Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
lar-^ i A népgazdaság fejlődése az ötéves terv első félidejében Bálint üózsef államtitkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének nyilatkozata TOLNA MEGYÉI VILÁG proletárjai, egyesöljéteki A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT JOINA MÉGYfT BIZ O T T S Á G Á N A K'L A P J A XXIII. évfolyam, 205. szám íiri/i: í,zu ruiflftrr vasárnap, 1973. szepienmer Z. A negyedik negyedévben kezdik építeni Uj csavargyár Dombóvárolt Jó kereseti lehetőség — Egy év múlva kétszázan dolgozhatnak Dombóvár iparosításában a héten jelentős előrelépés történt: aláírták a kivitelezési szerződést a csavargyár építésére. A fővárosi vállalat az ipartelepítési kormányprog. ramniak megfelelően — a megyei tanács hathatós támogatása révén — új üzemet létesít. A városban egyre többen szeretnének dolgozni, a környékről mind többen keresik a munkaalkalmat. Eddig főleg kisipari jellegű üzemekben és vasúton tudtak elhelyezkedni a munkát keresők, öt év óta azonban már vasas- üzemekben is. Elsőként a Láng Gépgyár kezdte meg működését, majd 1974-ben egy év múlva, a csavaripari vállalat új üzeme. A második vasipari üzemet Ujdombóváron, a harmadik utca végében, az ipari negyedben építik fel. A tervek szerint mintegy 300x100 méteres területen épül az új gyár. A tervek elkészültek. Ezek szerint lesz itt egv nagycsarnok •— hatvanszor száz méteres — egy tanműhely, hatvan méter hosszú és húsz méter széles, valamint a munkásokat kiszolgáló öltöző, mosdó és étkezde. Mondani sem kell. a legkorszerűbb üzemépítési eljárással találkozhatunk majd itt. Az épületek elsősorban előregyártott elemekből készülnek. A nagy fesztávolságú gerendákat már megkezdték a helyszínre szállítani, érkezik a sóder, az alapozáshoz szükséges egyéb anyag. Az üzemépület úgy készül, hogy benne az esetleges technológiát minden különösebb probléma nélkül változtatni tudják. Tehát. ha újabb gépeket állítanak majd be, akkor se legyen gond az alapozással, a munkahely megvilágításával, szellőztetésével. A dombóvári csavargyárat a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat készíti. A jó munkájáról eddig iK népszerű dombóvári építésvezetőség — a kórházat is ők készítették, meg most a kétezer va- gonos silót is — felkészült a nagy munkára. Az előzetes tervek szerint több mint száz- ötvenmillió forintba kerül az új gyár felépítése. A pontos összegről most, a kezdet kezdetén nem érdemes beszélni, hisz két évig. amíg az üzemet fel kell építeni, változhatnak még az építési anyagok árai és az egyéb költségek is. úgyszintén előfordulhat tervmódosítás is, amely szintén nem csökkenti, hanem növeli a beruházás összegét. A területre egyébként már a villanyt kivezették. Elkészült a járda és az út is. A jövő év végén már kétszáz személy dolgozik az új gyárban. a következő. 1975-ös év végére pedig a tervezett létszámot — 570 fő — foglalkoztathatják. Az új gyárban különféle kötőelemeket — csavarokat gyártanak. Elsősorban hazai gépeket szerelnek fel. de szó van arról is, hogy NSZK- beli csavargyártó félautomatákat, automatákat is vásárolnak. A gyár fő terméke a facsavar. a metrikus és a with- wort csavarféleségek. A csavargyár dombóvári képviselete már két év óta működik a Bezerédj utca 14. számú házban. Innen több mint százhúsz személyt küldtek már az anyagyárba. Budapestre — megtanulni a gépek kezelését. A fővárosban jelenleg is mintegy százan dolgoznak, akik majd az új gyár törzsgárdáját fogják képezni. A fővárosban dolgozó munkásoktól megtudtuk, hogy a csavaripari üzemben igen jó kereseti lehetőség van. A betanított munkásnők a havi két Gustav Husák. a CSKP KB főtitkára szombaton délelőtt a nyitrai országos aratóünnepségen elmondott beszédében külpolitikai kérdésekről szólva foglalkozott a csehszlovák— nyugatnémet kapcsolatok alakulásával és Brandt kancellár prági látogatásának elhalasztásával. Beszédét közvetítette a rádió és a televízió. Megállapította : — A csehszlovák fél az NSZK képviselővel folytatott több mint két évig elhúzódó tárgyalások során a lehető legnagyobb jószándékot tanúsította, hogy megtalálják a bonyolult müncheni kérdés kulcsát és rendezzék a kapcsolatokat. Üdvözöltük a müncheni diktátum problémájának a semmisség elismerése alapján történt megoldását és az államközi szerződés külügyminiszteri parafálását, mitfel népünk érdeke a múlt áldatlan örökségének eltávolítása. Megállapodás