Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-05 / 155. szám
TOLNA KEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! — A«M AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS PÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP] A XXIII. évfolyam, 155. szám. ARA: 90 FILLER mmbrmmmmmw—biww Csütörtök, 1973. július 5. Átmeneti szakasz az enyhülés kétoldalú politikájáról az enyhülés sokoldalú politikájára Folytatódott a helsinki tanácskoxás Lakásépítő és -fenntartó szövetkezet alakult Konyhádon A felszólalók sorrendjében az utolsó pillanatban bekövetkezett csere miatt „német nap”-nak indult az európai biztonsági konferencia szerdai napja. A délelőtti ülés első szónoka Otto Winzer, az NDK külügyminisztere volt. Beszédében bejelentette, hogy küldöttsége a magyar delegációval együtt a konferencia első szakaszában határozattervezetet nyújt be az ajánlásokhoz a második napirendi ponttal kapcsolatban, nevezetesen a gazdasági, a kereskedelmi, a tudományos és műszaki együttműködést, valamint a környezetvédelmet illetően. Winzer hangoztatta, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívása az európai népek és a békében és biztonságban érdekelt más erők közös fáradozásainak nagy sikere. A továbbiakban Otto Winzer részletesen áttekintette a nemzetközi életnek azokat a legutóbbi fejleményeit, amelyek az emlékezetes budapesti felhívás óta bekövetkeztek, és amelyek lehetővé tették ennek az értekezletnek a megtartását. Külön is kiemelte a két német állam közötti alapszerződés jelentőségét. A szocialista országoknak a Német Szövetségi Köztársasággal kötött szerződései és különösen a két német állam közötti kapcsolatok normalizálása — hangsúlyozta az NDK külügyminisztere — olyan körülményeket teremtettek, amelyek lehetővé tették, illetve rövid időn belül lehetővé teszik, hogy mindkét német állam normális kapcsolatokat létesít, sen az összes kelet-európai, illetve nyugat-európai országok. kaL A német nép keserű tapasztalatait felidézve, Otto Winzer nyomatékosan hangsúlyozta a fennálló határok feltétlen tiszteletben tartásának szükségességét és kijelentette: „Az NDK üdvözölné, ha az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sokoldalú alapon megerősítené a második világháború és a háború utáni európai fejlemények nyomán kialakult területi realitások, nemzetközi jellegű, kötelező erejű elismerését.” Az NDK külügyminisztere befejezésül részletesen foglalkozott az előkészítő konzultációkon elfogadott ajánlásokkal és megállapította, hogy küldöttségének véleménye szerint a javasolt napirend teljes mértékben megfelel a biztonsági konferencia követelményeinek. Az NDK kormánya úgy véli, hogy minden indokolatlan halasztás nélkül át lehet majd térni a konferencia második szakaszára és a nem túlságosan távoli jövőben megtarthatják a legmagasabb szintű záró- szakaszt is. A következő felszólaló Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter volt. Beszédében mindenekelőtt arra keresett választ, vajon miért nem volt lehetséges tíz évvel ezelőtt ösz- szehívni ezt a konferenciát. Azért nem — mondotta ^ —, mert tíz évvel ezelőtt Európában még nem- haladt előre kellő mértékben az enyhülés. Hozzáfűzte: azért vannak mé. lyebb gyökerei a változásnak, mert — míg tíz évvel ezelőtt az európai helyzetet statikusnak tekintették — most rádöbbentek, hogy éppen az európai realitásokban „bekövetkezett változás az, amely végül is összehozott bennünket Helsinkiben”. A bonni diplomácia vezetője ezután elismerő szavakkal nyilatkozott az európai Közös Piacról, majd hosszasan foglalkozott Nyugat-Berlin kérdésé, vei, hangoztatva, hogy a múltban „Berlin volt a feszültség barométere”. A Nyugat-Berlin. rői aláírt négyhatalmi megállapodásról szólva hangoztatta, hogy összefüggés van a megállapodás és azok között a szerződések között, amelyeket az NSZK az elmúlt években a Szovjetunióval, Lengyel- országgal és az NDK-val aláírt, illetve legutóbb Csehszlovákiával parafáit. Scheel helyénvalónak találta, hogy az értekezleten a biztonság bizonyos katonai vonatkozásairól is szót ejtenek, bár elismerte, hogy a kérdés érdemi megvitatására a Becsben október 30-án megnyíló kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalások hivatottak. Beszéde további részében Scheel az ajánlásokban kifejtett elvekkel foglalkozott és különösen hosszasan időzött a 2. és 3. napirendi porit köré csoportosított kérdéseknél. Küldöttsége nevében dokumen- (Folytatás a 2. oldalon) Á vázkerámiához vissza kell térni, úgy, mint a vacsora- asztalhoz. Meg kell szokni, hogy gazdasági tényezővé válik, s a jövőben mindig hallunk róla. A napokban például az volt az esemény, hogy a szakszervezeti bizottságot megalakították. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy legalább száz szakszervezeti tag határozta el, hogy amolyan műhelybizottság-féléből magasabb fokozatba léptetik a szakszervezetet is. léhát már több mint száz alkalmazottja van az új gyárnak. A létesítmény, amely a kiemelt beruházás rangiát viseli, napról napra épül. Pontosabban már nem is épül. mert hiszen fogalmaink az építésről egészen másra utalnak, mint ami itt Bátaszéken történik. Itt szerelik a gyárat. Az olasz cég embere még minden reggel besöpör gyors Fiat kocsijával a gyárterület- re, de az ő napjai már megszámláltalak. Néztem a grafikont, alig két-három hét. s máris lecsukják az olasz mögött a határsorompót. Ez azt jelenti, hogy kész Bátaszéken a vázkerámia. Persze, hogy működjék, ahhoz még idő kell. _______________ Tö bb hónapos előkészítő, szervezőmunka után megtartották a bonyhádi lakásépítő és -fenntartó szövetkezet alakuló ülését. Ahogy Soczó Lajos, a nagyközségi tanács elnöke elmondotta, a szövetkezet megalakításának gondolata tavaly decemberben, egy falugyűlésen vetődött fel. A lakosság érdeklődésére jellemző, hogy rövid idő alatt jóval több. mirít száz jelentkező kereste fel a szervezőket. A múlt héten megalakult szövetkezetnek hatvanöt tagja van, akiknek többsége munkás, a helyi gyárak, üzemek dolgozója. Csak a cipőgyárból tizennyolcán vállalták, hogy saját erőből, állami támogatással építenek maguknak lakást. A szerelés tulajdonképpen nem is nagy munka, ha viszonyítjuk például az üzem takarításához. Átadás előtt majd ez lesz a legfontosabb munka. A százszor kétszázas nagycsarnokot ki kell söpörni, a gépeket leporolni, az ablakokat, kapcsolószekrényeket letörölni... No, ami azt illeti, ez nem holnap lesz. Mert például a héten már elindítanak néhány gépet, próbára. Szerelők, mérnökök állják majd körül: miként forog, hogyan zörög? Ha valami nyikorog, recseg, azonnal Ugornak a szerszámokért, meghúznak egy csavart, a másikat lazítják. Aztán újból elindítják a gébet. A múlt héten is az egyik gépet vagy fél napig nyektették, mire azt mondhatták: „No, ez állhat az átadásig. semmi probléma nincs, lehet vele termelni,” A vázkerámiai termékek máris vég nélkül utazhatnának szerte. az országba: várják az építők. Kellene, nagyon kellene a falazóanyag. Az épületek sorra készülnek, a betonvázak hetek alatt égnek merednek, de a kitöltőanyag, a vázkerámia késik. Majd jövőre! Akkor lesz bőven — legalábbis abban bízunk, hogv A tanács igen jelentős támogatást adott a szövetkezet tagjainak, mivel az épülő házak helyét közművesítette. A tervek szerint már az idén ősszel megkezdik két, egyenként tizennyolc lakásos ház építését a Fáy András utcában. Ezt a két épületet a jövő évben szeretnék átadni, s 1974-ben egy újabb tizennyolc lakásos ház építését kezdi meg a kivitelező, a Bonyhádi Építőipari Ktsz. Igen nagy a szövetkezeti lakásépítési forma itártt az érdeklődés. Éppen ezért a tanács úgy határozott, hogy az ötödik ötéves terv első évére újabb, legalább háromszáz lakás felépítésére alkalmas közművesített telket biztosít az építkezőknek. megyénkben lesz bőven falazóanyag. Aztán a bátaszékiek abban bíznak, hogy lesz majd hulladék és selejt. Már tervezgetik, . melyik utcát vegyék először, hova szállítsák a vázkerámia hulladékát. Mert hulladékból is lesz itt bőségesen, évente háromszáz vagonnal. Az égetett-törött anyag kiválóan alkalmas útburkolásra. Hát ezért is várják a báta- székiek a vázkerámiát. Meg a munkaalkalomért is. A napokban hallottam a hírt a járási pártbizottságon, megkezdik a munkások toborzását. Eddig is hívtak-csábítot- • tak egy-egy lakatost, hegesztőt, most azonban már a törzsgárda kialakításán a sor; Ügy hírlik, nem is olyan gond ez, mint első hallásra tűnt. A furkónusztai kender- gvár megszűnése után legalább húszán jártak Mohácsra a téglagyárba, most majd közelebbi, munkahelyre, Báta- székre viszi az embereket a busz. A Talajerőt is félig felszámolták. onnan is Báta- székre irányítják az embereket. Á múlt hét végén sem volt szabad szombat, a szerelők most minden napot kihasználnak. így van ez egvébként minden befejezés előtti építkezésen. Azt mondjuk. Bátaszéken, ezen a Gazdasági Bizottság által kiemelt beruházáson jól mennek a dolgok. A napokban a TÁÉV .osztály- vezetőjével beszélgettünk, mi a sikerek titka? A jó együttműködés — mondta. Persze, ezt mondani könnyű, de megvalósítani annál körülményesebb. Pfaff József építésvezető tudna igazán beszélni róla: mennyit idegeskedett, hogy a soron lévő szakmáknak legyen munkaterülete. Az építésvezetői irodán megsárgult már a grafikon, amelyről azt lehet olvasni, melyik cég mikor kezdi a munkát, s mi-, kor vonul el. A grafikon végén színes C'U’uzák rajzolta vonalak mutatják a helyzetet. Az érdeklődőnek az irodában megmutatják mit jelentenek a számok, a dátumok, a színes jelek. Persze csak a nagycsarnokban érti meg az ember, miről is informál a grafikon. Az agvágtároló kész. a génsorok már állnak, a kemencébe csak az olalégő kell. é<? máris lehet begyújtani. A bátaszéki yázkerámia a próbaüzemre készen áll. E hónap végén már próbálják a gépsorokat.- Pi Megkezdték a tarlószántást a kurdi Uj Élet Tsz-ben. A termelőszövetkezet csibrá- ki határában mintegy száz hold őszi árpa betakarítása után másodvetéshez szántják alá a tarlót. János Géza és Szili István erőgépvezetők két D—4—KB traktorral és négyfejes ekével munkálják a talajt. A másodvetést zöldtrágyának használják majd. Gottvald Károly felvétele Ismét Bátaszékről — a próbaüzemelés előtt
