Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-16 / 217. szám
II mecseknádasdi román kápolna Az elmúlt években Cerő Györgyné Sándor Mária, a Műemlékek Országos Felügyelősége megbízásából és a pécsi püspökség támogatásával ásatásokat végzett Mecseknádasdon és Rókavárban. Nádasd a századok során hol Tolna, hol Baranya megyéhez tartozott. A pécsi főúton közvetlenül az út mellé került kávolna nemcsak'a hazai és külföldi turistákat kényszeríti megállásra és fényképezésre, a helyi lakosság számára is érdekes a gyönyörű román kori kis templom sorsának ismerete. Az ásatásokat végző Sándor Mária öss-’"toglalta kutatásai eredményeit : Mecsek nád ásd község nyugati határában — a mai 6-os fő közlekedési út mellett — a község felső végén lévő temető kápolnájaként használják még ma is a Szt.. István kápolnát. A templom egy kissé kiemelkedő dombon áll, amely mögött a Mecsek hegység északkeleti nyúlványa emelkedik, valamint a Rékavár bejárata nyílik. Nádasd község legkorábbi említését 1235-ből ismerjük. 1296-ban mint „Possessio et castrum Nadasd in cornitatu de Tholna” említik. A XV. században a Korogyi. a Monostori. és a Maróthj család birtoka. A XV. század végétől a török hódoltságig nin-senek adataink a falura vonatkozóan. Pécs 1543. évi elestót követően kerül Nádasd is a törökök kezére. Az 1554-ből származó, török adóösszeírás említi Ná- dasdot ahol három mahelie volt Alsó-, Felső- és Kisná- dasd. A törökkori adatokból mind a várra, mind a község középkori állapotára vonatkozóan jelentős következtetéseket vonhatunk le. A Szt. István kápolnához tartozó középkori települést Felsőná- dasddal azonosíthattuk. Kisná- dasr| heivét közelebbről meghatározni ngm tu^y^k. A falu keletf végén lévő Várhegv közelében kell Alsónád ásd közgégej,, .. keresnünk. Azonbafi Évii a Cselebi adataiból, valamint a XVIII. századi Canonica Visi- ták a nádasdi várra vonatkozóan is értékes adatokat közölnek. így azonosítani tudjuk a nádasdi várra vonatkozó ■adatokat és széjjel tudjuk választani a falu nyugati végében lévő Öbánva irányában lévő Rékavártól. Az 1235-ös határjárás szövegéből kitűnik, hogy templomunk már ekkor állott és védszentje Szt. László volt. A templom műemléki helyreállítását megelőzően és részben ezzel Párhuzamosan a feltárás tisztázta a templom építési korszakait, valamint a körítőfal feljárata elé épített torony alanrajzát. A kutatás a következő eredményekre vezetett. Az e’ső temnlom feltehetően a -XIII. század 20—30-as éveiben épült, de az már 12.35-ben állott. Ez a templom egyenes szentélyzáródású és kisméretű volt. Ugyanehhez a kisméretű templomhoz a XIII. század második felében a szentéllyel azonos méretű sekrestyét és a templom nyugati oromfalához — annak hossztengelyében — egy tornyot építenek. Ehhez a periódushoz tartozó sekrestye ajtaját az északi hajófalon, a diadalív mellett találjuk. A templom nagyobb arányú átépítésére a XIV. században került sor. Ekkor az első templom szentélyét kelet felé és déli irányban megnagyobbítják, valamint a hajó déli tálát elbontva, azt déli irányban megszélesítik. A jelenlegi szentélyből új ajtót nyitnak a sekrestye felé. amelynek kőkeretes ajtaja a kutatás során került elő. Ugyancsak előkerült a templom középkori oltárának maradványa, amely a mai alapjául szolgál. Ebbői az -•építési, korszakból szármáznak a hajó dőlj homlokzatán lévő csúcsíves kőkeretes ajtónyitás, ■valamim a déli oldalón és a szentélyen lévő ablakok is. A templom ma is látható tömegét ebben az építési korszákban nyerte. A templom belsejében a diadalívet XV. századi freskók díszítik. A kerítőfal feljáratától balra egy négyzet alaprajzú, négy