Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-17 / 192. szám
4 Kakasdi képek Uj hidat épített Kakasdon a Rák patakon a VÍZIG szék. szárúi szakaszmérnöksége. A híd tíz méter hosszú, hét méter hatvan centi széles és jelentősen megkönnyíti a bekötő út forgalmát. A régi, elavult hidat lebontják. Uj lakóházakkal, valóságos villanegyeddel gyarapodik Rakasd a Bonyhád felé vezető út mentén. Foto: G. K. dagógusokat, hogy egy-egy helyen a roppant szegényes tárgyi, dologi feltételek ellenére is sikerül oktatási, nevelési eredményeket felmutatniok. Gerjenben is új iskola kellene, több helyen, szétszórtan tanítanak a nevelők, elavult, korszerűtlen helyiségekben. Korszerűtlen az óvoda, az iskola napközije zsúfolt Egyszóval, kell az új iskola, de miből .lágyén? Nemrég épített a községi tanács orvoslakást, rendelőt, 6Ü0 000 forintba került. Az évi fejlesztési alap kétszeresébe. Egy új utcába villanyért folyamodnak az ott lakók, teljes joggal. A mai ember élete mind elképzelhetetlenebb villany, elektromosság nélkül. Visszatérve az iskolák helyzetére, Pakson pl. a már említett I. számú általános iskola épületére 1912-ben azt mondták a népoktatás tótumfaktumai, hogy alkalmatlan iskolai célokra. Az épület egyik falát három éve aládúcolták. Sorsa talán rövid időn belül eldől. Ez jó lenne. Az az ellentmondás, ami sajnos a legtöbb iskola és általában a szülői ház kulturáltsága között van. nehezen oldható fel, mert a feloldáshoz nagyobb anyagi eszközök kellenének, mint ami pillanatnyilag rendelkezésünkre áll. Dániel Mária a továbbiakban elmondotta, nagyon reméli. hogy az országgyűlés hamarosan foglalkozik ezzel a kérdéssel is. Mi a legnehezebb a munkájában? — Az olyan ügyek, amelyekről sok levelezés. Utánjárás megkeresés után derül ki, hogy elintézhetetlenek. Példaként említette meg annak az idős paksi asszonynak a dolgát, aki 8 hold földet vitt a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor a közös gazdaságba, de soha egyetlen munkanapot a tsz-ben nem dolgozott le. Bérmunkában vállalta viszont a közös gazdaság szőlőjéből egy rész megművelését. A nénit a tagság a törvényesség messzemenő betartása mellett zárta ki a szövetkezetből. Akkor ezt nem is vette túl nagy tragédiának. Most. hogy előrehaladott kora miatt munkaképessége alig valamire elegendő, nyugdíjat szeretne kapni. A képviselőnő, aki igen átérzi a nénike gondját, beutazott a megyeszékhelyre, személyesen járt el a Társadalom- biztosítási Igazgatóság nyugdíj osztályánál. Nincs mód a nyugellátás megszervezésére. Mi marad megoldásnak? A termelőszövetkezet vezetőivel kell majd beszélnie Dániel Máriának, hogy valami módon támogassák azt, akinek a Pafiaxervesés — pártirányítás Pártmunka a gyáregységben AZ IPARBAN végbement koncentrációs folyamat eredményeként összevont nagyvállalatok alakultak ki. Bizonyos iparágakban pedig a vállalatokat összefogó trösztök jöttek létre. Az újonnan keletkezett vállalati központokhoz jelentős számú, más köz- igazgatási egységben elhelyezkedő gyár és üzem tartozik. Ismeretes, hogy több megyében — Tolnában is — ezek a gyáregységek képezik az ipar fejlődésének alapját, A központokhoz tartozó gyáregységek pártszervezetei az elmúlt években jelentős munkát végeztek. Politikai tevékenységükkel elősegítették a gyáregységek beilleszkedését a nagyvállalat kereteibe. Ugyanakkor előmozdították a törzsgárda kialakulását, a munkaverseny kiszélesedését is. ök gondoskodnak a dolgozók tájékoztatásáról az egész vállalatot érintő kérdésekben, szorgalmazzák a szociális ellátás, a munkakörülmények javítását. Több irányú politikai munkájuk nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági egységek túlnyomó többsége évről évre nyereségesen dolgozik, sikeresen teljesíti termelési felada. tát. Munkájuk hatékonyságát azonban még fékezi az a körülmény. hogy hatáskörüket és felelősségüket nem mindenütt értelmezik pontosan és egységesen. Ezért szükséges hangsúlyozni: a gyáregységi párt- szervezeteknek a saját műkő/ dési területükön mindazokkal a jogokkal é, kötelezettségekkel kell rendelkezni, amelyekkel az önálló gazdasági egységekben tevékenykedők! Ugyanakkor a nagyvállalati szervezetből adódó sajátosságok természetesen befolyásolják e jogok és kötelességek érvényesítését. SAJÁTOS FELADATOKKAL JÁR, hogy a gyáregységek a vállalati központtól kapják tervfeladataikat. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a döntések kialakításában á pártszervezeteknek ne lennének tennivalóik. Részvételük fontos a jelentős gazdasági döntések meghozatalában. így a tervjavaslatok kialakításában is.' A pártszervezeteknek természetesen nem kell közvetlenül bekapcsolódniuk a tervezés' sokrétű, bonyolult munkájába, hiszen ez a gazdasági -vezetés dolga. Arra. azonban helyes ügyelniük, hogy a tervjavaslatokat még a jóváhagyás előtt megvitassák. nemcsak a vezetőségi ülésen. hanem taggyűléseken és a dolgozókkal közös tanácskozásokon is. A pártszervezetek nemcsak segíthetik, hanem ellenőrizhetik is, hogy a gazdasági vezetők tervezőmunkája összhangban álljon a népgaz. dasági igényekkel, tükrözze a távlati fejlesztési feladatokból adódó tennivalókat, valamint biztosítsa a kooperációs és szállítási szerződések betartáEgyes gyáregységekben szubjektív okok miatt — még mindig tapasztalható a nagyvállalati keretekből való kiválási szándék. Találkozni lehet egyoldalú értékesítési, ármanőverezési törekvésekkel is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni. hogy a pártszervezeteknek fel kell lépni mindennemű megalapozatlan „önállós- dival” szemben, ugyanakkor ösztönözve a gazdasági vezetést. hogy jól éljen a meglévő önállósággal. Tudatosítani kell. hogy csak az a gyáregység számíthat ütemes fejlődésre, amelyik sóját erőforrásait maximálisan kihasználva kéz. deményezi gyártmányai korszerűsítését. és nagyvállalati piaci kötelezettségeit jó rni- nőségű termékek szállításával elégíti ki. A pártszervezeteknek rá kell mutatniok arra, hogy az olyan- lépések, amelyek ellentétbe kerülnek a nagyvállalati célkitűzésekkel, nemcsak a népgazdaság érdekeit sértik, de végső soron a gyáregységben dolgozó kollektíva érdekeivel is szemben állnak. , A vállalati központok és a gyáregységek gazdasági kapcsolatai igen sokrétűek. A pártszervezeteknek mindennapi munkájukban mindig számításba kell venni, hogy e kapcsolatok mögött, a termelésen túl, emberi viszonyok is vannak. Azok a pártszervezetek járnak el helyesen, amelyek erősítik ezeket a kapcsolatokat. Magától értetődik, hogy valamiféle probléma- mentes kapcsolatra törekedni, irreális célkitűzés lenne. Ez lehetetlen is. hiszen á vállalati központok és a gyáregységek között viták adódnak, a többi között a bérszínvonalban meglévő különbségekről, a beruházás éq a fejlesztés, a nyereségrészesedés felosztásáról. a szociális létesítmények és a munkakörülmények fejlesztése kérdéseiről. . A PÁRTSZERVEZETEK ezeket a problémákat nem kerülhetik meg. hiszen a dolgozók ilyen és hasonló kérdéseket nap mint nap felvetnek. De szerepüknél fogva minden esetben és mindig a legteljesebb objektivitásra kelj törekedniük. A helyes állásfoglalás kialakításához feltétlenül tájékozottaknak kell lenniük a nagyvállalat gazdasági helyzetéről. a termelési mutatóinak alakulásáról, a távlati fejlesztési