Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-24 / 197. szám

9? Köszöntjük Önöket Lenin szülőföldjén” Gyermekkultusz és hagyománytisztelet A látogatóknak következő­ként azt az iskolát mutatják meg, ahol Lenin tanult. Az is­kolában ma is tanítanak. Ez a tény is érdekessé teszi a látogatást, számomra mégis a nagyobb, jelentősebb élményt annak megismerése jelentette, ahogy ebben az iskolában fog­lalkoznak a gyermekek önálló, ságra nevelésével, a hagyomá­nyok tiszteletére és továbbfej­lesztésére. Az iskolát Lenin- renddel tüntették ki az ott fo­lyó oktató-nevelő munka elis­meréséért. Rengeteg hazai és külföldi felnőtt és gyermek látogatója van. Számomra elő­ször érthetetlen volt. hogy ilyen körülmények között egyáltalán miképpen lehet ta- . nítani. Majd később, amikor láttam, hogy a vendégekkel való foglalkozás az iskola be. mutatása nem az igazgató, mégcsak nem is az iskolában tanító pedagógusok, hanem a gyermekvezetők feladata, ak­kor győződtem meg arról, hogy ezek a látogatások nem mennek az oktató-nevelő mun­ka rovására, sőt eredménye­sebbé teszik azt. Igazán öröm volt hallani, hogy a gyerme­kek milyen nagy szeretettel beszéltek iskolájukról. Az is­kolamúzeumban nagyon sok, az iskola múltjával, jelenével kapcsolatos emléket őriznek. Ezeket tapasztalataink szerint az iskola úttörő, és Komszo- mol-szervezete munkájában jói felhasználja. Természete­sen az emlékek között a Le. ninnel kapcsolatosak is talál­hatók, de nemcsak azok. A honvédő háború hősei, a szo­cialista munka kimagasló sze­mélyeivel kapcsolatos emlékek ugyanúgy megtalálhatók. Na- " gyón szép hagyomány, hogy az iskolát elvégzett fiataloknak amikor elbúcsúztatják őket, ' átadnak egy igazolványt a kö­vetkező szöveggel: „Köszön­tünk abból az alkalomból, hogy iskolánkban tanulmá­nyaidat befejezted. Áz életben — mint iskolánk volt tanuló­jától — becsületes helytállást kérünk. Hagyományaink sze­rint minden év február 3-án 17 órától iskolánk volt tanu­lói részére baráti összejöve­telt tartunk, erre szeretettel várunk.” Igen, elbúcsúztatják az is­kola volt tanulóit, ugyanakkor arra is gondolnak, hogy ve­lük a kapcsolat ne szakadjon meg. A tanulók és az iskola vezetőjének elmondása szerint erre a minden év február 3-án 17 órákor megtartandó talál­kozóra azok is eljönnek, akik 40—50 évvel ezelőtt, és azok ' is, akik nem túl régen fejez­ték be tanulmányaikat az is­kolában. Nemcsak az Ulja- novszkban lakók jelennék meg ezen a találkozón, akik csak tehetik, az ország legtávolab­bi részéről is eljönnek. A fia­talok és az idősebbek találko­zásának ez nagyon szép pél­dája. így nem csoda, ha két uljanovszki találkozik bárhol az országban — ha korábban soha nem is találkoztak. — barátként köszöntik egymást és segítenek egymásnak. Tu­dom, hasonló hagyományok vannak megyénkben is. Ennek ellenére merem mondani, hogy többet kellene annak érdeké­ben tenni, hogy tanulóink job­ban szeressék iskolájukat, azt elvégezve szívesen térjenek oda vissza. Az iskolák, az is­kolákban működő ifjúsági szervezetek múltjával kapcso­latos emlékek megőrzésére is nagyobb gondot kell fordíta­ni, hiszen ennek félhasználá­sa az oktató-nevelő munkában tevékenységünket eredménye­sebbé, színesebbé fogja tenni minden bizonnyal. A tanul­mányokat befejező tanulók búcsúztatása azzal fejeződik be Uljanovszkban, hogy haj­nalban, amikor a nap feljön a Volga felett, » janulók ta­náraikkal, szüleikkel kimen­nek a Volga-partra, énekelve és táncolva együtt köszöntik a folyót, — amit ők mint szülő­anyjukat tisztelik és szeretik — és a felkelő napot. Bármerre jártunk Ulja- novszk városban vagy megyé- ben. mindenhol találkoztunk azzal a megkülönböztetett fi­gyelemmel, gondoskodással, amivel a szovjet emberek a gyermekeket, az ifjúságot kö­rülveszik. A hatalmas gép­gyár igazgatója, a kolhoz el­nöke és minden gazdasági vezető, akikkel csak találkoz­tunk, a gazdasági eredmények ismertetésével együtt azt is el­mondták, hogy mit tettek ed­dig dolgozóik gyermekei és a náluk dolgozó fiatalok érde­kében. Mennyivel járultak hozzá az óvoda, bölcsőde, is­kola. kultúrház, sportpálya és úttörőtábor építéséhez. Ez a gyakorlat nekünk még az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozatának megjelenését is figyelembe vé­ve, újszerűnek tűnt. Arra a kérdésünkre, hogy hogyan és mibői tudnak ezekre a célokra ilyen összegeket fordítani, mindig a következő, nagyon szerény választ kaptuk: Eiv- társak tudjuk, több kellene ilyen célra, most csak ennyi­re tellett. Mi, kommunista ve­zetők vagyunk, akiknek meg­tisztelő kötelességünk a ná­lunk dolgozó fiatalokkal és dolgozóink gyermekeivel tö­rődni is. A fiatalok az élet minden területén az élvonal­ban találhatók. A termelésben és a közéletben egyaránt. Uljanovszk városban példá­ul a párttagok 16 százaléka, a tanácstagok 34 százaléka 30 év alatti. Ezeknek a tények­nek és még sok másnak az ismerete érthetővé tette szá­momra, miért fordítanak olyan nagy figyelmet a gyer­mekekre és az ifjúságra. Bármerre jártunk a megyé­ben. a munkásoktól kezdve a vezetőkig, mindenki a IX. öt­éves terv teljesítésének fon­tosságáról beszélt. Uljanovszk megyének komoly kötelezett­ségei vannak a IX. ötéves tervben, az ipar és mezőgaz­daság területén egyaránt. Már­pedig a tervfeladatok mara­déktalan teljesítése a Szov­jetunióban a kommunisták, komszomolisták és minden pártonkívüli legfontosabb fel­adata. önmagukkal szemben állított követelmény. Igen, en­nek döntő szerepe van, a dol­gozók vállalásai, a termelést elősegítő különböző versenyek döntően befolyásolják a ter­vek teljesítését. Mindenekelőtt azért, mert a legtöbb üzem­ben éppen a dolgozók javas­latai alapján az üzemi ter­veket lebontják az egyes dol­gozókra, és így konkrétan tud­ja mindenki, hogy neki az öt­éves tervben összesen, ezen belül minden évben és hónap­ban, miből mennyit kell ter­melnie. , Nagyon nagy göndör fordí­tanak arra is. hogy a megter­melt termékek minél jobbak, olcsóbbak és tetszetősebbek legyenek. Az ötéves terv terv­számainak ilyen lebontása megtalálható a kisebb üze­mekben ugyanúgy, mint a 12 ezer munkást foglalkozta ró Egyedi Gépgyárban, a 18 000 munkást foglalkoztató autó­gyárban. vagy az évi 2 000 000 tonna cementet termelő ce­mentgyárban. A szovjet emberek, termé­szetesen az Uljanovszkban élők is jól tudják, hogy a kommunizmus építése komoly gazdasági feladatok megoldá­sát is jelenti. Ezért a terme­lés élenjárói, az egész társa­dalom elismerését, megbecsü­lését élvezik. Az üzemek, a járások és a megye legjobb dolgozóit számon tartják, veze­tő helyet foglalnak el a köz­életben. A munkaversenyek egész rendszere tág teret biz­tosít az egyéni képességek és a kollektívák képességei mi­hoz. így természetes, hogy