Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-29 / 201. szám
ÖN KÉRDEZ Levélcímünk : 7101, Szekszárd, Postafiók 71. Az e heti ön kérdez — Mi válaszolunk rovatunkban elsősorban olyan jogi kérdésekre válaszolunk, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot és amelyek nemcsak a kérdezőket, de más olvasóinkat is eligazítanak a jog néha te- kervényes utjain. Lakásbérlet felmondása Karsai Józsefné Kocsola, Dombóvári u. 39. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „Öcsém Pécsett vett házat. A házban lakó is volt, de ígérte, ha a tanács utal ki számukra másik lakást, akkor elmennek. Eddig még nem történt semmi, pedig az öcsém számtalanszor volt a tanácson. Ő most két gyermekével egy szoba-konyhás lakásban lakik. Szüksége volna a másik szoba-konyhára is, de a lakó kijelentette: ő nem költözik, mert sehol sem kap húsz forintért lakást. Mit tehet az öcsém?" Erre és a többi jogi kérdésre is dr. Deák Konrád, a megyei főügyészség csoportvezető ügyésze válaszol: — A lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) kormány- rendelet a felmondás általános szabályait a következőkben határozza meg: „A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondja, ha a) bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, vagy a lakás karbantartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, b) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval, a ház kezelőjével, a házfelügyelővel vagy a lakókkal szemben a szocia. lista együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást, tanúsítanak, c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiségeket és területet, az épület állagát rongálják, illetőleg rendeltetésükkel ellentétesen használják, d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák elvégzését akadályozzák,’’ Az állampolgárok tulaj _ donában álló lakás esetében a bérbeadó a fent felsorolt feltételek nélkül is felmondhatja a lakásbérleti szerződést „ha a lakásra maga vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart, illetőleg a lakás lebontására hatósági engedélyt kapott és a bérlő részére egyidejűleg másik megfelelő, ugyanabban a városban (községben) levő — beköltözhető —■ lakást ajánl fel.”. Nem köteles a bérbeadó a bérlő részére másik lakást felajánlani, ha a bérlő tulajdonában ugyanabban a városban (községben) megfelelő — beköltözhető — lakás van. Ilyen esetben azonban a bérlő a bérbeadótól pénzbeli térítést' igényelhet. E térítés összege nem haladhatja meg az olyan tanácsi bérlakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj összegét, amilyent a bérbeadó egyébként köteles lett volna a bérlő részére felajánlani. Ami már most az Ön öccse bérlőjének a városi tanácshoz benyújtott lakásigénylését illeti, idevonat- kozóan idézzük a fentebb már hivatkozott Korm.-ren_ delet 12. §-ában írtakat, amely szerint: „Városban a lakásügyi hatóság a lakáscímet feltüntető lakásigényléseket az erre a célra alakított társadalmi bizottságok közreműködésével évenként összeállított lakáskiutalási névjegyzék alapján elégíti ki. A lakásigénylések társadalmi elbírálásának módját — jogszabályban megállapított igényelveknek megfelelően — a helyi sajátosságok figyelembevételével a városi tanács állapítja meg.” „A lakásigények kielégítése során elsőbbségben indokolt részesíteni a) azokat, akiknek a lakásában — a megfelelő elkülönítés lehetősé, gének hiányában — több személy van kitéve a tartós betegség veszélyének, b) a sokgyermekes lakásigénylőket, c) a zsúfoltabb körülmények között lakókat, d) a rosszabb műszaki állapotú lakásban lakókat. Azonos körülmények fennállása esetén a munkában kiváló dolgozókat előnyben kell részesíteni.” Tanácskérő leveléből nem tűnik ki, hogy öccsének bérlője igényelt-e lakást a pécsi Városi Tanácsnál és nem tudjuk természetesen azt sem, hogy amennyiben lakást igényelt, igényének kielégítésére