Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-16 / 191. szám
I így látta a szemtanú Beszélgetés a tizedik világifjúsági találkozóról Kérdéseinkre válaszol: Kaczián Dános, a KISZ MB titkára, a Tolna megyei delegáció vezetője — Bizonyára rengeteg élményben volt része a VIT kilenc napja alatt. Melyikre emlékszik a legszívesebben? .— A kilenc nap nagyon sok szép élményéből talán a legemlékezetesebbek azok a percek, mikor hazánk küldötteként, a Magyar Népköztársaság képviseletében bevonultunk a „Világ ifjúsága” stadionba. a megnyitó ünnepségre, és ott nagy szeretette], , barátsággal fogadták a magyar küldöttséget. Azt hiszem. J ilyen élmény az ember éle- | tében csak egyszer adatik meg. — Mi jellemezte ezt a találkozót, miben volt több. aiínt az előzőek? > — Egyrészt jellemző volt vá, hogy rendkívül kedvező nemzetközi légkörben rendezték meg, másrészt több olyan v if júsági szervezet, amely korábban a VIT ellenzőiéként, létjogosultságának vitatójaként lépett fel, most kérte és megkapta a részvétel lehetőségéi. Figyelemmel kísérték a nemzetközi előkészítő bizott- i ság munkáját, aktívan bekap- l csolódtak a programba. Ta- ■i Ián néhány számmal is jel- | lemezhetni lehetne a találko- í zót: 140 ország 1700 ifjúsági \ szervezetének képviseletében i kereken 25 000 küldött érke- | zett a Német Demokratikus í Köztársaság fővárosába. A 4 mintegy 1500 rendezvény rend- I kívül gazdag volt politikai, £ kulturális és sportprogramok- w bán. valamint olyan spontán akciókban, amelyek eredetileg nem szerepeltek a tervekben. Több volt ez a találkozó a korábbiaknál abban is, hogy a fesztiválok alapgondolata tartalmában tovább gazdagodott. Az „antiimperialista szolidaritás, béke és barátság” jelszava egyértelműen elfogadottá vált. Különösen az ..antiimperialista” jelzőt hangsúlyoznám, hiszen a „béke és barátság”, majd a „szolidaritás, béke és barátság” jelmondata régebbi keletű, és ez most tovább gazdagadott ezzel a nagyon fontos politikai célkitűzéssel. Jellemezte a találkozót az érett, őszinte politizálás. a kölcsönös véleménynyilvánítás, a hasznos vita, és jellemezte, hogy mind a nemzetközi, mind a nemzeti előkészítő bizottságok között nagyon jó együttműködés alakult ki. Ennek eredményeként — és itt külön szeretném kiemelni NDK-beli testvérszervezetünk, az FDJ munkáját — még a legnagyobb tömegeket megmozgató programok is gördülékenyen, szervezetten bonyolódtak le. Mindenki egy kicsit külön is érezhette, hogy számon tartott résztvevője volt a fesztiválnak. így például a lányok, fiatalasszonyok napján a delegációk nő tagjai kis ajándékokat kaptak, de figyelemmel kísérték a delegátusok születésnapját is, és a különböző szakmákban dolgozók, a diákok. a falusi fiatalok külön lehetőséget kaptak az egymás megismerését szolgáló találkozásokra. — A VIT előtt —* már csak az NSZK és Nyugat-Berlin közelsége miatt is — sokan provokációktól tartottak, számoltak a nyugati propaganda hatásával. Ezzel kapcsolatban milyen tapasztalatokat szerzett? — A találkozó előtt voltak olyan törekvések, hogy elhallgassák a VIT fontosságát, kevesebb hírt adjanak az előkészületekről, és ne kezeljék jelentőségének! megfelelően. Ezt meg lehetett tenni a találkozóig, később azonban az egyre növekvő érdeklődést ki kellett elégíteni. Mikor az agyonhallgatás kudarcot vallott, egyes nyugati sajtóorgánumok olyan híreket kezdtek terjeszteni, hogy majd nem lesz