Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-14 / 215. szám

\m! elveszett a réven, megtérül a vámon

Jó termést ígér a kukorica a Paksi Á. G.-ban Október végére betakarítják 2000 hektár termését

A kérdezés joga és kötelessége

Ismétlésként hat, mégis le kell írni újra, meg újra, hogy tanácsaink a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervei. A tétel alapvető, egyúttal azért közismert is, mert kulcsot jelent a tanácsok életünkben betöltött helyének, mindennapos szerepének és működésének megértéséhez. S ami szintén nem mellékes: tanácstagjaink bizalmunkon alapuló tevékenységének megértéséhez és érdem szerinti megbecsüléséhez is.

A minap olvastam egy országos vizsgálódás adatai között, hogy a tanácstörvény életbelépése óta eltelt időben eddig soha nem tapasztalt mértékben nőtt meg tanácsaink interpellációs tevékenysége, s tavaly hazánk helyi tanácsai 23 000 interpellációra adtak szó-, vagy írásbeli választ, 23 000 interpellációra hoztak megfelelő intézkedést. „Javult a tanácsok interpellációs munkája" — olvashattam megnyugvással, majd az országos tapasztalatok mellé rakva a helyieket hasonlóképpen megnyugvással konstatálhattam, hogy a szűkebb hazának sem kell szégyenkeznie. Az interpelláció, a kérdezés jogqnak választott gyakorlói körünkben is zömmel közérdekű kérdésekben interpelláltak szóban és írásban. Az interpelláció címzettjei pedig — a tanács vb., a tanács tisztségviselői, a szakigazgatási szervek képviselői — szintén vagy szóban és azonnal, vagy írásban és 15 napon belül adták meg a válaszokat, tettek intézkedéseket a fölvetett közös gondok megszüntetésére, lehetőség szerinti mérséklésére.

Itt meggyorsult a villanyhálózat indokolatlanul lassan haladó bővítése, amott új élelmiszerbolt nyílott, másutt a munkába, iskolába járók igényeihez igazodott a közúti közlekedést lebonyolító autóbuszok menetrendje és megállóhely-hálózata.

Az interpellációk tárgya ritkán nevezhető rázósnak, még ritkábban bizonyulnak a választ, az intézkedést sürgető kérdések saját hatáskörben el nem intézhetőnek. De jönnek az interpellációk, s alighanem ez a fontos. Alig van tanácsülés, melyen el ne hangozna szóban is egy-két interpelláció, a korábban már írásban benyújtottak mellett. És ami rendkívül jó dolog; tanácsaink nyilvántartásába nem került az elmúlt két év során egyetlen közérdekű interpelláció sem elintézetlenül. Ami tehát képviseletünket illeti, nem panaszkodhatunk. Azt teszi ez a népképviselet, amit értünk tennie kell: jogot gyakorol és kötelességet, összeköt bennünket, választókat, a tanácsokkal, melyeknek munkájával mind elégedettebbek lehetünk. — óa —

Verseny a kenyérfogyasztóért

A dombóvári városi vezetók megelégedéssel szemlélik a sajátos „kenyércsatát”. A csata a fogyasztóért folyik. Ritkán találkozhatunk olyan jelenséggel, hogy egy árucikket többen is kínálnak, azonos áron. de különböző minőségben. Dom- bóvárott a kenyérre éveken át sok volt a panasz. A helyi pékségek technikai felszereltsége akkor még nem tette lehetővé, hogy jó minőségű kenyeret süssenek. Gyakran volt szalonnás, vagy éppen égett, keletien a mindennapi kenyér.

A tamási vállalathoz tartozó üzemekben korszerű gépeket — dagasztó, kiflisodró. kenyérformázó stb. — állítottak munkába, a kemencéket is átalakították, és körülbelül két év óta jó minőségű, szép kenyeret sütnek a tanácsi vállalat pékségeiben.

