Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

Erdészeti műszaki napok — Nyolcszáz résztvevő ^Tanácskozás Szekszárdon — Bemutató Gyulajon és Mohácson A ^ITÉS.Z keretében működő Országos Erdészeti Egyesület évi közgyűlését mindig a problémák közelségében, egy- egy gazdaság területén tartja. Az iäej„közgyűlés színhelye Szekszárd'. A két évvel ezelőtt erdészetig egyesületi közgyűlé­sen dr.,pímény Imre minisz­ter tanácsolta: ezentúl minden évben ,.egy-egy speciális kér­dés köré. csoportosítsák az elő­adásokat, ennek illusztrálásá­ra Pedig az alkalmas gazdá- ságban bemutatót tartanak. Tavaly Tatán á Vértesi Állami Erdőgazdaság volt a gazdája az erdészek közgyűlésének, ak­kor a téma a gépesített rako­dás volt. Idén Szekszárd a tanácskozás székhelye, a cél; hogy-az erdőművelés gépesítő- . sének jelenlegi helyzetét vizs­gálják, mérlegre tegyék az eredményeket, és a. műszaki fejlesztés jövő útját is kijelöl- ‘ jék. Dr-/ Csontos Gyulát,' a Ge­menc! Állami Erdő- és Vad- gazdasá'g igazgatóját kerestük fel "kérdéseinkkel) miért Szek­szárd és Gyula j a közgyűlés, és , erdészieti napok színhelye, mi­ről tanácskoznak maid ha­zánk legkiválóbb erdészei. — fdi'ndenékelőtt néhány számot ismertetnék: hazánk­ban, .a nyugdíjasokkal együtt; — 1931 erdőmérnök, 2329 ....technikus munkálkodik a népgazdaság erdészeti és vadgazdasági ágazatában és 3100 szakvizsgát tett erdé­szünk; is van, A szakemberek kilencven százaléka tagja ■ az ' egyesületnek. Évenként-.-, ren­dezzük a közgyűlésekét, most azért Szekszárdon és Gyula­jon, mert — az erdőművelés gépesítésében kiváló eredmé­nyek, bemutatótérület és ter­melési tapasztalatok vannak a gyulaji és gemervci erdőgazda­ságban. Körülbelül nyoícszáz erdész vész részt , ezen a ren­dezvényen, sok * kollégánk Csa­ládjával ' ' jön Szekszárdiba, úgy hogy augusztus 9-én, 10- •’én és" 11-én az erdészek szin­te megszállják Szekszárdot és Gyulajt. — A tanácskozáson az elnö­ki megnyitót dr. Madas And­rás miniszterhelyettes ■ tartja majd, ezután következik a közgyűlés beszámolójának elő­terjesztése. Király. Pál, az , OEE főtitkára , mondja , el, mit tettünk egy év alatt, mi­lyen volt áz egyesületi éüet. Sor kerül az ellenőrző bizott­ság jelentésére, maid a legki­válóbb erdészekét Bedő Al- bert-díjjal tünteti ki p minisz-. terhelyettes;' A gyulaji gazda^ ság munkájáról Németh László igazgató kollégám tart előadást, én .pedig a- gemenci gazdaság eredményeivel is­mertetem meg az , ország er­dészeinek képviselőit. ' — Másnap Gyulaira láto­gatnak az' erdészék, tizennyolc autóbuszból álló konvoj viszi a tanácskozás résztvevőit a gyulaji gazdaság bemutatójára Pénteken a MÉM erdőrendé- zési főosztálya szervezésében a fagazdasági műszaki nap leg­fontosabb eseménye lesz Gyu­■ lajojl, ;Itt' bemutatják és tanúi-». " mányozhatják-majd a vadföld- gazdálkodást, a, tisztásokon lé­vő vetéseket, kaszálókat stb. Az erdei utak megtekintése is érdekesnek ígérkezik, hisz itt új módszert alkalmaznak. Etetőberendezések. vadfogó rendszerek ismertetése szere- 1 pei. még a napi programban. Az erdőnevelés legújabb mód­szereit is bemutatják: a gépe­sített talajelőkészítés, növény- védelem minden bizonnyal érdeklődést vált majd ki. A vadkárelhárítási bemutató és a gyula-ji trófeakiállítás meg­tekintése is szerepel a pénteki programban. Szombaton Mo­hácsra utaznak az erdészek. Itt azt mutatják be, hogyan dolgozzák fel a fát, miként 'működik Európa legnagyobb farostlemezgyára. — Hol helyezik el a sok : vendéget, milyen lesz az ellá­tásuk? — Az ország különböző gáz- daságaiból érkező vendégeket a Gemenc Hotelben, a turista- szállóban. kollégiumokban és Dombomban helyezi el az Ide­genforgalmi Hivatal. Abbgn bízunk, vendgeink hasznosan töltik a három napot az érdé- ' szeti közgyűlésen, illetve a fagazdasági műszaki napok rendezvényén. Az erdészek családtagjainak külön progra­mot állítottunk össze, szeret­nénk, hq az erdészek és csa­ládtagjaik tovább -erősítenék baráti kapcsolataikat is, —• mondotta munkatársunknak Csontos Gvula igazgató. __ — Pj-----‘ ..■jV». A Duna menti népek találkozója elé Negyedszer rendezik meg a Duna menti - folklórfesztivált A fesztivál megrendezésének ; célja a hagyományt teremtő első alkalom óta nem módo­sult, csak gazdagodott, mivel résztvevőinek köre is jócskán megnövekedett. Az augusztus 16-tól 20-ig- zajló események színtere az idén Baja, Kalocsa, Dunapataj és Kecskemét vá­rosa lesz és dél-magyarországi, dél-dunántúli .látogatói, részt­vevői számára 33 százalékos utazási kedvezményt is bizto­sítanak. A hazai együtteseken ' kívül. Ausztriából, Bulgáriából, Csehszlovákiából. Franciaor­szágból, Jugoszláviából. Len­gyelországból, az; NDK-ból és az NSZK-ból. Olaszországból, Romániából, a Szovjetunióból és Törökországból érkeznek népművészek, ének. és tánc- együttesek, népi zenekarok, hangszeres szólisták. Az idei, negyedik folklórfesztivál a ko­rábbiaknál demonstratívabb, mondhatni nemzetközibb mé­retű lehetőségei nyújt a szé­lesen értelmezett Duna menti népek közötti kölcsönös meg­értés, és barátság erősítésére, a népművészet, a zene. a tánc eszközeivel. A rendezők, tu­dományos és szakmai tanács­kozások házigazdái is lesznek az idén. Ezekén a tanácskozá­sokon adnak módot a népmű­vészet-kutatás egyes kérdései­nek .megvitatásába, eredmé­nyeinek megismértetésére. to­vábbá a népi hagyományok megőrzésének, ápolásának je­len feladatokat summázó ta­pasztalatcseréjére. A tudomá­nyos eseményeken kívül a fesz. . tivál az idén — mint már fen­tebb mondottuk is — szélesebb körű fórumot teremt a dunai ' népek hagyományokat őrző folklóregyütteseinek, szólistái­nak^ népművészeinek. A részt vevő népek, régi és jelenkori kultúráját, .géldáu] kiállítások egész . sóra mutatja be fialo-*' csán, BfijájY Dupapatajbn és Kecskemétén. 1' " 1 " "" Az idén, a IV. Dunq menti folkiórfesztivái' rendezői helyet biztosítanak a Magyar Úttö­rő Szövetség által kezdemé. nFezett országos úttörő-nép. táncfesztiválnak és ezúttal el­ső ízben kapcsolják össze a már szintén hagyományos nép­zenei találkozót — ami Kecs­kemét nevéhez fűződik immár ugyanúgy, mint Gyula nevé­hez a várjátékok —• a Duna menti folklórfesztivállal. Sok paraszténekkar, népdalkor hi­vatalos Bajára. Kalocsára. Du_ napatajra és Kecskemétre az idén. A látogatók több mint húsz kiállítást tekinthetnek meg. Az újdonságok mellett az idén osztják ki a Bács-Kiskun megyei Tanács által alapított Népek Barátsága díjat is. Augusztus 16-án Kalocsán az úttörők országos néptánc­fesztiválja nyitja meg a Duna menti népek nagy találkozó­ját, itt rendezik meg az ön­kéntes néprajzi és nyelvjárás­gyűjtők VII. országos találko­zóját is. továbbá a népművé­szet mestereinek találkozóját. Kiállítás nyílik hazánk legis­mertebb naív festőinek mun­káiból. Kalocsa rendezi az or­szágos csipkekiállítást és az országos gyermekrajz-kiállítást Baján augusztus 17-én a népdalkörök országos találko. zójával kezdődnek el a IV. Duna menti folklórfesztivál , eseményei, melyek