Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-04 / 154. szám
Négyszázhelvenezer vendég fogadására készülnek Szegeden A Himalájától délre Mr. Chanana, az esztergagépéletű Forognak az esztergagépek, és gyártják az esztergagépeket. Kicsi üzem Delhi közelében. Az úgynevezett Dkhla ipari körzetben (1100 hektár területen fekszik, több tucat kis üzem van rajta, 5000 a munkások száma.) 6ze. Mikor megvolt, megcsinálta rajta azt a másik gépet, ott ni. Mikor már volt két gép, a testvérével dolgoztak, mikor három lett, felvettek egy munkást, mikor már öt munkás állt az esztergák mellett, kitettek egy táblát: Chanana — A jövő bizonytalan. Mert az állam ad mindent, ami a termeléshez szükséges, s bármikor megfojthat bennünket. — A helyzet erre még nem érett meg, nagyon sokáig szükség lesz még a maguk kis üzemére. — Ezt tudom. De abban is biztos vagyok, hogy India útja a szocializmus. Mi pedig szép lassacskán eltűnünk. Ebben nincs semmi rossz. CV"k a változás békés legyen. Nem szeretném,, ha a fiámnak bántódása lenne. Beszéljenek vele szénen, s akkor majd ő is odaáll a többi munkás közé dolgozni. Az öreg Chanana megtörli a feiebúbját, és közli. Hogy feltálalta a villásreggelit. Az asztalon tea, édes sütemény, banán. A terítő két újságpapír és a személyzet, az ifjabb Chanana, aki, mint apja. abban bizakodik; ha egyszer fordulat lesz, az. mint minden változás Indiában, békés — és igen hosszadalmas lesz. (Folytatjuk.) KERESZTY ANDRÁS Szegeden, a tavalyi idegen- forgalomnak megfelelően mintegy 470 000 hazai és külföldi vendéget várnak a három hét múlva kezdődő ünnepi hetek eseménysorozatára, a 15. alkalommal sorra kerülő szabadtéri játékokra. Az idegenforgalom számottevő növekedésére azért nem számítanak, mert az idén elmarad a sok évtizede hagyományos ipari vásár, amely a múlt évben csaknem 90 000 látogatót vonzott. Mindemellett nagy érdeklődés előzi meg az ipari vásárt mintegy helyettesítő élelmiszer-gftzda- sági kiállítást, amelyre csak Jugoszláviából 14 vállalat jelentette be részvételi igényét. A várható nagy turistaforgalomra máris jól felkészült a városi tanács kereskedelmi osztálya, a megyei vendéglátóvállalat. a Hungária, az idegenforgalmi. hivatal és több más „vendégváró” intézmény. .Csúosforgaimi” napokon 5000 vendég megfelelő szállásáról, valamint 45 000 étlap szerinti ebédről és vacsoráról gondoskodnak. Ennek megoldására egyrészt szállodai diszpécser- szolgálatot szerveztek, ami azt jelenti, hogy az autós turistákat szükség esetén a szomszédos városok, Hódmezővásárhely. Makó és Szentes szállodáiba irányítják, másrészt kétszeresen kihasználják Szeged iskolaváros jellegét. Ez utóbbi körülmény azért jelentős a vendéglátás szempontjából, mert a kollégiumokat is felhasználják szálláshelynek, ugyanakkor sok idegen nyelvet ismerő diákot alkalmaznak idegenvezetés mellett éttermi felszolgálónak is. A vendéglők zsúfoltságát enyhíti néhánynak a bővítése, másrészt újak megnyitása. Ez utóbbiak között szerepel az E 5-ös nemzetközi út melletti erdőben létesült elsőosztályú kemping, illetve az ugyanott nemrég megnyílt „kempingcsárda”. A szabadtéri előadások látogatóinak a Dóm téren 1011 méter hosszú „óriásbüfét” építettek fel, ahol egy-egy szünetben 5000 vendéget is pillanatok alatt kiszolgálnak hűsítővel, fóliában sült kolbásszal, ajándéktárgyakkal. Az utóbbiak közé tartozik a több mint 30 millió „Szeged” cigaretta,. amelyet a játékok idején hoznak forgalomba. Szegedi csemegeszalámiból több száz mázsát árusítanak az ünnepi hetek idején. — Ó-Delhi. Szolgáltatás, ösztönzés, technika, szervezettség Kicsi, hajlott hátú öreg ember mászik elő egy üvegajtó mögül (odabent vedlett bútorokkal telirakott iroda). — A tulajdonost, az igazgatót, az aligazgatót vagy a művezetőt keresik? — kérdezi. Mondjuk neki, hogy nem tudjuk, azt, aki éppen itt van. — Mindegyik itt van — nevet. — Itt áll maguk előtt. Megemeli barna sapkáját. — Itt áll önök előtt a Chanana Testvérek egész vezérkara, és az, ami a testvérekből