Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

A pártoktatás jól szolgálta a reális szemléletmód és a szocialista magatartás kialakítását A pártoktatást az 1972—73- as évben az jellemezte, hogy a propaganda közvetlenül kap­csolódott a párt és a társada­lom előtt álló feladatokhoz, erősítette a hallgatók képessé­gét az önálló véleményalkotás­ra, nagyobb teret biztosított, a megelőző évekhez képest a he. lyi politika beépítésének és megismertetésének. Igyekezett megfelelni annak az igénynek, hogy a propaganda részvétele erősödjék a marxizmus-leni- nizmus terjesztésében, pozíciói­nak erősítésében, fokozódjék hatása a hallgatók gondolko­dására, magatartására, cselek­vésére. — Lényegében ezek­ben lehet összegezni az elmúlt pártoktatási év tapasztalatait. Az oktatásban jelentős sze­repet kaptak a gazdaságpoliti­kai kérdések, ezen belül is el­sősorban olyanok, mint a ter­melés hatékonysága és az élet- színvonal emelése közti kap­csolat, a gazdasági és össztár­sadalmi fejlődés közti össze­függés. Az előadásokon és a foglalkozásokon igyekeztek magyarázatot adni a társadal­mi fejlődés jelenlegi szakaszá­nak ellentmondásaira; Az el­osztás módja, az árrendszer alakulása mindvégig vitatott kérdés volt. de megállapíthat­juk, hogy jelentős fejlődés ta­pasztalható a hallgatóság so­rában a termelési és fogyasz­tói szemlélet közelítésében; A jövőre vonatkozóan, ta­pasztalatként, talán nem ér­dektelen elmondani, hogy az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó kérdéscsoport a terme­lés szervezésé, á munkahelyi demokrácia, a munkafegyelem és munkaerkölcs javítása volt. Különösen a Központi Bizott­ság novemberi határozatának megjelenése és a pártoktatás- ba való beillesztése után volt ez tapasztalható. Bár folyama­tosan érvényesült, a novemberi határozat nagyobb súlyt adott ennek, középpontban állt a munkásosztály és a párt veze­tő szerepének kérdése. Nem­csak az érdeklődés mikéntjé­re mutat, hanem a továbbiak­ban, a gyakorlati pártrhunká­Autószerelők -— érettségivel Jókor érkeztünk tegnap reggel a Szekszárdi Vasipari Vállalat autójavító műhelyé­hez. A vizsgabizottság éppen reggelizett a műhelyvezető irodájában, és míg elfogyott a néhány szendvics, jutott egy kis idő beszélgetésre is. Halász Bálint szaktanár tá­jékoztatása alapján tudtuk meg, hogy ezen a napon húsz érettségizett fiatalember iz­zadt a kocsik alatt, mellett és fölött a szakmunkás-bizo­nyítványért A gyerekek reggel hétkor már munkaruhába öltözve hallgatták a bizalmi jelenté­sét, utána pedig az írásbeli dolgozatok értékelését. Saj­nos közülük kettőnek ki kel­lett lépnie a sorból, éppen az írásbeli dolgozat eredménye — azaz eredménytelensége — miatti, ök majd ősszel próbálkozhatnak ismét. — És a többiek? Általában elégedett-e azoknak a ta­nulóknak a teljesítményével, akik a középiskola után sa­játítják el a szakmát? — összehasonlítva a nyolc általánost végzettekkel. saj­nos meg kell állapítanom, hogy az érettségizettek közül jó néhánynak az eredményei gyengébbek. Ennek okait el­sősorban a pályára irányí­tásnál kell keresnünk. Az érettségizők közül sokan csak jobb híján választják a szak­matanulást, míg az általános iskolát végzettek felvételénél elég magas a követelmény­szint. Más fiatalemberek az őszi bevonulástól ijednek meg. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy mindnyájan ezekbe a kategóriákba tar­toznak. Erről rögtön meg is győződhetünk, ha megnézzük a gyakorlati vizsgát. A műhelycsarnokban és az üzem udvarán kettes, hármas, négyes csoportokban dolgoz­tak a tanulók. Frank Géza és Zsidó Mihály a tolnai GÉM-ben, Orosz László az Népújság 3 AFIT-nál. Kövécs Vince pe­dig itt, a Vasipari Vállalat­nál töltötte el a gyakorlati képzés elmúlt két esztende­jét, Most közös erővel cse­rélik ki az egyik Volga mo­torját és hátsó hídját. Nincs könnyű dolguk, azt még a laikus szemlélő is megálla­píthatja. v ; — Nem lett volna jobb az általános iskola után mindjárt *äär "autószerelést tanulni? kérdeztük Orosz Lászlót. — Akkor még nem gondol­tam, hogy autószerelő leszek. Most viszont elég jól dol­gozott vizsgafeladatán, akár­csak Kajsza Béla, aki egy Trabant bolygóművét cserél­te ki Gyugyi János kollégája segítségével. A vizsgabizottság jelenlé­vő tagjai elismerően bólogat­tak, amikor szemügyre vették a két vizsgázó teljesítményét. Tulajdonképpen várható is volt, hogy kitesznek magu­kért. — Szeret dolgozni,' meg tud is. Az eddigi mestere helyére kerül — mondta Gyugyi Jánosról a műhely vezetője, Bartdl János. Kajsza Bélával szintén elégedettek munkahelyén, az AFIT-nál. Az utolsó félévet teljesítménybérben dolgozta le, ezt pedig ugyancsak ki kell érdemelni. — Jól jött a teljesítmény­bér, mert 1200—1300 forint mégiscsak több, mint a négyszáz forintos ösztöndíj. ö volt az osztálybizalmi, így nem véletlen, hogy éppen tőle kértünk véleményt a többiekről. — Van, aki azért jött ide, mert valahol mégiscsak el kell tölteni azt a két évet, de a legtöbben megszerették a szakmát. Ez egyébként az elvégzett munkán mérhető a legjobban. Ebben az esztendőben a Volán három darab ezerfo­rintos, a Vasipari Vállalat pedig egy 1500 és három 1000 forintos alapítványát osztják ki a végzős tanulók között. Mikor eljöttünk a Vasipa­ritól, még javában tartott a vizsga. Á gyerekek azonban nem csak a jutalomért ■ ver­senyeztek. Ennél lényegesen többről volt szó. — gy — bán rendkívül hasznosnak bi zonyult az olyan kérdések részletes megtárgyalása, mint a pártszervezetek és pártcso­portok helye, szerepe; az álla­mi, gazdasági és tömegszerve­zetek pártirányítása. Ma már — ezt különböző tapasztalatok bizonyítják — ahol ilyen jel­legű tanfolyamot szerveztek, ott észlelhető a tanultak ha tása. Nagy gondot fordítottak az illetékes szervek az elmúlt év. ben a hallgatók kiválasztásé ra. Megyei méretekben lét­számnövekedésre nem töreked, tek. az volt a cél. hogy első sorban a párttagok és a pár­ton kívüli állami és gazdasági vezetők tanuljanak valamilyen oktatási formában. Ennek el­lenére másfél ezer fővel nőtt a tömegpropaganda résztvevői­nek száma, ezen belül a párt­tagok száma közel ezer fővel. Az igény spontán jelentkezése arra mutat, hogy megnőtt az érdeklődés a politikai ismere­tek iránt. A hallgatók összlétszáma igen impozáns szám: 11 200 fő vett és vesz részt a pártszer­vezetek által szervezett tömeg- propaganda-tanfólyamokon. Az úgynevezett káderképzéssel — tehát magasabb fokú oktatáson részt vevőkkel — együtt ez a szám 15 ezer fő. A tömegszer­vezeti oktatáson 18 ezren ta­nultak. Még egy figyelemre méltó adat: a párttagság 80 százaléka valamilyen formá­ban tanul, képezi magát. ' Az irányító szervek kellő időben felismerték, hogy a po­litikai oktatás hatékonysága növelésének egyik kulcskérdé­se a propagandisták jó kivá­lasztása, azok továbbképzése, felkészítése az oktatómunkára. A- pártoktatás propagandistái­nak 97 százaléka párttag. Az utóbbi időben jelentősen nőtt a propagandisták körében a nők aránya. Megállapíthatjuk, hogy valamennyi propagandis­ta olyan politikai előképzett­séggel rendelkezik. hogy a tanfolyamok vezetésére alkal­mas lehetett. illetve lehet, összességében az összetétel jó, a propagandisták, előadók el­méleti felkészültsége megfele­lő, azonban amint a múltban is szükséges volt. a következő évben is rendszeressé teszik a módszertani képzést, ami az előadók munkája színvonalá­nak javítását segíti. Amikor elismeréssel kell szólni az elmúlt oktatási év eredményeiről, nem árt beszél­ni arról is, hogy a jövőben még nagyobb felelősség, még több munka hárul az alapszer. vezetekre a színvonalnövelés érdekében. Javítani kell a köz­ségi pártbizottságok és csúcs­vezetőségek irányító munká­ját, törekedni kell arra, hogy a propagandamunkában na­gyobb teret kapjon a helyi po­litika megértetése és az annak végrehajtására való mozgósí­tás. A szervezeti kérdésekben általában nincs probléma, a munka hatékonyságának növe­lése, a tartalmi irányítás ja­vítása azonban még erőfeszí­téseket kíván. Az elmúlt oktatási év végén megállapíthatjuk hogy a me­gyei pártbizottság hároméves feladattervének végrehajtása eredményesen folyik. Komoly előrelépés történt a X. kong­resszus és a novemberi párt- határozat megértetésében, elfo­gadtatásában és annak cselek­vő végrehajtásában. A propa­gandisták többsége ennek ér­dekében lelkiismeretes oktató­nevelő munkát fejtett ki. Ami törekvés volt. ma már bizo­nyos mértékig eredmény: a reális szemléletmód kialakítá­sa. a magatartás formálása. L. Gy. Cukorrépa-gépsorok Bölcskéről Megkezdték a MEZŐGÉP bölcskei gyáregységéből a cu-. korrépa-gépsorok kiszállítását az ország különböző részeire. Az idén 180 garnitúra cukorrépa-gépsor készült el Bölcskén,' —' ■. ..-... ......... , -.. ■ •. - ..——,. ... .t. - . ." — A cukorrépa-fejező gép színfújását végzik. Festik a címkét a cukorrépa-fejező felhordó részére. 1973. július 5. Cukorrépa-rakodó gépsorok végszerelése.

Next

/
Thumbnails
Contents