Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-10 / 159. szám
Százmillió voltos természeti csapás Mit hell tenni villámlások idején? Helyreállítják a visegrádi fellegvárat A Duna-kanyar Intéző Bizottság visegrádi területi bizottságának kezdeményezésére megkezdték a visegrádi fellegvár helyreállítását. Az Országos Műemléki Felügyelőség visegrádi építésvezetőségének dolgozói a napokban láttak munkához. A tíz évre ütemezett helyreállítási program első feladataként megtisztítják a vár területét, a falakat a A sióagárdi Zrínyi utca 47. számú házat a községi tanács 1957-ben vette meg Takler Veincelnétől, majd azt pásztorházul a legeltetési bizottság rendelkezésére bocsátotta. Az ingatlanhoz gazdasági épület is tartozott; ebben helyezték el az apaállatokat. 1963- ban a járási tanács vb a legeltetési bizottság kezelésében lévő ingatlanokat a bizottságnak, ingyenesen, határidő nélkül adta használatba. Ezek között az ingatlanok között nem szerepelt a pásztorház. minden bizonnyal azért, mivel az 1957. évi tulajdonosváltozást csak 1969 májusában vezették át a telekkönyvön, ahol mindaddig Takler Vencelné szerepelt tulajdonosként. Az eddig elmondottakból — természetesen — semmit sem sejtett Szűcs Mihály kubikos és felesége. A házaspár igen megörült, amikor a tanácstól 1967-ben bérbe megkapta a pásztorházat. 1972 júliusában a lakóházat elválasztották a gazdasági épülettől. Ez utóbbi a Sióvölgye Tsz használásába került. Ugyanabban az évben, szeptemberben a Szűcs házaspár és fia: Szűcs József vasbetonszerelő a tanácstól — az OTP Tolna megyei Igazgatóságának útján — megvette a házat. Októberben a Szekszárdi járási és városi Földhivatal telekkönyvi részlege a Sióvölgye Tsz tulajdonába adta az egykori -apaálllat-istállót. A szövetkezetnek azt a kérését, hogy nevére írja a házat. a földhivatal nem teljesítette, de el sem utasította. Nyilvánvaló, hogy azért történt ez így, mert a telekkönyvből kiAs utolsó jégvágó Nagy János, a híres jégvágó aklcor kezdte a szakmát, amikor a maszek kocsmák jégvermei hatvan lovaskocsi jeget fogyasztottak telente■ S hatvan kocsi szorozva harminccal, ennyi kocsmáros egzisztált a városban. Ilyen múlttal a jégvágást jogos szakmának mondani, nagy a fortélya, különösen a táblákat vágni és simán a partra húzni. Ahogy a Csörge tó vize ke- ményedni kezdett, János elbal. lagott a kocsmárosokhoz: „Pós úr! Mennyi kell? Guszti bácsi! Mikorra rendeli? Tóni bátyám lesz az első!” Ebből a közlésből a jéghasználó iparos biztosra vehette, télen ismét megtelnek a vermek, a rozsszalma- ágyba kövér jégtömbök kerülnek. A rozsszalma a jég legalkalmasabb takarója, ez tartósítja, konzerválja. Megőrzi augusztus végéig a nádtető alatt, ahol nyáron söröshordók borosüvegek, fél disznók hűsölnek. A jégvágást persze megelőzte a vermek takarítása, renoválása: belülről a leomlott földet kilapátolni, kívül a nádazást szemmel végigsorjázni: itt belátok, ide gyorsan néhány kéve tetőfedőt. Szakmunka ez is. Ha szelei a verem, kiröpül rajta a drága jég, elpárolog. Éppen ezért az ajtókra, a külsőre és a belsőre is, szalmanövényzettől és felépítik a belső vár nyugati falát. A jövő évben kezdik az épületek helyreállítását. Többek között felépítik a belső kaputornyot, tetőt kap az öregtorony, helyreállítanak több lakóépületet, amelyekben később kiállítás nyílik. A belső várban helyezik majd el a kőtárat. Az északi szárny legmagasabb pontján kilátóterasz lesz. tűnt, hogy a háznak Szücsék a tulajdonosai. Ebből kerekedett az a jogvita, amely első fokon a Szekszárdi Járásbíróság P. III számú tanácsa előtt fejeződött be. A Sióvölgye Tsz az 1967. évi IV. számú törvényre hivatkozva formált jogot a házra. .Ennek a törvénynek 8. paragrafusa rendelkezik úgy, hogy a termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek mindazok az ingatlanok és vagyontárgyak. amelyeket korábban a legeltetési bizottság használt. A termelőszövetkezet keresetéiben azt kérte a bíróságtól, hogy nyilvánítsa érvénytelennek azt az adásvételi szerződést, amelyet Szücsék kötöttek a tanáccsal. így került a perben az alperesi oldalra a