Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-01 / 178. szám
Sáros dűlőuták és az elhagyott kőbányák SÄ*«*, Á megyei tanács illetékes osztályai évek óta azon fáradoznak, hogy Tolna megyében a mezőgazdaságilag művelt területeken lévő hidakat, átereszeket alkalmassá tegyék a széles nyomtávú, nehéz súlyú mezőgazdasági gépek közlekedésére. Számos hidat építettek már a Kapóson, a Koppányon, a kisebb vízfolyásokon. Mondhatjuk, hogy a legfontosabb átkelőhelyek ma már biztonságosak, a nehéz gépek alatt — mint a kombájnok, a lánctalpas traktorok — nem szakadnak le a fahidak — mert fahíd már nincs, hanem betonból, kőből építettek szolgálják a mező- gazdaságot. Amint a „hídépítési programon” túl vagyunk, újabb feladat előtt állunk. A mezőgazdasági üzemekből egyre halljuk a kérést: kövezni kellene a fontosabb dűlőutakat. Arról van szó, hogy a nagy teljesítményű gumikerekes traktorok, egyéb munkagépek közlekedése a dűlőutakon meglehetősen veszélyes. Nem múlik el hónap anélkül, hogy ne kellene közölnünk egy- egy tragédiáról hírt: felborult a rossz úton a traktor, szakadékba dőlt a kombájn, elakadt a keskeny úton a vetőgép, a vízmosásba csúszott a személyeket szállító pótkocsi stb. Persze könnyű volna csak az utak rovására írni a súlyos baleseteket, tudjuk azonban, hogy aa embereken is sok múlik: nem érzik még a gépveszélyt, a mezőgazdasági kultúra fejlesztése révén előálló veszélyhelyzet súlyosságát. Az emberek nevelése is mindennapi feladat, a közlekedési kultúra magasabb színvonalra történő emelése mindennapjaink tennivalója. De úgy véljük először az utak építése terén kell nagyobbat lépni. A központi majorságok kialakítása megtörtént legtöbb helyen. Az ide vezető utak — az országos úttól — a beruházási program szerint elkészültek. Nent épültek meg azonban a majorokhoz a mezőről vezető fő utak. Ma még nem gondolunk arra, hogy a mezőkön a mel- lékutakat is kövezzék. Elég volna a fő dűlőutakat kikövezni. Azonban ehhez meglehetősen kevés pénz van. Olcsó útépítő anyag kellene, akkor könnyebben lehetne a mezőgazdaságnak e részét is korszerűsíteni. Az úthálózat kiépítése — kellő állami, tanácsi támogatás esetében — házilagosan elvégezhető volna. Arra gondolunk, hogv Tolna megyében számos kőbánya volt. ezeket óiból meg kellene nyitni. Először a bányatörmelék elhordása volna a feladat. Ezzel is lehet utat építeni. A napokban például szemtanúi lehetünk annak, hogy a bányahulladákból milyen jól használható fő dűlő- utat építenek Szekszárdon Csatár és Baranyavölgy között. Hasonló módon más területen is lehetne „hulladék- kőből” utat építeni. A mórágyi bánya meglehetősen elhagyott állapotban van, a váraljai úgyszintén. A két bánya megnyitása —esetleg a hidasi volt lignitbánya meddőjének felhasználása is —1 olcsó és jó útépítő anyaghoz juttathatná a dűlő- utat építeni akaró gazdaságokat. Olcsó anyaghoz kellene a gazdaságokat juttatni. Hangsúlyozzuk, mert sajnos arra is van tapasztalat, ha egy anyagot valamire hasznosnak ítélnek, azonnal magas ára képződik. így volt több gazdaság a MÁV selejtezett vasbeton aljazataival. Szakemberek a megmondhatói, mennyire hiányzik esős ősszel a betakarítás idején a járható út a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok területén. Ma még járhatók, porosak az utak — van idő gondolkodni, s talán cselekedni is. hogyan kellene a szilárd burkolatú utakat építeni. Mi csak egy lehetőségre próbáltuk a figyelmet fölhívni. — Pj Élénk vásárlókedv, nyugodt, kiegyensúlyozott kínálat az állatpiacokon Július végén országszerte élénk az érdeklődés az állatpiacok kínálata iránt, ami azt jelzi, hogy az állategészségügyi okok miatt bekövetkezett kiesést a háztáji termelők minél előbb igyekeznek pótolni. Az állattartói kedvre leginkább az jellemző, hogy egy évvel korábban a különben akkor is jó forgalmat lebonyolító állatpiacokon 13 000 malacot vásároltak meg egy hét alatt, idén