Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-17 / 192. szám

4 Kakasdi képek Uj hidat épített Kakasdon a Rák patakon a VÍZIG szék. szárúi szakaszmérnöksége. A híd tíz méter hosszú, hét mé­ter hatvan centi széles és jelentősen megkönnyíti a bekötő út forgalmát. A régi, elavult hidat lebontják. Uj lakóházakkal, valóságos villanegyeddel gyarapodik Ra­kasd a Bonyhád felé vezető út mentén. Foto: G. K. dagógusokat, hogy egy-egy helyen a roppant szegényes tár­gyi, dologi feltételek ellenére is sikerül oktatási, nevelési eredményeket felmutatniok. Gerjenben is új iskola kellene, több helyen, szétszórtan tanítanak a nevelők, elavult, kor­szerűtlen helyiségekben. Korszerűtlen az óvoda, az iskola napközije zsúfolt Egyszóval, kell az új iskola, de miből .lá­gyén? Nemrég épített a községi tanács orvoslakást, rendelőt, 6Ü0 000 forintba került. Az évi fejlesztési alap kétszeresébe. Egy új utcába villanyért folyamodnak az ott lakók, teljes joggal. A mai ember élete mind elképzelhetetlenebb villany, elektromosság nélkül. Visszatérve az iskolák helyzetére, Pak­son pl. a már említett I. számú általános iskola épületére 1912-ben azt mondták a népoktatás tótumfaktumai, hogy al­kalmatlan iskolai célokra. Az épület egyik falát három éve aládúcolták. Sorsa talán rövid időn belül eldől. Ez jó len­ne. Az az ellentmondás, ami sajnos a legtöbb iskola és álta­lában a szülői ház kulturáltsága között van. nehezen oldható fel, mert a feloldáshoz nagyobb anyagi eszközök kellenének, mint ami pillanatnyilag rendelkezésünkre áll. Dániel Mária a továbbiakban elmondotta, nagyon remé­li. hogy az országgyűlés hamarosan foglalkozik ezzel a kér­déssel is. Mi a legnehezebb a munkájában? — Az olyan ügyek, amelyekről sok levelezés. Utánjárás megkeresés után derül ki, hogy elintézhetetlenek. Példaként említette meg annak az idős paksi asszony­nak a dolgát, aki 8 hold földet vitt a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésekor a közös gazdaságba, de soha egyetlen munkanapot a tsz-ben nem dolgozott le. Bérmunkában vál­lalta viszont a közös gazdaság szőlőjéből egy rész megmű­velését. A nénit a tagság a törvényesség messzemenő betar­tása mellett zárta ki a szövetkezetből. Akkor ezt nem is vet­te túl nagy tragédiának. Most. hogy előrehaladott kora miatt munkaképessége alig valamire elegendő, nyugdíjat szeretne kapni. A képviselőnő, aki igen átérzi a nénike gondját, beuta­zott a megyeszékhelyre, személyesen járt el a Társadalom- biztosítási Igazgatóság nyugdíj osztályánál. Nincs mód a nyugellátás megszervezésére. Mi marad megoldásnak? A termelőszövetkezet vezetőivel kell majd beszélnie Dániel Máriának, hogy valami módon támogassák azt, akinek a Pafiaxervesés — pártirányítás Pártmunka a gyáregységben AZ IPARBAN végbement koncentrációs folyamat ered­ményeként összevont nagy­vállalatok alakultak ki. Bizo­nyos iparágakban pedig a vál­lalatokat összefogó trösztök jöttek létre. Az újonnan ke­letkezett vállalati központok­hoz jelentős számú, más köz- igazgatási egységben elhelyez­kedő gyár és üzem tartozik. Ismeretes, hogy több megyé­ben — Tolnában is — ezek a gyáregységek képezik az ipar fejlődésének alapját, A központokhoz tartozó gyáregységek pártszervezetei az elmúlt években jelentős munkát végeztek. Politikai te­vékenységükkel elősegítették a gyáregységek beilleszkedését a nagyvállalat kereteibe. Ugyanakkor előmozdították a törzsgárda kialakulását, a munkaverseny kiszélesedését is. ök gondoskodnak a dol­gozók tájékoztatásáról az egész vállalatot érintő kérdé­sekben, szorgalmazzák a szo­ciális ellátás, a munkakörül­mények javítását. Több irá­nyú politikai munkájuk nagy­mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági egységek túlnyomó többsége évről évre nyereségesen dolgozik, sikere­sen teljesíti termelési felada. tát. Munkájuk hatékonyságát azonban még fékezi az a kö­rülmény. hogy hatáskörüket és felelősségüket nem mindenütt értelmezik pontosan és egysé­gesen. Ezért szükséges hang­súlyozni: a gyáregységi párt- szervezeteknek a saját műkő/ dési területükön mindazokkal a jogokkal é, kötelezettségek­kel kell rendelkezni, amelyek­kel az önálló gazdasági egysé­gekben tevékenykedők! Ugyanakkor a nagyvállalati szervezetből adódó sajátossá­gok természetesen befolyásol­ják e jogok és kötelességek ér­vényesítését. SAJÁTOS FELADATOKKAL JÁR, hogy a gyáregységek a vállalati központtól kapják tervfeladataikat. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a döntések kialakításá­ban á pártszervezeteknek ne lennének tennivalóik. Részvé­telük fontos a jelentős gaz­dasági döntések meghozatalá­ban. így a tervjavaslatok ki­alakításában is.' A pártszerve­zeteknek természetesen nem kell közvetlenül bekapcsolód­niuk a tervezés' sokrétű, bo­nyolult munkájába, hiszen ez a gazdasági -vezetés dolga. Ar­ra. azonban helyes ügyelniük, hogy a tervjavaslatokat még a jóváhagyás előtt megvitas­sák. nemcsak a vezetőségi ülé­sen. hanem taggyűléseken és a dolgozókkal közös tanácsko­zásokon is. A pártszervezetek nemcsak segíthetik, hanem ellenőrizhetik is, hogy a gaz­dasági vezetők tervezőmunká­ja összhangban álljon a népgaz. dasági igényekkel, tükrözze a távlati fejlesztési feladatokból adódó tennivalókat, valamint biztosítsa a kooperációs és szállítási szerződések betartá­Egyes gyáregységekben szubjektív okok miatt — még mindig tapasztalható a nagy­vállalati keretekből való kivá­lási szándék. Találkozni lehet egyoldalú értékesítési, árma­nőverezési törekvésekkel is. Nem lehet elégszer hangsú­lyozni. hogy a pártszervezetek­nek fel kell lépni mindenne­mű megalapozatlan „önállós- dival” szemben, ugyanakkor ösztönözve a gazdasági veze­tést. hogy jól éljen a meglévő önállósággal. Tudatosítani kell. hogy csak az a gyáregység számíthat ütemes fejlődésre, amelyik sóját erőforrásait maximálisan kihasználva kéz. deményezi gyártmányai kor­szerűsítését. és nagyvállalati piaci kötelezettségeit jó rni- nőségű termékek szállításával elégíti ki. A pártszervezetek­nek rá kell mutatniok arra, hogy az olyan- lépések, ame­lyek ellentétbe kerülnek a nagyvállalati célkitűzésekkel, nemcsak a népgazdaság érde­keit sértik, de végső soron a gyáregységben dolgozó kollek­tíva érdekeivel is szemben állnak. , A vállalati központok és a gyáregységek gazdasági kap­csolatai igen sokrétűek. A pártszervezeteknek mindenna­pi munkájukban mindig szá­mításba kell venni, hogy e kapcsolatok mögött, a terme­lésen túl, emberi viszonyok is vannak. Azok a pártszerveze­tek járnak el helyesen, ame­lyek erősítik ezeket a kap­csolatokat. Magától értetődik, hogy valamiféle probléma- mentes kapcsolatra törekedni, irreális célkitűzés lenne. Ez lehetetlen is. hiszen á vállala­ti központok és a gyáregysé­gek között viták adódnak, a többi között a bérszínvonalban meglévő különbségekről, a be­ruházás éq a fejlesztés, a nye­reségrészesedés felosztásáról. a szociális létesítmények és a munkakörülmények fejlesztése kérdéseiről. . A PÁRTSZERVEZETEK ezeket a problémákat nem ke­rülhetik meg. hiszen a dolgo­zók ilyen és hasonló kérdése­ket nap mint nap felvetnek. De szerepüknél fogva minden esetben és mindig a legtelje­sebb objektivitásra kelj töre­kedniük. A helyes állásfogla­lás kialakításához feltétlenül tájékozottaknak kell lenniük a nagyvállalat gazdasági hely­zetéről. a termelési mutatói­nak alakulásáról, a távlati fej­lesztési célkitűzésekről, a