a szocialista munka stílusa. GERENCSÉR FERENC