jött létre abban is, hogy Brandt kancellár szeptember 6-án és 7-én Prágába látogat és ebből az alkalomból aláírja az elkészült szerződést. Már megkezdődtek az előkészületek is a látogatásra, az utóbbi hetekben azonban, amikor már csak technikai kérdéseket tisztáztunk, az NSZK képviselői váratlanul új követelésekkel álltak elő nyugatberlini bíróságok és jogi személyek konzuláris képviseletét illetően. Ezek a követelések ellentéteseit a Nyugat-Berllnről megkötött négyhatalmi megállapodással. Minthogy' Csehszlovákia nem tartozik e megállapodás aláírói, résztvevői közé. nincs is joga egyoldalúan magyarázni, értelmezni annak kikötéseit. Ezért teás fél ezer forintos keresetet is elérik. A dombóvári üzemben is hasonló lesz a kereseti lehetőség. Pillanatnyilag még van lehetőség arra. hogy a fővárosba irányítsanak dombóvári munkásokat. Mert amint a kívánt állandó létszám, a törzs kialakul, nem valószínű, hogy küldenek a fővárosi üzembe dolgozni olyan személyeket, akik nem akarnak az új gyárban megtelepedni. Most főleg munkásnőket keresnek, hogy a tervezett gépparkhoz a kezelőszemélyzetet, legalább egy műszakra az induláskor biztosítani tudják. Egyébként az új üzemben a munkásnők aránya hatvan- százalékos lesz.-Pih&t logikus volt. hogy a csehszlovák fél nem fogadhatta el az új nyugatnémet követeléseket. Az NSZK-ban e probléma körül felfokozott kampányba kezdtek, nyomást gyakoroltak Csehszlovákiára e követelések elfogadtatása céljából. R azt hangoztatták, hogy ellenkező esetben Brandt kancellár nem utazik Prágába. Péntekig türelmesen tárgyaltunk diplomáciai és egyéb csatornák felhasználásával, igyekeztünk megmagyarázni tárgyaló partnerünknek, hogy kétoldalú kérdések már rendeződtek, ám Nyugat-Berlin kérdését nem oldhatjuk meg és természetesen nem is akarjuk. Ekkor a bonni kormány bejelentette a látogatás elhalasztását. — Sajnáljuk az NSZK kormányának ezt a lépését —, mondotta Husák —. annál is inkább, mivel a kétoldalú kapcsolatok tárgyában lényegében már minden vonatkozás tisztázódott, s ezért nem látjuk e lépés okát. Sajnáljuk továbbá azért is, mert reméltük. hogy a szégyenletes müncheni diktátum szeptemberi. 35. évfordulójára becsülettel lézárhatjuk a történelemnek ezt a gyászos fejezetét. Sajnáljuk, hogy ezt az alkalmat nem használták ki. s erre az időpontra nem normalizál- hatjuk kölcsönös kapcsolatainkat. A csehszlovák fél semmiképpen sem hibáztatható ezért. Nem marad más hátra számunkra, mint tudomásul venni az elhalasztást, és remélni. hogy a csehszlovák kormány jószándéka előbb- utóbb reál ír megértésre talál az NSZK kormányánál. Mint ismeretes, a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén a többi között a népgazdaság első félévi fejlődéséről is tárgyalt. Az MTI munkatársa megkérte Bálint József államtitkárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, hogy az idei félév eredményeit az előző két év adataival egybevetve vonja meg a IV. ötéves terv első félidejének mérlegét, vázolja a tervteljesítés főbb tendenciáit — Az 1971—1975. évekre vonatkozó tervtörvény abból indult ki, hogy ebben az időszakban a gazdaságpolitika-fő irányvonalaként a társadaltni termelés hatékonyságának erőteljes növelését kell-tekinteni- Ugyanakkor a terv hangsúlyozta a munkatermelékenység emelkedésének a fajlagos anyagráfordítások csökkentésének, a feilesztési eszközök hatékonyabb felhasználásának, a termelési szerkezet gyorsuló átalakításának fontosságát. Figyelemmel a lakossági élet- színvonal és a nemzeti vagyon növelésének szüks"CT"ss,i- gére, a népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetére, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítésére, q terv a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési ütemét 5.5—6 százalékban szabta meg. 1971-ben és 1972-ben a nemzeti jöVede’em évente átlagosan 5 R százalékkal emelkedett. Az 1973. első hathavi részadatok arra engednek következtetni. hogy a növekedési ütem ebben az évben is eléri, illetve meghaladja a IV. ötéves tervvel összhangban kidolgozott éves terv előirányzatát. A nemzeti jövedelem növekedése a tervidőszak első két évében csaknem teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. Az anyagi ágakban dolgozók száma 1972- ben alig (0,2 százalékkal) volt több, mint 1970-ben. 1973 első félévében az ipari létszám az előző évitől eltérően emelkedett ugyan (1,2 százalékkal), de a termelés növekedésének így is több. mint 80 százaléka származott a termelékenység számottevő. 