Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

i TOLNÁ MEGYÉI VILÁG PROLETÁRJAI, EGVÉSÜLJETEKI XXIII. évfolyam, 160. szám. ARA: 80 FILLER ■■■■■HMiiaiW KÁS PÁRT TOLNA M E G YE I -B I ZOTTS'Á GÁN A.K LAPJA Szerda, 1973. július 11. Kádár János Jugoszláviában m m . Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és felesége kedden Joszip Broz Tito államfőnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége* elnö­kének meghívására néhány na­pos baráti látogatásra Jugo­szláviába érkezett. Az MSZMP KB első titkárá­nak TU—134-es különrepülő- gépe a tengerparton fekvő Pu- la városába érkezett, ahol Ká­dár Jánost a JKSZ elnökségé­nek több vezetője, Sztane Do- lanc, a Végrehajtó Iroda tit­kára, Kiró Gligorov és Jure Bilics, a Végrehajtó Iroda tag­jai köszöntötték. A himnuszok elhangzása és a díszszázad pa­rancsnokának jelentése után a magyar vendégek és a kísére­tükben lévő személyiségek a magyar és jugoszláv zászlókkal feldíszített Pula városán ke­resztül és a lakosok ünneplő sorfala között a kikötőbe haj­tattak és a Podgarka nevű jachton folytatták útjukat Brioni szigetére. A szigetre lé­pő Kádár Jánost és feleségét vendéglátója, Joszip Broz Tito és felesége. Jovanka asszony, valamint Milka Planinc, a Horvát Kommunisták Szövet­ségének elnöke köszöntötte, majd a JKSZ elnöke saját maga vezette gépkocsin vitte vendé­gét szálláshelyére: a Brionka villába. Nagy érdeklődés előzte meg Jugoszláviában Kádár János látogatását. A keddi jugoszláv lapok nagy terjedelemben fog­lalkoznak a látogatással. A Politika című lap első ol­dalán — kerettel kiemelve — fényképpel illusztrált szerkesz­tőségi cikket közöl „Kádár Já- noq ma érkezik Jugoszláviá­ba” címmel. A cikk hangot ad annak a várakozásnak, amely a Kádár János és Tito találko- ■ zóját megelőzi, majd rámu­Kádár János éts Tito Brioni szigetén. tat: Várható, hogy Tito és Ká­dár véleményt cseré] a jugo­szláv—magyar kapcsolatok fej­lesztésének további módoza­tairól. Ezek a kapcsolatok idá­ig is rendkívül jól fejlődtek. Természetes, hogy ez alkalom­mal szó lesz a JKSZ és az MSZMP kapcsolatainak továb­bi bővítéséről is. A két ország képviselői valószínűleg a nem­zetközi problémákról is foly­tának véleménycserét.” A Borba harmadik oldalán kerettel kiemelve közöl kom­mentárt „Munkatalálkozó” címmel. A zágrábi, ..Yjesnik” első ol­dalán induló anyagként kom­mentálja Kádár János látoga­tását. Az újvidéki Magyar Szó har­madik oldalán két hasábot teljesen betöltő kommentárt közöl „Tito—Kádár találkozó” címmel. Az edzettség jogán Kezdjük belátni lassan ha szigorú feltétele a sportban a megfelelő teljesítmény-nyújtásnak, -tartásnak az edzés, hát az életre felkészülés sem nélkülözheti a majdani nehézsége­ket jobban elviselő, az akadályokat könnyebben legyőző álló- képességet. edzettséget. Nem véletlen, hogy a fiatalok az élet. színvonal lehetőségeit illetően türelmetlenek. Uralkodó az a felfogás, hogy adj uram teremtőm, azonnal és nyomban. A lakás, a bútor, a tartós fogyasztási cikkek sokasága végső soron természetes igény, de ezek elérése gyakran nélkülözi azt, amit realitásokkal számoló gondolkodásmódnak szokás nevezni. Csodálkozzunk ezen? Egyáltalán ne. Kizárólag arról lehet szó, hogy ehhez a tizen-, a huszonévesek hozzászoktak, de úgy hogy közben nem tanulták meg. mindenért nagyon keményen meg kell dolgozni. Ebben az esetben is azt mond­juk persze, hogy a kivétel erősíti a szabályt. A hibákat társadalmi méretekben is, meg egyénenként is főleg azzal követjük el. hogy gondolkodásunk még gyak­ran a régi mechanizmus szerint működik, holott ez a gon­dolkodás legalább annyira helyesbítésre szorul, miként he­lyesbítésre szorult a gazdaságirányítási rendszerünk. Ez azon. bán nem látszik túlságosan könnyűnek, és egyszerűnek. Az elszólások tömegéből