Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-23 / 196. szám

4 Béke-vflágltongreasxus Amerikai nyilatkozat Az indiai és a pakisztáni tárgyaló felek szerdán újabb másfél órás megbeszélést folytattak az 1971. évi háború okoz­ta problémák rendezésére, de — rriint a Reuter jelenti — megállapodásra nem jutottak. A pakisztáni delegáció vezetője a szerdai eszmecsere után azt mondotta: „Különböző alternatívákat mérlegelünk, amelyek a rendezésre vezethetnek-’. Indira Gandhi, indiai kormányfő fogadta az indiai—pa­kisztáni tárgyalásokon részt vevő pakisztáni küldöttség veze­tőjét. Aziz Ahmedet. „A Moszkvában hamarosan megrendezésre kerülő béke­világkongresszus igen nagy je­lentőségű az amerikai béke­harcosok számára, — mondot­ta a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában P. Rau. sen és S. Faulkner. a kong­resszus amerikai előkészítő bizottságának két vezetője. — Az Egyesült Államokban kü­lönösen időszerűek a napiren­den szereplő kérdések, mint például a békés egymás mel­lett élés, a nemzetközi' és eu­rópai biztonság, valamint a gyarmatosítás, fajüldözés és a faji elkülönítés elleni harc”. Az előkészítő bizottság ve­zetői hangsúlyozták: az Egye­sült Államokban nagy érdek­lődéssel várják a kongresszust, minden államban folynak a részvétel előkészületei. Ebben a munkában jelentős társadal­mi szervezetek, szakszerveze­tek vesznek részt. Az előké­szítő bizottság tevékenységé­hez nagy segítséget nyújt az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártja. Rausen és Faulkner rámu­tatott: a Szovjetunió és maga Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára is értékes segít­séget nyújt a nemzetközi elő­készítő bizottság munkájához. „Leonyid Brezsnyev látogatá­sa az Egyesült Államokban, utazása során mondott beszé­dei a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti kölcsönös megértés erősödéséhez vezet­tek — hangsúlyozták az ame­rikai békeharcosok, majd kife­jezték meggyőződésüket, hogy az SZKP főtitkárának láto­gatása hozzájárult a nemzet­közi feszültségben érezhető enyhülési folyamat állandósu­lásához és a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok bővüléséhez. Csehszlovákia és az NSZK vitája Szerdán, a kora délutáni órákban befejeződött a cseh­szlovák—nyugatnémet tárgya­lások jelenlegi fordulója és a csehszlovák tárgyalóküldöttség, Jiri Götz külügyminiszter­helyettes vezetésével visszatért hazájába. Athén Szabadon a politikai elítéltek Kedden estig szinte teljesen befejeződött a vasárnap este kihirdetett amnesztiarendelet hatálya alá eső politikai fog­lyok szabadlábra helyezése Görögországban. Mint arra po­litikai megfigyelők már ko­rábban figyelmeztettek, az óriási propagandával kísért amnesztia korántsem teljes. Továbbra is fogoly marad az életfogytiglani börtönbüntetés­re ítélt Grigoriosz Farakosz és Leonidasz Cefronisz az illegá­lis Görög Kommunista Párt két vezetője, Grivasz híyei bíróság előtt A nicosiai kerületi bíróság megkezdte a kihallgatásokat Grivasz tábornok július 28-án Limassolban letartóztatott 26 hívének ügyében. Kormány- ellenes összeesküvéssel, fegyver- rejtegetéssel és felforgató iro­dalom terjesztésével vádolják őket Bizonyítékképpen körül­belül 400 dokumentum áll a bíróság rendelkezésére. Ezeket Hrisztofi volt rendőrnek, az il­legális Grivasz-csoport egyik tagjának letartóztatásakor ta­lálták meg. A dokumentumok azt bizo­nyítják, hogy az illegális cso­port aktív államellenes fel­forgató és terrorista tevékeny­séget fejtett ki. Leisler Kiep felhívása Leisler Kiep, a nyugatnémet ODÚ elnökségi tagja a Sonda című lapnak adott nyilatkoza­tában felszólította a párt tag­jait: Működjenek a Brandt— Scheel koalíció „keleti politi­kájának” szellemében. Leisler Kiep, az NDK és az NSZK között létrejött alap- szerződés ratifikációja során — a CDU—CSU parlamenti frak­ciójának többségével ellentét­ben — a szerződés jóváhagyá­sa mellett foglalt állást. Leisler Kiep emlékeztet ar­ra, hogy a választók többsége a kormány „keleti politikája” mellett