Szűcs házaspár fia, a sióagárdi Községi Tanács és az OTP. A bíróság megkísérelte, hogy egyezséget hozzon létre a felek között, de sikertelenül. A legfőbb akadálynak az tűnt, hógv nem akadt senki. aki hajlandó lett volna - Szücsék- nelc kifizetni, . an-pt , a házra költötték. A járásbíróság elutasította a termelőszövetkezet keresetét; és megállapította, hogy a szerződés . érvényes. Téves állam- igazgatási intézkedés volt. — amint ezt a tanács képviselője elismerte —, telekkönyvi- leg elválasztani a pásztorházat a gazdasági épülettől. ..A téves államigazgatási intézkedés visszavonására azonban már nincs lehetőség. — hangzott el az ítélet indoklásában —, mert az jóhiszeműen szerzett jogokat (Szücsék jogait. A szerk.) sértene.'’ B. Z. köteg kerül. Mikor elkészült a veremkarbantartás, hozzáfogtak a jég vágásához, fűrészeléséhez. Merthogy a szerszámok is megújultak: kovács hegyezte, edzette a csáklyá- kat, reszelte a fűrészt, a baltát. Nagy János mindig jó szerszámmal dolgozott. Élessel és kézreállóval. Aztán jöttek a fuvarosok, rendesen .a kovácstól jöttek, ahol a lovakra nem H-sarok- kal, hanem hegyessel verték fel a patkót, tudjon az állat majd kapaszkodni, ne csúszkáljon, négy lábán biztosan álljon, amint vesződik a parton ménkű nagy terhével. A kocsit erre az alkalomra átalakították: felkerültek a hosz. szú oldalak, s előállt a téli szekér. Gondoskodás történt az italféleségről: reggelire pálinka, ebédhez bor, nyers bor. A jégvágók soha nem isznak forraltat. A hideg, a nyers az melegít. A tűz valahol a parton parazsait, inkább csak abból az okból, hogy aki arra jár, lássa: a jégvágók dolgoznak. Úgy mint a favágók. A favágó nyáron is tüzet rak és süssön hétfelől a Nap, a tűznek égni kell... No, amint elkezdik a jégvágást, hamar is végeznek. Sietteti őket az idő, egyre véAz utóbbi napokban megmegismétlődik, hogy váratlanul trópusi időjárás vonul végig az országon, 6 mint minden esztendőben, az idén is pusztít, áldozatokat szed a zivataros időjárás kísérője: a 100 millió voltot is elérő nagy. feszültségű természeti jelenség, a villámcsapás. Tragikus halálesetekről érkezett legutóbb jelentés Vácszentlászlóról, Nyírkárászról, Győrből és Főt határából. Hazánkban egyetlen év alatt átlagosan 40—50 embert üt agyon a villám. Lehet-e eredményesen véde. kezni a súlyos természeti csapás ellen — erről kérdezte a hazai és a nemzetközi „viljám. kutatók" egyik legismertebb képviselőjét: dr. Horváth Tibort, a műszaki tudományok doktorát, a Budapesti Műszaki Egyetem nagyfeszültségű tanszékének vezető docensét Szőke Sándor, az MTI munkatársa. (Az ismert tudós a tudományos minősítő bizottság előtt éppen a napokban védte meg nagydoktori disszertációját „Villámcsapások valószínűségének meghatározása elméleti úton” címmel.) — Nálunk évente átlagosan 25 a zivataros, villámcsapásos napok száma, s a tapasztalat szerint ebből a szempontból a legveszélyesebb hónap a július. Az idén máris többnek ígérkezik a zivataros napok 6záma, mint más években, a veszély tehát még korántsem múlt el. — Legbiztonságosabb a villámhárítóval felszerelt fedett épület. Minden szabad tér a villámveszélyes zónába tartozik. Számtaianszbr elhangzott a tanács: villámláskor nem ajánlatos magas fa közvetlen közelébe menni, öt méternél közelebb azonban már a menekülést keresőket is halálos csapás érheti. Babona az is, hogy maximálisan véd a templomtorony: százméteres távolságon túl már semmiféle védelmet nem nyújt. — Nemcsak a fedetlen térség, hanem a fedetlen járművek — a kerékpárok, a motorok, a traktorok és dömperek vagy a teherpótkocsik is — veszélyesek: a nagy fémkonyodik a jég, sürgeti az éhes verem, amelybe kocsiszám döntik a jeget. És hamarabb végeznek, hamarabb fizetnek. A gazda megnézi a munkát; a jégtáblák gondosan eligazítva, rés alig van tábla-tábla között. Rá a szalmát; aztán „mennyivel is tartozom, emberek?" Az alku persze megvolt már jó előre, de illendő megkérdezni. „Ugye egy kocsival negyven forint?" „Annyi". „Akkor maguknak jár ..