Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-29 / 176. szám

Minden csapat komolyan készült a mai MNK-összecsapásokra Az 1973—74. évi labdarúgó MNK megyei selejtezőjének küzdelem- sorozatában a legjobb nyolc csa­patot sorsolta össze a hét elején a megyei labdarúgó-szövetség. A meglepetésekkel tarkított kupata­lálkozók legjobbjai ma délután már a négyes döntőbe Jutásért lépnek pályára. A négyes döntő egyik résztvevője már ismert, mert a hét közben lejátszott Tamási MEDOSZ—Máza-Szászvári Bányász v mérkőzés l:l-es döntetlenjével a Tamási MEDOSZ már kiharcolta a továbbjutást. Ma délután 17 óra­kor Bátán, Nagydorögon és Köles- den folytatódik a továbbjutásért vívott küzdélem. A pályára lépő hat csapat elő­készületeiről nyilatkoztak az ér­dekeltek az MNK-selejtező kezde­te előtt 24 órával. Edzők, egyesü- • leti vezetők mondták el vélemé­nyüket, hogy e rangos sportese­mény mai 270 perces játékidejétől mit várnak. Bátai Tsz SK—Szekszárdi Dózsa: Vezeti: Váradi. A pályaválasztó bátai csapat előzőleg az NB III- as Szekszárdi Vasast és a megye­bajnokságban szereplő Bonyhádi Vasast ütötte el a továbbjutástól. Az NB/I B-s Szekszárdi Dózsa csa_ pata ezen a mérkőzésen kapcso­lódik be az MNK-ba. Ismeretes, hogy tavaly a Dózsa képviselte megyénket a későbbi országos se­lejtezőben. A találkozó esélyeiről igy nyilatkozott a két érdekelt: Socó József, a Bátai Tsz Sport­kör elnöke: — Annak ellenére, hogy örülünk a Dózsa vendégsze­replésének, azért szívesen vettük volna, ha gyengébb ellenfelet ka­punk a legjobb nyolc között. Sze­rettük volna folytatni az eddigi sikersorozatot. A mai mérkőzésen kétségtelenül a szekszárdi csapat az esélyes, ennek ellenére nem adjuk fel a küzdelmet. Reméljük, hogy sportszerű 90 percben a lab­darúgás szépségeinek bemutatását is élvezhetik a bátai szurkolók. El­nökségünk számít a nagy érdek­lődésre, ezért Bátaszékre, Pörböly- re, Alsónyékre és Dunaszekcsőre is eljuttattuk a mérkőzés plakát­jait. Ezek elősegíthetik, hogy néző­csúcs születik falunkban. Egyéb­ként csapatunkban nem tervezünk változtatást. Reméljük, hogy a jó képességű Kosár felépül betegsé­géből és ma délután csapatunk egvik erőssége lesz. Szlavicsek László, a Szekszárdi Dózsa ügyvezető elnöke: — Csa­patunk ez évben is komolyan ve­szi a Magyar Népköztársasági Ku­pát, ennek megfelelően szeret­nénk megismételni a tavalyi me­gyei első helyünket. Vasárnap Bátán természetesen az új játéko­saink is pályára lépnek. Arra tö­rekszünk, hogy a bátai közönség­nek szép játékót, nagyszerű él­vezetet nyújtsunk. Egyáltalán nem becsüljük le a bátaiakat, mert az MNK-ban éppen az a vonzó, hogy egyetlen csapat sem indulhat biz­tos eséllyel, még az alacsonyabb osztályúak ellen sem. Kölesdi Tsz SK—Paksi Kinizsi: Vezeti: Sebestyén. A hazai együt­tes Szedres és simontomya után az előző fordulóban Zomba ellen is győzelemmel jutott tovább. A bajnokságban tavasszal szerepelt együttes a tengelici Hujberttal megerősödött. Eddigi sikereik el­ismerést váltottak ki a megyei szö_ vétségben. A vendég Paksi Kini­zsi Németkéren harcolta ki a to­vábbjutást. Senke János, a kölesdi sportkör vezetőségi tagja: — Hétközben la­pátunk három kemény edzést tar­tott. Ezek közül kettő erőnléti, egy pedig játékos jellegű volt. Nem titkoljuk, szeretnénk legalább egy „pici kis döntetlent” kiharcol­ni, ami persze a mi továbbjutá­sunkat