Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

Sándor István házat épít

f Sándor István zombai | traktoros egy azok közül,

J ‘ afcifc házat építenek, építet- ' tek, vagy építeni fognak.

■ Gondja, kínja, öröme és keserve azonos a mostani és későbbi ■ otthontteremtökkel.

A statisztika számadatai szerint Sándor István nevét is ott jegyzik, ahol mindazo- két, akik „a tervezettől eltérően 1971-ben és 1972-ben >■ 20• ezerrel több állami segítséggel épülő Családi házat építettek” számadatba beleférnek.

Vele beszélgetünk, eggyel a húszezer közül.

Cr ' 2.

— Lemondanak a jószágtartásról ? Miért?

— . Mar öregedünk, a fiatalok ezzel nem foglalkoznak.

Sajnos ez így van. Mi nem mondtunk még le, mert tartozunk ugye az államnak. Ezt szeretnénk hamarább visszaadni, mint ahogy be van ütemezve. Háromszázötven forintot kellene havonta fizetni, mi meg ötszázat adunk postára, ötvenezer forintot vettünk Lel. Két hete voltam bent, érdeklődtem, mennyi van még vissza. Jól állunk.

■*— A jövőben milyen jószággal foglalkoznak? i — Sertésekkel meg baromfiakkal. Főleg sertésekkel.

! — Bikahizlalással nem?

?— Ha rendezzük az OTP- kölcsönt. akkor már nem.

— Most van fejőstehenük is Attól is megszabadulnak?

— Attól is. Költséges lenne ide istállót építeni. Legalább ötvenezer forintba kerülne.

Viszont én is öregedek, nem léhet mondani, hogy fiatalodtok, a fiatalok me§ ugye nem akarnak nagy jószággal fog' ijilkú&mj. Fiam kőműves, elég ; neki egész hétén reggel ötkor kelni, és este hat óra, mire ^hazaér.'’-Elfárad, ideje sincs.

A feleségem beteges, már nem bírja úgy a strapát.

■^- Nagyon sokat dolgoznak maguk.

é — Hát el lehet képzelni, hogy sokat. Én traktoron vagyok, itt Zombán a téeszben.

Este hazajövök, nem az van, h’őgy gyerünk a kocsmába, hanem az asszonytól kérdem: mi van, ittak-e a jószágok, kell-e etetni? Először a jószágot kell rendbe tenni. Van úgy. amikor tíz órakor fekszünk és négy órakor már talpon vagyok.

' Akkor a tévét nem nagyon kapcsolják be?

— Nem. Nyolc óra után. ha valami nagyon jó film megy, vagy vasárnap. A meccset nézem. Én csak a meccseiket szeretem nézni, futballt, uszodát; meg ilyent. Mást nem.

Amikor aratás van. vagy szezon, mondjuk szántás, vetés, akkor még ezt sem lehet néznie jíste tíz óra mire az ember- megfürdik,' egész nap rázza a gép, nincs kedv akkor téVjépe..

— Egv ilyen ház építése sok gonddal-jár. Mi volt a legnehezebb?

,— Hát bizony gonddal jár.

A*z ahyagbeszerzés, aztán segédmunkást szerezni, az a nehéz;, s Az” ember nekifog, és njftés' segítség, ugye az nagy baj.Itt vannak az iparosok, aztah’ nincs segítség. Azt mondja a kőműves, kell tíz ember, vagy tizenöt ember, aírkpr ,kévés a család. Az em_ betgek, ha nincsen segítsége, lehet pénze is. semmit nem ér.

Marnár minden ember el van foglalva, nincs szabad ember.

Mindenki dolgozik, vállalatnál, téeszben, nincs napszámos, ember. Esetleg szombaton vagy vasárnap, akkor akad.

Népújság 3

1973. augusztus 28.

Még most is van olyan nap, hogy belecsapok a levegőbe, és mondom, hogy miért is vállalkoztam erre. Hát inkább zavarodtam volna meg. mint belekezdeni. Nem kis gond például a téglát beszerezni. El kell menni fűtől fáig kére- getni. Ketten az asszonnyal hordtuk haza több mint a felét. harmincezer téglát. Körülbelül ennyit.

— Honnan hordták a téglát?

— Tévéiről. Hőgyészről. Vontatóval. Én voltam a von- tatós, meg a rakodó egy személyben. Megkaptam egy gépet, mire hat óra lett, ott voltam a gvárban. Megrakodtunk kettőt, hármat fordultunk egy nap.