„Köszönjük, használják egészséggel” — ezzel aztán a jégszezonnak vége. Nyáron, amiltor a kutyának fektében is kilóg a nyelve, kora reggel jegelni kell. Törik, vágják a fehéren füstölgő hűsítőt. Sörkígyó, a hűtőláda befogadja a jeget, jöhet a vendég ... ... Tegnap Bagó úr, a Garay főpincére behívott a „jégvermébe". Büszkén mutatta „Negyven láda ital elfér benne”. A mennyezeten asztalnyi hűtőbordázat, deres minden cső, minden lemez. A főpincéi kivesz egy kólát, a karomhoz érteti a párás, harmatos üveget: „hideg!" Tényleg, nagyon is hideg. És nékem Nagy Jánost juttatja eszembe, aki tavaly télen utoljára vágta a Csörge tó jegét. PÁLKOVÁCS JENŐ L testeket ugyanis szinte „keresi” a villám. Ajánlatos tehát ezekről leszállni, sőt legalább tíz ryéterre eltávolodni tőlük. A fémtestű, zárt autók, vonatok, villamosok, buszok teljes biztonságot nyújtanak, de a műanyag testű járműveken — például a Trabantokon már korántsem ilyen biztonságos az utazás. Általában a zivatarban nem ajánlatos nagyobb sebességgel vezetni, a hirtelen villám erős fénye elvakíthatja — kisebb távolságon belül meg is vakíthatja — a gép- járművezetőt, s így a baleset- veszély rendkívül nagy. — Lakásokban, ahová föld alatti kábeleken fut az elektromos áram, nvugodtan lehet működtetni mindenfajta elektromos. készüléket. Sok helyütt — főleg falun, külvárosokban — azonban a villamos vezeték a szabadban — úgynevezett légvezeték formájában ■— fut a házba: itt nem szabad használni zivatar idején semmiféle villamos berendezést. Ha a rádió és a televízió antennával is ellátott, akkor a rádiózást és a tévézést feltétemül mellőzni kell. A szoba- antennák nem veszélyesek, de a tető. és a padlásantennák a lakásba vezethetik a villámot. Az ilyen antennákat ajánlatos kihúzni a készülékből, és ha lehet, végüket ideiglenesen „ki kell dobni” a lakás ablakán. A táskarádiózás semmiféle veszéllyel nem jár. Általában: a kéményen és az antenhákon keresztül hatolnak leggyakrabban a lakásba a villámok, az ablakokon azonban semmiképpen sem. A nyitott ablak tilalma tehát babona. A gömbvillám ugyan „beléphet” ablakon keresztül is a lakásba, de ez olyannyira ritka és veszélytelen. hogy gyakorlatilag nincs jelentősége. Sokan kérdezik: lehet-e telefonálni villámláskor? Ez komoly veszélyekkel járhat, ezért csak a legszükségesebb, halaszthatatlan esetekben használjuk a távbeszélőt, ha dörög az ég. — A villám nálunk jellegzetesen a mezőgazdaságot sújtó természeti csapás, évenként mintegv 6—8 milliós kárt okoz. A leglényegesebb tapasztalat: az első villámok előbb érkeznek. mint ahogy az eső megered. Az emberek azonban az esőtől menekülnek. A teljes biztonságot a különböző villámhárítók jelentik. A fölszerelt villámhárítók állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A megszakadt, megrongálódott vezetékek nemhogy védelmet nyújtanának, ellenkezőleg: fokozzák a veszélyt, a szakadás helyén ugyanis kisülés keletkezik. és így a ház falán vagy közvetlenül a ház tövében, az utcán rombol, gyújt, vagy okoz tragédiát. (MTI) Gépesítelt hsiletetés Korszerűsítik a halak takarmányozását a Tolna—Baranya megyei Halgazdaságban. A három megyére (Tolnán, Baranyán kívül Somogyra is) kiterjedő gazdaság attalai halastavainak partján három, egyenként száz mázsa száraz granulált táp-, vagy szemes takarmányt befogadó alumínium silótornyot állítottak fel az idén. Ezekhez sajátos töltőkocsi, val szállítják a haltakarmányt, amelyet szippantóberendezés szív a toronyba. A mintegy tíz méter magas silótoronyból a gazdaság által az egész ország részére is gyártott önürítős motorcsónakba engedik a takarmányt. A nagy csónak, ból egv karhúzással vízsugár sodorja a tóba a megszokott haletető helyekre a takarmányt. A Trabant gépkocsimotorral felszerelt önürítős csónak egy tonna takarmányt visz egy fordulóban. A gépesített gyors haletetéssel nehéz fizikai megerőltetéstől kímélik meg a halászokat. A halgazdaság homoki üzemében már negyedik éve gyártják a haletető, „vízi Trabantokat”, s az idén is hatvan ilyen önürítős motorcsónakot készítenek, más tógazdaságok részére. (-Bő) Z" ■*£ G®«vaW Jtárftir felvét*** Vihar egy házikó fölött Perben a tanács, a tsz, a kubikos, az OTP