vegyünk ki néhányat, amely jól mu­tatja, hol, hogyan, s miként érvényesül gondolkodásmódunk régi mechanizmusa ott. ahol az edzettség jogán az életre, an­nak akadályaira, nehézségeire jobban fel kellene készíteni a fiatalokat. Nemrég a rádióriporter a francia egyetemek, egyál­talán a nyugati egyetemek hallgatóinak életéről adott jó és igazán tartalmas beszámolót. Egyik helyen megemlítette, hogy az egyetemet végzett fiatalok nagy százaléka nem tud el­helyezkedni a diploma feljogosította szakmában. Valóban nagy társadalmi mulasztás ez? Sokkal inkább arról lehet itt szó, hogy a mi észjárásunk szerint a diploma feltétlenül alkalmassá tesz mindenkit a szerzett szakma gya­korlására. Sőt. Mi minden további nélkül jogtalannak, mél­tánytalannak tartjuk, ha valaki tanári diplomával például nem áll tanári katedrán. Nem gondolunk, arra, előfordulhat, hogy néhányan tanári diplomával sem felelnek meg a taná­ri hivatás gyakorlására. Szóval, a természetes kiválasztódást nagyon nehezen akarjuk elfogadni, megérteni, é* alkalmazni. Az igaz viszont, ott már tartunk, hogy nem fogadjuk el egyértelműen jónak azt az eltérést, ami egyfelől kényelem­ben létezik az egyetemeken, a főiskolákon, de hosszú ideig nem létezik az életben, a munkahelyen éppenséggel az al­bérletben. Napjainkban már olykor-olykor az is szóba kerül, hogy talán nem ártana sem a társadalomnak, sem a főiskolai, egyetemi hallgatónak, ha a létfenntartás, a tanulás költsé­geinek egy részét a hallgató saját erejébői, munkával terem­tené elő. Ez nem új, bevett gyakorlat ez, még a gazdag Ame­rikában is, még a dúsgazdag amerikai családok gyermekei körében is. Bizony, az edzettség. Hol edződik, hol szeréz álló- képességet az életre, az élethez a rengeteg lődörgő, presszók­ban ásító tizenéves. S vajon hozzátartozik-e a „felkészülés­hez” az a szuperkényelem, amit a két-három hetes munka során nyújtanak a mezőgazdasági üzemek a fiúknak, a lá­nyoknak? Többet kellene adni és kapni a valóságból. Befejeződött az őszi árpa aratása Az aratási munkákat koor­dináló megyei operatív bizott­ság kedden délután ülést tar­tott a megyei tanács vb-termé. ülést tartott a megyei tanács vb Napirenden : Beszámolótervezet a vb tevékenységéről — A hazánkban élő nemzetiségek helyzetéről szóló határozatok végrehajtásának Tolna megyei tapasztalatai Ä Tolna megyei Tanács VB. ezúttal egy nappal korábban — kedden délelőtt — tartotta so­ron lévő ülését, mely az ügy­rendnek megfelelően Szabópál Antalnak, a megyei tanács el­nökének jelentéstételével kez­dődött. A megyei tanács elnö­ke a lejárt határidejű vb­határozatok végrehajtásáról és arról tett jelentést, hogy mi­lyen intézkedések megtételére került sor a végrehajtó bizott­ság hatáskörében. Második napirendként foglal­kozott tegnapi ülésén a me­gyei tanács vb annak a be- »zámolótervezetnek igen széles körű és alapos megvitatásával, amely a megyei tanács vb te­vékenységéről ad rövidesen számot. Mint erről már tudósí­tottunk, a Minisztertanács Ta­nácsi, Hivatala a közeljövőben értékeli részben saját vizsgála­ti. tapasztalatai, részben az ér_ dekeltek beszámolója alapján a megyei tanács vb elmúlt két­éves tevékenységét. Ennek a meghatározott terjedelmű be­számolónak a tervezete egészült ki a megyei tanács vb tegnapi ülésén elhangzottakkal. A tudósító megszokta már a megyei tanács vb vitázóked­vét és hevét. Mégis azt kell most leszögezni, hogy tucatnyi pattanásig feszült légkörű eszmecsere közül is kiemelke­dett a testület tegnapi vitája, főleg lényegre törő megállapí­tásaival. A szenvedélyes érdek­lődés tulajdonképpen érthető. Ez a beszámoló ugyanis azt hi­vatott összegezni, mit tett a Tolna megyei Tanács VB az el­múlt két esztendőben, tevé­kenységének melyek az ered­ményei és melyek még ezutáni megoldásra váró gondjaink. A