mikor kerül, hét sor. Ha azonban a bérlő lakást nem igényelt, a jelenlegi bérlet felmondására minden bizonnyal csak úgy kerülhet sor, ha az ön öccse a bérlő részére beköltözhető lakást ajánl íeL Amikor az ön öccse a szóbanforgó házat megvette, abban bérlő volt, a ház vételára is nyilvánvalóan ennek megfelelően alacsonyabb volt, mint hogyha a ház teljes egészében beköltözhető lett volna. Ha most az ön öccse a bérlőtől meg kíván szabadulni, nem vonakodhat anyagi áldozatok hozatalától sem, a ház lakott volta miatti alacsonyabb vételár és azon összeg közötti különbözetet, amelyet a házért akkor fizetett volna, ha az teljes egészében beköltözhető, most — kétségtelenül nem méltánytalanul — fel kell áldoznia. Ki az örökös ? Hüs Sándor szekszárdi olvasónk hosszú levélben írta meg örökösödési problémáját. A levél lényege: Apósa végrendelet hátrahagyása nélkül halt meg. Korábban egyedül épített egy négyszobás, kétkonyhás lakást, volt biztosítása és bankbetétje is. Apósának első házasságából volt egy gyermeke, majd egy második házasságából két leánygyermeke született. Apósának második felesége apósa halálakor „minden pénzt elvitt és áttett a saját nevére." Dr. Deák Konrád a kérdésre így kezdte a válaszát: Mindenekelőtt az öröklés általános szabályairól kell szólni. Ezek pedig a következőképpen rendelkeznek: Az ember halálával hagyatéka az örökösre (örökösökre) száll. Ameny- nyiben az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, az öröklés, rendjére a törvény az irányadó, a törvényes örökös pedig elsősorban az örökhagyó gyermeke. Ha leszármazott nincs, a házastárs örököl. Öröklési jogunk tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor valaki kiesik az öröklésből, kimondja azt is, hogy ki érdemtelen az öröklésre. Egyik alapvető rendelkezés, hogy az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Hangsúlyozandó, hogy az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. Az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot, illetőleg a inak neki jutó részét, vagy m»g_ határozott tárgyát — elfogadás, vagy bármely más jogcselekmény nélkül megszerzi. A fenti rendelkezések vonatkoznak az após által egyedül épített és feltehetően csak az ő nevén, álió lakóházra, arrtelyet tehát az összesen 3 gyermek 1/3—1/3 arányban örököl meg, az após jelenlegi felesége azonban örökli e ház haszonélvezetét. Ha a házastárs új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszűnik. Nem vonatkoznak azonban a fenti rendelkezések az elhalt após azon biztosítására, amelyről nem tudjuk, hogy vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás, életbiztosítás vagy baleset- biztosítás volt-e. A biztosítás szerződés alapján jött létre és például az életbiztosítási szerződésben kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy, a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, de lehet a biztosított örököse is, ha a kedvezményezettet a szerződésben nem jelölte meg és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki. A tárgykörben részletesebb felvilágosítást csupán a biztosítási szerződés ismeretében adhatnánk, de megadja ezt a tájékoztatást az Állami Biztosító is. A bankbetét hagyaték tárgyát képezi, illetve képezheti, ha a betét összege nem volt adott esetben az apósa második feleségének különvagyona. A bankbetét összegét tartalmazó betétkönyv nyilván bemutatóra szólt, a betéti összeget a bank annak fizeti ki, aki a betétkönyvet bemutatja. Amennyiben az elhalt apósnak második felesége az apósával közös szerzeményből fizette be a betétkönyvben szereplő összeget, az összeg fele hagyaték tárgyát képezi és azt apósának 3 gyermeke örökli meg. A hagyatéki eljárás során nyer majd tisztázást, hogy apósának a hagyatéka miből is áll. Amennyiben a betétkönyvben szereplő ösz- szeg tekintetében vita merül fel, hogy az közszerzemény volt-e avagy apósa második