Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-12 / 161. szám
Pártsxervexés — pártirányítás A véleményezési jogkör gyakorlásáról A káderpolitika érvényesíté. sében kiemelkedően fontos szerepük van a pártalapszer- vezeteknek. A kádermünkára vonatkozó párthatározatok végrehajtása jelentő.«; mérték- bér) az ő munkájuktól függ. A pártalapszervezetek működési területükön a fontosabb vezető funkciók betöltésénél véleményezési joggal rendelkeznek. E jog gyakorlása a pártban folyó kádermunka szerves része amely sokrétű, bonyolult feladatokat ró az alapszerveze. tekre. A véleményezési jogkör gyakorlásában az eltelt öt év alatt megerősödött az a vélemény, hogy a pártszervezetek eredményesen tudják ellenőrizni és befolyásolni a káder- és személyzeti munkát. Ma már a pártszervezetek többsége a véleményezési jogot fontos eszköznek tekinti a párt vezető szerepének helyi érvényesítésében, «. alapjában jól is alkalmazza. Helyenként azonban előfordulnak értelmezési problémák. tapasztalható az is, hogy a feladatok kellő ismeretének hiánya nem egyszer akadályozza a helyes gyakorlat kialakulását. KIRE ÉS MIRE TERJEDJEN KI? A pártalapszervezetek idő. rői időre maguk döntik el, milyen beosztásokat vesznek véleményezési jogkörükbe. Ez függ a pártszervezet működési területének jellegétől, nagyságától. szervezeti felépítésétől és más helyi adottságaitól. Ezért indokolt, hogy jelentős eltérések legyenek a véleményezési jogkör szélességében. Problémák elsősorban ott adódnak, ahol a funkciójegyzék összeállítását nem fontosságának megfelelően végezték el. elmaradt a gondos mérlegelés, a taggyűlési megvitatás. Ezeken a helyeken kétféle véglettel lehet találkozni. Vagy valamennyi vezető beosztásra, sőt a vezető funkciónak vélt munkakörökre is kiterjesztik. Vagy pedig túlságosan leszűkítik a kört, s abból jelentős vezető beosztások kimaradnak. Ilyen esetekben az alapszervezetek nem tudnak maradéktalanul eleget tenni a véleményezési jogkörrel járó kötelezettségeknek. Ezért azok a pártalaoszervezetek járnak el megfelelően, amelyek az általuk legfontosabbnak tartott helyi vezető beosztásokat veszik fel fuknciójegyzé- kükbe. vigyázva, hogy kerüljék a formalitást, s ne vállaljanak erejüket meghaladó feladatokat. Lényeges kérdés, hogy a véleményezési jogkör a kádermunka milyen mozzanataira terjedjen ki. Legcélszerűbb, ha az alapszervezetek a funkciójegyzékbe tartozó személyek fontosabb személyi ügyeiben nyilvánítanak véleményt (kinevezés, felmentés, áthelye. zés. minősítés, kormánykitüntetésre való felterjesztés, fegyelmi eljárás kezdeményezése). Helytelen némely párt- alapszervezetnek az a gyakorlata, hogy állást kívánnak foglalni a fizetés és jutalom összegének megállapítása, különféle jelvények adományozása, valamennyi külföldi utazás kérdésében. Hozzájárul ennek a gyakorlatnak a kialakulásához, hogy az állami és gazdasági vezetők több esetben maguk is túlzott igényt támasztanak a személyi állásfoglalásokat illetően. A pártszervezetek ezeket a kéréseket általában nem utasítják vissza, sőt — tévesen — saját szerepük méltó megbecsülésének, a jó kapcsolat jelének tekintik. TESTÜLETI JOG Az alapszervezetek véleményezési joga testületi jog. A jogkört a pártszervezet vezetőségének, a tíz főnél kisebb létszámú alapszervezetekben a taggyűlésnek kell gyakorolnia. Mégis gyakran előfordul, hogy nem a testület, hanem egy személyben a titkár gyakorolja a véleményezési jogkört. A mindennapi munkában esetenként adódnak kényszerítő körülmények, különleges, sürgős esetek, amikor nincs mód a vezetőség összehívására. Ilyenkor a párttitkár egy személyben mond véleményt, de állásfoglalását minden esetben utólag jóvá kell hagyatnia a vezetőséggel. A tárgyilagos véleményalkotásnak alapfeltétele, hogy a pártvezetőség tájékoztatása pontos és alapos legyen. Ezért körültekintően kell tájékozódnia, informálódnia az adott kérdésben. Fontos az is, hogy a személyi ügyeket és a kialakult véleményeket írásban rögzítsék. így elkerülhetők az utólagos félreértések és viták. AZ ÁLLAMI VEZETŐK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI Az állami és gazdasági vezetők nagy többsége eleget tesz' kötelességének: igényli a párt. alapszervezet véleményét és azt figyelembe is veszi. Előfordul azonban, hogy az alapszervezet