Amint javult, és egyenletessé vált a kenyér minősége, egy maszek is kezdte árulni a városban kenyerét. Csikóstöttös- ről hordta a kenyeret, rendelésre, házhoz szállította. Ez a mester jobb kenyeret sütött,

Aranysárga kukoricacsövek sorakoznak az alacsony könyv- szekrény tetején. Szép. hosszú, telt szemű csövek, szinte kézbe kívánkoznak, hogy két marokra fogva „megvallassa’’ az ember: elég érettek-e a törésre.

— Közép-kései jugoszláv fajták. Két-három hét múlva törni lehet — mondja Major László, a Paksi Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese. — Itt a bizonyíték, nem lesz annyival kevesebb a termés a másfél hónapos szárazság után sem. mint gondolná az ember. Egy másik tapasztalat: amennyivel kevesebb lesz az idei termés a tavalyinál, annyival jobb lesz a minőség. Ebből viszont az következik, hogy az idei termés nem okoz a sertéseknél olyan etetési gondokát, mint a tavalyi.

A búza utáni, második „szent” növény aligha kaphatna nagyobb elismerést, főleg, miután az igazgatóhelyettes hozzáteszi:

— Igaz. csak most kezdtük a törést, de biztatóak a terméskilátásaink. A korai fajták várakozáson felüli termést adnak, a hektáronkénti átlag megközelíti majd a hatvan mázsát.

Ez a hatvan mázsa pedig nem kevés, hiszen a kukoricára kedvezőtlen, másfél hónapos esőhiány ellenére is jóval túlhaladja a tavaly rekordnak számító 50 mázsás megyei átlagot.

— Nyolc fajtát termesztettünk az idén. négy magyart és négy jugoszláVot. 55—15 százalék arányban. 3629 kataszteri holdon, 2088 hektáron. Hogy tovább játsszunk a számokkal: 20 százaléka korai, 50 százalék középérésű, 20 százalék közép-kései, 10 százalék kései, a jugoszláv NSSK—70- es fajta. Igaz. hogy az időjárás csökkentette a termést, de más módon azt Vissza is adja: a

kései fajtákat is két-három hét múlva szedni lehet. Ez viszont annyit jelent, hogy a betakarítást időben, október végéig be tudjuk fejezni.

— Ha tényleg, minden kedvezően összejön. akkor az idei év lesz az első. amikor a kukoricatörést — a búzához hasonlóan — a legkorábban befejezzük.

Érdekes, ha a kukoricabeta- karításról esik szó. akkor az a törés, a szedés. Holott egyik kifejezés sem fedi a mai valóságot, a mostani betakarításra talán a morzsolás kifejezés illik a legjobban. Manapság a kukorica nem csöves, hanem szemes állapotban kerül le a földről.

— Kilenc kombájn takarítja be a kukoricát: három John Deere és hat E—512-es. Ezekből két John Deere és két NDK-kombájn új. még bejáratás alatt vannak, csak hétfőtől dolgoznak teljes kapacitással. (Megmondom őszintén, nem túl nagy lelkesedéssel vettük meg az amerikai kombájnokat, mert teljesítményben nem múlják felül az NDK-gyártmányúakat, viszont háromszorta többe kerülnek. És akárhogyan is számoljuk, csak növelik a termelési költséget. No. de mindegy. azt vettük, amit kaptunk, a lényeg az, hogy a betakarítás mihamarabb meglegyen.)

— A kombájnokat úgy csoportosítottuk: a három John Deere a központi kerület területén dolgozik, öt E—512-es Biritón, egy pedig Baracson. A gépek nyújtott műszakban, tizenkét órát dolgoznak, a kombájnosok mellé úgy állítottunk váltótársakat. hogy számukra nyolc óra legyen a napi munkaidő. így az emberek nem lesznek túlterhelve, másrészt pedig azért dolgoznak a kombájnok csak nyújtott műszakban, mert a feldolgozókapacitás napi negyven vagon termést fogad be. Ebből 35 vagon a gazdaság két szárítójának teljesítménye, öt vagont pedig a gabonafelvásárló vállalat nagydorogi és dunaföld- vári telepén szárítanak meg.