célkitűzésekről, a bér/ és jövedelmi viszonyokról vállalati szintű alakulásáról és a dolgozók szociális ellátottságáról. Helytelenül jár el az a pártszervezet, amely véleményeltérések esetén, a való-* di összefüggésekből kiszakítva ítéli meg a gyáregység helyzetét. A BÉRKÉRDÉSEKKEL*, a jövedelmek alakulásával elsősorban a szakszervezet bevonásával célszerű foglalkozni, A pártszervezetnek támogatnia kel] minden olyan jellegű törekvést, amely a megfelelő határozatokon és kormányrendeleteken alapszik. Ugyanakkor szükség esetén szembe kell szállnia a demagógiával. Egyébként is helyes, ha rendszeresen tanácskoznalc a vállalati szakszervezeti tanácsba választott helyi kommunistákkal, hogy segítséget nyújthassanak állásfoglalásukhoz. A rendszeres konzultáció mindig hasznos, de különösen fontos a kollektív szerződések megkötéséneit időszakában! Még viszonylag kevés gyár/ egységi pártszervezet képes élni a pártmunka koordinálásában rejlő lehetőségekkel, pedig ez nemcsak a koordinálást végző pártszerv, a vállalati központ pártszervezete számára biztosít jogokat. A gyáregységi pártszervezet ezen a módon nemcsak a szükséges tájékoztatáshoz juthat hozzá, hanem egyszersmind javasolhatja a gyáregység számára lényeges kérdések megoldását. Kezdeményezési, javaslattevő jogával élve tehát előmozdíthatja az összhangot, hogy a vállalat vezetése gyáregységi- összvállalati szempontból kedvező és hasznos döntéseket hozzon. MERBLER KÁROLY az MSZMP KB munkatársa Népújság 3 munkája annak idején alig ségítette a. termelőszövetkezetet gazdasági stabilitásának megteremtésében. Lám.' az Öles léptekkel haladó élet milyen új problémákat is teremt? A képviselőt egyébként nemcsak ilyen ügyekkel • keresik. Mondhatni, annyi és annyiféle ügy kedvező elintézését várják, ahány ember betoppan hozzá. Nem ő mondta, hallottam róla, hogy legtöbbször részt vesz a nagyközségi tanács ülésein, de szívesen megy a körzethez tartozó települések tanácsüléseire is. Ezt hogyan csinálja, hiszen üzemvezető-helyettesként sem kicsi felelősség nyomja a vállát, a munka sem csekély, amii végeznie kell?! — A nyár. ami nálunk a szezont Jelenti, nagy lekötöttséggel jár, de azért el tudok menni, ha valahol várftak, vagy személyesen kell intéznem valamit. Azt szoktam csinálni, ha 8—9-re kell lennem valahol, akkor bejövök jóvai korábban dolgozni, vagy később megyek haza. Még két kérdés hangzott el, mielőtt megköszöntem a beszélgetést. Az elsőre azt a választ kaptam, hogy a megyei tanács szakigazgatási szervei, de országos szervek is, rövid időn belül válaszolnak az általa tolmácsolt panaszokra, észrevételekre. Sőt, ha szükséges, az intézkedés is rendszerint ugyanolyan gyors, mint a válaszadás. A második kérdésre Dániel Mária azt mondotta el, hogy nem tapasztalt türelmetlenséget a körzetében lakó választók körében,, noha köztudott. hogy ezek a kisközségek igen kevés fejlesztési alappal gazdálkodhatnak. Szó sincs olyasmiről, hogy a fától nem látják az erdőt, a maguk bajától, saját érdekeiktől az országos, megyei gondokat, érdekeket. Az persze sokszor hangzik el, hogy az úgynevezett kisközségekben is emberek élnek, akik ugyanúgy szeretnének élni, mint a nagyobb települések lakói. Hova várják még ebben az évben? Pálfára és Nagydo. rogra. Örömmel megy, s nyoma sincs már benne a szorongásnak, ami megválasztásakor töltötte el. -mivel akkor híjával volt a közéleti munkatapasztalatoknak. Most már tapasztalatból van elég, a tettrekészség pedig, ami miatt — többek között — képviselő lett, soha nem hiányzott. Gondolom, ezért kopogtatnak annyian az ajtaján itt az üzemben és otthon is. — li — 1973. augusztus 1",