Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-03 / 180. szám
i Hajóállomás a Dunán ifc rí' '• s*?3■ Pillantás a megyehatáron túlra \ A közút már telített—A vízi szállítás lövőié Derűs, második otthont biztosító iskolákat! Á szakemberek szerint á közutak első számú rongálói, az óriási tehergépkocsik. A húsz-harminc tonnás guruló súlyú tehergépkocsik szinte palacsintává lapítják az országutakat : a karbantartás üteme nem képes követni az utak romlását. A hatos számú fő közlekedési úton ma már a tehergépkocsiknak: is csökkentett sebességgel ajánlatos csak közlekedni. A mellékutak pedig keskenyek, íveltségük nem alkalmas a gyors közlekedésre. Az új utak építése milli- árdokat emésztene fel — ha volna elegendő építőkapacitás és -anyag. Az országutak az egyre növekvő gépkocsiparkot nem tudják „kiszolgálni”. Az áruszállítás új lehetőségeit, „útjait” kell a jövőben kutatni, felderíteni. A népek országút- ja, a Duna, amely évezredek óta közlekedési útvonalul szolgált a hazai áruszállításban. az országon belüli áru- szállításban ma jelentéktelen szerepét tölt be. A hatvanas évek elején a MAHART gazdasági okokra hivatkozva sorra szüntette meg a dunai hajóállomásokat, n kofahajókat, a teherszállítást. Az elavult vízijárműpark is oka volt annak, hogy a belső áruszállítást a vízen fokozatosan megszüntették. A jövő, a hatvanas évek elején, egyáltalán nem úgy biztatott, hogy egyszer majd feltámad a dunai áruszállítás. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt azt jósolták, hogy teljesen megszüntetik a Dunán az áruszállítást. S ma annak lehetünk tanúi, hogy egyre inkább a vízi szállítás felé fordul a figyelem. A lehetőségek vizsgálatát, á javaslatok elemzését regionális fejlesztési intézetekben is megkezdték, tegyünk az asztalra mi is — a teljesség igénye nélkül — néhány vízifu- varoztatási javaslatot, a dunai áruszállítás megkezdésére ötletet. Mindjárt azzal kell kezdeni,' hogy néhány Tolna megyei vállalat éppen akkor fordította figyelmét a Duna felé, amikor a legnagyobb vízi szállító — a MHRT — szűkíteni kezdte a szállítókapacitást: a 11-es Volán a folyamkavics fogadására kikötőt létesített Domboriban. a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat víziflottát vásárolt. Az áruszállító vállalatok egymás után arra kényszerültek, hogy a lényegesen drágább közúti fuvarozást válasszák. A Tolnai Selyemfonógyár például korábban szinte az összes forgalmát vízi úton bonyolította le. Ma gépkocsik hordják-viszik az anyagyártól Tolnára a nyersanyagot, yissz- fuvarban a félkész terméket. A mohácsi farostlemezgyárból menetrendszerű tehergépkocsikonvojok hordják a lemezt a fővárosi bútorgyárakba, onnan — Budafokról — pedig a fűrésztelépi hulladékot Mohácsra, hogy lemezzé feldolgozzák. Hat-nyolc uszály, s egy motoros a nagy térfogatú áruk fuvarozását könnyűszerrel el tudná látni. Az építőanyag szállítása is drága. A DGM-ből gépkocsikkal szállítják a cementet végig a Duna mentén n felhasználóknak. Megfelelően kialakított uszályokban Ömlesztve lehetne ezt az építőanyagot is a gyártól a felhasználó silójáig juttatni; állomások: Százhalombatta, Dunaújváros, Dunaföldvár, Paks, Sgekszárd, Baja! Tanúi vagyurjk. annak, hogy a fővárosba1 érkezik a külföldi eredetű áruk, nyersanyagok jelentős része. A szabadkikötőben vagonba rakják az árut és küldik Győr — meg Mohács irányába vonaton vagy gépkocsin. Mindkét irányban kitűnő vízi út van — kihasználatlanul X rijekai kikötőbe évelte több tízezer tonna nyersanyag érkezik és sok százezer tonna takarmány. Ezeket vagonokban szállítják először a fővárosba, azután osztják el: Nyugat-, Dél- és Kelet-Magyaror- szág felé. A rijekai kikötő helyett al-dunai kikötőben kellene fogadni az ilyen szállítmányokat. a Dunán és a Tiszán pedig uszályokban eljuttatni a felhasználókhoz. Indiai, spanyol, görög, egyiptomi áruk érkeznek! a fővárosba — sokszor nem ott használják föl, tehervagonok százait kötik le