az ■ott-tartózkodásunk során ta­lálkoztunk Lenin-randes esz­tergályossal. cukorrépa-terme­lővel, és Lenin-renddel kitün­tetett kommunista műhely­kollektívával. A munkáskol­lektívák nagyoh vigyáznak ar­ra, hogy az ő munkaterületü­kön ne legyen fennakadás a tervek teljesítésében, ne legye­nek a munkafegyelemnek megsértői. Ha ilyen előfordul, az ese­tek döntő többségében nem kell a vezetőknek közbeavat­kozni, maguk a munkások rendezik el a problémákat. Ezt és például a jól dolgozók üzemen belüli, üzemen kívü­li megbecsülését követendő példának tartom. Tudom, hogy a mi viszonyaink mások, még­is úgy érzem, nálunk a jelen­leginél nagyobb helyet kell kapni a tervek teljesítése so­rán az erkölcsi megbecsülés­nek. SZABÓ GÉZA (Folytatjuk) Következik: Uljanovszk Magyarországon — Magyarország Uljanovszkban Dombóvár új címert készíttet Dombóvár első címere vala­mikor az 1860-as években ké­szült és az Országos Levéltár­ból beszerzett másolatok sze­rint a címer felső részét hár­mas várbástya foglalta el, míg alatta egy ezüstcsík a Kenős folyót ábrázolta, még lejjebb a mezőgazdaságot jelképező szőlőtőkékkel. A több mint százéves címer nyilvánvalóan csak keveset tükröz megyénk második városának mai jelle­géből, ezért is született a vá­rosi tanácsnak az az elhatá­rozása, hogy az erre illetéke­sekkel egyetértve, elkészítteti a fiatal város új címerét. Az új címer a tervek szerint megtartja korábbi pajzs for­máját, s hármas tagoltságában a hármas várbástyát, alatta a Kapóst jelképező ezüstcsík­kal, de a korábbi szőlőtőkék helyét az új címeren a vasúti csomópontot jelképező szár­nyaskerék és az iparosodást szimbolizáló fogaskerék foglal­ja majd el. , Megyénk második városá­nak címere előreláthatólag még ebben az esztendőben el­készül. nél teljesebb kibontákozásá­A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyére, továbbá műszer, és technológiai sze­relési mnnkabelyekre (Algy.ő, Százhalombatta) kiilszolgálatos munkakörbe) LAKATOS, VÍZVEZETÉK-SZERELŐ, BÁDOGOS. ESZTERGÁLYOS, KOVÁCS, LEMEZLAKATOS. ÍV- ÉS LÁNGHEGESZTŐ, MOTORSZERELŐ. CSŐSZERELŐ, KAZÁNFŰTŐ SZAKMUNKÁSOKAT, továbbá ÖLTÖZŐŐRÖKET, ÖRÖKÉT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Vidéken minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75,— Ft-ot kell fizetni. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés.: Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest, XVIIL, Gyömröi út 79/83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. (453) áruajánlata­Mezőgazdasági üzemek, köz iá letek FIGYELEM! 1973. szeptember 30-ig 30—40 %-OS IDŐSZAKOS ÁR­ENGEDMÉNNYEL AZ ALÁBBI GÉPEKRE TESZÜNK VÁ­SÁRLÁSI AJÁNLATOT: árengedményes átadási ár: DT—54 tolólap 8 000,— Ft DT—157 tolólap T—100-hoz 28 000,— Ft ETC—161 árokásó erőgéppel 290 000,— Ft KM—251 forgókotró 300 000,— Ft Benzinmotoros tűvibrátor rázófejekkel 10 000,— Ft BZS—3 szőlőzúzó, -bogyózó 10 000,— Ft CSDD cefreszivattyú 12 000,— Ft KO—1 komposztálló 10 000,— Ft MO—6 elektromos morzsoló (nagyüzemi) 8 000,— Ft T—257 oldalkihordó (TO—87-hez) 3 000,— Ft GX *10 000 tojásos keltető 30 000,— Ft MEGRENDELÉSÉVEL KÉRJÜK MEGKERESNI AZ AGRO- KER VÁLLALAT GÉPOSZTÁLYÁT. Tolna megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat Szekszárd, Mátyás k. u. 63—65. Telefon: 12—338. (476)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents