Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-26 / 225. szám
így is lehet — így is kell Ä polgári védelmi kiképzés hatékonysága nagymértékben függ a parancsnoki állomány kiképzésének színvonalától. Éppen ezért a parancsnoki állomány kiképzésének megszervezését körültekintően, megalapozottan kell végrehajtani* Ez főleg komoly problémát jelent az önvédelmi alegységek parancsnoki állományának kiképzésénél. Ugyanig ezt a kiképzési formát célszerű összevontan tartani. 40—50 fős csoportokban a helyi adottságokat figyelembe véve. Tekintve, hogy itt az üzemi önvédelmi alegységek vezető állományáról van szó, akik szervezik, irányítják, illetve tartják az alegység állományának kiképzését, igen fontos feladat az előadók kiválasztása. a foglalkozások technikai előkészítése, valamint az előadások színvonalas levezetése. Az ilyen kiképzés végrehajtását, a Dombóvár város üzemi önvédelmi alegységek parancsnoki törzs összevont kiképzését kívánom bemutatni. Első feladatként a tematika Összeállítása jelentkezett. Igaz, hogy a kiképzési program konkrétan megszabja az ide vonatkozó tárgyköröket, mi azonban a tematika összeállításánál figyelembe vettük azt a körülményt is, hogy sokan most kerültek be a parancsnoki törzs állományába. Éppen ezért az általános részből is állítottunk be tárgyköröket. Ezzel kettős célt is értünk el: — az új törzstagok általá- ) nos képet kaptak- a PV- szervek feladatairól, mű- £ Iáid és ükről, mely ismeTermelőszövetkezetünk párt-' és gazdasági vezetése Központi Bizottságunk 1971. dec. 1. határozata alapján végzi üzem- és munkaszervezési kialakítását, fejlesztését. Termelési elemei összhangjának biztosítása érdekében szem előtt tartottuk és tartjuk pártunk és kormányunk agrár- politikai döntéseit, igyekszünk határozatainknál egyeztetni a népgazdasági és szövetkezeti érdekeket, vetésszerkezetünket úgy alakítjuk, hogy az a központi irányelveknek rugalmasan megfeleljen. Az egyre növekvő. felelősségteljesebbé váló üzemi politikai, gazdasági munka mellett, nagy gondot fordítunk polgárvédelmi szervezetünk kialakítására, szakmai felkészítésére. Tudjuk, hogy a polgárvédelem a hadviselés jellegének megváltozásával a nukleáris fegyverék megjelenésével milyen hatalmas jelentőségre tett szert. Hadászati jelentőségét növeli. hogy hatásos megszervezésétől és működésétől nagymértékben függ a hátország védelme. függ a frontokon harcoló fegyveres erők győzelme. A polgári védelemi lényegében magában foglalja mindazon védelmi rendszabályok összességét, amelyek a háború sikeres megvívása érdekében a várható ellenséges l4"'csapások következénvernek csökkentésére, i'letve felszámolására hivatottak. retek alapján könnyebben megértették a szakkiképzés különböző tárgyköreit. — másrészt a régebbi törzstagokban felfrissítettük a már korábban hallott, esetenként feledésbement ismereteket* A tematika, illetve a foglalkozási tanrend összeállításánál a sorrend meghatározása is döntő szempont. Itt bizonyos „logikai” sorrendet kell figyelembe venni. Riasztás, elsötétítés és így tovább, majd pedig a mentés, illetve segélynyújtás. Egy ilyen sorrendben leadott előadássorozat után valóban összefüggésben látják a hallgatók a PV-szervek tevékenységét. illetve saját feladatukat. A következő lépés az előadók helyes megválasztása volt. Minden témakörhöz sikerült a megfelelő szakelőadókat biztosítani. A riasztással kapcsolatos ismereteket a DÉDÁSZ helyi kirendeltség felelős beosztású embere tartotta. Az elvi ismeretek után gyakorlatban is bemutatta, illetve megszólaltatta a kézi és az elektromos szirénákat. Az előadók felkészülését úgy segítettük elő, hogy minden előadó időben megkapta a: — tárgykör címét; — rövid tartalmát; — a hozzávaló szakirodalmat; — illetve egyéb szemléltető eszközöket* Minden üzem kapott az elkészített programból egy-egy ,-VA- ., Ä fentiek nyilvánvalóvá te-' szik. hogy ezen szervezet létrehozása és működése társadalmi és egyéni érdekeket egyaránt szolgál. A szocialista országokkal együtt, így népköztársaságunk kormánya is mindent megtesz annak érdekében, hogy egy adott háború esetében megfelelően képzett, jól szervezett polgárvédelmi erők álljanak készenlétben, amelyek képesek lesznek a veszteségeket a lehető legkisebb mértékbeli csökkenteni, és biztosítani az életmentést, az életben maradást. és a zavartalan hátországi termelő munkát. Éppen ezért, kötelessége minden termelő gazdasági egységnek így üzemünknek is. mindent megtenni a Polgár- védelmi Üzemi Szervezet harcértékének növelésére. Üzemi Polgárvédelmi Szervezetünk nyilvántartási rendszerét átdolgoztuk a 7/1969. PVOP sz. utasítás alapján. Ezen felüli nagy gondot fordítunk arra, hogy a különböző adatszolgáltató és nyilvántartási kartonok folyamatosan és naprakész állapotban legyenek. Figyelembe vettük dolgozóink szakmai képzettségét, beosztásukat, körültekintően oldottuk meg a különböző szakalegységekben. Polgári védelmi állomá- nvo’i'kat egyeztettük a Közsé- v- Po-’"árvédelmi Szervezettel így kívántuk elkerülni az esetleges kettős beosztásokat. példányt, így előre tájékozódva voltak a 3 napos kiképzés menetéről. Igen fontos feladatnak tekintettük a helyiség technikai előkészítését, illetve az előadások zavartalan lefolyását. Itt gondolok a: — kényelmes ülésre: — jegyzetelési lehetőségre* — megfelelő világításra; — dohányzás, kávé stb.-nek a biztosítására. Az előadók részére pedig: — iskolatábla; — kréták; — mutatópálca: — oktató falitáblák a megfelelő témákhoz, külön csoportosítva biztosítottuk. Következett a kiképzéshez szükséges okmányok elkészítése: — kiképzési nyilvántartás* — foglalkozási tanrend; — foglalkozási vázlat. Á nyilvántartást, illetve ä foglalkozási tanrendet előre kitöltöttük, a foglalkozási vázlatot pedig még az előadás előtt bekértük az előadóktól. A jelenlét vezetését, illetve az aláírás eszközlését folyamatosan kell végezni, ugyanis az előadások megtartása után már nehéz visszamenőleg bevezetni a különböző bejegyzéseket. A kiképzést konzultációs módszerrel tartottuk. A napi kiértékelések nem maradtak el. Az előadásokra meghívtuk a minisztérium alárendeltségébe tartozó üzemek parancsnoki törzseit is. (Sajnos csak egy üzemtől jelentek meg.) j Gondoltunk arra, hogy az egyes alegységek lakókörzete nagyjából azonos legyen, így esetleges riasztások eredményesebben, gyorsabban hajthatók végre. Üzemi Polgári Védelmi Parancsnokságunk elkészítette a beosztott állomány kiképzési tervét. 1972. augusztus 20-án. Ez a kiképzési terv, részletesen tartalmazza a személyi állomány kiképzési ütemét, és anyagát 1972—1975-ig. Politikai és gazdasági vezetőségünk szem előtt tartja, hogy a tervben lefektetett feladatok évről évre pontosan megvalósuljanak, végre legyenek hajtva. Ez évben a kiképzési terv első része mór megvalósult, a termelőszövetkezet parancsnoki és törzsállománya a kiképzést a járási szakszolgálattól megkapta, a második részben pedig a polgári védelembe be nem osztott üzemi dolgozókat képezzük ki, az 1973. május 15-ig elkészülő kiképzési ütemterv alapján. Kiképzési felelős: Varga Jenőné, aki ezekben a feladatokban lelkiismeretesen és eredményesen tevékenykedik. Az előkészítő és szervező munkánk során előrendű feladatúnként szerepelt, hogy a személyi állomány tagjai megértsék és magukévá tegyék a polgárvédelem fontosságát, jelentőségét, pontosan lássák, hogy háborús viszonyok között, milyen fontos szerep vár üzemi polgárvédelmi szervezetünkre. Az előadókat dicséret illeti. Valamennyien becsületesen felkészültek. Jó kapcsolat alakult ki az előadók és a hallgatók között. Több kérdés hangzott el, amelyből következtetni lehet, hogy az előadások színvonala jó volt, a kiképzés a célját elértet Az üzemf önvédelmi parancsnoki törzs tagjainak ösz- szevont kiképzésének befejeztével a hallgatók elégedetten távoztak. Elmondották, hogy nem volt hiábavaló a háromnapos együttlét; Azt kapták, amit különben is elvártak ettől a kiképzéstől. Hogy hogyan tovább, illetve hogyan fogják hasznosítani az itt szerzett ismereteket, ez már teljes egészében rajtuk múlik. Befejezésül még megemlíteném azt, hogy egy ilyen kiképzés módot és lehetőséget nyújt arra, hogy a PV-vel kapcsolatos általános jellegű dolgokat elmondjuk, tájékoztassuk a