ennél lényegesen többet. összesen 17 000-et. Tavaly az értékesítés nem érte el a felkínált állomány 50 százalékát, idén pedig a felhajtott állatoknak lényegesen több mint felét értékesítették az eladók. A felvásárlási szálrembOTek szerint az élénk érdeklődést az is magyarázza, hogy a takarmány „keresi az állatot”, ugyanis a nyári takarmánykínálat igen kedvező. A pálfai Egyetértés Termelőszövetkezet jelenleg 1450 darabból álló anyajuh-állományát, a kormány által meghirdetett fejlesztési program keretében, a tervek szerint 1975-ig 2000 darabosra gyarapítják. A termelőszövetkezet ácsbrigádja új, hatszáz férőhelyes juhhodály építésén dolgozik, ami a tervek szerint augusztusban elkészül és szeptemberre be is népesítik jószággal. Elloptak egy kutat Ki védje a kiskerteket ? Amikor Bonyhád községben megalakult a kertszövetkezet, s ennek nyomán sokan fogtak elhagyott szántóföldek, hegyoldalak műveléséhez, mi is örömmel adtunk hírt róla. Hisz a szabad idő hasznos eltöltése egyúttal azzal is jár, hogy az üzemben, irodában elfáradt test másfajta mozgást, munkát végez, ami végül is az egyén hasznára válik. Többszörösen. Úgy is, hogy' a piacra ritkábban kell menni, s úgy is, hogy a kert művelője egészségesebb lesz, kevesebbet jár orvoshoz. A bonyhádi vállalkozás három év alatt kiteljesedett. A kiskertek tulajdonosai megtalálták számításaikat, jól járt a tanács is, mert használaton kívüli földterületek kerültek megművelésre. A napokban a bonyhádi kertbarátok egyik képviselője azonban panasszal keresett fel bennünket: egyik szomszédjától ellopták a kutat. Az illető a zománcgyárban dolgozik, felesége pedig a ruházati szövetkezetben. Szabad szombatjaikon fúrták a kutat, megtakarított pénzükön vásárolták a csövet, meg a Norton kútfejet. Amikor befejezték a kút fúrását-készítését, ismeretlen tettes ellopta. A kút értéke nem nagy, talán hatszáz forintot ér a cső és a kútfej, a munka azonban ennél jóval többet. A környéken nem találták meg, másutt meg nem akarják keresni. így ennek a kertcsoportosulásnak ez az első és komolyabb vesztesége. Történtek kisebb lopások eddig is. Előfordult, hogy valaki A piaci érdeklődésre jellemző, hogy az árak továbbra is magasak, és hetek óta tartják a 30 forintot erősen meghaladó kilónkénti értéket. A éppen készült a paradicsomot leszedni, befőzni, mire kiért a kertbe, nem talált egy érettet sem, valaki megelőzte. Egy másik gazda pedig a hagymával járt így: elvitték a fokhagymát, el a vöröshagymát: de még a dughagymát is — éretlenül — kitépték a földből, azt is elvitték. A tettes nem került elő, nem tudtak leleplezni még egyetlen gyümölcstolvajt sem. A bonyhádi kerttulajdonosok védelmet kérnek kis birtokaikra. Sajnos panaszkodó olvasónknak mi nem tudtunk segítséget adni. Annyit azonban elmondtunk, hogy a kérdéses ügyben keressék fel a községi tanácsot, a rendőrséget, ott mondják el a lopások történetét, hogy védelmet kér. nek birtokaikra — miután a mezőőri díjat fizetik, joggal kérhetik, hogy gyakrabban járjon a kertszövetkezet tájékán a csősz. Sajnos a készre, a megtermelt gyümölcsre, zöldségre nemcsak Bonyhádon, hanem Szekszárdon is j árnak az embersáskák. A védekezés módját azonban sehol nem sikerült megtalálni. Ha elfognának, lelepleznének egy-egy mezei tolvajt, azt példásan megbüntetnék, nyilván megrettennének a tolvajok... De! csak egy tolvajt kellene valakinek fogni. Azonban sem Bonyhádon, sem Szekszárdon nem sikerült még kerttolvajt elfogni, és példásan megbüntetni. malacok kilónkénti ára 30—50 forint között alakult, az átlagárat 39—40 forintra teszik az óllatforgalmi szakemberek. Az állami vállalatok árai túlságosan alacsonyak ahhoz, hogy az állami felvásárlás „szóhoz jusson” az állatpiacokon ; egy hét alatt csak 900 malacot tudtak megvásárolni. Árnyas hodályban és karámban pihennek a jerkék. P. Kovács József juhász a bárányokat itatja. Foto: Gottvald Károly