megmaradt. SZEMEK HELYETT GOLYÓSCSAPAGYAK Ráncos arcán nem lehet látni, hogy tréfál-e. vagy el van-e keseredve. Chanana úr ezután egy darabig még bőségesen ontja magáról a jelzőket, elmondja, hogy élete nehéz, „mint egy tevéé, közérzete olyan, „amilyen egy szárított fügéé lehet”, s hogy gyerekkorától egyetlen dologgal, az esztergagépgyártással foglalkozik. Emiatt annyira egybenőtt a masinával, hogy néha azt hiszi, fogak helyett kései vannak, s a szemek helyett golyóscsapágyai. Belémkarol. odatotyog velem az egyik masinához. Mutatja. Ennek minden alkatrészét ő gyártotta, ő szerelte öszÁRLESZÁLLITÁS! A Szekszárdi Tejüzem értesíti kedves vásárlóit, megrendelőit, hogy VII. hó 8-tól AZ ÍRÓ ÚJ FOGYASZTÓI ÁRA 1,50 Ft. (75) A Faanyagvédelmi és Fa- telítő Vállalat dombóvári üzeme ASZTALOS SZAKMUNKASOKAT FELVESZ Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés az üzem munkaügyi előadójánál. (16) Testvérek Gépgyártó Vállalat. Most évente 150 szerszámgépet gyártanak. Korszerűeket, moderneket: NSZK- és USA- licenc alapján. Hatvan munkás dolgozik (az öreg Chanana úgy nevezi őket, „aranyos fiacskáim”). Az indiai körülményekhez k^upst iői '-"-esnék. 250 és 1000 rúpia között. MINIÜZEMEK Az üzem termelését — akár a többi kis gyárét itt az Okhla- telepen — az állam ellenőrzi. Az államtól kapják a nyersanyagot. az elektromos áramot, s ks* kö'^ö'^ne c - -'1'1 - n a k. az állam kapja a devizát — a tulajdonos az ennek megfelelő rúpiaösszeget. Érdekes he1'7 ez - — van itt tv-gyár, elektronikus- számológép-gyár, játékgvár, harisnyagyár, sPortszerárugyár, még olyan üzem is, ahol csak egyetlen dolgot — réztrombitát készítenek. Úgy született az ipartelep, miként az emberi települések születtek az ősidőkben. Itt volt víz, szállítási lehetőség, itt pöfög a vasút. A vonatközlekedés jelentőségét persze nem szabad eltúlozni. Hiszen azért is alakultak ki ilyen miniüzemek szerte Indiában, mert rendkívül drága volt a szállítás, és inkább megérte külön trombitagvárat nyitni India különböző városaiban, mint egy helyen sokat gyártani, és azokat szétszállítani. Ezeknek a miniüzemeknek államosítása nem volna érdemes, termelésükre azonban szükség van. így alakult ki ez a sajátos együttélés. „LASSAN ELTCNÜNK” — Most meg fogják tőlem kérdezni, hogy mit hoz a jövő — , mondta szobájában, a székre ereszkedve, az esztergaéletű gyártulajdonos. — Mindenki ezt kérdezi tőlem. Pedig öreg vagyok, mit hozhatna nekem a jövő. — Az üzem jövője mi lehet? — Majd átveszi a fiam, s az állam megad mindent, ami a termeléshez szükséges. — Tehát a jövő biztos. Humoristák örök témája, bosszúságok kiapadhatatlan forrása, ez a szolgáltatás. Vagy mégsem? Inkább mindennapjaink egy olyan részlete, amelyet hol feketének, hol fehérnek mutatnak a változó igények? Ez is, az is. Szolgáltatás a közlekedés, a vezetéken érkező ivóvíz, az egészségügyi ellátás, de ugyanúgy a hajnyírás, a cipőtalpa- lás, a televíziókészülék hibáinak megszüntetése, a gépkocsijavítás, s még a rádióadás is szolgáltatás... 1969-ben átfogó határozatot fogadott el a Minisztertanács a szolgáltatásfejlesztésről. A téma fontosságát bizonyítja, hogy 1971. májusában, c most legutóbb május 24-i ülésén is napirendre tűzte azt a Minisztertanács, már a végrehajtást számon- kérve. Az 1038/1969. sz. kormányhatározat ugyanis fontos változások kiindulópontja lett. LELTÁR, MENET KÖZBEN Mit mutat a hosszú távra szóló program menet közben készített leltára? Az ösztönzés jegyében mentesítették a szolgáltatóegységeket az eszközlekötési járulék s a fejlesztési adó fizetése alól, bérpreferenciákat nyújtottak számukra. Az állam — a negyedik ötéves tervben — 1,5 milliárd forintot kitevő központi szolgáltatásfejlesztési alapot hozott létre, — eddig ebből 960 milliót használtak fel —, a szövetkezeti ipar saját erőből ugyanez idő alatt 225 millió forintot költ a terület korszerűsítésére, mindehhez még 400 milliós hitel is járul... Sok árucikknél növekedett a garanciális idő. Megszervezték az átalánydíjas javítást. Erőteljes hálózatfejlesztés ment végbe — egyebek között a GELKA-nál —, a Könnyűipari Minisztérium 13 szakma 80 tevékenységi körénél engedélyezte szakképzettséget nem igény, lő iparigazolványok kiadását. Bekapcsolódtak a lakossági szolgáltatásokba a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, munkájuk értéke egyetlen év alatt 200 millió forinttal emelkedett, tevékenységük idén további 18 százalékkal bővül. Évi átlagban 25 százalékkal nőtt a gépkocsi-szervizhálózat kapacitása... Nem szegényes leltár. TAVALY 7,5 MILLIÁRD Ennyit fizettünk ipari, kereskedelmi áruszállítási szolgáltatásokért, 1972-ben. Az 1969-es kormányhatározat óta gyorsan fejlődött a gépkocsi, a háztartási gépek és híradás- technikai cikkek javítása, a textiltisztítás, a lakossági áru- szállítás, a kereskedelmi szolgáltatás (kölcsönzés, házhoz szállítás stb.). A kívánatosnál lassúbb volt a haladás a lakas- karbantartásnál, a hagyományos szolgáltatásoknál. Gondokat okoz, hogy bár 1971-ben valamelyest módosították a szabályozókon, a szövetkezeti ipar még mindig szívesebben foglalkozik árutermeléssel, mint a lakossági javításokkal. Feszültségekkel jár a forgóalapok mérsókeltsége — az alkatrészek sűrűn azért hiányoznak —, nem sikerült bővíteni az otthoni javítás, azaz a bar- kácsmozgalom feltételeit. A szolgáltatások az életszínvonal szerves alkotóelemei. Hiába a gyors menet az egyik úton, ha a másikon csigatempót diktálnak a kátyúk. A hasonlatnál maradva: hiába a gépkocsiállomány növekedése, s vele a szervizkapacitás bővülése, ha az egyébként szükséges javítások többszörösét kell elvégezni a rossz utak miatt. TÖBB EMBER, VAGY...? Gyakran úgy tűnik, azért nem jön a vízvezeték-szerelő, a makacskodó rádiókészülék helyrehozója, azért késik a mosatás, a tüzelőszállítás, a gázpalackcsere. mert itt sincs, meg ott sincs elegendő ember. Tény, hogy a fejlett országokban az összes foglalkoztatottaknak több, mint a fele — a szó teljes értelmében vett — szolgáltatást végez. A szolgáltatások fogyasztása, igénybevétele — hazánkban is — gyorsabban növekszik, mint a nemzeti jövedelem, mert új igények teremtődnek. Meszelni minden asszony tudott falun, a festés, taoétázás már szakismeretei követel, ahogy a padlóbeeresztést felváltó parkettcsiszolás, lakkozás szintén. Előtérbe kerülnek az eszközigényes szolgáltatások, hiszen a hajvágáshoz alig néhány készség kell, a tv-készü- lék, a centrifuga javításához annál több műszer. E bonyolult, folytonosán változó helyzet magyarázza, hogy a szolgáltatások fejlesztését elsősorban nem a több ember oldja meg. Hanem a tovább tökéletesített ösztönzési rendszer, a technikai korszerűsítés, s főként: a szervezettség. KÖZPONTI ÉS HELYI TEENDŐK Sokféle útja. módja lehet, s kell, hogy legyen a szolgáltatásfejlesztésnek. Központi segítség, hogy az állam tavaly az úgynevezett tömeges szolgáltatásokhoz, például a cipőjavításhoz, 129 millió forint árkiegészítést adott, s nyújtja azt az idén is, s így biztosítja a többi között a textiltisztítás fix árainak betartását. Központi segítség az 500 millió forint összegű fejlesztési támor gatás, s helyi serkentés a községi, városi hozzájárulás fizetése alóli mentesség, amit a tanács szavazhat meg. Ahogy a helyiség-biztosításban, árellenőrzésben, sok más dologban ugyancsak aktív támogatást nyújthatnak a tanácsok. A lakosság részére végzett — úgynevezett vásárolt — szolgáltatásokat az országban több. mint 86 000 felvevőnely bonyolítja le. Igaz. ebből mintegy 70 000 magániparosé. Azaz velük is számolni kell, tervekben éppúgy, mint az észszerű segítség megadásában. Idén várhatóan hét százalékkal növekszik a szolgáltatóhálózat teljesítménye, s bár az igényektől jó néhány területen még mindig elmarad, egésze távolodik attól az állapottól, hogy már nem mellékes, de még nem lényeges szerepet játsszon., Ma egyre világosabb a felismerés — s ami fő. tettek sora szintén bizonyítja ezt —, hogy a szolgáltatások 1 szerepe bármely nézőpontból megítélvg is. lényeges. / mészáros ottö
