Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-31 / 203. szám

A fizikai dolgozók tehetséges gyerekeinek Szeptemberben osztják ki első ízben a középiskolai ösztöndíjakat Hárommillió dollár értékű gépimport a zöldségtermesztés fejlesztésére Ezekben a napokban — köz­vetlenül a tanévnyitás előtt — fokozódik azoknak a családok­nak a kiadása, melyekben eóy vagy több gyerek készülődik az iskolába. Ma már e.svre gyakoribb, hogy a munkahe­lyek különböző segélyekkel igyekeznek segíteni ^ rászoru­lókon. Számos központi intéz­kedés is történt ezen a téren. A kétkezi munkát végző szü­lők tehetséges és szorgalmas gyerekei például ebben az esztendőben már közéoiskolai ösztöndíjat is kaphatnak, amely fontos segítséget jelent továbbtanulásukhoz. Idén először került sor a középiskolai ösztöndíjak oda­ítélésére. Az ehhez szükséges pénzt az Országos Ifjúságooli- Pkai és Oktatási Tanács bizto­sított^ . az országos ifjúságpoli­tikai alapból. Tolna mesve az 1973—74-es tanévre hétszáz­ezer forintot kapott erre a célra. Az év elején nyújtották be pályázatukat az általános iskola nyolcadik osztályát vég­zők, illetve a középiskolások. Az elbírálást az iskolai diák­szociális bizottságok végezték, végső soron pedig a megyei diákszociális bizottság döntött. Ez utóbbiban — a megyei di­ákszociális bizottságban — helvet kapott a KIS7-. az út­törőelnökség, az SZMT. a pe­dagógusok szakszervezete, az MSZMP MB és a megyei mű­velődésügyi osztály képviselő­je. A következő esztendőben annyiban változik az elbírálás gyakorlata, hogy csak a to­vábbtanulni szándékozó nyol­cadikosok pályázata kerül a megyei diákszociális bizottság elé, a középiskolások kérel­meit iskolai szinten fogadják, illetve utasítják el. A pályázat alapvető feltétele — többek között —. hogy a tanulónak Mintegy 1300 Tolna megyei fiatal dolgozott ezen a nyá­ron az önkéntes ifjúsági épí­tőtáborokban. Legtöbben — hétszázötvenen — a Nagykő­rösi Állami Gazdaságban szed­ték a barackot, paprikát, pa­radicsomot, kötözték a szőlőt. Itt lányok dolgoztak. A négy turnus közül a harmadik volt a legjobb. Napi teljesítményük 45 forint 42 fillér volt, szem­ben a 32 forintos normával. Ebben a turnusban a szekszár­di egészségügyi szakközépisko­la. a bonyhádi Petőfi Gimná­zium és a tolnai Földvári Mi­hály Gimnázium, valamint a szekszárdi kereskedelmi és vendéglátóipari szakiskola ta­nulói vettek részt. Az állami gazdaság vezetői a tábor mun­káját értékelő levelükben — melyet a megyei KlSZ-bizott- ságnak küldtek — többek kö­zött ezt írják: „A Tolna me­gyei fiatalok magas szinten teljesítették mindazt, amit az építőtábor követelményként eléjük állított. Az eredménye­ket a teljesítmények mutat­ják ... Mindezekért köszöne- tünket fejezzük ki azoknak a fiataloknak, akik a táborozás­ban részt vettek.” És hogy mindez nem csupán udvarias gesztus, azt mi sem bizonyít­ja jobban, minthogy a szek­szárdi egészségügyi szakisko­la tanulóit az őszi szüretre is meghívták. A Tolna megyei középisko­lás fiúk ugyancsak jó ered­ményeket értek el. öt turnus­ban összesen kétszáznegyven- nyolcán vettek részt a csille­bérci nagytábor rekonstruk­ciós utómunkálataiban: az legalább egyik szülője fizikai dolgozó legyen, a családban az egy főre jutó jövedelem ne haladia meg a 900 forintot, és a pályázó ne vegyen igénybe kollégiumi elhelyezést. A középiskolák elsőosztályosai egységesen 2000. a másodiko­sok, harmadikosok, negyedike­sek pedig 2000—4000 forint ösztöndíjat kaphatnak egy tanévben. Az 1973—74-es tanévre ösz- szesen 463 pályázat került a megyei diákszociális bizottság elé. Ebből 248-at fogadtak el, 215-öt pedig elutasítottak. Ez utóbbiak között elsősorban olyanok szerepeltek, akiknél az egy családtagra eső jövede­lem meffhpladia * 900 forint­Mikor az ember Bonyhád felől a falu fölé ér, alig lát néhány házat. A legelső ház, a régi majorsági épület előtt egy műhelycsarnok. A kisvej- kei Szabadság Tsz gépműhe­lye. Azt mondják, a megyében itt van legkevesebb baj a földeken dolgozó masinákkal. S hozzáteszik, hogy ez a gép­kocsi-. traktor- és kombájnve­zetőkön kívül, és főleg, a sze­relők érdeme. — Hogyan csinálják ezt, hogyan dolgoznak? — A válaszból kiderül, nemcsak az egyik legjobb gép­műhely ez, hanem a legfiata­labb is. Borbandi Antal, aki a szabadságon lévő műhelyveze­tőt helyettesíti a választ az el­múlt évekkel kezdi. — A szövetkezet három éve alakult, a lengyeii, závodi, mucsfai és kisvejkei tsz-ből. S az egyesített utód bizony épületek külső-belső takarítá­sát, tatarozását végezték, par­kosítottak, utat építettek. A nar> hatórás munkaidőt és a felnőtt-szakmunlkásnormát fi­gyelembe véve az öt turnus átlagos teljesítménye 215,2 szá­zalék. (A leggyengébb brigá­dé 114 százalék.) Részlet Kál­ié József táborparancsnok le­veléből: „A megyéből jött fiúk magatartása, munkához való hozzállása az elmúlt öt évben a legjobb, legmagasabb szin­tet mutatta. Közösségi életük, b ajtársiasságuk, természetes készségük egymás segítésében, a minél több munka, minél jobb elvégzésében átlagon fe­lüli volt.” Itt a brigádok ver­senyében az utolsó turnus IV. számú brigádja lett az első 49Í) százalékos nagyszerű tel­jesítménnyel. Ez a -brigád a gyönki TdLnai Lajos Gimná­zium tanulóiból alakult. Tag­jai: Nagy István brigádveze­tő. Bácsalmási László. Bácsal­mási Péter. Kenderessy Lász­ló, Leveles János, Mencz Im­re, Mohai Sándor, Szabó Im­re, Széth Ferenc és Magyari Károly voltak. A fenti két központi szerve­zésű tábor mellett ezen a nyá. ron helyi építőtáborokban is dolgoztak a megve középfokú tanintézeteinek diákjai. Bony- hádon és Szekszárdon. illetve Domboriban mintegy három­százan táboroztak, vettek részt a község- és városrendezési munkában, a dombon napkö­zis tábor építésében. A bony­hádiak több mint kétszázeze- forint értékű munkája mellett a tábor kiadásai nem érték e' a százezer forintot sem. tot, vagy felvették őket a kol­légiumba, illetve szüleik nem fizikai dolgozók. Előnyben ré­szesültek viszont azok. akik szakközépiskolában kívánnak továbbtanulni, vagy szakosított tantervű osztályba járnak. Természetesen a szociális kö­rülményeket is gondosan mér­legelték. A megyei diákszociá­lis bizottság arra törekedett, hogy az adható pénzösszeget ne aprózza fel túlságosan, mi­vel csak így érhető el az igazán rászorulók hathatós tá­mogatása. Az ösztöndíjak első félévre jutó részét szeptemberben egy összegben vehetik fel a szü­lők. Ekkor a megyében össze­sen háromszázötvenezer forin­tot osztanak ki. nem zárta a legfényesebben az első éveket. De a múlt gondját nem lehetett egyszerre a kapukon kívülre rekeszteni. A tavalyi esztendő hozta meg a több éves munka gyümöl­csét. Azóta sínen van a szö­vetkezet. A gépműhely is 72 januárja óta van itt. Koráb­ban a négy faluban szétszór­tan javították a gépeket. A gépek gazdáit dicséri, azokat, akik az öt gépkocsi volánja mögött ülnek, meg a tíz kombájnt. 