saroktámpilléres torony alapfalait tártuk fel. A templom kerítőfalának alapfalmaradvá- nyai ugyancsak előkerültek, valamint a templom külső szintjének támfalak között felvezető, az a lépcsős feljárat, amelyet közvetlen az előbbiekben említett torony elé építenek. Ez az erődítés a XVI. század elején készülhetett. A helyreállítás a templom feltárása során előkerült valamennyi periódust szemléltetően bemutatja. A feltárást a jelen sorok szerzője, a helyreállítást az Országos Műemlék; Felügyelőség végezte. Építész ■ tervező: Sehöperné Pusztai Hona. G. Sándor Mária régész Droznicsek Árpád ivott egy korty vizet, aztán így folytatta ünnepi beszédét: — Még egyszer szeretettel üdvözlöm a minisztérium küldöttét és minden kedves vendégünket. Az Általános Művek történelmébe arany betűkkel írjuk be a mai nap dátumát. Az emberi géniusz, a szorgalom, az akaraterő fényes diódáit aratott. Büszkén jelenthetem, hogy elkészült új létesítményünk, az ultramodern, reprezentatív, monu|hentá- lis Reklamációs Kombinát/ Meghatóban emlékezünk vissza a múltra. Tíz esztendővel ezelőtt egy egyszerű kis szobácskábán kezdtük, kopott bútorok között, három beosztottal, ez volt az Általános Művek reklamációs osztálya. Ám, ahogy múltak az évek, úgy terebélyesedett, növekedett ez a fontos részleg, a fejlődés örök törvényei szerint. Örömmel mondhatjuk, kinőttünk PARD1 ANNA: NYÁRI REQQEL Harmattól ütögetett füvek hangjára táncbaszökik az üvegajtó a kerítéssel, tűszúrások csigalépcsőjén, illat felvonóján fenyő hegyi tornyába feljutva az időbeosztás örökzöld kilátóján figyeli a táncot egy árva kis madár, kislány szalad ki egy percre megnézni, ott van-e a virág, az öreg cseresznyefa és a sövény a helyén, mert ha ott van, minden jól van. Kinőttünk a gyerekcipőből a gyerekcipőből. Npm lehet meghatottság nélkül elmondani, hogy a mai naptól miénk az ország legfejlettebb, legnagyobb teljesítőképességű panaszirodája. Nézzenek csak körül ebben a pompás építőművészeti alkotásban! Ezernyi csodával várjuk kedves reklamálóinkat. Tekintsék meg a terem közepén álló zenélő szökő- kutat. Csipkefinom Mozart- és Chopin-melódiákat játszik. A falak égszínkékre vannak festve, mivel az orvosok bebizonyították, hogy ez a szín nyugtatja meg legjobban az idegeket. Tisztviselőnőink a balatoni szépségverseny helyezettjei. Női reklamálóinkat pedig rendkívül előnyös megjelenésű fiatalemberek intik türelemre, gyártmányaink konstrukciós hibáival kapcsolatban. A carrarai márvánnyal borított falak között, a sixtusi kápolnára emlékeztető ünnepélyes környezetben, vajon kinek jut majd eszébe, hogy gorombáskodjék és illetlen szavakkal illesse üzemünket? Feldúlt és különösen ideges panaszosokkal tapasztalt pszichológusok, európai hírű lélekbúvárok foglalkoznak. Ha szükséges, indokolt esetben altatókúrát is alkalmaznak. A gépesítés, a fejlett technika segítségével reklamációs kombinátunk egyszerre ezer ügyféllel foglalkozhat. De mivel ennél jóval magasabb a panasztevők létszáma, a teljes apparátus éjszakai műszakban is fogadja az Általános Művek csalódott vásárlóit. Végezetül: köszönöm a megjelenésüket. Ezennel felavatottnak nyilvánítom új Az olvasó naplója j Dernői Kocsis László : Politikusok * és kalandorok Az újságírók közül még sokan emlékeznek kitűnő tollú kollégánkra, Dernői Kocsis Lászlóra, aki évtizedeken át a magyar sajtó egyik köztiszteletnek örvendő, vezető egyéni, sége volt. A Kossuth Könyvkiadó sajnos már csak halála után bocsáthatta ki emlékiratainak első részét, melynek lapjain élővé változik a közelmúlt évtizedek történelme. Szerepel ezeken a lapokon a ITorthy-rendszer szinte vala. mennyi hatalmassága, úgy amilyeneknek őket a mindig figyelő szemű újságíró közelről látta. Teleki és Bethlen, Gömbös és Albrecht főherceg a „királyjelölt” ma már éppúgy történelmi kuriózumok, mint Eckhardt Tibor. vagy Zadravecz páter. A maguk idején azonban sokszor nagyon is véres valóságot jelentettek. A terror módozatait jól érzékelteti az „Egy választás Gömbössel és Héjjas Ivánnal" című fejezet, amely Pakson játszódik. Idézzük néhány sorát, mely szépen dokumentálja a korabeli sajtószabadságot: „Bekopogok és egy szép szál civilbe öltözött katona — még a szeme rebbenése is katonás mivoltáról árulkodik — rendkívül barátságosan fogad, kezet nyújt: Vlaszaty vagyok! Már tudom, hová tegyem, csendőr alezredes, különleges belügyi beosztásban, pár évvel ezelőtt Gömbös Gyulával csinálta a nemzetgyűlési válasz- tásolóat. Fél tucat ember a szobában, jönnek-mennek. az asztalon konyak, baraekpálin- ka, szilvórium, kinek-kinek gusztusa szerint — szigorú szesztilalom van. Az alezredes leültet, itat, tudomásul veszi, hogy ismerem hírét, mintha létesítményünket. A beosztottaknak jó munkát kívánok. Biztos vagyok abban, hogy ilyen kellemes környezetben, ilyen kulturált körülmények között ügyfeleinknek öröm lesz panaszkodni gyártmányaink minőségére — fejezte be ünnepi beszédét Droznicsek Árpád, az Általános Művek zseniális vezetője. Galambos Szilveszter hízna is tőle, kedélyesen közli, hogy itt mostanában minden idegent becsuknak vagy kiutasítanak, én azonban ne aggódjak, ő vigyáz rám, ha pedig ő nem volna kéznél, a helyettese — egy másik szép szál civil úr — Bakos százados. Ad papírt, hogy a faluban békén hagyjanak a csendőrei. azonban Paks határával lezárult a világ, a kerületbe nem mehetek." Irodalomtörténeti értékűek Dernői Kocsis visszaemlékezései pályakezdésére és kapcsolatára vonatkozóan a nagy mentorral, Mikes Lajossal. Ezekből a részletekből valósággal sugárzik a szeretet: „Itt tartottunk, amikor nyílt az ajtó, belépett egy óriás a kalitkaszerű kis szobába, furcsán, félárbocra billentve viselte a fejét, mint aki fél, hogy ha kiegyenesedik, nem fér el az égboltozat alatt. Lomhán közelebb jött, szomorkásán egybefogott bennünket a tekintetével, és köszöntötte Mikest. — Szervusz, Lajos. — Látja, ilyen szerencséje van! — szólt hozzám Mikes... — Ez itt Krúdy Gyula ... Krúdy kezet nyújtott, olyan komoran, mint aki temetésről jött, vagy oda megy. x talán gyászhuszár álruhában valamelyik szevesi városból.. Krúdy valahogyan elhelyezte hosszú végtagjait, szinte kilógtak az apróka szobából, az asztalra könyökölt. .. Mikes pénzt adott Krúdynak egy reménybeli elbeszélésre, ,olyan lesz, Lajos, hogy évek óta nem írtam olyant’, ígérte Krúdy, csak még azt nem tudom, miről szól majd a novella, aztán bennünket a szó szoros értelmében kirekesztve mindenből, elkezdtek vitatkozni róla, hogy a halál beállta után hol és mennyi ideig növekszik a férfiember szőrzete, s hogyha a farkasréti temető nyitott ravatalozójába befúj a szél, rezeg-e a nyitott koporsóban a holt ember szakálla vagy sem ...” Dernői Kocsis László pos- thumus könyve élvezetes, érdekes olvasmány és minden érdeklődőnek ajánlható kortörténeti dokumentum. ORDAS IVÁN I TÉGLÁSY IMRE: ANYÁM PÉNELOPÉ vagyok-e sarokba, támasztott balta a csönd virágán ülsz kifordult szemmel arcomat száradt öledre vonnád átszőnéd átfonnád tenger-kék erekkel vörös színű sással átszőnél átfonnál kígyóval hajszállal napközben megszőnél éjjel kibogoznál napközben megszülnél éjjel csak megölnél csontjaimat kiraknád kiábrázolt képnek palotád falára húrom belem bőröm kötöznéd hárfára vagyok-e sarokba támasztott í>t' . vagyok-e királyfi békabőrbe varrva I
