Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLÉfÁRÍÁ!, ÉGYÉSÖLJÉTÉKl A MAGYAR SZOCIALISTA MUN K A 5 p Art tolna M ÉG (El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 200. szám ARA: 90 FILLÉR Kedd, 1973. augusztus 28. A szárazság érezteti a hatását Nehezedik a vetés-előkészítés, szomjazik a kukorica, a cukorrépa, a szőlő A mezőgazdaság számára az elmúlt napok az aratás kezde­te óta uralkodó pozitívumok mellé negatívumokat is hoz­tak. A pozitív, kedvező jellemző az — mint Farkas István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője elmondotta —, hogy a megye mezőgazda­ságában tartani tudták a két­hetes előnyt. Az aratást kö­vető tarlómunkák lényegében befejeződtek, tavalyhoz képest még egyszer akkora területen végezték el az időszerű tenni­valókat. A tarlóhántás mellett előre­haladott a nyárt mélyszántás. Látszik a mezőgazdasági üze­mek igvekezete, hogy elkerül­jék az őszi munkák torlódását. Megkezdődött a vetéselőkészí­tés is, a megyében eddig mintegy 20 000 hektáron tör­tént meg. A vetéselőkészítés­hez tartozik a szerves- és a műtrágyázás, valamint a talaj- fertőtlenítés. Itt már jelent­keznek a munkák menetét hátráltató negatív tényezők. Az egyik a csapadékhiány. Jú- Jius 20-a óta nem volt számot, tevő eső, a száraz talajon csak két-háromszoros gépi munká­val lehet megfelelő magágyat készíteni, holott már sokéves tapasztalatok igazolják: a jól előkészített magággyal a jó termés egyik fontos alapját vetik meg. A másik negatív tényező, hogy a talaj fertőtle­nítéshez használandó Hungária L—7-es szer csak korlátozot­tan áll rendelkezésre, és más fertőtlenítő szer nincs. Mivel az üzemekben a búza 20—25, vagy esetenként nagyobb szá_ zaléka búza után kerül földbe, elengedhetetlen a talajfertőt­lenítés. Ha továbbra is hiány lesz a Hungária L—7-ből, ak­kor az illetékes hatóságoknak kell engedélyezni más, hason­ló vegyszer használatát; A vetőmagellátás határozot­tan jó, az üzemek központi készletből jó minőségű vető­magot kaphatnak, és jó a fajtaválaszték is. A Vetőmag Vállalat folya­matosan szállítja a búza­vetőmagot az üzemeknek, az őszi árpát a megrendelt meny- nylségben mór kiszállította. A több mint egyhónapos csapadékhiány már látszik a kapásokon: a homokosabb, silányabb területeken kezd le­sülni a kukorica levele, de kívánja az esőt a cukorrépa és a szőlő is. A csapadékhiány miatt a legtöbb helyen nem sikerültek a másodvetések sem — pedig a tavalyinál többet vetettek a gazdaságok —, si­lónak, de még zöldtrágyának sem adják meg a várt ter­mést. Éppen ezért végezték különös gonddal a lassan be­fejeződő silózást. A munka nemcsak a szántó­földeken folyik, hanem a gép­műhelyekben is: mindenütt készítik elő a kombájnokat a napraforgó és a kukorica be­takarítására. (Folytatás a 2. oldalon.) Fock Jenő szabadságon Fock Jenő, á Miniszter- tanács elnöke megkezdte évi rendes szabadságát. (MTI) Korszerűbb gépek, jobb szervezés Küldöttértekezletet tartott i a Szekszárdi Szabó Szövetkezet A Babits Mihály művelődé­si központ kistermében tegnap tartotta meg a szekszárdi Sza­bó Szövetkezet féléves kül­döttértekezletét. Az értekezletet Telek Ist­ván, a szövetkezet párttitkára nyitotta meg, majd Kopp Ádám elnök tartotta meg be­számolóját. Elmondta, hogy a múlt évihez képest 59 száza­lékkal növekedett a termelés, de hozzátette, hogy ez alacso­nyabb néhány százalékkal a tervezettnél. Ismertette azokat az okokat, amelyek ezt a le­maradást előidézték, s szólt azokról az intézkedésekről, amelyek a még jobb eredmé­nyek eléréséhez segítik a szö­vetkezetei. Kiemelte a munka, és üzemszervezés fontosságát, s hangsúlyozta, hogy ez a leg­lényegesebb feladataik egyike. A beszámoló után a hozzá­szólók az üzemekben elért eredményekről, illetve a hi­bák kiküszöbölésének lehető­ségeiről beszéltek. A szek­szárdi férfi méretes részleg küldötte elmondta, hogy már régóta nem két hónap, hanem egy hét a vállalási határidő. Sőt, újabban a megrendelések hiánya okoz gondokat. Gyerő András, a KISZÖV elnöke a következő ötéves tervben a ruhaiparra háruló feladatokról beszélt. Elmond­ta, hogy bár több helyen rej­tett munkaerő-feleslegről be­szélnek. valóságban már me. gyénkben is inkább a munka­erő hiánya okoz gondokat. Ezért lényeges, hogy a jövő­ben az ipari szövetkezetek korszerűbb, nagyobb termelé­kenységű gépekkel igyekezze­nek csökkenteni az élőmunka arányát. Csak így lehet ele­get tenni az egyre fokozódó igényeknek. Púja Frigyes vezeti a genfi tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget A Magyar Népköztársaság kormánya Púja Frigyes kül- ügyminisztériumi államtitkárt nevezte ki az európai biztonsá­gi és együttműködési konfe­rencia második szakaszának ülésein részt vevő magyar kül­döttség vezetőjévé. A konfe­rencia második szakasza au-> gusztus 29-én kezdődik Genf- ben. A kollektív szerződések módosítása a SZOT elnökségének napirendjén A SZOT elnöksége hétfői ülésén a többi között a kol­lektív szerződések idei felül­vizsgálatának és módosításá­nak tapasztalatairól tárgyalt. Mint ismeretes, a vállalatok minden év első negyedében írásban beszámolnak a dolgo­zóknak a kollektív szerződés A szovjet fővárosban hétfőn sajtóértekezletet tartottak abból az alkalomból, hogy Moszkvában veget ért a béke-világkongresszust előkészítő nemzetközi végrehajtó bizottság kétnapos tanácskozása. A végrehajtó bizottság 32 tagú, 14-en különböző nemzetközi szer­vezeteket, 18-an pedig egyes országokat képviselnek. A nemzetközi előkészítő végrehajtó bizottság október elején ismét összeül Moszkvá­ban, ezt követően pedig operatív csoport Irányítja majd a béke-világkongresszus előké­szítésének utolsó szakaszát. Mint ismeretes, a béke-világkongresszus október 25. és 31. kö­zött lesz a szovjet fővárosban. A képen: a tanácskozás résztvevői a vb. záróülésén. végrehajtásának előző évi ta. pasztalatairól, s ha szükséges, a kollektív szerződést kisebb- nagyobb mértékben módosít­ják. Ez az idén is megtörtént, s a SZOT most azt vizsgálta, hogy milyen volt a beszámo­lók színvonala, milyen főbb tapasztalatokat szereztek a kollektív szerződések végre­hajtása során 1972-ben. R mi­lyen módosítások váltak szük­ségessé. A tapasztalatokat a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT külgazdasági osztálya 80 vállalatnál gyűjtötte ösz- sze, ahol összesen 426 000 em­ber dolgozik. Mint megállapították, a vál­lalati beszámolók az előző évihez képest alaposabbak voltak, jóllehet egy részük most sem adott átfogó képet a kollektív szerződés végre­hajtásáról. a szerződés és a váilalat gazdálkodásának ösz- szefüggéseiről. Többnyire a bérfejlesztéssel, a bérrendszer­rel foglalkoztak részleteseb­ben. Örvendetes, hogy most sokkal több helyen elemezték a teljesítmény-követelménye­ket. mint korábban, ami arra mutat, hogy e fontos kérdés­re most már nagyobb figyel­met fordítanak. A beszámo­lókból egyébként kitűnt: a vizsgált vállalutok háromne­gyed részénél a kollektív szer­ződésben megszabott mérték, ben emelték a bért, 15 száza­lékukban a béremelés maga­sabb. tíz százalékukban pedig valamivel alacsonyabb volt. mint amit terveztek. A bérfej­lesztési befizetés után fennma­radó részesedési alap átlago­san 13,6 százalékkal túlhalad­ta a kollektív szerződésekben megszabott összeget, a közvet­len anyagi ösztönzésre felhasz. náít rész pedig csaknem 16 százalékkal volt magasabb az előirányzottnál. Nőtt a pré­miumok. jutalmak aránya, vi­szont csökkent a fiyereség- prémium és a nyereségjuta­lom hányada. A vállalatok többnyire a minisztériumok­nak külön is beszámoltak a nők és a fiatalok helyzetének javítására tett intézkedések­ről, e szerint különösen az egyedülálló vagy több gyer­mekes anyák részére nyújta­nak fokozott támogatást. Sok­helyütt tanszervásárlási se­gélyt. karácsonyi segélyt jut­tatnak, nem egy helyen a gyermekgondozási segélyben részesülőket külön is támogat­ják. A fiatalok egy része a lakásépítkezéshez kap segítsé­get, sokan pénzjutalomban részesülnek. A vállalati beszámolók azt is tükrözik, hogy a kollektív szerződésekben korábban gyakran tapasztalt törvény- sértő rendelkezések ma már ritkák. Ez annak is tulajdo­nítható. hogy a minisztériu­mok és a szakszervezetek egy­aránt segítenek elejét venni egy-egy téves intézkedésnek. Az egyébként helyes kollek­tív szerződések rendelkezéseit azonban több esetben megsér­tették. Előfordult például, hogy nőket és fiatalokat számukra tiltott munkakörben foglal­koztattak sokszor megszeg­ték a túlmunkára vonatkozó előírásokat. Több esetben az volt a kollektív szerződések megszegésének oka. hogy az okmány egyes intézkedései megalapozatlanok voltak, nem voltak összhangban a vállalat terveivel és gazdasági lehető­ségeivel. A STOT elnöksége tájékoz­tató jelentést hallgatott meg az 1973. évi népgazdasági terv megvalósításának első félévi tapasztalatairól és a szocialis­ta munkaverseny-mozgalom helyzetéről. Külön napirendként foglal­kozott az elnökség az általá­nos munkaidő-csökkentés to­vábbi területekre történő ki­térj eszrésével is. (MTI).

Next

/
Thumbnails
Contents