33 traktort ve­zetik. Sok múlik rajtuk. És leg­többjük meg is tesz mindent, hogy menjen a gépe. Igaz, ők a karbantartásért kapnak kü­lön pénzt, de ez így jó. És ezért van az is. hogy nemcsak vezetőik, hanem gazdáik is a kocsiknak, kombájnoknak, traktoroknak. Ez is eredmé­nyezte, hogy aratáskor komo­lyabb géphiba nem fordult elő. A kisvejkei tsz július 30-ra learatta ezerholdnyi gaboná­ját. S a gépek egytől egyig végig bírták az iramot. Csak később kezd a helyet­tes főnök a szerelőkről be­szélni. Arról, hogy összeszo­kott a gárda, megértik^ segí­tik egymást az emberek. És arról, hogy májusban már másodszor n verték el a szo­cialista brigád címet. Nevük: Május 1. szocialista brigád. Gondjaik hasonlók a máso­kéhoz. Hogy néha valami csipp-csupp vacak kis alkat­rész nincs sehol, és mindig éppen olyankor, amikor a fil­léres apróság hiánya miatt nem tud dolgozni a gép. A nagyobb alkatrészekhez van csak cseredarabjuk. A géptelep szélén ott állnak a kiöregedett, leselejtezett régi masinák. Olyan típusúak, mint az újak. És ha más megoldás nincs, szétszednek azok közül >. A zöldségtermesztés fejlesz­tésére. s az idei nyári ellátás­ban megmutatkozó átmeneti nehézségek okáról tájékoztat- ■ tálf az MTI munkatársát a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban. A zöldségtermesztés fejlesz­tésére hozott kormányhatáro­zat óta, két év alatt a mező- ■gazdairági nagyüzemek nagy erőfeszítéseket tettek a ter­mésátlagok növelésére, a be­takarítási veszteségek csök­kentésére. Bár ez sajnos min­den esetben, s az év minden szakában nem mérhető le a piaci ellátás alakulásánál, az adatok mégis arról tanúskod­nak. hogy a termelők a nö­vénytermesztésnek ebben az ágazatában is előbbre léptek. A termőterület nagyságát egyet, és a használható alkat­résszel pótolják a hiányt. Sok­szor megmentette őket a régi gép. Szeretnék még — jogos •igény —. hogy az alkatrész­raktár költözzön a műhe'v mellé. Mert most még be kell -menni a faluba a tsz-irodá- hoz pótalkatrészekért. De ők adják meg mindjárt a kielégí­tő választ — Itt lesz majd. csak most a kőművesek a szárítóüzemet építik. Ha kész. lesz. megold­ják a mi gondunkat is. Kint a műhelyben az egyik szerelőnél söprű. — Masunk takarítunk. Mint a katonáéknál — szól Borban­di Antal. Csak magamban tol­dom meg; tiszta is minden,“ mint a katonáéknál szokás. Járkálunk a műhelyben, a műhely körül. Domokos Jó­zsef és Fábián Márton egy UE—ÜR-ast rak ös^e. A da­rázsderékhoz készítik a tömí­téseket. Az udvaron hangosan pöfög egy kombájn. — Most szerelték rá a faunt. Az adaoter a silózásra teszi alkalmassá az öreg gébet. Azt mondják, kész. Valószínű hol­nap nem hozzák vissza, hiba miatt. Több órán át kerestem, ku­tattam a csodaszert. Azt, ami a legjobbak közé emelte mun­kájukat. Nincs semmi. A csa­varok, az alkatrészek itt is ugyanabból az anyagból