jelentené az NB III-as Ki­nizsivel szemben. Jól tudjuk, hogy a paksiak ellen merésznek tűnik ez a tervünk. Az MNK-ban eddig sorozatosan győzelemmel szerepelt csapatunk összeállításán ma dél­után sem változtatunk. Peresztcgi József, a Paksi Kini­zsi edzője; — Július 10-én kezdtük meg a felkészülést, közben a Du­na menti fiatalok találkozója ke­retében barátságos mérkőzést is játszottunk a Ferencvárossal. Heti négy edzést tartunk és komolyan készülünk a Kölesd elleni MNK- találkozóra. Csapatunk júliusban öt napot Siófokon töltött. ahol természetesen folytatódtak a fel­készülés munkái. Ha jól emlék­szem. utoljára három éve játszot­tunk Köles den. akkor mi győz­tünk. Tudjuk, hogy Kölesd az MNK-ban eddig nagyszerűen helyt­állt. de mindent elkövetünk a Kinizsi továbbjutása érdekében. Nagydorogi Tsz SK—Faddi Tsz SK: Vezeti: Takács J. A vendég­látó nagydorogiak az első forduló­ban Tengelic ellen 4:1. majd Kaj- daeson 4:3 és Dunakömlődön 3:0 arányú győzelmet szerzett. A me­gyei B-ben szereplő hazaiak eddi­gi szereplése meggyőző volt. A megyebainokságba feljutott fad- dlak Gerjenben 5:2-re. Bogyiszlón 2:l-re nyertek, míg az előző fór-, dulóban otthonukban az NBTlt-as Bá'a^zék csapatát fektették két- vállra. 4:2 arányban. A Paksi Ki­nizsiből hazatért Bencze és Kiss Labdarúgás Városi kispályás bajnokság A dombóvári városi labdarúgó­szövetség által rendezett városi kispályás labdarúgó-bajnokság I. csoportjában a 10.. míg a II. cso­portban a 9. forduló mérkőzéseit játszották le. Eredmények: I. cso­port : Univerzál—Láng-Gépgyár 2:2, Dombcalor—Gépállomás 0:2, Fém- tömegcikk Ktsz—vetőmageilátó 3:7, Kesztyűgyár—Volán 4:2. II. csoport: Kórház—Tejüzem 0:4, Téglagyár—Költségvetés 6:2, Gazd. Vasút—Pátria Nyomda 1:1. A BAJNOKSÁG ALLASA: I. csoport: 1. vetőmag 10 8 2 — 38-19 14x 2. Láng 10 5 3 2 32-23 13 3. Dombcalor 10 6 — 4 29-27 12 4. Univerzál 10 5 3 2 24-10 11 5. Gépállomás 10 4 2 4 23-26 10 6. Kesztyűgyár 10 4 1 5 27-29 9 7. Fémtömeg 10 3 1 6 26-33 7 8. Volán 10 2 2 6 28-39 6 9. Vegyesipari 1Ö — 2 8 6-25 2 n. csoport : 1. Gazd. Vasút 9 6 3 — 22-14 15 2. Fűtőház 9 6 1 2 27-15 13 3. Tejüzem 9 6 1 2 23-13 13 4. Téglagyár 9 4 1 4 18-15 9 5. Költségvet. 9 5 ­4 21-19 8 6. Kórház 9 3 1 5 19-19 7 7. Pátria 9 2 2 5 16-26 6 8. Fatelítő 9 — 1 8 6-49 1 Megjegyzés: x = büntetőpont­levonás. ■játékával kétségtelenül megerősö­dött az együttes játékereje. Csilléri Gyula a nagydorogi sportkör elnöke: — Sportszerű, íegyelmezett küzdelmet várunk a mai mérkőzéstől. Szeretnénk a jó képességű Fadd ellen • tisztes eredményt elérni. A bajnokságban Faddon 4 :l-re, itthon 1:0-ra Vesz­tettünk ellenük. Az eddig, sikerrel szerepelt csapatunk összeállításá­ban nem tervezünk változtatást. Még jól emlékszünk, hogy tavaly az MNK-ban a íaddiak- ellen 2:2- es döntetlent harcoltunk ki. ezzel az eredménnyel Nagydorogon va­sárnap este is mindenki elégedett lenne. Puskás János■ a Faddi Termelő­szövetkezeti Sportkör elnöke: — Komolyan készültünk a Nagydorog elleni mérkőzésre mert győzni szeretnénk. Talán csak a véletlen műve. hogy az utóbbi négy évben a nagydorogiakkal minden eset­ben ..