bér/ és jövedelmi viszonyokról vál­lalati szintű alakulásáról és a dolgozók szociális ellátottsá­gáról. Helytelenül jár el az a pártszervezet, amely véle­ményeltérések esetén, a való-* di összefüggésekből kiszakítva ítéli meg a gyáregység helyze­tét. A BÉRKÉRDÉSEKKEL*, a jövedelmek alakulásával első­sorban a szakszervezet bevo­násával célszerű foglalkozni, A pártszervezetnek támogat­nia kel] minden olyan jelle­gű törekvést, amely a megfe­lelő határozatokon és kor­mányrendeleteken alapszik. Ugyanakkor szükség esetén szembe kell szállnia a dema­gógiával. Egyébként is helyes, ha rendszeresen tanácskoznalc a vállalati szakszervezeti ta­nácsba választott helyi kom­munistákkal, hogy segítséget nyújthassanak állásfoglalásuk­hoz. A rendszeres konzultáció mindig hasznos, de különösen fontos a kollektív szerződések megkötéséneit időszakában! Még viszonylag kevés gyár/ egységi pártszervezet képes él­ni a pártmunka koordinálásá­ban rejlő lehetőségekkel, pe­dig ez nemcsak a koordiná­lást végző pártszerv, a válla­lati központ pártszervezete számára biztosít jogokat. A gyáregységi pártszervezet ezen a módon nemcsak a szükséges tájékoztatáshoz juthat hozzá, hanem egyszersmind javasol­hatja a gyáregység számára lényeges kérdések megoldását. Kezdeményezési, javaslattevő jogával élve tehát előmozdít­hatja az összhangot, hogy a vállalat vezetése gyáregységi- összvállalati szempontból ked­vező és hasznos döntéseket hozzon. MERBLER KÁROLY az MSZMP KB munkatársa Népújság 3 munkája annak idején alig ségítette a. termelőszövetkezetet gazdasági stabilitásának megteremtésében. Lám.' az Öles lép­tekkel haladó élet milyen új problémákat is teremt? A képviselőt egyébként nemcsak ilyen ügyekkel • kere­sik. Mondhatni, annyi és annyiféle ügy kedvező elintézését várják, ahány ember betoppan hozzá. Nem ő mondta, hallottam róla, hogy legtöbbször részt vesz a nagyközségi tanács ülésein, de szívesen megy a kör­zethez tartozó települések tanácsüléseire is. Ezt hogyan csi­nálja, hiszen üzemvezető-helyettesként sem kicsi felelősség nyomja a vállát, a munka sem csekély, amii végeznie kell?! — A nyár. ami nálunk a szezont Jelenti, nagy lekötött­séggel jár, de azért el tudok menni, ha valahol várftak, vagy személyesen kell intéznem valamit. Azt szoktam csinálni, ha 8—9-re kell lennem valahol, akkor bejövök jóvai koráb­ban dolgozni, vagy később megyek haza. Még két kérdés hangzott el, mielőtt megköszöntem a beszélgetést. Az elsőre azt a választ kaptam, hogy a megyei tanács szakigazgatási szervei, de országos szervek is, rövid időn belül válaszolnak az általa tolmácsolt panaszokra, ész­revételekre. Sőt, ha szükséges, az intézkedés is rendszerint ugyanolyan gyors, mint a válaszadás. A második kérdésre Dániel Mária azt mondotta el, hogy nem tapasztalt türelmet­lenséget a körzetében lakó választók körében,, noha köztu­dott. hogy ezek a kisközségek igen kevés fejlesztési alappal gazdálkodhatnak. Szó sincs olyasmiről, hogy a fától nem lát­ják az erdőt, a maguk bajától, saját érdekeiktől az országos, megyei gondokat, érdekeket. Az persze sokszor hangzik el, hogy az úgynevezett kisközségekben is emberek élnek, akik ugyanúgy szeretnének élni, mint a nagyobb települések lakói. Hova várják még ebben az évben? Pálfára és Nagydo. rogra. Örömmel megy, s nyoma sincs már benne a szoron­gásnak, ami megválasztásakor töltötte el. -mivel akkor híjá­val volt a közéleti munkatapasztalatoknak. Most már ta­pasztalatból van elég, a tettrekészség pedig, ami miatt — többek között — képviselő lett, soha nem hiányzott. Gondolom, ezért kopogtatnak annyian az ajtaján itt az üzemben és otthon is. — li — 1973. augusztus 1",

Next

/
Thumbnails
Contents