van­nak. mint máshol. Nincs soe- ciáiis berendezésük, semmi kü­lönleges szerszámuk, vizsgáló­műszerük. Valamit mégis fel­fedeztem, azt. ami néhol még hiányzik. Hogy nem tessék- lássék módjára dolgozgatnak, hanem szívvel, lélekkel, vagy mondjam úgv: lelkiismerettel végzik munkájukat. A darázsderékhoz készül a tömítés. Mindenütt elégedettek a Tolna megyei fiatalok munkájával Gépműhely Kisvejkén ugyan nem változtatták meg — ezt a negyedik ötéves terv nem irányozta elő — annál többet tettek azonban a kor­szerű technológiák bevezeté­séért és az új zöldségfa j iák elterjesztéséért. Az utóbbi két évben a gazdaságok 3 mil­lió dollár értékű nyugati gép­importtal fejlesztették a ter­melést, s a 120 ezer hektáros szántóföldi zöldségtermő te­rületből 15 ezer hektáron a legkorszerűbb módszereket al­kalmazzák. Pozitív vonás a termelésben az is. hogy amíg az elmúlt tíz év átlagában évente 200 millió forintos kárt okoztak a növényi betegségek és kártevők a zöldségterme­lőknek. addig a modern nö­vényvédelem eszközeinek fel- használásával 1973-ban egy- harmadávai sikerült csökken­teni a kieséseket. Fejlődőben van az üvegházi és a fólia alatti termelés; a nagyüzemek például 270 hek­táron az átlátszó műanyag fó­lia védelmében nevelik a zöld­ségeket, s a közepes nagyságú üzemek összesen 1000 hektáros területen rendezkedtek be a fóliás termesztésre. Nem ennyire kedvező a helyzet a szántóföldi korai- zöldség-termesztésnél. A nagy termelői kockázat miatt egész sor gazdaság felhagyott ezzel, s ezért a következő években speciális kedvezményekkel, géphitellel stb. kell majd ösz­tönözni a termelőket. Gondolt okoz az is. hogy a zöldség­termő területnek csak egy ne­gyedét lehet öntözni, holott arra lenne szükség, hogy leg­alább kétharmadán függetle­níteni tudják magukat a ter­melők a természetes csapadék­tól. illetve hiányától. A MÉM- ben ezért a zöldségtermesztési öntözés differenciált támoga­tására készítenek terveket, ezeket várhatóan az ötödik öt­éve*. tervben valósítják meg. Az utóbbi két évben új bő­termő fajták jelentek meg a piacokon, egyebek között ubor­ka, paradicsom és paprika­félék. Ezek a fajták egyre in. kább meghonosodnak a háztá­ji és a kiskerttermedésben is, és szerepük van a helyi ellá­tásban. A következő években tovább ösztönzik majd a kis­termelőket. miután a hazai zöldség egyharmuda innen ke­rül ki, azért különféle ked­vezményeket kapnak már most is kisgépek és növényvé. dő szerek megvásárlásához. Az eddigi intézkedések az idei nyáron legalább 10—15 százalékkal jobb ellátást ered­ményeztek volna, ha a nö­vénytermesztésnek ebben a ta­lán legkényesebb ágazatában a szélsőséges időjárás nem csökkentette volna a hozamo­kat. Paprikából például a ta­valyinál 20—25 százalékkal kevesebb termett, az uborkát is igen megviselte a száraz­ság, normális időjárás ese­tén a gyökérzöldségekből is lényegesen többet szedhettek volna fel a termelők. Kielé­gítőnek mutatkozik ellenben a paradicsomtermés. Az őszi betakarítású zöldségfélék ter­mésátlagát, és így az őszi-téli zöldségellátást azonban még mindig kedvezően befolyásol­hatja az időjárás, amennyiben hat-hét hetes szárazság után végre esőt kap a határ. (MTI). Népújság 1973. augusztus 31.

Next

/
Thumbnails
Contents