véleményét javaslatát: az állami, gazdasági vezetők nem fogadják el, nem érvényesítik. Ez nem jelenti a párt vezető szerepének megsértését, mi. vei az alapszervezet véleményezési joga nem döntési jog. Az állami. gazdasági vezető nem köteles azt elfogadni és érvényesíteni. A vezetőnek jogában áll — az egyszemélyi felelősség elvét érvényesítve — a pártszervezet véleményétől eltérő módon döútértí. Ilyenkor azonban köteles a pártszervezet vezetősége előtt megindokolni, miért nem vette figyelembe, miért nem találja helyesnek az alapszervezet véleményét. A pártvezetőség pedig — amennyiben úgy látja, hogy a vezető döntése sérti a párt káderpolitikai elveit — a felső pártszervhez fordulhat és a vezető döntésének felülvizsgálatát kérheti. Ennek azonban nincs halasztó hatálya. A gyakorlat is általában azt bizonyítja, ahol a pártszervezet vezetőségé és az állami, gazdasági vezetés között az együttműködés pártszerű, elvi alapokon valósul meg. ott a felső pártszerv döntése nélkül is közös nevezőre, egyetértésre tudnak jutni. Mind ritkábban, de előfordul, hogy egyes állami, gazda, sági vezetők nem kérik ki a pártvezetőség véleményét, vagy másképpen döntenek és azt nem indokolják meg az alapszervezet vezetősége előtt. Ilyen esetekben az alapszervezet vezetőségének nemcsak joga. hanem kötelessége is fellépni jogkörének megsértése miatt, s jelezni ezt az irányító pártszervnek. Nem helyes, ha a pártalapszervezetek vezetőségei az ilyen eljárást szó nélkül tudomásul veszik, belenyugszanak ebbe. A pártalapszervezetek a véleményezési jogkörükből adódó feladatoknak akkor tudnak maradéktalanul eleget tenni, ha a párt általános káderpoliti. kai elveit a helyi viszonyokra alkalmazzák. így képviselheti^ éc érvényesíthetik helyesen a párt politikáját munkaterületükön. ■ „ , KOVÁCS GYÜLA az MSZMP KB munkatársa Németh Károly látogatása Tolna megyében (Folytatás az 1. oldalról) Németh elvtárs számos tanácscsal látta el a gyár vezetőit, elsősorban azt hangsúlyozva, hogy a legjobb munkásokra fet és Szabópál Antalt a szövetkezeti székház előtt Hanoi József, a szekszárdi járási párt- bizottság titkára, Arany István. a termelőszövetkezet: elnöke, Pákolicz János párttitÖt ven mázsát adott hektáronként a Rannaja—12. támaszkodva kell törekedni az egységes, egyöntetű üzemi hangulat megteremtésére, illetve megtartására. Mint szerte a megyében, Mözsön is most a legfontosabb munka az aratás, még akkor is, ha ez ma már összehasonlíthatatlanul kevesebb embert foglalkoztat, mint valamikor. Ezért is került a programba az aratá«. megtekintése. De előbb még a szövetkezeti irodában Arany István adott tájékoztatást a vendégeknek. Németh Károlyt és a kíséretében lévő K. Papp JózseZárás holnap Tíz nap alatt több mint 20 előadás - a tájékozódásra és vitára — Péntek a A múlt héten, kedden dr. Horváth Jenő megyei főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője nyitotta meg Szekszárdon az egészség- ügyi szakiskolában védőnőink tíznapos összevont továbbképzését, amire eddig is minden évben sor került, legföljebb nem ilyen ideális körülmények között, mint az idén. A megyéből több mint száz védőnő érkezett a tíznapos bentlakásos továbbképzésre. Az egészségügyi alapellátás frontvonalában tevékenykedő védőnők, akik hivatásukból fakadóarf a legtöbbet mozognak a területükhöz tartozó lakosság körében, ezúttal is igen gazdag programú továbbképzés résztvevői lehettek, s ami talán a legfontosabb, a tanfolyam előadásait a továbbképzés megrendezői úgy válogatták össze, hogy az azokban elhangzó ismeretek, tapasztalatok, mások által kipróbált módszerek a kötelező jellegű továbbképzés után segítsék védőnőiket sokszor nem könnyű munkájukban. A nyitást követően dr. Er- dősi Ervin főorvos tartott előadást a terhesgondozásban előforduló helyi problémákról, értékelve egyúttal a terhesgondozás megyei helyzetét is. Dr. Váczy László. a Balassa János Kórház és Rendelőintézet nőgyógyászati, szülészeti osztályának vezető főorvosa Nővédelem, család- védelem, családtervezés címmel tartott előadást. A tanfolyam második napján sem várta az előző napinál érdektelenebb program a tanfolyam hallgatóit. Ezen a napon a gyermekszakorvosoké volt a szólás joga. Dr. Csordás Jenő, osztályvezető főorvos a kisgyermekek helyes táplálásáról tartott