Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-31 / 177. szám

Hétfői kérdésünk: Miért zöldül a dombori víz ? A Domborít kedvelőket mór jó ideje foglalkoztatja, sőt sokakban nem csekély nyug­talanságot kelt a víz „zöldü­lése”. Szó sincs arról, mintha a helyzet bármilyen formá­ban veszélyes lenne, de tény, hogy az algák jóvoltából színt változtatott víztükör helyén mindenki szívesebben látná a .hagyományosat”, melynek színe következetesen igazodik a föléje boruló felhőtlen vagy felhős égboltéhoz. Vannak ezenkívül, akiknek érzéke­nyebb a bőre és hosszabb- rövidebb ideig tartó elválto­zással reagál a vízre. Az aller­giás tünetek sem kellemesek. Székesfehérvárott megkér­deztük Bukovszky György, a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság osztályvezetőjének vé­leményét a helyzettel kapcso­lóiban. A következőket mon­dotta: — Állóvizeknél a hasonló jelenségek közismertek. Meg­szüntetésük érdekében a víz időszakos cseréjét kell bizto­sítani, ez egyben biológiai vé­dekezést is jelent. A kérdéses térségben egy üdülőtóról és egy üzemi tóról van szó, hi­szen a Duna holtágait nyu­godtan illethetjük a „tó” jel­zővel. Előbbi mellett alakult ki Dombori üdülőtelep, utób­bi Tolna alatt húzódik és ez a szennyezettebb. Már itt elő­re kell bocsátani, hogy a tol­nai víz tisztítását sosem fog­ják átvágással megoldani, így az a vágy, amelynek a köz­ségben olykor hangot adnak — mely szerint egyszer még hajók köthetnek ki Tolnánál — végérvényesen vágy marad. Megyei megkeresés alapján el­készítettük a vonatkozó ter­veket. méghozzá két változat­ban. Az egyik inkább „esz­meinek” mondható, a tavakat védő övárokrendszert felté­telez és költségkihatása olyan magas, hogy megvalósítására belátható időn belül nem ke­rülhet sor. A másik a közvet­len vízcserére alapozott és nélkülözhetetlen hozzá egy szifontelep létesítése a Dom- bori-tó Dunához közel eső sza­kaszán. Problémát jelent vi­szont, hogy a Dunából nyer­hető víz sem tiszta, pontosab­ban szennyezettsége. idősza­konként változó mérvű. Éppen ezért bajai kollégáink véle­ményét is meghallgatva arra a megállapításra jutottunk, hogy a vízcserét a viszonylag leg­tisztább időszakban célszerű megoldani. így ez történhet jég alól, vagy a tavaszi zöld- ár tetőzése után, az apadási szakasz megindultakor. Ter­mészetesen nincs szükség a több millió köbméternyi víz teljes cseréjére, csak megha­tározott hányadig és olyan arányban kell azt lebonyolíta­ni, hogy a Dunából vett víz kellő bőségben érkezzen és már eleve kellő arányban hí­gítva tartalmazza a folyam, bán lévő esetleges szennyező anyagokat. A szifontelep tu­domásom szerint tervezési stá. diumban van. Dombori üdülő­telep jövőbeni fejlődése érde­kében. figyelembe véve a bő­vítés tervezett három ütemét, óhatatlanul szükséges egy má­sik kérdés megoldása is. Ez a telepen termelt szennyvíz el­vezetése, ami egyelőre csak a nagy üdülők, a megyei tanács és a BM esetében megnyug­tatóan megoldott. Ez kommu­nális feladat, aminek csak egyetlen megvalósítási módja lehet, éspedig a teleppel el­lentétes irányban, az ország­úton túli részek felé. O. I. Csarnok, vásár nélkül A közelmúlt napokban feje­ződött be a szekszárdi vásár- csarnok tatarozása. Az új kül­ső mutatós, az épületnek mégis van egy igen-igen komoly „szépséghibája”. Éspedig az, hogy az emeleten lévő stan­dok idestova egy éve — van, amelyik már régebb óta — üresen ásítoznak. Ez a króni­kás üresség érthetetlen. Jó né­hány város szívesen elfogadná ezt az épületet piacára — itt valamiféle szekszárdi betegsé­get kell gyanítani, hogy mióta megnyílt a TSZKERV-üzlet, azóta nem akad vállalkozó, el­foglalni, áruval megtölteni az elárvult standokat-, raktárakat. Jelenleg csak csarnok vari. vá­sár nélkül. — Vajon ftifedSig- áll így, üresen, kihasználatlanul? — továbbítjuk a piacon megfor­duló nagyon sok vásárló kér­dését Svajda Gábornak, a vá­rosi tanács kereskedelmi fel­ügyelőjének. - ­— A meddig még bizonyta­lan, vagyis az, hogy mikor nyí­lik meg újra. Egyelőre még csak igénylők vannak, olya­nok, amelyek tovább bővítik a piac áruválasztékát. Az egyik a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat. Előzete­sen 48 négyzetméter területet igényelt: gasztrofol-ételeket árusít, azonkívül frissen fo- gyaszthatókat, főtt húsokat, kolbászt, virslit és fagylaltot a nyári szezonban. A területet felmérték, és megrendelték a szükséges berendezést. Minden attól függ, mikor kapja meg a vállalat ezt a berendezést, főleg a hűtővitrineket, hűtő- szekrényeket. — A másik a baromfiipari vállalat, amely valamelyik he­lyi kiskereskedelmi vállalattal együttműködve frissen vágott, és mélyhűtött baromfit hozna forgalomba. Ez esetben is megfelelő hűtőberendezéseket kell előbb beszerezni. — De még mindig marad fenn stand ... — A TSZKERV akar még terjeszkedni, két standon vi­rágárusításra berendezkedni, üresen van még két másik stand, tartalékként, mert nem végleges a Mecsekvidéki és a BOV helyigénye. Az a helyzet, hogy volt más kereskedelmi jellegű igény, de nem indo­kolja semmi, hogy egy vagy két standon rövidáruüzlet vagy hasonló nyíljon. Viszont szá­munkra is érthetetlen, hogy a tanácsnak szinte kilincselni kell olyanok után, akik a piac jellegének megfelelő áruval foglalhatnának helyet a vásár- csarnokban, és főleg, hogy Tolna megyében nincs ilyen. B. I. Napközi otthon termekkel Aktivitás Zombán és Kétyen Mind a Dombóvári járási­városi NEB. mind a Bony­hádi járási NEB foglalkozott a közelmúltban azzal, milyen körülmények között élnek is­kolaidőben a napközi ottho­nok látogatói, a kisdiákok. Nos, ha néhány hónap múl­va ismét Zombán járnak a népi ellenőrök, örvendetes • változásnak lehetnek tanúi: a kastélyból félmillió forintot jóval meghaladó megyei se­gítséggel úttörőcsapat-otthont, foglalkozási termekkel is el­látott napközit létesít a köz­ségi tanács. Ennek nem csu­pán a zombai szülők és diá­kok örülhetnek, hanem a kétyiek is. mivel az utóbbi falu felső tagozatos tanulói — a körzetesítésnek köszönhető­en — Zombára járnak majd. Igaz. egy-két szükségtante­rem igénybevételével, de va­lamennyi osztályban egymű- szakos lesz a tanítás. őri János zombai tanács­elnök az örvendetes fejlődés­sel kapcsolatban megemlítet­te a velejárókat, a gondokat is. Többek között azt. hogy módosítanak az eredeti ter­veken, nem azért, mintha azok rosszak volnának, ha­nem azért, hogy a létesítmény még korszerűbb legyen; s egyben alapjául szolgálhas­son az annyira kívánt hetes napközinek. A kastélyban ma még hét család lakik; az el­költözésükhöz szükséges anyagi fedezetet már meg­teremtette a helyi tanács. Hasonló aktivitás tapasz­talható Kétyen is. Sárkány Tituszt, a községi tanács tit­kárát aggasztja, talál-e kivi­telezői kapacitást az új pe­dagóguslakás elkészítéséhez. Bízik a Hőgyészi Vegyesipari Ktsz-ben. — a szövetkezet még sosem hagyta cserben a községet. 'Igaz. most sok mun­káról van szó... Ha nem ürül meg idejében egy fürdőszo­bás pedagóguslakás, akkor a jelenleg kialakítás alatt álló­ba kell bevezetni a vizet, ott építeni fürdőszobát. Még sze­rencse, hogy erre a célra jó­kora épületet vásárolt meg a községi tanács. A zombai tanácselnök meg­hívta a Népújságot az új lé­tesítmény felavatására. A meghívást köszönettel elfo­gadjuk. — b. z. — Egy történelmi kongresszus Ma mór a Szovjetunió ellen­ségei nem kételkednek abban, hogy az oroszországi kommunis­ta párt létrejötte, a vezetése alatt végbement Októberi For­radalom, a világ első szocialista államának megalakulása döntő fordulatot jelentett a történelem alakulásában. Mindez megindí­totta a népek felszabadulásának folyamatát a társadalmi, a gyar­mati, a faji, valamint az impe­rialista elnyomás egyéb formái alól. Hetven évvel ezelőtt, az OSZDMP 1903. július 30-án megnyílt II. kongresszusán siker koronázta Lenin és harcostársai forradalmi tevékenységét: létre­jött az új típusú forradalmi marxista port, amely elvileg kü­lönbözik a II. Internacionálé op­portunista pártjaitól. Lenin — aki sokoldalúan ta­nulmányozta o nyugat-európai és az oroszorszpgi forradalma­kat, 'főképpen* á német szociál­demokrata párt, valamint a péterburgi „Harci szövetség a munkásosztály felszabadítására" tapasztalatait —• 1894 és 1904 között megteremtette az új tí­pusú proletárpárt elméleti, szer­vezeti, politikai és