összehozott” bennünket az MNK sorsolása. Az előző vasárna­pi. Bátaszék ellen győztes csapa­tunk összeállítását nem változtat­juk meg. Tudjuk, hogy a döntet­len már a mi kiesésünket jelente­né. ezért nagy küzdelemre számí­tunk idegenben. Az elmondottakból arra követ­keztethetünk. hogy a ma délután 17 órakor kezdődő három mérkő­zés ió sportcsemegét ígér a szur­kolóknak. A háromszor 90 Perces összecsapás reméljük Bátán. Ko- lesden és Nagydorogon is sport­szerű játékot hoz majd. Mert ezt — Fekete — Mai sportműsor Labdarúgó MNK: Báta—Szek­szárdi Dózsa, Nagydorog—Fadd, Kölesd—Paks. Valamennyi mér­kőzés 17 órakor kezdődik. Labdarúgó Barátság Kupa: Fel­nőttek: Győré—Máj os. Rakasd— Máza-Szászvár. Ifjúságiak: Izmény —Majos, Závod—Aparhant. A mér­kőzések mindenütt 17 órakor ke­rülnek megrendezésre. Labdarúgó Tsz Kupa: Döbrököz —Mucsi 17 ódakor. Nak—Dalmand 15.30-kor, Kobsola—Szakcs 17 órás­kor. Labdarúgó járási falusi kupa: Bátaapáti—Mórágy 17 óra. V.: Cso- both. Kismórágy—Grábóc 17 óra. V.: Váncsa. Előkészületi mérkőzés: A Bony­hádi Vasashoz az NB/III-ba fel­jutott Bátaszéki VSK látogat ba­rátságos mérkőzésre. Kezdési idő: 17 óra. Nyári totó kupa: Az NB/lI-es Máza-Szászvári Bányász együttese Kaposvárott a Táncsics SE ellen lép pályára. Kezdési idő 17 óra. V.: Soós F. MEDOSZ sportünnepély: Szek­szárdon a városi sporttelepen délelőtt 9 órától kerül megrende­zésre a MEDOSZ-sportkörök MHSZ-lövészversenye. A szomszé­dos tekecsarnokban ugyancsak 9 órától rendezik meg a MEDOSZ- sportünnepély tekeversenyét. Kézilabda: Kocsolai Tsz SK— Dombóvári Spartacus Tsz-kupa- döntő Kocsolán. Kezdési idő: 9 óra. Biz9 isten majdnem átigazoltak — Bocsánat, nem téve­dek? Valóban a Feló sport­társhoz van szerencsém? — Igen. Talán csak nem tévesztett össze Ben Quick- kel? — Akkor háromszoros hurrá a találkozásunk örö­mére. Egyébként mi van magával? Olyan megvi­seltnek látszik. Mondja, hol járt az utóbbi hetek­ben? — Rejtekhelyen voltam. — Aha, erről hallottam már. A sógorom is ezt mondta az anyósának, ami­kor bevitték az elvonó­kúrára. — Ne szellemeskedjen. Inkább azt mondja meg, hogy magát is megsuhin- totta a villám szele? — Meg óm, a maga jó dédikéje... — Látom, félre értett. Arra gondoltam, hogy a villámátigazolást hogy vé­szelte ót? •— Ember, hót miért nem így kezdi? Most már ér­tem, hogy miért vonult rejtekhelyre. Helyesbítek azonban, mert oz az át­igazolás, ami 14 napig tart, már nem villámigazo­lás. . — Precízsége változat­lan. de akár villám, okár nem. engem megviselt. Nem hiszi el milyen nehe­zen menekültem meg a Játékosszerzőktől. Biz' isten majdnem átigazoltak. — Ne mondja, hát az csuda izgalmas lehetett. Aztán milyen ajánlatokat kapott arra az esetre, ha aláír? — Csapata válogatja. Volt gazdagabb városi és akodt szerényebb falusi. Nem hagyom kifaggatni magam, de azért néhányat elmondok. Ugye elsőként a munkaidő-kedvezmény sze­repelt, aztán a kétszobás kuckó, na meg a forintábi- tis kihatások. A feleségem minden esetben kikötötte, hogy ragaszkodik a neve­lési költségemhez is. Az egyik ügynök, miközben kezembe adta töltőtollát, így szólt: Nem lesz gond­ja kisgyermeke bölcsődei elhelyezésével, ezenkívül karácsonyra kap tőlünk egy százhúsz kilós baconsertést, írja alól — Magasságos ég. Ilyen ragyogó ajánlatoknak ne­met mondott? Persze, ma­ja mindig lelkizett, hogy szivet cseréljen, aki csa­patot cserél, meg minden. —• Ne csodálkozzon. Előt­tem olyan szomorú esetek villantak fel, amelyek álomszépen indultak, aztán csalódással értek véget. — Persze, ilyenekre én is emlékszem. Az egyik sportkör hosszas huzavona után átigazolta a kisze­melt