feleslegesen, elvonva más. fontosabb áru szállításától — holott a vízi úton szinte mindig ..zöld a szemafor. Á Duna öt-tíz éven belül nemzetközibbé válik, mint valamikor is volt. A Duna-me- dence kitárulkozik: az Elbán át az északi vizekre is kijuthatnak a hajók — a déli tengerekre pedig az északi országok hajói. Ma még szinte beláthatatlanok a távlatok. Nyugat-Németországban óriási összegeket költenek a leendő kontinentális vízi út hajóállomásainak kiépítésére. már most hozzáfogtak a munkához, mire megnyitnak a zsiliprendszerek. kész kikötők várják a hajókat. Mekkora bevételt lehet a jól kiépített kikötők révén egy-egy országnak elérni — ma csak annyit tudunk elképzelni, hogy sokat — a tőÄ szülők véleménye egységes: Dolgozzon a gyerek, kóstolja meg a munka ízét, legalább megtudja, mit jelent kenyérkeresőnek lenni. A diákok így érvelnek: Jó, elmegyek, dolgozom egy hónapot, marad még a szünetből is bőven. Szerzek valami kis pénzt, ami jő lesz nyaralásra. Tegnap délelőtt telefonon kerestük fel a megyeszékhely néhány nagyobb gyárát, vállalatát. hogy választ kapjunk, hol, hány diákot foglalkoztatnak a szünidőben, milyen munkát és milyen fizetést biztosítanak a dolgozó diákoknak. Először a városi tanács munkaügyi osztályát kérdeztük meg: igénylik-e a vállalatok a diákmunkát, s kérik-e kiközvetítésüket? A munkaügyi csoport vezetője úgy vélekedett, hogy mostanában nem, illetve a korábbiakhoz viszonyítva kevesebb tanuló fiatalra tartanak igényt a különböző munkahelyek. Elmondta még, hogy a legtöbb gyereket foglalkoztató cég a városi tanács költségvetési üzeme, ahova most is közvetíthetnének diákokat, ha jelentkeznének. VÁROSI TANÁCS KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEME: Itt jelenleg közel hetven diákot foglalkoztatnak, egyáltalán nem megerőltető munkában. A két csoportra osztott lányok, fiúk egy csapata az üzem virágkertészetében, másik csapata pedig a Város parkjaiban dolgozik. Az előbbiek virággondozást, különféle előkészítő munkákat végeznek, a parkokban dolgozók pedig gaztalaqítanak, öntöznek, gondozzák a város parkjait. Többségükben középiskolások, de szép számmal akadnak közöttük általános iskolások is. Keresetük az 5,50-es órabértől a 7 forintosig terjed. Ez természetesen a végzett munkától, a diák kés kellő gazdasági biztonság nélkül nem merne annyi pénzt előre költeni kikötők építésére, mint most tapasztaljuk. Nálunk a kis hajóállomások, melyeket a Duna mentén sorra megszüntettek, természetesen nem alkalmasak arra. hogy nemzetközi kikötővé lépjenek elő. Tudomásunk szerint a Dunaújváros alatti és az országhatárig terjedő Du- na-szakaszra készül a fejlesztési terv több alternatívája. E jelentős munka felöleli a Duna mindkét partjának vizsgálatát: hol, milyen ipart lehet fejleszteni, a természeti adottságok kihasználása milyen hatással volna a településekre. a közlekedési problémákat miként lehetne a leggazdaságosabban megszüntetni. A kis hajóállomások nyilván csak annyira jönnek a jövőben számításba — amint a gazdasági számítások arra érdemesítik. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy már ma fel kellene figyelni arra a jelenségre, hogy a közúti-vasúti áruszállítás kapacitása kihasznált teljes mértékben, új utak építése, a fejlesztés sokszorosába kerülne annak, amennyibe a vízi szállítás ismételt kiépítése, amelynek révén egész sor szállítási problémát meg lehetne oldani. életkorától és a ledolgozott munkaidőtől függ. Az üzemben elégedettek a diákok közhasznú munkájával, s ha jelentkezők lennének, szívesen látnának még legalább húsz-harminc fiút. MÜSZERGYÁR: Az üzemben több éves hagyomány, hogy a nyári szünetben elsősorban az itt dolgozók gyerekeit foglalkoztatják. A gyerekeket a gépek közelébe sem engedik, tehát balesettől nem kell tartani. A gyárban jelenleg is dolgozó, mintegy húsz diák munkája alkatrészszámlálásból, park- gondozásból áll. Az általános iskolások napi négy. a középiskolások pedig napi hat