programtéte­leit. Az oroszországi morxista pórt keletkezésének pillére az országos politikai napilap, a három évvel korábban megindí­tott lenini Iszkra lett. Az Iszkra hóromesztendős te­vékenysége elősegítette az ala­kuló proletórpárt programjának és szervezeti szabályzatának ki­dolgozását, politikai stratégiájá­nak és taktikájának megalapo­zását, az ökonomisták elméleté­nek szétzúzását. A szociáldemok­rata bizottságok többsége a lenini platformra állt. Az orosz proletariátus marxis­ta pártjának megszületését tu­lajdonképpen 1§98-ban az OS&MP Minszkben tartott I. kongresszusán jelentették be. Ez a kongresszus kiemelkedő ese­mény volt az orosz proletórpárt kibontakozósóban. Ugyanakkor több ok — a kongresszuson megválasztott központi bizottság tagjainak letartóztatása, a port­ála pszervezetek szétszórtsága, az ökonomisták fokozott opportunis­ta befolyása — miatt egységes pártot ekkor még nem sikerült létrehozni. A forradalmárok kegyetlen üldözése közepette, a földesúri és tőkés Oroszországban lehe­tetlen volt újabb kongresszust tartani. így a delegátusok kül­földre, Brüsszelbe utaztak. A kongresszus később Londonban folytatta munkáját. A kongresszust közvetlenül Le­nin irányította. Tagja volt a kongresszusi bizottságnak, részt vett a program-előkészítő, a szervező és a mandátumbizott­ság munkájában, döntően be­folyásolta a portprogram előké­szítését, kidolgozta a szervezeti szabályzat tervezetét, számos ha­tározati javaslatot tett. Több mint százszor szólalt fel. ' A II. Internacionálé pártjaitól az elvi különbség abban foglal­ható össze, hogy a második kongresszuson a párt valódi for­radalmi programot fogadott el, amelynek egyik követelménye a proletárdiktatúra létrehozása volt. Az OSZDMP programja az oroszországi marxisták magas fokú elméleti fejlettségéről ta­núskodott. Ez a kapitalizmus el­len forradalmi harcot vívó párt, nem pedig egy reformpárt prog­ramja volt. Pontosan megfogal­mazta a proletariátus alapvető demokratikus és szocialista fel­adatait, felszólította a tömege­ket, hogy indítsanak határozott harcot a társadalom szocialista alapokon történő forradalmi át­alakításáért. A leninisták a párt szervezeti megalakulásától kezdve töreked­tek a pórtélét szigorú szabályai­nak bevezetésére, és azt köte­lezővé tették mind az egyszerű párttagok, mind a vezetők szá­mára. Lenin rámutatott, hogy a pártnak kemény proletárfegye­lemmel rendelkező, egységes harci szervezetnek kell lennie, olyannak, amely irányítja és egyben ellenőrzi valamennyi tag­jának tevékenységét. Lenin harcostársait, akik a II. kongresszuson a legfontosabb kérdések eldöntésénél — így például a központi szervek vá­lasztásakor — megkapták a szavazatok többségét, a továb­biakban bolsevikoknak nevez­ték, míg azokat, akik a munkás- mozgalomban az opportunista vonalat követték és a kongresz- szuson a szavaztok kisebbségét kapták, a kisebbségi — mensgvik — jelzővel illették. .Lenin az új típusú párt léte és *téjlodésé' fo feltételének a kom­munisták és munkástömegek, a dolgozók .közötti szoros kapcso­latot tekintette. Arra szólította a pártot, hogy állandóan erősítse kapcsolatát a néppel. A jelenlegi szakaszban a pro­letár internacionalizmus elvei ha­tározzák meg a lenini párt egész külpolitikai tevékenységét. A marxista—leninista pártok nagyra értékelik az SZKP hozzá­járulását ahhoz a közös harc­hoz, amely a kommunista moz­galom egységének megszilárdí­tásáért folyik. Számos testvérpárt okmányaiban külön hangsúlyoz­za az SZKP élharcos szerepét ebben a harcban, hathatós hoz­zájárulását a nemzetközi anti- imperialista front konszolidálódá­sához. „A Szovjetuniónak és kommu­nista pártjának — mint ezt Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mon­dotta — felülmúlhatatlan érde­mei vannak a szocializmus és a kommunizmus építésében. Gaz­dag tapasztalatot gyűjtött az imperializmus elleni harcban is. A Szovjetunió az internacionaliz­mus példaképe, tapasztalatának óriási nemzetközi jelentősége van." M. POPOV Átadás előtti fokra ju tott a budapesti Oxigén, és Dissous Gázgyár dunafüldvári dissous-részlegének építkezése. Foto; G. K,

Next

/
Thumbnails
Contents