5,3 százalékos emelkedéséből. Az építőipar viszont az előző évinél kisebb munkáslétszámmal növelte termelését. A termelékenység emelkedésében nagy szerepük volt a beruházásoknak, korszerű termelőberendezések üzembe állításának és ezzel összefüggésben javult a bérráfordítások gazdaságossága. A IV. ötéves terv a termelés és a felhasználás azonos ütemű növekedését és ki- eayensúlyozottsácát tételezte fel, vagyis azt. hogy a belföldi felhasználást a megtermelt nemzeti jövedelem teljes egészében fedezi. A belföldi felhasználós azonban a tervidőszak első évében gyorsabban nőtt a nemzeti jövedelemnél, ami a nemzeti jövedelem 8,2 százalékát kitevő behozatali többlet révén vált lehetővé. 1972-ben — a kellő időben foganatosított intézkedések hamsára — 0 belföldi felhasználás mérséklődött, és a nemzeti jövedelem 1,5 százalékát kiviteli többlet formájában használtuk fel. A két év alatt együttvéve azonban a belföldi felhasználás összelő m-'d így is 3,1 százalékkal nagyobb volt a nemzeti jövedelem ösz- szegénél. Az 1973. első félévi adatok alapján idén — a múlt évihez hasonlóan — szintén kiviteli többlettel lehet számolni, vagyis fokozatosan megvalósul a termelés és a felhasználás egyensúlyának biztosítása. A terv azzal számolt, hosy a belföldi felhasználáson belül a fogyasztás aránya 75—77 százalék, a felhalmozásé pedig 23—25 százalék lesz. Az első kétévi tényleges arány (75:25) megfelelt a tervezettnek. Emögött azonban nagyfokú ingadozások, komoly problémák húzódtak meg. A fogyasztás-felhalmozás aránya 1971- ben 72:28 volt. 1972-ben pedig 78:22. A fogyasztás ugyan évről évre növekedett, mégpedig a két év alatt az előirányzatot megközelítő mértékben, a növekedés üteme azonban mérséklődött: az 1971. évi 6,1 százalékról 1972-ben 3,4 százalékra. 1973-ban — az első félévi adatok szeri 91 — a fogyasztás növekedési üteme nagyobb lesz a tavalyinál. A felhalmozás 1971-ben 27 százalékkal nőtt. Abban az évben erőteljes volt a beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás is. mégpedig nagymértékű importnövekedéssel párosulva. Ä szükséges intézkedések után 1972-ben a felhalmozás az 1971. évinek háromnegyedére csökkent. Ez lényegében a készletfelhalmozás mérséklődéséből adódott, a beruházás gyakorlatilag stagnált. Az 1973. év első félévének adata.i még nem utalnak a felhalmozási tevékenység élénkülésére. Látnunk kell azonban, hogy a fogyasztás é4 a termelés rendszeres növelése, az egészséges fejlődés nem valósítható meg a felhalmozás tartós stagnálása mellett. A népgazdasági ágak termelésének növekedési üteme és szerkezeti változása tervben kifejezett szándékoknak megfelelően alakult. Az ipar termelése 1971—1972-ben 6 százalékkal nőtt. 1973. I. fél- évéberf pedig 7 százalékkal. Az ötéves terv az ipari termelés kb. 6 százalékos növekedésével számolt. A legtöbb ipari ágazat fejlődése és strukturális változása is megfelelt a terv előírásainak, gyorsabban azok az ágazatok fejlődtek, amelyek valamely kiemelt központi programhoz kapcsolódtak. Korszerűsödött az energiatermelés és -fel- használás, ami a szén szerepének csökkenésében és a kőolaj, valamint a földgáz jelentőségének növekedésében jutott kifejezésre. A szénhidrogének aránya az alapenergia hordozók felhasználásán belül 1970-ben 45,8 százalék, 1972- ben 54.4 százalék volt, és 1973. I. félévében tovább nőtt. A fejlesztési programoknak megfelelően az ipari átlagot meghaladóan fejlődött a bauxitbányászat és az alumíniumkohászat. A gépiparon belül — az ún. járműprogrammal összefüggésben — erőteljesen fokozta a termelést, a közlekedési eszközöket gyártó ágazat (1971-ben 6 9 százalékkal. 1972-ben 9.1 százalékkal, 1973. I. félévében 6 8 százalékkal). Gyors volt a fejlődés a műszeriparban és a híradástechnikai termékeket gyártó vállalatoknál. A számítástechnikai program keretében 1972-ben megindult és 1973- ban folytatódott a program gerincét képező elektronikus logikai gépek termelése. (Folytatás a 2. oldalon) Elhalasztották Brandt prágai útját Gustav Ilusák beszéde Prágában hivatalosan bejelentették, hogy a nyugatnémet kormány javaslatára elhalasztották Willy Brandt kancellár csehszlovákiai látogatását. Mint ismeretes, a nyugatnémet kancellár az eredeti terveknek megfelelően szeptember 6—7-én érkezett volna Prágába, a csehszlovák —nyugatnémet államközi szerződés aláírására.