— Nem kért, szabadságot a téesztől?

— Nem.

— Szóval rendesen dolgoztak a téeszben, itthon jószágot tartottak és közben építkeztek.

— Igen. ez így volt

— Nem rokkantak ebbe bele?

— Megviselt bennünket, az asszonyt különösen.

— A téeszben is helytálltak. meg itt is... /

— Igen. Muszáj helytállni. Minden vasárnap, szombaton sokat dolgoztunk. Talán vasárnap délután nem. ha volt a faluban futballmeccs, mert arra azért mindig elmentem.

— Nem gondolt arra. hogy fizetés nélküli szabadságot kér?

— Ezt nem lehet. Szóval; jobb így. Nem kértünk semmit. Én mindennap járok dolgozni. Nem hiányoztam. Ha az ember szabadságot kér, nem L tudják biztosítani. Kell az ember.

— Hogyan tudtak ilyen Sokfelé eleget tenni?

— Hát el lehet kénzelni, hogy mennyit dolgoztunk. Az asszonyom akkor még vállalt hat hold kukoricát.

— Panaszkodik is. hogy beteg.

— Igen. Ráment az egészsége.

— Ilyen ára van itt a többi új háznak is?

— Attól függ. hogy van-e rokonság. Meg, hogy van-e pénz. Ettől is függ. De minden ház így készül; erőlködéssel, kínnal, sok dologgal. Az ember megszakad, így van. Ezen a soron. a hatodig házat az ember maga csinálja. A tetőt, mindent. Az dolgozik még csak sokat. Hajnalban megy oda. csinálja, aztán fut a munkába, este, amikor hazajön. a házhoz szalad, aztán csinálja amíg lót.

— Nem tudták volna az' életüket ott. a régi házban leélni ?

— Jó. jó, az ember mindig kapaszkodj valamire. Az ember meglát egy házat és azt mondja; az annya mindenit, ez ilyent tudott építeni ? Ez : iR hajtja az embert. Az egyik szomszédom ha nincs, akkor én talán bele sem kezdek. A házhelyet á bátyja vette meg, azt mondta; vegyem meg én a másikat. Az ő bátyja beteges és nekivágott, én miért nem vágok neki. Nem merek? Gondolkodtunk az asszonnyal, hogy hát tényleg, csináljuk. Nem muszáj nekünk egy év alatt megcsinálni, folyamatosan. ahogy jön a pénz. úgy csináljuk. Márton Ferenc biztatott. ha nem biztat talán nem is kezdjük el. ö dugta a darazsat a fülembe. Spekuláltunk. aztán megkezdtük. Hát így aztán elkezdtük, most meg így állunk már. Az anyag- beszerző is én voltam. Ennek a padlónak a mestere is én voltam. Én szegeztem. Sok mindent megcsinálunk mi. A konyha bepucolósáért sem kelMSZBT^ta^csoportyezetők tanácskozása Szekszárdon

. ,V> • *v* H* r *

lett fizetni. Sokat kellett anyag után szaladgálni. Szek- szárdra, Bonyhádra. Hőgyész-- re. Az üvegező Zak János zombai iparos volt. a szobaajtókra az üveget ő például Pécsről hozta. Nagy utánajárásba kerül minden anyag.

— De most már öröm is az új ház?

— Hát most már az. Hál’ isten ennyire rendben vagyunk. A kis munka, ami még hátravan, az az eddigihez nem sok. Pénzben se. munkában se. Idővel meglesz, nem muszáj egy év alatt rendbehozni. Reméljük, ha valami közbe nem jön. akkor jövőre a házzal teljesen készen leszünk.

— Eddig mennyibe van ez a ház?

— Százhatvankettő. Nem is, kettőszázhúszezer forintba.

— És mennyi kell még, hogy teljesen készen legyen?

— Harmincezer forint még rámegy.

— A fia?

— Nagyon jól érzi magát itt. Csak az kellene,- hogy ő is nősüljön már meg. Amíg legény, mindig van rá gond.

(Folytatjuk)

Augusztus' 29-én a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya rendezésében megbeszélést tartanak a megyében működő MSZBT- tagcsoportok ügyvezető elnökei. A megbeszélésen részt vesznek az olyan pártalapszer- vezetek titkárai is, amelyek

Megyénkben a Mecsek-vidéki Pincegazdaság paksi és szekszárdi pincészetében • vásárolják fel a? borszőlőt az állami gazdaságoktól, a termelőszövetkezetektől. az egyéni és a háztáji termelőktől. Tornai József, a szekszárdi pincészet vesetője válaszol arra a kérdésünkre: Hogyan készültek fel a szüretre.