foglalt állást. Pekingi titokzatosság A nyugati sajtó pekingi diplomáciai forrásokra és a Kí­nában tartózkodó újságírók jelentéseire hivatkozva arról ír, hogy a kínai fővárosban — a teljes titokzatosság légkörében — valamiféle „nagyszabású ülések” zajlanak. Ezzel kapcso­latban a nyugati sajtóban több találgatás látott napvilágot. A londoni Times például azt állítja, hogy a pekingi vezetés a KKP X. kongresszusára készülődik. Más lapok szerint ta­lán arról van szó, hogy megkísérlik összehívni az országos népi gyűlést, amely utoljára 1964-ben ülésezett. Lapjelentések szerint a Pekingben ezekben a napokban folyó „titkos előkészítő ülésen” több mint ötezren vesznek részt, és egyharmaduk katona. Az angol sajtó arról számol be, hogy az országos népi gyűlés épülete előtti teret katona­ság és a titkosszolgálat munkatársai veszik körül, az épület­hez csak gépkocsikonvojokat engednek, egyszerű kínaiak nem juthatnak be a térre. Mint a Reuter hírügynökség jelen­ti, Peking kívánságára bizonytalan időre elhalasztották több „fontos” külföldi, köztük egyesült államokbeli személyiség korábban augusztusra tervezett kínai látogatását. A jelenlegi pekingi helyzetet elemezve a külföldi sajtó megállapítja, hogy a „kulturális forradalom” és az utána következett tömeges „tisztogatások” eredményeként a kínai politikai porondról eltávolították'a párt- és az állami káde­rek jelentős részét. Megfigyelők rámutatnak, hogy a pekingi vezetők napjainkban egy olyan „kongresszus” megtartásá­ban érdekeltek, amely lehetővé tenné, hogy a pártszerveket — régi elnevezésük megtartása mellett — a katonai-bürok­rata csoportosulás diktatúrájának megszilárdításának eszkö­zeivé tegyék. Az AFP pekingi tudósítója úgy véli, hogy a „kongresszust” a maoisták arra is fel akarják használni, hogy nyilvánosan elítéljék „Mao Ce-tung egykor kijelölt utódját, Lin Piaót”, Ezzel kapcsolatban a külföldi sajtó fel­hívja a figyelmet arra, hogy Pekingben kiéleződött az úgy­nevezett „baloldaliak" és a Csou En-Laj vezette „pragmati­kusok" közötti harc. Az utóbbi időben a „baloldaliak” újabb propagandakampányt indítottak „Mao Ce-tung útmutatásai­nak támogatására” azzal a céllal, hogy megerősítsék a cso­port pozícióit és valamelyest igazolják a „kulturális forrada­lom” túlkapásait. Nyugati hírügynökségek kínai forrásokra hivatkozva emlékeztetnek a kínai politikai helyzet labilitására is. A pe­kingi lapok beszámolnak arról, hogy az országban „két irányvonal” elkeseredett harca folyik. A sajtó szerint a titokzatosság és feszültség légköre Pe­kingben arról tanúskodik, hogy a kínai vezetés komoly ne­hézségekbe ütközik, amelyek a maoista politikai irányvonal általános válságát tükrözik. A válságból pedig a jelenlegi kínai vezetés szovjetellenes kampány szításában keresi a ki­utat. „A kongresszus elhalasztásának oka — a párt jelenlegi központi bizottságában dúló nézeteltérés arról, hogyan lehet­ne állandósítani a jelenlegi rezsimet” — írta a napokban az angol Daily Telegraph című lap, hangsúlyozva, hogy a né­zeteltérések a kínai vezetésben „olyan szférákat érintenek, mint az ország külpolitikája, gazdasága és védelme”. A háromnapos forduló a jelekből ítélve nem hozott lé­nyeges közeledést a vitás kér­désben (Nyugat-Berlin konzu- láris képviselete — jogsegély) és a felek — mint Grünewald kormányszóvivő közölte —ab­ban egyeztek meg csupán, hogy folytatják tárgyalásaikat. A legközelebbi forduló időpontját azonban még nem rögzítették. Von Pachelbel külügyi szó­vivő annyit közölt, hogy Paul Frank külügyi államtitkár je­lentést tett a szövetségi kor­mánynak a tárgyalások állásá­ról és ismertette azokat a kompromisszumos javaslato­kat, amelyeket a nyugatnémet küldöttség a csehszlovák fél elé terjesztett. A kormány Frank jelentését tudomásul vette. Pachelbel elmondotta, hogy Jiri Götz is javaslatokat terjesztett elő, de megegyezést nem sikerült elérni. Grünewald azzal egészítette ki Pachelbel szavait, hogy lényegében vál­tozatlan a nyugatnémet állás­pont. A két szóvivő „még nyílt kérdésnek” nevezte, hogy szep­tember 6-án sor kerül-e Brandt kancellár prágai látogatására és nem volt hajlandó találga­tásokba bocsátkozni arról, hogy az újabb tárgyalási forduló a tervezett látogatási időpont előtt vagy után kerül megtar­tásra. Puccskísérlet Laoszban Kittikacsom thaiföldi mH niszterelnök külön erre a céH ra összehívott sa j tókon f er en­cián jelentette be, hogy a szomszédos Laoszból átszökött puccsistákat katonai bíróság elé állítják. A kormányfő ez~ után beismerte, de azonnal sajnálatosnak minősítette, hogy a laoszi kormány meg­döntésének kísérlete Thaiföld­ről indult ki. Nem érdemes most azon tű­nődni. mit mondott volna Kit» tikacsorn. ha a kísérlet sike­rül. Az mindenesetre elképr zelhetetlen, . hogy egy Thai- földhöz hasonló országban a kormányfő — és az amerikai nagykövet — ne tudjon vala­milyen lényeges készülődés­ről. De ma már az is biztos­nak látszik, hogy ebben az esetben maga Bangkok is két vasat tartott a tűzben, ami az idők változásának jele. Kittikacsom kabinetje nem bánta volna, ha a laoszi szél­sőjobboldal Thao Na tábornok által vezetett rohamcsapata megszerzi a hatalmat. De hogy, ez nem sikerült, máris árvái-» tott az ennek megfelelő hul­lámhosszra. Az igazság az, hogy rend-- kívül veszélyes összeesküvés hiúsult meg egy rendkívül lé­nyeges időpontban. Ha a párt-* ütő generális — a laoszi lé­gierő egykori főnöke — meg-- valósíthatja tervét, az nem­csak Laosznak. hanem egész Indokínának, ezzel az egész nemzetközi helyzetnek érez­hetően árthatott volna. Laoszt a régi krónikák j.á millió elefánt országának”, az újabbak „a három erő orszá­gának” nevezték. A balolda­lon. a hazafias fronton kívül sokáig valóban egymás mel­lett létezett Nosavan szélső- jobboldali és a jelenlegi kor­mányfő. Souvanna Phouma akkor „semlegesnek” nevezett blokkja. Azóta Nosavan Thai­földre menekült, Souvanna Phouma jobbra, Washington irányában tolódott el. A há­rom erőből tehát két erő lett. Ez a kettő — a miniszterel­nök csoportja és a laoszi ha­zafias front — most komoly, ígéretes tárgyalásokat folytat az ország jövőjéről. Egy ilyen pillanatban kitö­rő zendülés természetesen sok mindent veszélyeztet. Gyors leverését ezért fogadta osztat­lan megkönnyebbüléssel a lao­szi és a nemzetközi közvéle­mény. Levél — ismeretlen feladótól Még tart az angol gyújtogatási hullám A Scotland Yard detektívjei szerdán valósággal megszáll­ták az angol postahivatal köz­ponti levélosztályozóját. A rendőrség megismételte a la­kossághoz intézett figyelmez­tetéseket: az ismeretlen fel­adótól szármázó, vagy egyéb­ként gyanús küldeményeket nem szabad felbontani — hangzik a felhívás. A rendkívüli elővigyázatos­ságot az indokolja, hogy a postán küldött pokolgépek és az áruházi gyújtogatások hul­láma még mindig nem hagyott alább. A rendőrségnek különösen a könyvek fedőlapjai közé helye­zett levélbombák okoznak ag­godalmat. A politikai megfigyelők az északír válságot hozzák ösz- szefüggésbe a londoni merény­lethullámmal, bár még egyet­len írországi szervezet köz­pontja sem vállalt felelősséget a terrorcselekményért. Sokan arra gyanakszanak, hogy mi­után az IRA ideiglenes szár­nya ellen teljes gőzzel folyik a hatósági hadjárat Írország­ban, a politikai határ mindkét oldalán, a szervezet esetleg önálló hatáskörű sejtekre osz­tódott, s ezek a saját szakál­lukra, a dublini haditanács megkérdezése nélkül cselek­szenek. Észak-Ironszágban egyébként újra égető politikai kérdéssé vált a „véres vasárnap”. Egy angol ejtőernyős alakulat tud­valevőleg 1972. január 30-án belelőtt a polgárjogi szövetség menetébe Londonderryben. Ä lövöldözésben — amelyet azzal próbáltak magyarázgatni, hogy az IRA tüzelt először az ango­lokra — 13 tüntető életét vesz­tette, míg az angoloknak nem volt halottjuk. A Faulkner- kormány bukásához, az egész ulsteri helyzet felülvizsgálásá­hoz vezető incidens halottkémi tárgyalását most tartották meg Londonderryben. Az esküdtszék mindenkit felmentett.

Next

/
Thumbnails
Contents