beszámolótervezetet Szabó­pál Antal, a megyei tanács el­nöke terjesztette a testület elé. Részt vett a napirend vi­tájában Harmath József, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője is. A hazánkban élő nemzetisé­gek helyzetéről szóló határo­zatok végrehajtásának helyi tapasztalatairól Lovas Henrik, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tett je­lentést. Mint az ismeretes, a megyei párt-vb a Tolna megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságával 1969. június 24-én tartott együt­tes ülést e tárgyban, és foglal­kozott a megyékben élő nem­zetiségek helyzetével, megszab­va ezen az ülésen az MSZMP Politikai Bizottságának 1968. szeptember 16-i határozatából adódó megyei feladatokat. A tegnap summázottak lényegé­ben egy hosszú távra érvényes dolgunk eredményeiről adtak képet, új határozatok nem is születtek a végrehajtó bizott­ság ülésén. Megyénk harminckét tele­pülésén élnek németek és délszlávok. Helyzetük javí­tásához a megye általános gazdasági, társadalmi, po­litikai és kulturális fejlő­dése, a szocialista mező- gazdaság megszilárdulása, (Folytatás a 3. oldalon) ben, Horváth József megyei tanácselnök-helyettes elnökle­tével. A járási hivatalok élelmi­szer-gazdasági osztályvezetői a bizottság tagjait arról tájékoz­tatták, hogy az őszi árpa ara­tása mindenütt befejeződött, többnyire igen kedvező körülmények között. A mun­kát csupán a dombóvári járás­ban hátráltatta az időjárás, mi­után a június 25-i kezdettől a hónap végéig több, mint har­minc milliméter, július 7-ig újabb negyven milliméter csa­padék esett. A mezőgazdasági üzemekben nem lehet panasz a termésre, igen jól fizetett az őszi árpa, bár még csak natúrban, a kombájnmérés adatai állnak rendelkezésre. A bonyhádi já­rásban — de ugyanúgy a pak­si, a szekszárdi, a tamási, a dombóvári járásban 40—44 mázsa között változik a hektá­ronkénti termésátlag. Vannak egészen kiemelkedő eredmé­nyek is: Aparhanton 49,9, Gyönkön 51, Magyarkeszin 52 mázsás termést takarítottak be. Az ősziárpa-aratás gyors be­fejezését segítette az- is, hogy több termelőszövetkezet segít­séget kért és kapott a szom­szédjától: Magyarkeszi Felső­nyéktől. Iregszemcse a tamá­si Széchenyi Tsz-től. Azt is pozitív tényként kell értékelni, hogy a termelőszövetkezetek bálázó-, szalmaletakarító gépei az idén jobban lépést tartanak eddig a kombájnokkal, mint a korábbi években, így előreha­ladottabb a tarlóhántás, sőt, Dunaszentgyörgy, és még több másik szövetkezet a nyári mélyszántást is megkezdte. A kombájnok most már min. den gazdaságban a búzatáblá­kon dolgoznak, s a területnek már 9—10 százalékát learatták. Ugyancsak a tavalyiakból okulva nem vártak a kombájn­érésre a szárítókkal rendelke­ző gazdaságok: szárítottan és tisztítva szállítják a búzát a gabonafelvásárló telepekre. A szekszárdi Garay Tsz például tisztítottan adja át valameny- nyi. szerződéssel lekötött gabo­náját. Miután a búza kilenctized része még lábon áll, az eddigi terméseredményekből nem le­het messzemenő következteté­seket levonni, már csak azért sem, mert a gazdaságok ezút­tal a legjobb táblákat kezdték aratni, és a korábbi érésű faj­tákat: a Libellulát, a Kiszom- borit, a Rannaját. A paksi já­rás gazdaságaiban a Kiszombo- ri például 32—50 mázsa közöt­ti hektáronkénti átlagokkal fi­zet. Egyelőre azt a következ­tetést lehet levonni, hogy a búza terméshozama a várako­zás feletti lesz, annak ellené­re. hogy a téli időjárás nem kedvezett, május pedig évtize­dek óta a legszárazabb volt. Bár ez ideig még mindig nem érkezett meg minden kombájn a megrendelt menv- nyiségből, kedvező idő esetén július végéig befejeződhet a megyében az aratás. Máris ta­pasztalhatók kezdeményezések a gazdaságok között, hogy mint (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents