Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-15 / 216. szám
} \- “• szakmunkástanulók ? í.eTpff«vizsgáló készülék-— Zsebszámológép — Műszcrkölcsöiizés tudományos intézeteknek Zeneértő Vaskos barna album. Az első bejegyzés dátuma pirossal aláhúzva: „1959. március 18-án az új tagokkal kibővített ifjúsági bizottság első ülése.” Alatta tizenegy név. Közülük jó néhány azóta az országhatár rokon túl is ismertté vált. Katona Ágnes zongorajátéka, Kocsis Albert hegedűművészete, Szendrey-Karper László klasz- szikus gitárjátéka nemcsak Európa, hanem több más kontinens hangversenylátogatói körében is elismerést szerzett a magyar zenekultúra számára. Az album kevésbé látványos — de semmivel sem kevésbé hasznos! — tevékenységükről tudósít. Tizenöt évvel ezelőtt több pályakezdő művésszel együtt az elsők között kezdeményezték a szakmunkásképző kollégiumokban, munkásszállásokon, nyári táborokban rendezendő komolyzenei hangversenyeket. (Az albumban szereplő dátum megtévesztő: az 1957 nyarán, a zeneművészek szakszervezetének égisze alatt alakult ifjúsági bizottság tagjai az első két évben még nem vezettek naplót...) Az elmúlt másfél évtized alatt körülbelül 1100 koncertet, baráti találkozót tartottak a leendő szakmunkások körében. átlagosan nyolcvan fiatal előtt. Később munkásszállásokra is ellátogattak. Mintegy 700 hangversenyt adtak, javarészt olyan fizikai dolgozókból álló közönség előtt. amely még életében nem lépte át a koncerttermek küszöbét. Az akcióban részt vevő százötven művész útba ejtette a nyári építőtáborokat. szakmunkástanuló-üdülőket. A becslések szerint 300 alkalommal léptek föl ezeken a helyeken. A szóban forgó Koncertekről sokat írtak az újságok, s nemi volt ritka a rádiófelvétel és a tévéközvetítés sem. A nyilvánvalóan elismerésre méltó cél miatt: a szakmunkástanulók zeneértővé nevelése megérdemli a közfigyelmet. A művészek is mindmáig szívügyüknek tartják ezeket a hangversenyeket, amelyek egyáltalán nem ideális körülmények között zajlanak. Félreértés ne essék: teljesen önként vállalt kötelezettség gyanánt, amiért tiszteletdijat sem fogadnak el. Jelenleg tizennyolc öt-öt tagú csoportjuk lép föl évadonkint húsz szakmunkásképző kollégiumban, s mindenütt három műsort mutat be. Mindhárom afféle kötetlen ismerkedés a komolyzenével. Esetenként egv-egy. zenetörténeti korszakkal, egy- egy nagyszerű művész munkásságával. vagy például valamelyik hangszerrel. A három kollégiumi zenés est után két zeneakadémiai hangverseny szerepel a gondosan összeállított programban. Két éve ugyanis rájöttek arra. hogy nemcsak a klasszikus értékű zenével kell megbarátkoztatni a zömmel 14—17 évesekből álló közönséget, hanem a koncerttermekkel is, különben, később többeket a hely szó- > katlansága tart vissza a zeneélet helyi központjaitól. Az évad végén még egyszer találkoznak a fiatalok a művészekkel, immár többé-kevésbé ismerősökként. Ismét a mégszokott környezetben, a kollégiumokban. Ezúttal zenés eszmecsere a «program. Mindarról beszélgetnek, amit az évad során hallottak. Nyaranta a balatonboglári szakmunkástanuló-üdülő a hangversenyek színhelye. Minden héten más-más — szintén öttagú — művészcsoport tartózkodik itt. s három koncertet ad. Egyet helyben, az üdülő előcsarnokában, a másik kettőt pedig a Siófokon és Balaton- lellén nyaraló szakmunkástanulók számára. A számok nyelvén