órát dolgoznak ötforintos órabérért. Somogy székvárosából, Kaposvárról érkezett a küldemény és nem messzebbről. A nagy formátumú boríték Somogy megye Tanácsának havonta megjelenő közlönyét tartalmazta, a közlöny 10. száma pedig azt a Drogramot. ami az állami oktatás továbbfejlesztésére 1972. június 15-én hozott KB-határozatok végrehajtásának helyi feladatait határozza meg. Az üdvözlendő jó szomszédi figyelmesség azonban nem merült ki csak ennyiben. Küldtek a somogyiak egy felhívást is és aligha tévedek, ha azt mondom, hogy ha országos elsőként kibontakozik az az akció, amit a Somogy megyei Tanács, a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront és a KISZ So. mogy megyei Bizottsága nemrég indított el a fizikai dolgozók hátrányos helyzetben lévő gyerekeinek megsegítésére, bizony érdemes lesz követnünk ezt a példát! Melyek a formái a társadalmi megsegítésnek? Vegyük elsőként a létrehozandó kollégiumi alapot. Egy kollégiumi hely megváltása 50 000 forint. A megváltott kollégiumi helyeket a befizető szervek tölthetik be az általuk kiválasztott, munkásvagy parasztszülők gyermekei, vei. A kollégiumi helyeket több gazdasági egység i« megválthatja közösen a helyi taTOLNA MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐIPARI VÁLLALAT: Jelenleg húsz diák dolgozik a megyeszékhely egyik legnagyobb vállalatánál. Valamennyien a központi telepen, a telepvezető közvetlen felügyelete alatt végzik munkájukat. Deszkát raknak az ácstelepen, betont locsolnak, vagy egyéb más könnyű munkát végeznek. A vállalat munkaügyi osztályától hallhattuk, hogy nem ok nélkül foglalkoztatnak most olyan fiúkat, akik az idén júniusban végezték az általános iskolát. Azt remélik, hogy néhány fiatal, ismerkedve az építőiparral, esetleg kedvet kap valamely szakma elsajátításához. náccsal. Hasonló lehetőséget nyújt az ösztöndíjalap is. amiből egy-egy arra rászoruló és érdemes tanuló tanévenként 2000—4000 forint ösztöndíjat kaphat, természetesen ismét a befizetők javaslata alapján. Munka- és eszközfelajánlásokra is lehetőséget biztosít a somogyiak akcióprogramja, a lakosság egyéni befizetéseire, úgyszintén. Lehet, hogy mire ezek a sorok megjelennek, megtörténnek az első befizetések, közösségi és egyéni megajánlások. Somogybán elkezdődik valami, amire nagyon érdemes lesz fi. gyelni. Nemzeti jövedelmünkből az állam tekintélyes ősz- szegeket fordított és fordít oktatási-nevelési intézményeink fejlesztésére, s ez köztudott. Szomszédaink nem ezt a terhet akarják a vállukra venni, hanem saját társadalmi bázist teremtve kívánják biztosítani a gyorsabb haladást. Azt akarják, hogy valamennyi gyerek, de elsősorban a fizikai dolgozók hátrányos helyzetű gyerekei kedvezőbb, ösztönzőbb feltételek mellett végezhessék tanulmányaikat, képességeiknek megfelelően készülhessenek fel az életre. Az érdek közös, a vállalkozás neheze hasonlóképpen. hiszen a társadalmi akcióprogrammal a somogyiak csökkenteni, megszüntetni kívánják azokat a tényezőket; amelyek lassítják társadalmunk belső mozgását, akadályozzák az egyéni képességék kibontakozását, az egyéni képességeknek, hajlamoknak megfelelő elhelyezkedést az életben, a társadalmi termelésben. Vállalásuk nem hajtható végre könnyedén, bízó-' nyára lesznek buktatói is a társadalmi megsegítés somogyi akcióprogramjának. Tudják ezt jól a nagyszabású akció útrabocsátói és azok is. akik első meghallói lettek egy olyan felhívásnak, mely a szőkébb és tágabb hazában egyaránt sok szívet dobogtatott meg okkal. A gondolatért, melynek első gyümölcsei most érlelődnek, nem szégyen lelkesedni és át-átpillantani a megyehatáron, hogy hol tart az országosnak ígérkező példa — majdnem kötelező! VARGA JÓZSEF — li — A Szekszárdi Költségvetési Üzem szocialista címért küzdő Berényi-brigádja és a segítő palánki sza’ -épiskolások az utolsó simítások előtti munkákat végzik a dombori napközis tábor épí'•"Z'sép. Foto: G. K. PALKOVÁCS JENŐ Diákok — nyári munkán #