feleségének esetleges különvagyona, e kérdés polgári peres eljárásban lesz tisztázható. A polgári peres eljárás illeték^ .pedig a pertárgy értékének 6 százaléka. A fentieken túlmenően javasoljuk, forduljon problémáinak részletes tisztázása végett a szekszárdi állami közjegyzőhöz, akinek hivatali helyisége a bíróság épületében (Szekszárd, Dózsa Gy. u. 2. szám alatt) van és aki örökösödési kérdésekben díjmentesen ad jogi tanácsot. Képesítés nélküli óvónő bére Aradi Imréné, madocsai olvasónk kérdezte: Képesítés nélküli óvónő havi bérének megállapításakor figyelembe vehető-e a csecsemőgondozói képesítés, illetve a más munkakörben eltöltött idő? Dr. Deák Konrád válasza: — Az oktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok munkabérének megállapítását a 210 '1971. MM.—Mü. M. számú művelődésügyi miniszter és munkaügyi miniszter együttes utasítása írja elő. (Az együttes utasítás megjelent a Művelődésügyi Közlöny 1971. évi június 22-i számában.) Az utasítás előírja, hogy a képesítés nélküli pedagógusokat az 506-os kulcsszámé munkakörbe kell besorolni és itt a bértétel 1000—1400 forint. — Az utasítás kimondja azt is, hogy a pedagógusok törzsfizetését és — az 506-os kulcsszámba tartozók kivételével — az érvényben lévő jogszabályok alapján beszámított munkaviszonyban töltött idejük figyelembevételével kell megállapítani. A fentiekből következik. hogy az 506-os kulcsszámú munkakörbe tartozók, tehát a képesítés nélküli pedagógusok törzsfizetését nem befolyásolja a korábban munkaviszonyban töltött idejük. Az utasítás szerint a különböző szak- képesítések is csupán a pedagógusképesítéssel rendelkezőknél vehetők figyelembe. A fenti rendelkezések alól ugyan vannak kivételek (például: a különböző nevelőintézetekben foglalkoztatott gyermekfelügyelőket, ha pedagógusképesítéssel nem is rendelkeznek más kulcsszámú munkakörbe kell besorolni), a községi óvodában foglalkoztatott képesítés nélküli óvónői beosztás azonban nem tartozik a kivételek alá. Lent központi fűtés — fent széntüzelés Kresák Endréné és még hét olvasónk kérdezte a szekszárdi Hunyadi u. 6. szám alatti házból: „A háromszintes háztömb földszintjén egy gyógyszertár üzemel, melyet az épület felépítésekor központi fűtéssel láttak el. A háztömb két másik szintjén lakóknak azonban csak a széntüzelésű kazánból a lépcsőházba beáramló füst jutott. Akkor azt mondták: a széntüzelésű kazán kapacitása kicsi. Ebbe bele is nyugodtunk. Az utóbbi időben viszont arra figyeltünk fel, hogy a kazánt átalakítják olajtüzelésűre és a központi fűtést átvezetik a szomszédos épületbe, a Városgazdálkodási Vállalat irodáiba. Miért nem élvezheti a központi fűtés előnyeit az a nyolc család is, akinek lakásában termelik a hőt?” Elöljáróban megemlítjük: a Tartsay úti lakóteleppel kapcsolatban lapunk ön kérdez — Mi válaszolunk rovatában a városi tanács elnöke már adott tájékoztatást arról, hogy a Hunyadi utcai házak mikor lesznek bekapcsolva a központi fűtésbe. A konkrét kérdésre Orbán György, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója a következő választ adta: — A Hunyadi u. 6. szám alatti gyógyszertár kazánháza kizárólagosan a gyógyszertár központi fűtésére készült. Vállalatunk irodaházának központi fűtéssel való ellátására határoztuk el, a műszaki lehetőségek figyelembevételével, a kazánház átalakítását. Az átalakítás költségeit a vállalat fejlesztési alapjából fedezzük. — A vállalat, mint a fenti épület kezelője, nem ütemezheti a lakóépület össz- komfortosítását, a lakókra át nem hárítható költségek miatt. A levélírók jelzett igényének elbírálása és teljesítése vállalatunk önálló döntési jogát meghaladja. (A nyolc lakás központi fűtésére tehát csak akkor kerülhet sor, amikor a városi, tanács által meghatározott időben a Hunyadi utcai házakat bekötik a tömbfűtésbe. — A szerk.) MlVÁLASZOLUNK Telefonszámaink : 129—01, 123—61
