Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

\ # János felszólalása Ülést tarlóit a Minisztertanács •m fejlesztési miniszter, a könnyű­Péter (Folytatás az 1. oldalról) moknak és a Szovjetuniónak jelentősen hozzá kell járulnia a biztonság és az együttműkö­dés kialakulásához Európá­ban.” Ugyanakkor elismerjük, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió egymaga nem oldhatja meg az európai biz­tonság és együttműködés prob­lémáit. Péter János magyar külügy. miniszter a biztonsági konfe­rencia csütörtök délutáni ülé­sén a következő beszédet mon. dotta: Mélyen tisztelt elnök úr! Tisztelt kollégáim! Hölgyeim és uraim! A Magyar Népköztársaság kormánya nevében tisztelettel üdvözlöm a Finn Köztársaság kormányát, elnökét és népét. Ez az üdvözlet egyúttal a kö­szönet kifejezése is azért a gondos politikai munkáért, amellyel Finnország aktívan és folyamatosan részt vett ennek a konferenciának az előkészí­tésében és megszervezte első szakaszát. Mi Budapesten örülünk an­nak, hogy az európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia első szakaszát Helsin­kiben tartják. Finnország rá­szolgált arra, hogy ez a törté­nelemben páratlan jellegű ér­tekezlet éppen Helsinkiben le­gyen. A legjobb időben ismer­te fel a finn kormány, minde­nekelőtt Kekkonen elnök, hogy Európa sorsáért felelős orszá­gok egész sorában érik a kész­ség Európa igazi biztonságá­nak megerősítésére és ennek a biztonságnak sokrétű együtt­működésben történő kibonta­koztatására. A finn kormány képviselői, ezek sorában a finn külügyminisztérium munkatár­sai Európában és Észak-Ame- rikában egyaránt szívósan dol­goztak, gyűjtötték az elképze­léseket arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a tervezett kon­ferenciát eredményesen élőké, szíteni, míg végül is elérkéz- tünk a történelmi jelentőségű pillanathoz, a biztonsági és együttműködési értekezlet első szakaszának megnyitásához. Mivel a magyar és a finn nép rokonsága, barátsága és mai együttműködése is alkotó ele­me az európai biztonság javí­tásának, ezért úgy vélem, nem helytelen éppen az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencián megemlíteni, hogy Kekkonen elnök úr fővédnök­sége alatt ezekben a napokban a két nép együttműködését erősítő, immár tradicionálissá váló ünnepi találkozók lesznek mind Finnországban, mind Ma­gyarországon. — Itt, Finnországban több száz magyar vendég rész­vételével folynak ezek az ünnepségek, Magyarorszá­gon pedig ugyanebben az időben több száz finn ven­dég vesz részt baráti ta­lálkozókon. A két különböző társadalmi rendszerű ország képviselői tá­jékoztatják egymást saját ta­pasztalataikról, ismerkednek egymás elképzeléseivel, tervei­vel. Finnország és Magyar- ország egyre mélyebb kapcso­latai jó példát mutatnak arra, hogv a különböző társadalmi rendszerű országok baráti eevüttműködése milyen gazda- gítóan hathat mindkét ország életére. A biztonsági értekezlet első szakaszának megkezdése kife­jező jele annak, hogy milyen nagy változásokat éltünk át a legutóbbi két-három évben. Különböző történelmi és tár­sadalmi hátterű országok nyu­godt és nyílt szellemű légkör­ben tudnak egymással tárgyal­ni nagyon kényes és bonyolult kérdésekről. Á tapasztalatok alapján jogosan mondhatom, hogy ezen a konferencián a különböző társadalmi rendsze­rű országok kormányközi ér­tekezletein soha nem tapasz­talt kölcsönös megértésre irá­nyuló törekvés számtalan jele vesz bennünket körül. Mindez a nemzetközi helyzet jelentős változását tükrözi. Ha emléke­zetünkben összehasonlítjuk milyen volt a nemzetközi hely. zet a budapesti felhívás kibo­csátásakor, 1969 tavaszán, akkor nehéz szavakat találni a kü­lönbség felmérésére. Azóta a nemzetközi helyzet nagyon je­lentősen megjavult. Akkor ke­vesen gondolták volna, hogy három és fél év alatt Európa egy sor bonyolult kérdésében történik megállapodás és 1973 nyarán megkezdődik az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet. A