— Az idei év az első abban is. hogy a feldolgozás, tehát a szárítás üteme megfelel a betakarítás ütemének, ami any- nyit jelent, hogy a nyers szemtermést nem kell fóliában több-kevesebb ideig tárolni. Más kérdés, hogy idei beruházásainkból ennyire futotta, a következő évekre vár a tárolótér bővítése. így az idén háromszáz vagon szárított kukoricát kalodákban tárolunk, háromszázötven vagont pedig közvetlenül a gabonafelvásárlónak adunk át. amelyet tápként kapunk vissza. Ide kívánkozik. hogy tizenötödikétől a sertéstelepen már új kukoricából készített tápot etetünk — egy hónappal korábban, mint más években —. azonkívül a Nagydorogon, Dunaföldváron átadott termésen 150—200 000 forint szállítási költséget takarítunk meg.

— No, és még egy, amit nem szabad kifelejteni: a termés- kiesést a jobb minőség mellett azzal is visszaadja az időjárás. hogy lényegesen kevesebb lesz a szárítási költség. Tavaly ilyenkor harminckettő, most huszonhat százalékos víztartalmú kukorica jön be a táblákról, tehát majdnem egy

teljes szárítási műszakot. az annak megfelelő energiát, költséget takarítunk meg. De ha már azt sorolom, hogy az idei kukoricabetakarításban mennyit lépünk előre, az áramszolgáltató vállalatot sem lehet kihagyni. Gyapán. a bábolnai típusú új szárítót hétfőn azért tudjuk munkába állítani. mert az áramszolgáltató — eredetileg a negyedik negyedévre ígérte — pénteken bekapcsolja az új transzformátort, és ezzel megoldódik az energiaellátás. A régi transzformátorral. az áramellátással úgy voltunk, hogy amikor fejni kellett, le kellett állítani a szénaszárítókat, végeredményben az áramszolgáltató is segített bennünket ahhoz — miként már előbb említettem —, hogy az idén nem kell fóliába „csomagolni” a nyers kukoricát.

Befejezésül még egy tényezőt említ Major László, amelv- nek révén a paksi gazdaság kukoricatermése megközelíti a hatvanmázsás átlagot: éspedig azt, hogy a nagyon pontos vetés révén mind a nyolc fajtában a legkedvezőbb főszámot alakították ki. annak ellenére, hogy a tavalyi termésnek bizonytalan volt a csírázóképessége. Kifogástalan munkát végeztek a vetőgépeket P—4—K-kkal vontató traktorosok.

B. I.

mint a helybeli pékség. Alig győzte sütni-hordani, kapkodták: divat lett a csikóstöttösi kenyér.

Ekkor már kétféle kenyér közül válogathattak, akik szeretik a szép, jó ízű kenyeret. Harmadikként a sásdi ÁFÉSZ „tört be”, a dombóvári piacra. Megoszlott a vélemény: egyesek a csikóstöttösi. mások a helybeli pékek kenyerére esküdtek. megint mások a sás- diért álltak sorba. Mert mondani sem kell, hogy a kenyérért Dombóvárott sorba állnak. Amikor híre szalad, hogy válamelyik pékségből a friss kenyér az üzletbe érkezett. a roham megkezdődik.

Alig két hónapja eg” újabb, versenyre vállalkozó cég jelent meg a dombóváriak előtt, ugyancsak kitűnő minőségű kenyérrel. A mágocsi ÁFÉSZ küldte próbasütését az egyik dombóvári élelmiszerüzletbe — rögtön akadt a mágocsi kenyérnek is tábora. Ez a Baranya megyei pékség is jó kenyeret. szépet, formásat szállít Dombóvárra. El is tudják adni, mind egy darabig. A

kenyérharc negyedik katonája is — képletesen szólva —győzelmet aratott a fogyasztóért vívott harcban.