alighanem képtelenség érzékeltetni, hogy tizenöt év alatt hány fiatalban sikerült e rendezvények révén felébreszteni az érdeklődést a komolyzene iránt. Még csak fel sem lehet becsülni, hányán váltak közülük többé-kevésbé rendszeres hangverseny-látogatóvá. Lehet, hogy szám szerint nem sokan. De annyi bizonyos, hogy túlnyomó részük számára Bartók, Chopin, ölinka. Hússzor gsrkij, Verdi neve immár ismerősebben cseng, mint azelőtt. S minden bizonnyal szép számmal akad közöttük, aki már nem csavarja el a rádió keresőgombját. ha az éterből az ő zenéjüket hallja. Kár volna azonban illúziókba ringatni magunkat. A többségben valószínűleg elhalványul ezeknek a koncerteknek az emléke. Sőt, talán a hatása is. Végtére is a szakmunkás- képzés két-hároméves ideje alatt a legjobb esetben is csupán tizenkét-tizennyolc alka-' lommal részesei a fülük szántára megszokott beatzenétől gyökeresen elütő muzsikának. S ha egytől-egyig igazi művészi élményt nyújtó esteket tételezünk is föl, akkor sincs többről szó. mint a lehetséges hangverseny-látogatók táborának gyarapításáról. Ezek a fiatalok ugyanis csak akkor kötnek tartós barátságot a zeneművészettel, ha a későbbiek s-rán kiteljesedik bennük mindaz, aminek az alapjaival megismertetik őket. Azaz, ha a kulturális értékeket becsben tartó emberi-társadalmi közegbe kerülnek. Csakhogy ilyen közeg kialakítása többnyire épp tőlük függ. Hiszen a főváros, s néhány vidéki város kivételével másutt még nemigen fejlődött ki állandó hangversenyélet. 1942 telén, Voronyezs közelében Issambnjevnek. a Vörös Hadsereg hadnagyának, különös élménye volt. issambajev, aki szovjetázsiai kozák, azt a megbízást kapta, hogy kémlelje ki egy magyar ezred állásait egy bizonyos erdőben. Feladata végeztével visszafelé indult, saját egységének állásai felé, de egy gödörbe lépve kificamította a lábát. Heves fájdalmat érzett, amint a lábát kihúzta: barna arca a kiálló pofacsontokkal, s mongolon metszésű szemeivel megmerevedett. Köröskörül ellenség, — Hitler csatlóshadserege — és ö még lépni sem tud! Alighogy számot adott önmagának súlyos helyzetéről, a hó megroppant a közelben. Ott... a bokor mögött... Issambajev felismerte egy magyar katona alakját. A hadnagy Ifihúzta a revolverét és halkan sziszegte: „Fel a kezekkel!” A magyar katona csak ekkor vette észre. Azonnal eldobta a puskáját és felnyújtotta a két karját. Amint ijedten nézte azt a kemény arcú, mongol szemű tisztet, akinek foglya volt, a félelem nőttön- nőtt benne. Vajon igaz-e, amit a német tisztek mondanak, hogy a vörösök minden foglyot lelőnek? És ez a vörös méghozzá egy félvad ázsiai! Lehet-e megértést, vagy kegyelmet várni egy ilyen embertől? Közben a kozák azon gondolkozott, hogyan leplezze saját tehetetlenségét ellensége előtt? Hogy időt nyerjen, kér. dezgetni kezdte: — „Ki vagy?” „Budapesti egyetemi hallgató" — hangzott a válasz, „Melyik fakultásról?“ „Nyelvészet". „Magyar nyelvészet?* „Igen". A fogoly nemigen értette, mire jó ez a beszélgetés. Mit tudhat egy ázsiai vadember a filológiáról? „Hallgattad Németh profesz- szoi* előadásait?” — folytatta a kérdezgetést Issambajev. Most már a magyarnak Pedig lehetőség már van rá: az ország különböző részein működő zeneiskolák évről évre újabb és újabb fiatalosat bocsátanak ki. s közöttük szép számmal akad ígéretes tehetség és igényes zeneértő egyaránt. Érthető, hogy egyre több helyen követik a pesti példát. 