nemzetközi helyzet javu­lásának általában több ténye­zőjét és jelét szokás említeni. A tényezők közül egyet eme­lek ki: a nemzetközi erőviszo­nyok megváltozását. A jeleket is csak utalásszerűén sorolom fel: a Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok két­oldalú kapcsolatainak javulá­sa. számos megállapodás alá­írása, amely más országok kap­csolataira is kihat, a Szovjet­unió, a Lengyel Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság szerződé­sei, a Nyugat-Berlinnel kap­csolatos négyhatalmi megálla­podás, a kétoldalú kapcsolatok jelentős fejlődése az európai országok között A nemzetközi enyhülés nem állt meg Európa ha­tárainál, ebben az eszten­dőben olyan jelentős ese­mény történt, mint amilyen a vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása és néhány megállapodás lét­rehozása a leszerelés téma­körében. Á Magyar Népköztársaság külpolitikai elveihez híven mindig is küzdött azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban érvényre jusson a békés egy­más mellett élés elve. Ennek az elvnek alapján gyümölcsöző kapcsolatokat építettünk ki egész sor nyugat-európai or­szággal; Ausztriával, Francia- országgal, Olaszországgal, de az Egyesült Államokkal és Ka. nadával is. Diplomáciai kap­csolatok nélkül széles körű gazdasági és kulturális kapcso­latok létesültek országunk és a Német Szövetségi Köztársa­ság között. Megelégedéssel vesszük tu­domásul. hogv a békéért küzdő kormányoknak, a háború és a nemzetközi feszültség ellen harcoló európai tömegekkel együtt sikerült jelentősen megja­vítaniuk az európai viszo­nyokat és ennek köszön­hetően eljutottunk az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezlet mos­tani tárgyalásaihoz. Természetesen nem akarom azt mondani, hogy most mór minden rendben van. Tudjuk, hogy még számos megoldásra váró probléma van Európá­ban is, a világ más részein is. Éppen ennek tudatában kor­mányunk — más országok kor­mányaival együtt — a jövő­ben is arra törekszik, hogy elősegítse a rendezetlen kér­dések rendezését és ezzel a béke megszilárdítását. a biz­tonság megerősítését. Nagyon bonyolult kérdéseket hagyott ránk a vietnami hábo­rú. A Magyar Népköztársaság, mint önök is tudják, eleget tett a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok felkérésének és részt vesz a vietnami nem­zetközi ellenőrző felügyelő bizottságban. Törekvésünk az. hogy segítsük mielőbb valóra váltani a Párizsban aláírt viet­nami egyezmények szellemét és megakadályozni a fegyverszü­net megsértését célzó törekvé­seket. Meggyőződésünk, hogy Dél-Vietnamban az európai béke és biztonság ügyét is szolgáljuk. A Közel-Kelet problémái, az izraeli agresszió következmé­nyei is behatóan foglalkoztat­nak bennünket. Nyilvánvaló, hogy amíg nem oldódik meg a közel-keleti válság, addig ne­hezen lehet arról beszélni, hogy teljesen elhárultak az európai országokat is fenyege­tő konfliktusok. A Magyar Népköztársaság képviselői — akárcsak az önök országának képviselői — kö­vetkezetesen dolgoztak ennek az értekezletnek az előkészíté­sén. Számos tárgyalást folytat­tak államfői, kormányfői, mi­niszteri és egyéb szinteken a ma tapasztalható javulásért. Alig van itt olyan képviselet, amelynek kormányával pe áll­tunk volna kapcsolatban mai ügyünk tisztázása céljából. Az előkészítő munka sike­réhez nagyban hozzájárult az a módszer is, amellyel a tár­gyaló felek megközelítették Európa bonyolult problémáit: az egyébként szervesen össze­függő és egymással kölcsönha­tásban lévő nemzetközi kérdé­sek különválasztása, a megol­dásra érett kérdések elválasz­tása azoktól a kérdésektől, amelyeknek a megoldása a je­len pillanatban még nem le- hetséges. Nem szükséges, hogy valaki megmagyarázza a magyar kor­mánynak, hogy az európai biz. tonság ügye nem választható el például a földközi-tengeri problémáktól. Nagyon jól tud­juk. hogy más világpolitikai problémák is kölcsönhatásban állnak az európai problémák megoldásával. Ha azonban minden kérdésnél mindig meg­vártuk volna, hogy mindén más kérdés is megérlelődjék a megoldásra, akkor saját ma­gunkat fékeztük volna le és ma nem arról szólna Európa politikusainak az értékelése, hogy 1969 tavaszától milyen nagv utat tettünk meg a 'nem­zetközi feszültség enyhítésé­ben, a nemzetközi együttmű­ködésnek a népek javára való előmozdításában hanem meg­álltunk volna félúton és ta­lán tovább folytatnánk a régi vitát. A Magyar Népköztársaság kormánya jelen helyzet­ben azt tekinti legközvet­lenebb nemzetközi felada­tának, hogy elősegítse az elért kedvező eredmények megszilárdítását, azok visszafordíthatatlanná tételét és hogy közreműködjék további nagy eredmények el­érésében. Éppen ezért figyeli éberen azokat a veszélyeket, amelyek még kétségtelenül elevenen élnek és fenyegetik már elért eredményeinket is. Ilyen felismerések vezettek bennünket akkor, amikor ke­restük az együttműködést önökkel ennek a konferenciá­nak az előkészítésében és most, amikor önökkel együtt új feladatok megoldására ké­szülünk. Az itt képviselt államok hel­sinki nagykövetei több mint hat hónapon át tanácskoztak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet elő­készítéséről. El kell ismerni, hogy jó munkát végeztek, ösz- szeállították a különböző bi­zottságok feladatterveit, ame­lyeknek a segítségével az érte­kezlet második szakaszában megfogalmazzák majd a biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet hivatalos dokumentu­mait. Nem szabad azonban el­felejteni. hogy a munka nehe­ze még hátravan. A második szakasz során kell a közös ál­lásfoglalás végleges dokumen­tumait megfogalmazni, a mos­tani vita figyelembevételével. Nem lesz könnyű ez a munka sem. Reálisan lehet azonban úgy tervezni, hogv a bizottsá­gok ősszel elvégzik munkáju­kat és a harmadik szakasz gazdasági érdekek fűződnek. A legfontosabb a korszerű nagy­üzemi termelés kialakítása. Elsősorban a meglévő ültetvé­nyeket kell korszerűsíteni és a termelés színvonalát javíta­ni. A kormány az előterjesztést elfogadta és utasította az ér­dekelt tárcákat, országos ha­táskörű szerveket, hogy a szük­séges intézkedéseket tegyék meg. Az Országos Tervhivatal el­nöke és a pénzügyminiszter je­lentést terjesztett elő a folya­matban lévő nagyberuházások helyzetéről. 92 nagyberuhá­zás közül az elmúlt évben 23 befejeződött és 6 kezdődött el. Javult a területi megoszlás, csökkent Budapest részaránya és erőteljesen nőtt Borsod me­gye részesedése. Az elért ered­mények mellett még több fo­gyatékosság akadályozza a tervszerű megvalósítást. A kor­mány felhívta az érdekelt mi­niszterek és országos hatáskö­rű szervek vezetőinek figyel­mét, hogy fordítsanak nagv gondot a tervezett költségek betartására, a rendelkezésre ál­ló források hatékony felhasz­nálására. a befejezetlen beru­házások számának további csökkentésére. A Minisztertanács megtár­gyalta az építésügyi és város­még ebben az évben megkezd­hető. A mostani külügyminiszteri értekezleten számos javasla­tot terjesztettek elő amelye­ket a második szakaszban kell majd megvitatni. Az államok kapcsolatainak elvei — amelyeket nagyköve­teink az ajánlásokban össze­foglaltak — jól tükröződnek abban a nyilatkozattervezet­ben, amelyet a Szovjetunió külügyminisztere terjesztett elő. Ugv véljük, hogy ez a ter­vezet jó alap a-'tárgyalásokra. Kormányom természetesen jelentősnek tartja az európai biztonság katonai és fegyver­kezési problémáit is. Ugv véljük, hogy a nagykövetek ajánlásai helyesen utalnak er­re a kérdésre. Helyesnek tartjuk, hogy az európai had- eröcsökkentésről Bécsben ok­tóber 30-án megkefedődnek az érdemi, tárgyalások az ér­dekelt államok részvételével. Arra kell törekednünk ezeken a tárgyalásokon, hogy érvé­nyesüljön az egyenlő bizton­ság elve és egyik fél se jus­son katonai előnyhöz a má­sik fél rovására. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszte­re, kormánya és a Magyar Néoköztársaság kormánya ne­vében előterjesztette az euró­pai országok gazdasági együtt­működéséről és a környezet­védelemről szóló közös terve­zetünket. Mi az európai országok gazdasági együttműködé­sének rendkívüli jelentő­séget tulajdonítunk. úgy véljük, hogv ennek a kér­désnek különleges figyel­met kell szentelni. Mi hangsúlyozottan gazdasági együttműködésről és nem egyszerűen kereskedelmi kapcsolatokról beszélünk, a gazdasági együttműkö­dés több ennél. A nemzetközi feszültség esetleges ingadozásai a keres­kedelmi kapcsolatokat komo­lyan próbára tehetik. A hosz- szú távú ipari termelési együttműködés a különböző rendszerű országok között azonban képes ellenállni a feszültség esetleges növekedé­sének. sőt csökkenti, annak hatását. Ezért a Magyar Néo- köztársaság multilaterális fó­rumokon és kétoldalú kao'^o- lataiban egyaránt előtérbe he­lyezd a kooperációs kapcsola­ipari miniszter, a kohó- és gép­ipari miniszter, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, valamint a nehézipari mi­niszter jelentését a termelés gazdaságosságának javítására vonatkozó intézkedési tervek végrehajtásáról. A kormány a ■ jelentést tudomásul vette és megállapította, hogy a gazda­ságos termelésre való törekvés mind az irányító szerveknél.* mind a vállalatoknál szerve-, zettebbé vált. A termelés gaz­daságosságát az intézkedési terveid következetes végrehaj­tásával és a termék-korszerű­sítést előtérbe helyező műsza-j ki-gazdasági szemlélet erősíté­sével keli tovább javítani. A kormány elfogadta az Or­szágos Anyag- és Árhivatal el­nökének előterjesztését a szer­ződéses. árról és az árválto­zás bejelentési kötelezettsége alá tartozó termékek körének bővítéséről. Felhatalmazta az Országos Anyag, és Árhivatal elnökét, hogy amennyiben az árváltoztatás nem kívánt ha­tásai nem háríthatok el. az ár­változás végrehajtását — leg­feljebb hat hónapra — fel-? függesztheti. A kormány ezután egyébi ügyeket tárgyalt. tokát. Egyrészt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a keretében keresi a munka- megosztás bővítését, a gazda­sági együttműködés minél szé­lesebb körö kibontakoztatását.' másrészt r~ *^síti ilyen jellegű együttműködőét más orszá­gokkal is. Azt hiszem. kevés olyan ország van itt képvisel­ve, amellyel valamilyen terü­leten ne lenne folyamatban.' vagy előkészületben részünk­ről ipari együttműködés.' Szükségesnek tartjuk, hogy a biztonsági és együttműködési értekezlet elhárítsa a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok gazdasági együttmű­ködését ma még gátló aka­dályokat, segítse megszüntet­ni a diszkriminációt és bizto­sítani a. legnagyobb kedvez­mény elvének érvényesülését. Képviselőink a jövőben is együttműködnek az euró­pai országok kulturális kapcsolatainak, az infor- • mációk kölcsönös cseréié- nek bővítésében, az embe- rek, eszmék szabadabb mozgásában. Azt hiszem azonban, ha vala­hol szükséges a hidegháború maradványai ellen összefog­nunk. akkor ez éppen ezen a területen szükséges. Csakis jól megfontolt, gondos előrehala­dás hozhat gyümölcsöző ered­ményeket. Kölcsönösen figye­lembe kell vennünk országa­ink törvényeit, szokásait, sza­bályait, úgy osztani meg ta- pásztalatainkat egymással. Végül meg szeretném je­gyezni, hogy a Magyar Nép- köztársaság feltétlenül szük­ségesnek tartja, hogy beha­tóan megvizsgáljuk az euró­pai biztonság állandó szervé­nek létrehozását. Ebben a gondolatban a nemzetközi együttműködés nagy távlatai tárulnak fel. Ha létezne egy olyan szerv, amely folyama­tosan foglalkozhatna az euró­pai biztonság ügyével, bizo­nyos, hogy újabb és újabb javaslatokat kaphatnánk az országok multilaterális és bi­laterális együttműködésének mind szélesebbé tételére, a biztonság megszilárdulását cél­zó újabb lépésekre. A konferencián képviselt országok további együttműkö­déséhez sok sikert kívánok az értekezlet minden részt­vevőjének — fejezte be be­szédét Péter János.

Next

/
Thumbnails
Contents