lehetőség véleménycserére. nyilvános vitákra. Ezt egyértelműen megcáfolták a fúrumok, szemináriumok és konferenciák, valamint az utcákon, tereken lezajlott nyilvános viták, beszélgetések is. Ez-ért aztán a találkozó alatt már a nyugati sajtó is kénytelen volt elismerni, hogy a VIT számtalan lehetőséget biztosított a szabad véleménynyilvánításra. A találkozó sikerében döntő szerepet játszottak a szocialista országok delegációi, valamint a tőkés és fejlődő országok kommunista küldöttei, akik a különféle rendezvényeket végig irányítani tudták. Kudarcot vallottak a jobboldali és szélsőbaloldali szervezetek, amelyek hamis, szélsőséges jelszavakkal, különféle provokációkkal, kommunistaellenes. a szocialista országokat, elsősorban a házigazda NDK-t rágalmazó anyagok, röpcédulák terjesztésével is megpróbáltak zavart kelteni. Nem járt sikerrel az az elképzelésük sem. hogy a szemináriumok vitáiban elszenvedett vereségük után a vitát az utcára áthelyezve, itt kerüljenek fölénybe. — A nagyszerű fesztivál- hangulatról nap. mint nap beszámolt az országos sajtó és lapunk is. A találkozó tartalmi munkája azonban mégsem az Alexander Platzon vagy az Unter den Lindenen folyt, hanem a már említett fórumokon, vitakörökben, konferenciákon. a nemzeti delegációk találkozóin. Kik és miről vitatkoztak, illetve miben értettek egyet a tizedik VIT-en? — A küldöttek kb. hatvan «százaléka kommunista ifjúsági szervezetet képviselt, a többieket a kommunista szervezetekhez közelálló, azokkal szimpatizáló, vagy éppen ellentétes álláspontot valló szövetségek küldték. Hat százalék volt a szocialista, szociáldemokrata szervezetek küldötteinek aránya. Sok fiatal képviselte a fejlődő országokat, azok antiimperialista politikát folytató, gyakran azonban nacionalista, hatás alatt lévő szervezeteit. Kisebb számban jelen voltak a ~ jobboldali, konzervatív ideológia hívei is, például az NSZK-beü keresz- tényszocialista unió ifjúsági szervezetének képviselői, de a szélsőbaloldali — ugyancsak nyugatnémet — maoista „KPD” tagjait is lehetett látni. Ők természetesen csak részben fogadták el a találkozó jelszavát és célkitűzéseit, jelenlétüket elsősorban, ar- r-i használták fe_l. hogy nézeteiket terjesszék. Kína. Albánia és Líbia politikai okokból nem vett részt a fesztiválon. Ezekben az országokban már a nemzeti előkészítő bizottságok sem alakultak meg, a nemzetközi előkészítő bizottság felhívására nem válaszoltak. a VIT-re semmilyen formában nem készültek. — Mi jellemezte a különböző vitákat, fórumokat? — Sok mindedről szó volt, a tudományos, technikai forradalomtól. a szabad idő célszerű felhasználásától kezdve egészen á vallásos fiatalok imperialistaellenes harcéig. Megvitattak minden jelentősebb politikai kérdést, az európai béke és biztonság ügye csakúgy szóba került, mint a Közel-Kelettel kapcsolatos problémák, a még idegen elnyomás alatt élő népek felszabadító mozgalmainak segítése. Ezekben a politikai vitákban a magyar delegáció is nagyon aktívan részt vett. Többek között ott voltunk huszonkét szolidaritási tömeg- gyűlésen, tizenegy szakmai találkozón, felszólaltunk és a vitában részt vettünk hét konferencián, tizenkilenc szemináriumon, nyolc vitakörön, hal szabad fórumon. Két alkalommal ez elnöki tisztet is magyar küldött látta el. A magyarok mire használták fel ezeket a találkozásokat, felszólalásokat? — A magyar küldöttség megbízatásának megfelelően