— A pincegazdaság a megye szőlőtermésének körülbelül egyharmadát vásárolja fel. Tavaly 22 ezer mázsa szőlőt vettünk a. termelőktől. A becslések szerint idén 35—36 ezer mázsa szőlőre; számíthatunk, s ez jóval több, mint amit a 71- es rekordévben szüreteltek. A korai fajtákat már szeptember harmadikétól tudjuk fogadni.

területén MSZBT-tagcsoport működik. A résztvevők Lukács Lázárnak, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság országos központja munkatársának előterjesztése alapján megbeszélik a tagcsoportok további feladatait.

időszak 40—45 napig tart. s naponta 1400—1600 mázsa szőlőt tudunk feldolgozni.

— A szőlő felvásárlási ára nem változik, hasonlóan alakul, mint az előző évben volt. A termelőktől 34—35 ezer mázsa termésre kötöttünk szerződést. Amennyiben többet szüretelnek, mint amire szerződést kötöttek, a többlettermést mindert további nélkül átvesszük. A szőlő feldolgozása Szekszárdon történik,' innen újbor .formájában szállítják tovább. A borszőlő tárolásához elegendő tárolótér áll a pincészet rendelkezésére. 28 ezer hektoliter férőhely elegendő a várható termés tárolására.

P. V. sz.

Belecskán terem a keszthelyi paprika

vetőmagja

Az agráregyetem és a termelőszövetkezet kapesolata

Szeptember 3-tól átveszik a borszőlőt

Felkészültek a szüretre

Számításaink szerint a szüreti

A beleaskai termelőszövetkezet paprikatábláján tíz- valahány asszony, lány azzal foglalkozik, hogy a sorok köpött kihúz egy-egy tövet, vagy letép néhány hajtást. Egy szürkeöltönyös férfi közben nagy gondossággal fényképez le egy-egy, terméssel dúsan rakott paprikatövet. Egy-egy különösen szép, pirosodó hüvely zacskóba kerül, de felírják a tő adatait is, hány pirosodó és hány fehér hüvely van rajta.

— Most folyik a második szelekció — mondja a szürkeruhás férfi, dr. Kovács János, a keszthelyi egyetem kutatója. — Az első júliusban volt, a harmadik szedés után lesz, amikor a selejtes termést kiválogatják, a negyedik pedig, a magház felbontása után. Ez lényegében növényegészségügyi és fajtaazonossági szelekció. de amíg innen, a földről a vetőmag eljut á termelőkhöz, addig még többször is vizsgáznia kell. Az Országos Vetőmagfelügyelőség szemléjén, majd a monori telepen tisztasági, csíraképességi. kór- tani vizsgálatnak vetik alá. Ez mindig drukkra ad okot, hátha valamelyik tételt kizárják — bár ilyen a Belecskán termesztett vetőmaggal még nem fordult elő.

A belecskai termelőszövetkezet a keszthelyi egyetem két paprikafajtájának, a Keszthelyi fehér csemegének és a Kovácsházi-hajtatásinak a vetőmagját termeli, már 1968 óta.

— A keszthelyi kötött talqj nem kedvez a paprikának, az itteni meleg, homokos talaj viszont annál inkább, — mondja dr. Kovács János. — Mindkét fajta most van elterjedőben. A Keszthelyi fehér 1963- ban, a Kovácsházi 1966-ban kapott állami elismerést. Az előbbit — mivel a legvastagabb, zamatos húsú fajta — a konzervipar karolta fel. za- kuszkának, lecsónak nagyon kiváló, az utóbbi pedig üvegházi és fólia alatti termesztésben terjedt el. Az elit vetőmagot az egvetem veszi át fajtafenntartó nemesítésre, az I. fokút a konzervgyárakon keresztül kapják meg a termelők, de a szövetkezet állandó vevője a Hermes szövetkezet, a .kiskereskedelmi boltok''gazdája is. • Amint -ftt^' "a táblán'' -is: • íátóZik; ■'•flá^óií- ^há - tározott á'’szelekcit5,?'de,iátsgfk a gondós termes’át'öí műhká is: a vírusfertpzöt-tség nem éri el a két százalékot, az ország más területein viszont a húsz százalékot is, felülmúlja a fer- tőzöttség, Az idei t időjárás nem kedvezett ,a paprikának.

— A belecskaiakkal kialakított kapcsolatra alapozva az idén újabb termesztési kísérletbe kezdtünk, a Nordischer Präsident nevű, dán uborkafajta vetőmagjának előállításá. ra. Ennék a kimondottan üvegházi — illetve fólia-uborkának Keszthelyén folyik a fajta- fenntartó-nemesítése. Ennek megfelelően a vetőmagot is ugyancsak éíjvegh'ázban, ' vagy fólia alatt kell megtermelni, három, egymást követő napon keresztül véglett kézi beporo- zásSal. A hatvan centi hosz- szúra is 'megnövő uborkában csak húsz-huszonöt mag képződik. ezért egy kiló magért hatezer forintot, kap a szövetkezet. Á termelők mintegy tízezerért kapják — egyhar- rríad 'áron,, mint ámennyit az import magért kell fizetni. Ez tíz uborka ' kiválóan álkalmás az üvegház&k, fóliasátrak nyári hasznosítására, hat-hát termést lehet róla leszédni.

Pere ' Ferenc, a szövetkézét elnöke így vélekedik a készt- helyi egyetemmel- kialakított kapcsolatról:.

— A termelési -kockázat nagyobb. mintha' csak áruként termelnénk a paprikát, de 'akkor is mégvan a haszon, ha több a munkaráfordítás. Ezért is szakosodtunk a' paprikára. Volt olyan korábbi-év,' arhik'ór nyolc-tíz zöldségfélét' is termeltünk, és ‘á, végén örültünk, hogy a pénzünknél maradtunk. A '"ih.últ. évben . már 2 187 (MO forirti'/Volt', a kertészet, ábbeviífeié,' 4«'tiszta jövedelem 'meghaladta a három- százezret, *1953 óta, artpöta cjjak. kertészkedik a szövetkezét. 4 múlt évben volt a kertészet költségszintje a , legkedvezőbb — bátyansz'á'zklék03. £ szakosított tehenészeti tilep és a panrikamagt termesztés révén kialakult á két fő' profilunk.

— A magtermesztéssel lényegesen kevesebb lenne a gondunk, ha röyidebb lenne a

.ntln.óSrtési. förgalombahozalali 'út, három-négy hónapba, telik,' amíg megkapjuk a pénzünket. Akármilyen jó a termés, bármilyen jó a minőség, a bevétel kiesik a zárszámadásból. A tavalyi termésért júliusban kaptunk háromnegyedmilliót. A Biztosító feltételei sem kedveznek a mi számunkra. Nem térítenek belvízkárt, április 30. előtt, a szeptember 30 után fagykárt: Ezért nagyobb — mint mondtam — a termelési kockázat.

A szelekciót végzők között ott van Kelemen István, fő- agronómus, aki nagy előszeretettel gyűjti össze a számára szép vírusfertőzött paprika- töveket.

— Ä szép. számomra csak kórtanilag szép, mert nemcsak a kertészet a szakmám,' hanem a növényvédelem is. Ezt a vírusfertőzést levéltetű idézi elő, terjeszti. Ahhoz, hogy a vírus elterjedését megelőzzük, figyelni kell a levéltetűrajzást, védekezni ellene. így Belecska kitűnő hely számomra, hogy mindkét szakmámat gyakorolhassam.

Végezetül a kutatót és a szövetkezet vezetőit a várható terméseredményekről kérdezzük.

' — A magtermés alatta marad a tavalyinak, de ez vonatkozik az egész idei paprika- termesztésre is. Az idei időjárás nem kedvezett a paprikának. Nagy volt a hőingadozás, a nappali kánikulát erős éjszakai lehűlés követte, ezért van annyi deformálódott, rücskös a paprikahüvelyek között.

— Ez;ért is szükséges most a riagyon alapos szelekció, mert kellően ki nem fejlődött hüvelyből nem lehet jó m’nő- ságú vetőmagot adni. Nekünk, r.emésítőknek, de hozzánk Hasonlóan a termelő gazdaságok, nak is közös érdekünk, hogy fajtáink megadják az adott körülményeknek megfelelő potenciális termést, azt, amit a Paksi- - Konzervgyárnak termelők már elértek, — mondja

‘dr;~ Kovács János.BL