közül a né­pi mesemondók országos ver­senye ígérkezik a legérdeke­sebbnek. A Sárköz népművé­szetének bemutatásába is Ba­ján kerül, sor, a népi fafaragók országos találkozójára úgyszin­tén. Dunapatajon a ..Halászati emlékek a Duna mentén” című kiállítás mellett az általános iskolai népművészeti szakkö­rök országos kiállítása várja a .fesztivál vendégeit. Mint em­lítettük, Kecskeméten az idén az V. népzenei találkozó lesz a fő eseménye a nagyszabású baráti'' találkozónak, ami itt, Kecskeméten augusztus 17-én kezdődik tanácskozásokkal, vi. tákfel;'^lMlénmi' találkozókkal ' és bemutatókkal. A megyénket a Duna menti népek IV. folklórfesztiválján számos együttes, szólista, nép­művész képviseli. Befejezéséhez közeledik a gemenci erdő szélén megyénk egyjfc;. legnagyobb építkezése. Sok,száz ember, több hazai és külföldi vállalat elkészíti ha­marosan ‘az' árvízk'aput. Nemrég átvágták az építke­zés.fölött az új medrét eltor- laszoló gátgt, s, a mélyben dol­gozókat .a vastag, ideiglenes elzáró berendezések védik a víztől,, A hajózsilipek közötti rész­ben ' a Ganz-MÁVAG szak­emberei hegesztik a hatalmas zsilipkapukat. Munkájuk nagy gondosságot, körültekintést igényel, hisz ezek a kapuk is védik majd az építmény fö­lött lévő földeket az árvíz pusztításától. A varratokat kü­lön is ellenőrzik. Az acélon is áthatoló radioaktív sugárzás segítségével filmfelvételeket, készítenek a hegesztési varra­tokról^ s ennek alapján kija­vítják a . legkisebb hibákat is. Az ezertonnás acélszerke­zetek beemelésére felkészül­tek. Néhány hét múlva meg­kezdődnek a száraz, majd vi­zes üzemi próbák, s akkor már több méteres víz hullám­zik a hajózókamrákban, ahol most hegesztenek. A.' zsilipkapukat mozgató, a hajók áthaladását akadályozó hidat emelő, hidraulikus be­rendezéseket ezekben a na­pokban szerelik az osztrák MAGEB. cég szakemberei, s az épülő zsilipnél dolgoznak az osztrák ELIN cég emberei is. akik a hatalmas erejű, hid­raulikákat vezérlő bonyolult elektronikákat készítik. tik napról napra keskenyebb­re a csatornát. — sz. 1. — " '»mm? < Jóval a vízszint alatt dolgoznak a hegesztők. Elválaszt­hatatlanul egymáshoz rögzítik a hatalmas hajizókapuk, elemeit. Néhány száz méterre áz . épülő beton és acél védőmű­től a Sió régi medrét töltik.; Nyolc kotró, három dózer és tizenkét 10 tonnás : teherautó termeli ki, hordja, egyengeti á földet a csatornába. Ez az utolsó nagy földmunka. Eddig már egy kisebb hegynyi, egy­millió-négyszázezer köbméter földet megmozgattak az épít­kezés során. Most 105 ezer köbméter földdel és rengeteg kővel torlaszolják el a víz út­ját. Az idő ilyenkor augusztus­ban a legmegfelelőbb erre a munkára. Már nem eresztik a Balaton vizét a Sión, s a Du­na vize is alacsony. Ez bizt sítja, hogy egészen minimális a vízmozgás és az ár nem hordja el a mederbe ömlesz­tett földet. Ha hirtelen lezúduló esők nem duzzasztják fel a Dunát vagy a csatornát, augusztus 13—14-től már nem üzemel a komp. Mert akkorra átvágják az építkezés alatt lévő gátat, a vizet átterelik az új meder­be. 'Ma még fele szélességében folyik sok száz éves útján a Tizenhét teherautó hordja a földet. víz. De a bal parton gépekkel hordott- föld, a -jobl? parton az emberek szórta sziklák szűkí­‘?.r ** • •"*' v ,L .-v.'.A'v.: } J .ÍÍO ÍQOÓ- ••• - * ,íiííflJ5Ííi. •jv.j;. • -• • í.• ’• •> • . i/r, - - : y> Befejezés előtt a Sió-árvizkapu Vízszint alatt, szárazon — Elhordanak egy kisebb hegyet — A hónap közepén megáll a komp

Next

/
Thumbnails
Contents