Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-22 / 195. szám

Minden ingatlantulajdonost fölkeresnek

Uj ingatlan-nyilvántartási rendszer

A mezőgazdaság már az őszre készül

Porfelhőbe burkolóznak' a talajmunkát végző gépek. Zúgásukból is lehet következtetni, hogy erőlködnek. Nehéz a szántás. Száraz a talaj. Nagyon elkelne már egy kiadós eső. De hiába kémleli az eget a mezőgazdász, a traktoros, azon esőt hozó felhő nem akar megjelenni. A bő termést ígérő kukorica levelei pedig alulról, kezdve . lassan száradnak, „gatyásodnak”1, sínylődnek; elsülnek a másod, és tarlóvetések, napközben ernyedten elereszkednek a cukorrépa levelei.

Aggasztó, de nem' reménytelen a helyzet. A növények alkalmazkodó képessége csodálatos. -Előbb-mtóbb meg kell hogy jöjjön a rég várt eső is. De addig sem ülhetnek csodaváró, ölbe tett kézzel a mező. gazdasági üzemek vezetői és' dolgozói. Mint ahogy nem is ülnek! Nyugodt, egyenletesi tempóban folynak az aktuális munkák és ott, ahol jó előre felkészültek a szárazság elleni küzdelemre, éjjel-nappal üzemelnek az öntözőgépek.

A nehézségek ellenére a nyári talaj munkára előirányzott több mint hatvanezer hektárból közel ötvenezerrel már végeztek a közös gazdaságok.

Az őszi vetések — takarmánykeverék, kalászosok — alá készül a magágy, és bármennyire is nehezek a körülmények, ha többletmunka árán is. de jó minőségű vetőágyat készítettek eddig tizenkétezer hektáron. Nem egy év tapasztalatai bizonyítják, hogy a jó talajelőkészítés kamatosán megtérül a terméstöbbletben.

Az ősziek alá a műtrágya megfelelő mennyiségben és

összetételben már az üzemek-; ben várja a felhasználást. A Vetőmagot a Vetőmagtermeltető Vállalat folyamatosan szál-, lítja a megrendelőknek. A saját vetőmagot használó üzemek magmintáit a Vetőmag-t felügyelőség a beérkezés sorrendjében vizsgálja. Az idei , vetőmagok kiváló minőségűek.

A tarlók elmunkálása és az őszi kalászosok talajelőkészítése mellett folyik a nyári mélyszántás. Eddig hétezer hektáron készült el. Minél többet sikerül még a nyáron megszántani, annál kevesebb lesz a gond az őszi mélyszántással. Tavaly húszezer hektár „adóssággal” jöttek át erre az évre a gazdaságok. Tanultak belőle.

Megindult és .folyik a siló- kukorica betakarítása. A sze. relőműhelyekben javítják a vetőgépeket, kombájnokat, szerelik az adaptereket a kukoricabetakarításhoz. A pótkocsik — amelyek nincsenek éppen a széna- és silóbehordás- ban hasznosítva — kijavítva,' glédában várják a gépudvarokon az őszi szállítások indulását. Lassan színesedni kezdenek a szőlők is. A nagyobb szőlőterülettel rendelkező termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban javában folynak a szüreti előkészületek. A megyében kilenc és fél ezer hektár termő szőlőterületről kell a termést betakarítani, melyből négy és fél ezer hektár a háztáji, egyéni, a többi nagyüzemi. A várható összes termés meghaladja a negyvenezer tonnát. Gyorsuló ütemben folyik a zöldségfélék, a kertészeti termékek szedése. •-h -s.

Sorbanálltís, sorbanállás

Vádlottak padján a pénztárgép

Tolna megyében is megkezd

dődöft az új ingatlan-nyilvántartási rendszer bevezetése. A megyei földhivatal vezetője. Szűcs Lajos válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

— Miért van szükség az új ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakítósóra?

— Az ingatlan-nyilvántar. tásra jelenleg két különböző nyilvántartási rendszer szolgál. Az állami földnyilvántartás és a telekkönyv. Mindkettő a múlt század közepén jött létre, s megfelelt az akkori igényeknek. Azóta gyökeresen megváltoztak a társadalmi viszonyok, amelyek a kétféle nyilvántartást annak idején szükségessé tették. A szociális, ta fejlődés jelenlegi szakaszában az ingatlanoknak a társadalmi, gazdasági életben betöltött szerepe gyökeresen megváltozott. A földek túlnyomó többsége külterület, s mint az egyik legfontosabb termelési eszköz, a szocialista mezőgazdasági termelés alapja. Kisebb része belterület, zártkert, ami az állampolgárok lakás- üdülő, és telekigényeinek kielégítéséi re, illetőleg az ipari és kommunális intézmények elhelyezésére szolgál. Ezek a változások az ingatlanok nyilvántartásával szembeni követelményeket is lényegesen megváltoztatják. Ezeknek a követelményeknek ma már sem a földnyilvántartás, sem pedig a telekkönyv nem felel meg. Ezért vált szükségessé az új ingatlan-nyilvántartás kialakítása. Jogi alapját az 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet szabja meg.

! — Mi a célja az új ingatlannyilvántartási rendeletnek?

I , • I

— Az új ingatlan-nyilvántartási rendelet célja egyrészt az. hogy pontosan és tisztán lássuk a Magyar Népköztársaság nemzeti vagyonát Másodszor pedig az, hogy a tulajdonos — legyen az társadalmi, állami, tulajdonos, vagy állampolgár — pontosan, világosan értse és lássa, hogy mi a tulajdona valamely község, ben, városban, belterületen" külterületen vagy zártkertben.

i — Eddig ezt nem lehetett látni?

—■ Eddig ezt világosan nem láttuk. Ugyanis a telekkönyvi nyilvántartás nem követte a tulajdonjogban beállt hatalmas változásokat. A változások alatt értem például a földrendezéseket. A hatalmasan fejlődő ipari központok, városközpontok, vagy szövetkezeti. állami tulajdonú lakások sincsenek nyilvántartva; Egyszóval semmiféle vonatkozásban nem lehet tisztán látni.

— Vajon miért maradt el a munka?

— Azért, mert egyszerűen nem lehetett nyilvántartani a nagyarányú, gyors ütemű fejlődést. Sem lehetőség nem volt erre. sem pedig elég szakember, aki ezekkel a kérdésekkel foglalkozott volna. A régi nyilvántartás bizonyos jogszabályi hiányosságokkal bírt

=— Vannak etek szerint olyan állampolgárok, akik maguk sem tudják, hogy milyen ingatlan «an a birtokukban?

— Vannak. A telekkönyvben olyan jogok, tények vannak feljegyezve, mint például dollártartozás az 1890-es évekből, vagy forinttartozás még a

Népújság 5

1973. augusztus 22.

múlt századból. Ezek a tételek jelenleg is teherként szerep pelnek.

Hogyan Mint ezeket esőst ti*«tázni?

— Mindezeket a terheket most megvizsgáljuk. Megnézzük, honnan eredt, érvényes-e még a haszonélvezeti jog, vagy réges-régen meghalt a haszon- élvező. A tulajdonjogok tisztázása a legnagyobb munkát az úgynevezett őslakos községekben adja. Azokban a falvakban, ahol telepesek élnek, könnyebben, gyorsabban tudunk dolgozni. Egyik ilyen ős. lakos község például Értény. Itt is élnek olyan emberek, akik olyan földterületeket örököltek. amelyre amerikai bankfiókok a múlt század végén például termelési hitelt adtak. Ez a teher a telekkönyvi betétekben még ma is él, hasonlóképpen, mint a forint- tartozások egy része. A tartozások tisztázására a földhivatal a Pénzügyminisztériumtól kér állásfoglalást. Vannak olyan jogok, tények, melyeket a felszabadulás utáni különböző rendelkezések figyelembevételével törölni fogunk. Illetőleg megkérdezzük, hogy hivatalból törölhető-e vagy sem. Ha törölhető, az új tulajdonlapra teherként nem kerül fel, ha pedig nem. akkor teherként lesz nyilvántartva. Minden állampolgárnak személyesen megmondjuk, hogy a meglévő terhek törlését saját érdekében kérje.

— Minden ingatlantulajdonost 1*1keresnek?

! — Az új nyilvántartás kialakításakor minden egyes ingatlan-tulaj doncssal személyesen tárgyalunk. Ezt megelőzően minden egyes községről a Geodéziai Vállalattal közösen új térképet készítünk, vagy a meglévőt felújítjuk. A térképet összehasonlítjuk a valósággal, s a valóságos helyzetnek megfelelően igazítjuk ki. Megvizsgáljuk a művelődési ágak helyzetét, azt, hogy az adott ingatlanon a térkép adataihoz képest milyen művelési ágat találunk. A belterületen minden házat és minden olvnn melléképületet, ami kemény alapra épült, feltérképezünk. Ezzel egyidőben az irodai egyeztetés is folyik: a telekkönyv és a földnyilvántartás egyeztetése és összedolgozása.

— Milyen esetekben kell a tulajdonjogot tisztázni és ehhez milyen

okiratok szükségesek?

— Az új földnyilvántartás megszerkesztése folyamán minden ingatlantulajdonost felkeresünk, s kérjük őket, hogy a tulajdonjog tisztázására a rendelkezésükre álló valamennyi okmányt mutassák be. így az adásvételi szerződéseket, hagyatéki végzéseket, ajándékozási szerződéseke'.. Azokban a községekben, ahol az egységes szerkesztés folyik, a tárgyalások megkezdéséről a községi tanácsok vzetői plakátokon tájékoztatják a lakosságot. Ezenkívül a tárgyalás pontos időpontjáról mindenkit külön értesítünk. Az lenne a kérésünk, hogy a községben lakó, vagy távol élő ingatlan- tulajdonos a saját érdekében jelenjen meg ezeken a tárgyalásokon, s az okmányokat hozza magával. A tárgyalások befejezése után az új ingatlan- nyilvántartást 30 napra közszemlére tesszük, és minden kérdésre részletes felvilágosítással szolgálunk. Közszemle után a régi földnyilvántartást, telekkönyvi betétet irattárba helyezzük. Minden adat az úgynevezett tulajdonosi lapon lesz. Az új nyilvántartás adatait a Jövőben minden hatóság köteles elfogadni.

— Milyen változásokat kell bejelenteni és milyen következményekkel jár, ha ezt valaki elmulasztja?

—- A jelenleg fennálló rendelkezések értelmében a tulajdonos saját érdeke, hogy az ingatlanban történő művelési ági, vagy tulajdonjogi változásokat bejelentse. Sajnos ez eddig sok esetben nem történt meg, mert a telekkönyvezés nem volt kényszer. Az egységes földnyilvántartás befej e., zése után az ingatlantulajdonosok minden változást kötelesek 30 napon belül bejelenteni a járási földhivatalnak, ez esetben nincs szankció. Amennyiben a változást nem jelentik, az iileték dupláját, vagy tripláját kötelesek fizetni.

— Milyen sorrendben és mennyi idő alatt végzik el ezt a hatalmas munkát?

— Tolna megyében 1980-ra fejeződik be, ekkor térünk át az egységes nyilvántartásra. Ebben az évben 12 községben dolgozunk, a következő észtén, dobén 9 községben. Igen nagy munka előtt állunk. Szekszár- don például két esztendő alatt végrehajtjuk az egységes nyilvántartás szerkesztését és 1975- ben jutunk el addig, hogy minden egyes ingatlantulajdonossal személyesen tárgyalunk. A Szekszárdon élő és az innen elszármazott, de még itt ingatlannal rendelkező tulajdonosokkal tárgyalunk, ami megközelítőleg 22 ezer embei t érint

( V. M.

Beugróm egy zacskó kakaóért az ABC-be. Odamegyek a polchoz, leemelem. Egy pillanat az egész. Jó ez az ön- kiszolgáló rendszer. Azaz, hogy mégsem. Mert a pénztárnál vagy tizenöten várnak már előttem. A másik pénztárgép áll. Nem ül mellette senki. A harmadiknál sem. Miért?

Nem vásárolni, erről kérdezni mentem tegnap Szek- szárd négy nagyobb élelmiszer ABC-boltjába.

— Miért állnak sorba any- nyian?

A Bartinában két pénztárgép pihen a raktárban.

Az üzletvezető-helyettes:

— Mert visszük javítani. Kértük, jöjjenek ki az irodagéptechnikától, azt felelték, nincs emberük. Most két gépünk még működőképes.

— És miért csak egynél ül' pénztáros ?