hozzájárult az anliimperialista egység megszilárdításához, beszámoltunk gazdasági, társadalmi, eredményeinkről, szolidaritási mozgalmainkról. A meglévő világnézeti különbségek ellenére tovább fejlesztettük együttműködésünket néhány nem kommunista, de haladó ifjúsági szervezettel, Egyetértés mindenekelőtt abban alakult ki. hogy az emberiség alapvető érdeke a béke megőrzése, az ehhez vezető út, a békés egymás mellett élés politikája, az egyre bővülő gazdasági, kulturális kapcsolatok. Ugyancsak nyilvánvalóvá vált, hogy egy sor — a marxista ideológiával ellentétes álláspontot valló — ifjúsági szervezet ma már rákényszerült arra, hogy ily módon, tehát vitában, n vélemények szabad cseréjében fejtse ki nézeteit, és ne provokációk, szélsőjobb- vág'’ ultrabaloldall akciók forrná jában. — Mit tart a X. világifjúsági és diáktalálkozó legjelentősebb eredmény étnek? — Mindenekelőtt azt, hogy az erőviszonyok tovább tolódtak a kommunista. vagy .azokkal szimpatizáló, haladó programmal fellépő ifjúsági szervezetek javára. Ez mindenképpen elősegíti a marxista ideológia, a szocializmus eszméjének terjedését. A találkozó másik jelentős eredménye az, hogy hozzájárult egy szocialista ország, az NDK életének, gazdasági sikereinek, ifjúságának bemutatásához — szinte az. egész világ előtt. Csak az elismerés hangján lehet szólni a házigazda, az NDK, illetve az NDK-beli fiatalok nagyon gondos előkészítő mun kajáról, amellyel lehetővé te fék a fesztivál zökkenőmente lebonyolítását. Bebizonyosodott, hogy az antiimperialista egység jelszava alkalmas az if júság legszélesebb tömegeinek megnyerésére. Én úgy érzem, hogy a magyar delegáció és ezen belül a Tolna megyei küldöttek esküjüknek megfelelően ehhez hozzájárultak, feladatukat teljesítették. Mos* nagyon sok szép emlékkel gazdagodva, de a további tennivalókat is ismerve, tovább folytatjuk munkánkat. GY. M. x. Hírek Bonyhádiéi Szombaton és vasárnap hat<• van cipőgyárt fiatal és hatvan szovjet katona egyengette a talajt Bovyhádon, a leendő ifjúsági park építkezésén. A kétnapos társadalmi munkát a cipögyári KlSZ-szetvezet kezdeményezte. Cirka 400 köbméter földet mozgattak meg a jókedvvel végzett munka során. A sütőipari vállalat száz pereccel, a vasipari vállalat száz üreg jaffával, az ÁFÉSZ szódavízzel segítette a gördülékeny munkavégzést... A hőgyészi fiatalok 35 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a művelődési ház melletti kerthelyiség építkezéséhez. Felsőnánán huszonöt fiatal végzett egy napig szénagyújtést, árokásást, járdaépítést, réttisztitást társadalmi munkában, Zárodon harminc fő, Nagyvejkén huszonhárom fő végzett szénagyűjtést. A kisdorogi KÍSZ- fiatalok egy szombatjukon végeztek társadalmi munkát az ifjúsági ház építkezésén. Mő- csényben tizén kapálták a szójababot társadalmi munkában, a bonyhádi MEZŐGÉP fiataljai — 110 fő — kommunista műszakot tartották, amelynek révén hatezer forintot kapott KISZ-szerveze- tűk. Hőgyészen a vegyesipari szövetkezet 26 fős csoportja, üzemházrendezést tartott. Gré- bócon szójababkapálást vállaltak a fiatalok társadalmi munkában, Mázán a KISZ-háZ parkosítását. A mázai ruházati- szövetkezet a bonyhádi MüM nek készített szemléltető eszközöket. Képek a VIT-ről Rögtönzött szabadtéri hanjve.seny az Alekand.v é latzon. A VIT legnagyobb divatja: az autogramgyűjtés. És a híres világóra, a legfőbb találkozóhely. .. Gyuri cza Mihály felvételei