1970-ben Győrött alakult meg a zeneművész-szak- szervezet első vidéki ifjúsági bizottsága. Azóta Kecskeméten, Pécsett és Sopronban is munkához láttak a helybeli fiatal művészek. Nyilván azért, mert fölismerték: tulajdonképpen saját jövendő hangversenyközönségüket teremtik meg, ha nem bízzák a véletlenre a komolyzene iránti vonzalom fölébresztését a szakmunkástanulók körében. Ennek a rétegnek a zenei nevelése a legelhanyagoltabb. A hasonló korú középiskolások kötelező tantárgyként sajátítják el a zenei műveltség alapjait. Igaz, ez korántsem jelent sokat, de mégiscsak több a semminél. Nem csoda, hogy közülük néhányan előbb- utóbb utat találnak Bachhoz, Beethovenhez. Miért ne történhetne ez nagyjából ugyanígy a szakmunkástanulóknál is? — teszik föl a nagyonis kézenfekvő kérdést a győri, kecskeméti, pécsi, soproni fiatal művészek. S nagyon jó. hogy a maguk módján válaszolni is igyekeznek. Legföljebb az egy kissé elgondolkoztató, hogy miért csak az említett négy helyen érzik ennek szükségét. Aligha árt, ha a tizenötödik évforduló alkalmából nemcsak az eredményekre gondolunk, hanem Balázs Béla : Rokonok állt a lélegzete. „Hogyne- hogyne!” — hebegte. ,,De honnan ismeri...?” Halvány mosoly vonult át a kozák arcán. Csendesen felelte: „Két hónappal a háború kitörése előtt kaptam az utolsó levelet Németh professzortól. Magam is nyelvész vagyok, az alma-atai kozák egyetem professzora. A kozák és magyar nyelvi rokonságot tanulmányozom". Most Issambajev foglya kezdett mosolyogni. ,,A magyarság gyökerei Kö- zép-Ázsiába nyúlnak, — bólintott. — Azaz mi.. Hirtelen megállóit. Suhogó zaj támadt a közelben, mintA Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyáregysége FELVÉTELT HIRDET: legalább 5 éves szakmai gyakorlattal VEGYÉSZ-, vagy GÉPÉSZTECHNIKUS végzettségű személy részére MŰVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE, báromműszakos munkarendben dolgozó ANYAGMOZGATÓI MUNKAKÖRBEN, kétműszakos munkarendben GÉPKEZELŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Jelentkezés a munkaügyi előadónál. __________________(404) É vente csaknem ezer tudományos kutatóintézet, egyete. mi és kutatólaboratórium, kórház, vállalat veszi igénybe a Magyar Tudományos Akadémia műszerügyi és méréstechnikai szolgálatának műszerkölcsönző szolgáltatásait. Az intézet csaknem 150 millió forintos műszerállománya szinte sohasem „pihen” — mondotta Wölíel Lajosné, az intézet igazgató- helyettese az MTI munkatársának. — A legtöbb kutatóintézetben és kutatólaboratóriumban használt különböző elektromos mérésekre alkalmas úgynevezett digitális multiméterekből 1975-ig csaknem 150-et vásáro. lünk. A másik legkeresettebb műszerfajtából — a rádió- és tv-javításnál nélkülözhetetlen, a mért elektromos jeleket kép formájában érzékeltető őszei 1. loszkópokból az idén eddig 30-at szereztünk be, s a IV. ötéves terv végéig további száz különböző pontosságú műszer vásárlását tervezzük. A kutatók körében a legnagyobb sikert a műszerköi- csönzó szolgálat univerzális zsebszámológépei aratták. A családi gyufásdobox nagyságú integrált áramkörös számoló, gépek a legbonyolultabb műszaki számítások elvégzésére alkalmasak: a hatványozáson és a gyökvonáson kívül a Kétmillió forintot meghaladó költséggel építette fel a Sza- kály testvérek Építőipari Sző. vetkezet Szekszárdon a