— Nincs vásárló. Pénztárosunk már van. Korábban négyen voltak a két műszakra, most két eladó is dolgozhat a gépnél. %

Mikor kijöttem, már mind a két gép működött.

Népbolt 50-es boltja:

Itt kell általában legkevesebbet várni. Legtöbb esetben 3—4 pénztáros is dolgozik.

— A múlt héten a központból hoztak le egy kis összeadó gépet. Mert az öl Retusa közül csak egy volt jó.

Aki beszél, az országos pénztárosverseny egyik győztese. De a többiek is kiválóan értik mesterségüket. Sajnos a gépeket már nem lehet így dicsérni.

— A tartalékgépünket elküldték vidékre, mert itt az ITV-nél nem tudták megjavítani. De ha megcsinálják, akkor sincs benne sok köszönet. Gyakran csak addig működik. amíg a műszerész az utcára kiér.

Korábban a Népbolt Vállalat pénztárgépeit a tolnai GÉM szakembere javította. Akkor kevesebb volt velük a baj. De a GÉM a szerződést nem hosz- szabbította meg. Nem tudta, mert nem kapott alkatrészeket. Az ITV-től szinte mindig más jön ki — nem egyszer másod-harmadéves ipari tanulók — és bizony a munkájuk sem sokat ér.

A 25-ös kertvárosi ABC-ben már jóval hosszabb sorok várakoznak. Nem egyszer a záróra előtti csúcsban negyed nyolc körül azért, mert két gépnél számolják a pénzt.

— Nyolcig kell postára vinni, mikor csinálják?

Egyébként a gépekkel is rengeteg baj van. Nemrég hoz. tak vissza egyet. Egy hónapig javították, jó is volt, majdnem egy negyedórán át.

A 160 lakásos ház alatti ÁFÉSZ élelmiszer ABC-ben nem a gépekre panaszkodnak. Pedig itt várnak általában legtöbbet a vevők.

— Most szabadságon van két pénztáros a három közül. Igaz, valaki „beugrik”, ha nagy a forgalom.

— De ha van pénztáros, miért nem ül a gép mellé?

Az üzletvezető:

— Nem is tudom erre mit mondjak. Nem ül be fölöslegesen. Vagy árut colt fel. vagy itt bent. a raktároan rakodik.

Ezt tapasztalatok alapján tudom cáfolni. Gyakran járok abba a boltba, de csak egyszer láttam működni mind a három gépet. Úgy látszik, szemléleti hiba van az üzletben.

Ezt igazolja az ÁFÉSZ köz. pontjában a. kereskedelmi vezető is, mikor elmondja, hogy a pénztárosoknak mindig az eladótérben kell lenni.

Az ÁFÉSZ-központban már több panaszt hallottam a javítókra. De megmutatták az új, jobb megoldást is. Két NSZK-gyártmányú pénztárgép volt az. Igaz, ezeknek darabja húszezerrel többe kerül, mint a magyar, de ahol kipróbálták — más megyékben — azt tapasztalták, mégis ez az olcsóbb. Egy évig hozzál sem nyúlt a műszerész.

*

Á kép úgy lett volna teljes,’ ha a javítók, az Irodagép- technikai Vállalat műszerészei, vezetői is elmondták volna a véleményüket. Biztos hallottam volna, hogy az NDK-tól vásárolt licenc alapján gyártott gép fabatkát sem ér. Nem tudom azonban mivel indokolták volna, hogy a javítás után percekkel újra és újra elromlanák a masinák. Meg azt sem, hogy miért mindig más, sokszor tanuló és nem végzett műszerész javítja a gépet.

De nem mondtak semmit. Igazgatói utasítás ugyanis, hogy a sajtónak csak a szerviz vezetője nyilatkozhat. Ö pedig szabadságon van. Reméljük, ha visszajön, kapunk tőle választ a kérdésekre. És szeretnénk, ha emellett ígéretet is. Beteljesülő ‘ígéretet, arra vonatkozóan, hogy közreműködésük a későbbiekben eredményesebb lesz. S így ott, ahol nem a kereskedelem hibájából, hanem a rossz gépek miatt kell ma még néha öt-tíz percig várni az egyetlen pénztár előtt, megszűnnek a hosz- szan kígyózó sorok.

— szepesi —