hallgatóságot, esetleg megvitassunk egyes dolgokat, illetve leellenőrizzük az állomány hadrafoghatóságát, az igazolványok érvényesítését, a határozatok meglétét. Kívánom, hogy a megyében mindenhol hasonló, vagy még jobb eredményeket érjenek el a parancsnoki és a beosztott állomány kiképzésénél. SELYEM ISTVÁN mS Dombóvár városi TPK. Lényegesnek tartjuk üzemi polgárvédelmi szervezetünkön belül, a politikai munkát, ami elsősorban arra irányul, hogy a személyi állomány megértse a polgári védelem szükségességét, eredményeink, a szocialista építési vívmányok megvédését, a védekezés lehetőségeit és szükségességét, továbbá azt. hogy leleplezze az imperialista agresszorokat, megértesse a szocialista tábor létezésének történelmi fontosságát és megismertesse a béke védelme érdekében kifejtett erőfeszítéseinket. A politikai nevelés központi kérdéseként kezeljük a szocialista hazafiság és internacionalizmus eszméinek állandó terjesztését, nagy figyelmet fordítunk szocialista fejlődésünk kérdéseire, a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására. A következő időszakokban nagyobb gondot fordítunk politikai munkánkban a mindenkori nemzetközi helyzet, hazánk és a szocialista tábor nemzetközi kapcsolatainak bemutatására, a békés egymás mellett élés és a folyamatos, harcos atttiimperialistá politika magyarázatára. Végeredményben politikai nevelőmunkánk azt a célt szolgálja, hogy üzemi polgár- védelmi szervezetünk személyi állományának ügyszeretete, aktivitása, a polgári védelem ügyének tudatos képviselete növekedjen, szilárduljon. LOZSÁNYI SÁNDOR tsz-elnük A dombóvári járási P.V. vegyvédelmi szakszolgálat kiképzése A dombóvári járási Polgári Védelmi parancsnok által kiadott kiképzési utasítás alapján mér két év óta folyik a járásban szervezett vegyivé- delmi szakszolgálat állományának kiképzése. Az 1972. évi feladat volt; hogy a beosztott parancsnoki állományt a beosztással járó általános és speciális polgári védelmi feladatokkal megismertessük, hogy a programban meghatározottakat oktatni is tudják* Ezt a feladatat négy egész- napos kiképzésre koncentráltuk. A kösségi parancsnok elvtársak megjelenése 90—95 százalékos volt. i Ezen a kiképzésen megismerték a parancsnokok a polgári védelem jelentőségét és ennék keretében a vegyivédelmi szakszolgálat helyét és feladatát. Ennek érdekében olyan filmek vetítésére került sor, amelyek az előadáson elhangzottakat a gyakorlatban is alátámasztották. Az 1973-ban megtartott kiképzésen a vegyivédelmi szakszolgálat parancsnokai azokat az ismereteket sajátították el, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén, képesek legyenek a kialakult helyzet felmérésére, értékelésére, valamint a létrejött rendkívüli helyzet megoldására szükséges intézkedés kidolgozására. ____. . I smereteket fe jártasságokat szereztek a gyakorlás során abban, hogy a kárcnítő hatások következtében a várható szennyeződést, rombolást, veszteségeket előre jelezzék, valamint intézkedési javaslatot tudjanak készíteni a helyi polgári védelmi parancsnokpair Ehtiez nagy segítséget nyújtottak a filmen bemutatott értékelő munkák, valamint » negyedik napon tartott sugár- helyzet-értékeléssel kapcsolatos önálló feladat megoldása is. A feladat elvégzéséből megállapítható. hogy a kiképzésen résztvevők az elhangzottakat megértették, elsajátították és tudják is alkalmazni. A kiképzéseken elért eredmény a kiképzők munkáját és a hallgatók jó hozzáállását »3 tükrözi. Az ismeretek átadására állandó, lelkes kiképzőcsoport alakult, melynek tagjai: Boruzs Barnabás városi tanácselnök-helyettes, Szabó János járási törzsparancsnok. Halász István MÁV függetlenített törzsparancsnok, valamint a veyivédelmi szakszolgálat- parancsnokság járási törzse* Az elért eredmények azon* bán még további önképzést igényelnek a parancsnokoktól, hogy a megszerzett tudás állandóan alkalmazásra kész legyen. A kiképzés harmadik lépcsőiéként már teljes egészében „életszerű” körülmények között kell a megtanultakat végrehajtani. • I SZUPRICS JÁNOS Járási FV-flukszolg. pk. A Sió völgye Termelőszövetkezet polgári védelmi tevékenysége