Széfre vízesés lenne. A magyar ágyúk kezdték meg a támadást. Egy gránát robbant mellettük. A magyar gyorsan lelapult. A hadnagy is megpróbált lehasalni, de fájó lábától nem tudott. Foglya most észre kellett, hogy vegye: azzal a lábbal baj van. Egy percig mindketten hallgattak. Majd a diák szólt csendesen: „Németh professzor szerint a kozákok és a magyarok rokonok. Ha ön nem tud járni, engedje meg. hogy segítségére legyek”. Már esteledett, amikor a vöröskatonák a hadtestparancsnokság felé szaladtak, hogy a különös jelenetet nézzék: egy magyar hadifogoly cipelte hátán a szovjet tisztet, aki elfogta. „Ki cipelt téged, Issambajev?” — kérdezték nevetve. „Egy rokon” — hangzott a nyugodt válasz. trigonometrikus, a logaritmi. kus és az exponenciális függvények is kiszámíthatók velük. A mini számológépekből — amelyek darabja 24 ezer forintba kerül — a következő két és fél év alatt 30—40 darabot vásárolnak majd. A francia Hermann-Moritz cégtől a közelmúltban rendeltek meg egy gáz^ és levegő- vizsgáló készüléket, amely há_ rom másodperc alatt végzi el a levegő vegyelemzését, méri meg a levegőben található szennyező anyagok mennyiségét és rögzíti a mért adatokat. A műszer kiválóan alkalmas a gépkocsi-kipufogógázok, vala. mint a hőerőművek és a cementgyárak légszennyező ha, tásának mérésére is. A csaknem félmillió forint értékű műszerből 1975-ig 8—10 ;da* rab vásárlását tervezik. Az intézet beruházási tér-« Veiben további félszáz — 25-— 30 különböző, orvosi, mező- gazdasági, kohó- és vegyipari, számítástechnikai kutatóintó. zetekben használatos — egyedi mérő és regisztráló műszer beszerzése szerepel. Ezek, kel együtt a XV. ötéves terv hátralévő részében — a Tudományos Akadémia jelentős támogatásával — több mint 40 millió forintot fordítanak az országos kölcsönzőszolgálat műszerparkjának fejlesztésére, kely Bertalan utca 7. szánt alatti társasházat. A ház minőségén akadt kifogásolnivaló, így például egyenetlenre sikerültek a vasbeton lépcsők, helyenként csúnya lett a vakolat és a szegélyburkolat, ajtó és ablak nem zárt tökéletesen, a pincébe beszivárgott a víz. Az építtetők emiatt 50 870 forintot nem fizettek ki. A szövetkezet előbb ennyit követelt tőlük, majd — a hibák egy részét elismerve — csak megközelítően 30 000-et. Tegnap délelőtt hirdetett íté. letet az ügyben a Szekszárdi Járásbíróság P. III. számú tanácsa. A széles körű bizonyítási eljárás alapján a bíróság megállapította, hogy az építtetők a hibák felismerésekor nyomban bejelentették szavatossági igényüket. Igaz ugyan, hogy ezt a vállalattal szemben per útján nem érvényesítették, igényük azonban a‘ kivitelezővel szemben érvényesíthető maradt. Az igazságügyi szakértői vélemények figyelembevételével a bíróság az építtető- 1 két csupán 1803 forint és a költségek megfizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős. Jó barát a gondban, támasz a bajban, az üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóinak korszerű biztosítása a CSEH 30 000 Ft 100 000 Ft-ig ápolási téríté* -:gély A Biztosítási és önsegélyző Csoport szolgáltatásai: • életbiztosítás • balesetbiztosítás 9 kórházi ápolásnál, a napok számától függően • indokolt esetben Havi díja: 40 Ft NE LEGYEN BOROLATO, t - CSAK ELŐRELÁTÓI : 2 ONT IS VARJA TAGJAI SORABA A- ~ -- ' r^J! "- • 11 ''TWv'’-»!« (114) — erre is... VESZPRÉMI MIKLÓS Társasház — kis hibával