A város vezetői is figyelik ezt a harcot, és örülnek annak, hogy élénkül a piac, a lakosság elégedett a pékségek és a helybeli ÁFÉS2Í akciójával. A napokban értékelték is egy beszélgetés során a lakosság kenyérrel történő ellátását; egyedül azt kifogásolták, hogy szombatonként hamar elfogy mindegyik pékség kenyere és akkor kezdődik a lakosság futkosása — hol lehet még kenyeret venni? Ha a négy pékség egyenletessé tudja majd tenni a kenyérszállítást., ha szombaton délután is lehet friss, kenyeret venni — akkor mondhatják majd el a város vezetői, hogy a fogyasztóért folytatott harc, avagy verseny, sikeres volt. S ha már ezen is túl lesznek, akkor megkezdődhet az újabb verseny a fogyasztóért, más árukategóriákban: például a húsáruk, zöldség-gyümölcsfélék kerülhetnek a versenypályára. '

— Pj —

Tamásiban segítik a felnőttek továbbtanulását

Csehszlovákiai magyar vendégek a szekszárdi néptáncfesztiválon

Különböző okok miatt, sajnos, még ma is vannak, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. Pontosabban, vannak olyan felnőttek, akik nem rendelkeznek az általános iskola 7., illetve 8. osztályának elvégzését igazoló bizonyítvánnyal. Köztük akadnak, akik az eltelt évek. évtizedek folyamán számottevő szakmai ismeretre, élettapasztalatra tettek szert, kívánatos lenne tehát, hogy a közismereti tárgyakból is megszerezzék a megfelelő műveltséget és a bizonyítványt. Ennek érdekében — á többi között — a tamási művelődési ház, az általános iskola és a Vegyesipari Ktsz vezetősége a hetedik és nyolcadik osztályt el nem végzettek r?s-'r- ’.ályozó vizsgára elői---s?f,ő tanfolyamot szervezett, A vegyesipari Ktsz

, tagjai, illetve dolgozói közül 32-en jelentkeztek és vesznek részt a tanfolyamon. Külön meg kell emlékezni arról, hogy a szövetkezet mindenben segíti tovább tanulni akaró dolgozóit. Órakedvezményt biztosítottak részükre, vagyis a tanulmányok elsajátításával eltöltött idő ötven százalékát a szövetkezet rendes munkadíjban kifizeti, a tankönyvek és taneszközök beszerzéséről

szintén a ktsz gondoskodik, a járási művelődési ház közbenjárásával.

Az oktatás október közepén indul, a művelődési ház vezetői számítanak arra, hogy más vállalatok is hasonló igénnyel lépnek fel. s beiskolázott dolgozóik támogatását a Vegyesipari Ktsz-hez V,ivi1! an biztosítják.

Színvonalas mezőny jelentkezett az idei szekszárdi néptáncfesztiválra. A 12 tánccsoport közül valamennyiről hallottunk már: Zala megyei KI- SZÖV-táncegyüttes, Zalaegerszegi Honvéd Táncegyüttes, Várpalotai Bányász Tánc- együttes, Fejér megyei Népi Együttes, Dunai Vasmű Tánc- együttese. Kaposvári BM Tánc- együttes, Törekvés Táncegyüttes, Budapest. Dombóvári Kapos Táncegyüttes, Szekszárdi Névtinceqyüttes.

A fesztivál kedves vendége lesz Csemadok mellett működő csehszlovákiai magyar tanítók központi énekkara és

a pozsonyi „Szőttes” tánc- együttes, amelyek négy napig tartózkodnak majd Szekszár- don.

Az énekkar — amelynek nemzetközi híre van — a szombat esti folklórműsorban lép fel, a „Szőttes” vasárnap este. A táncfesztivál gálaestjén mindkét együttes bemutatja műsorát.

A vendégek részt vesznek egy kiránduláson Siklós— Harkány—Pécs útvonalán, megtekintik, a szüreti napok rendezvényeit. A táncegyüttes hétfőn Mázán egész estét betöltő műsort is ad.

A kórusról már elmondtuk, hogy nemzetközi tekintélyű. A táncegyüttesnek a néprajzosok körében van megérdemelt híre: a kamaraegyüttes igen sokat szerepel, és a környező országok magyar együttesei közül egyetlen, amely a folklór-szemlélet jegyében válogatja műsorszámait.

Az idei néptáncfesztivál újítása az lesz, hogy a műsorok beosztásával lehetővé teszik, hogy az együttesek megnézhessék egymás műsorát. Így a fesztivál találkozó, tapasztalatcsere jellege megerősödik.