előadást, különös tekintettel a közeljövőben forgalomba kerülő új tápszerkészítményekre, melyeknek elkészítése más technológiát igényel, mint a jelenleg forgalomban lévő tápszereké. A veleszületett szívhibák korai fölismerésének jelentőségéről, a gyermek- cardiológiai gondozás megszervezéséről és eredményeiről dr. Polgár Ferenc főorvos tartott igen nagy érdeklődéssel fogadott előadást. Kertai József, a Társadalombiztosítás megyei Igazgatóságának osztályvezetője azokat a legfontosabb változásokat ismertette, amelyek az anya- és csecsemővédelem ügyvitelét módosították. A továbbképzés ezután következő napjai sem voltak szegények programban. Rövid ebédszünettel reggel nyolctól délután négyig, naponta három, négy előadás hangzott el helyi, és vendégként érkezett előadóktól. Szó volt a korszerű terhesgondozásról, a kis súllyal született csecsemők családi utógondozásának egyes kérdéseiről, a védőnők egészségügyi felvilágosításunkban betöltött na- Jó alkalom volt konzultációk napja gyón aktív, egyben fontos szerepéről. Védőnőink hallhattak a genetika legújabb problémáiról, az értelmi, illetve érzelmi nevelés negatív megnyilvánulásairól, az örökletes anyagcsere-betegségek ről és számos egyéb, a szakmát érintő kérdésről. Ma. a tanfolyam kilencedik napján dr. Csordás Jenő főorvos tart előadást az új védőnői működési szabályzatról, majd a szegedi és budapesti védőnőképző iskolák meghí- vott előadóit követően járási vezető védőnőink számolnak be munkájuk tapasztalatairól. Mint azt a továbbképzés megszólaltatott résztvevői föltételezésünk szerint valahány résztvevő nevében elmondották tudósítónknak; a kötelező tíznapos tovább képzés jó alkal )m volt a szakmai tájékozódásra, a tapasztalatok cseréjére, a vitákra. Holnap, pénteken fölkerekednek a már most sikeresnek minősíthető továbbképzés hallgatói, és Domboriba mennek. Itt lesz a továbbképzés zárónapja, mely ugyancsak reggel nyolctól délután négyig tart. A fölkért területi védőnők pénteken értékelik a két városban és a megye járásaiban tevékenykedő védőnők működését, majd konzultáció következik. A meghívott párt-, állami, és tömegszervezeti vezetőkkel tervezett kötetlen beszélgetésre a délutáni órákban kerül sor. kár. Bácsmegi Gáborné nőbizottsági titkár és Pruzsina István KISZ-titkár üdvözölte. Tájékoztatójában Arany István részletesen ismertette a 2200 lakosú község, a háromszáz dolgozó tagot és kétszáz nyugdíjast számláló termelő- szövetkezet életét, eredményeit, gondjait. Örömmel számolhatott be arról, hogy a heterogén lakosság jó közösséggé vált a tsz-ben, mindenki szorgalmasan, lelkesen dolgozik. A gépesítés színvonala jó, szinte mindent gépesítettek, kézi munkaerőt lényegében csak a kertészetben foglalkoztának. Az eredmények önmagukért beszélnek. Hektáronként ötverf- mázsás búzatermést várnak, sőt már biztosak benne. Tehén- állományuk tejhozama jó közepes. a megyei átlag felett van. Kukoricából tavaly 68 mázsás volt az átlagtermésük, évente 2300—2500 hízósertést értékesítenek. A száz hektáron termelt zöldségféle jelentős része exportra megy, — Az életkörülmények? — kérdezi Németh elvtárs. — Tízórás munkanapra az átlagkereset 124 forint. Ez évi 28 ezer forintos átlagot jelent tagonként. 1970-ig Ugrásszerűen emelkedett. Most stagnál. — De ezen a színvonalon stagnál — jegyzik még a vendégek. A továbbiakban Németh Ká. roly, K. Papp József és Szabópál Antal több kérdést tett fel. részletesen tájékozódtak a szövetkezet terveiről, számos tanáccsal, javaslattal segítettek a szövetkezeti vezetőknek. Az 534 hektár aratnivaló- ból keddig 133 hektárral végeztek. A három E—512-es NDK-kombájn, amelyről a kombájnosok. Ferencz Antal, Somogyi László, aki a gépek speciális szerelője és Kurucz Gábor, aki a kombájnosok versenyében tavaly első lett, de Kovács Gyula főagronómus is a legnagyobb elismeréssel beszél, szinte falja a hatalmas Rannaja-táblát. A látogatás és beszélgetés végén Németh elvtárs és a megyei vezetők gratulálnak a nagyon nehéz de szép munkát végző ■ kombájnosoknak. A kertészetben tett rövid látogatás után, amelynek kalau. za Szentes Nándor főkertész volt. egy rövid beszélgetés keretében mözsi búzából sült kenyérrel és Mözs monográfiájának egy-egy példányával kedveskedtek a vendégeknek, majd befejeződött a látogatás.