középpályást, majd az illető az őszi szezon után súlyosan megsérült. Kór­házba vitték kivizsgálásra, a főorvos azonban már nem engedte haza. Mivel nem vitt magával semmit, így arra kérte az őt el­kísérő vezetőt, hogy jut­tassák el a legszüksége­sebb holmijait. — Akiért hadakoztak át­igazoláskor, annak prob­lémáit később is gyorsan intézik. — Téved. Egy hét múl­va vitték be a pizsamáját, szappant és a fogkefét. Aztán újra kiújult a sérü­lése, ismét kórházi kezelés következett. Mit gondol, ki látoaatta meg a vezetők közül? — Szerintem mindegyik. — Irigylem az optimiz­musát. Ä vezetők közül senki sem nyitott rá ajtót. szerencsére a gondnok, meg a játékosok másként viselkedtek. —- Apropó, gondnok. Az egyik sportegyesületnél 18 évi szolgálat után fel­mondtak a szertárosnak. A csapat azért nem tudta teljesíteni a kívánt célki­tűzést, mert a szertáros hanyagul látta el felada­tát. Mondták a vezetők. —• Mosáskor a felesége biztosan keményítőbe tette a szerelést, aztán a mér­kőzéseken a gatyakorc csiklandozta a csatárokat, és gólhelyzetben nevető­görcsöt kaptak. — Szellemeskedés helyett inkább azt árulja el, hogy melyik csapatban is ját­szik maga? — Nem titok, hosszú évek óta az MSRTC tagja vagyok. — Várjon csak. Erről az emeserötöcöről még nem is hallottam. — Akkor segítek. Egye­sületem a Minden Sport- eseményről Rendszeresen Tudósítók Clubja. — Hisz akkor maga nem is igazi focista? — Miért? Talán a két­hetes átigazolás során egyesületet változtatott já­tékosok valamennyien igazi futballisták?- fel ó ­Esztergom ezeréves Székesfehérvár, a magyar városok „nagy öregének” mil­lenniuma után egy esztendővel Esztergom ünnepli ezredik szü­letésnapját. A város csöndes méltósággal és lakóinak forró lelkesedésével készülődik a nagy napokra. Esztergom az ünnepi, év ragyogásában annak mutatja magát, ami valójában mindig is volt: történelmi vá­rosnak. a művészetek gazdag kincstárának, amelyet merész és nagyvonalú foglalatba zár egy korszerű ipari övezet. Esz­tergomban a múlt és a jelen olyan szerencsés arányú ötvö­zetet alkot, amelyet kévé« ma­gyar város mutathat föl. KIRÁLYI SZÉKHELY A délre kanyarodó Duna ki­ugró sziklafokán, a folyó ősi magyar nevén az Iszter „gomb­ján” építette Géza, fejedelem az első esztergomi palotát, nyilvánvalóan abbóf a bölcs megfontolásból kiindulva, hogy a hegyek és a Duna között fel- magasló, meredek sziklatuskő eredményesebben védhető, mint a mocsaras síkságon álló Alba Regia. E palotában szü­letett Géza fejedelem fia, Vajk, aki felvette a kereszténvséget, s akit I. István néven Eszter­gomban királlyá koronáztak. A táj valóban méltó egy királyi székhelyhez. A Duna túlpart­járól a Börzsöny erdős hegy­vonulata néz .farkasszemet a várossal, amely a Pilis és a Gerecse hegységek változatos, vadregénves hullámaira tá­maszkodik. A magyarság I. Ist- ván uralkodásával, a keresz­ténység térhódításával új tár­sadalmi rendre tért át, e tör­ténelmi váltás után Eszter­gom a magyar állami hatalom székhelye, gazdasági, politikai és műveltségi központja lett. A történelem viharai Eszter­gomot sem kímélték. Az Ár­pád-házi királyok uralkodása alatt, a tatárjárásig húzódó két és fél évszázadon át betöltötte a királyi székhely fontos hiva­tását. Mátyás király uralkodá­sa alatt már kibontakozott Esztergom szerepe a tudomá­nyok és a művészetek ápolása terén, az államhatalom köz­pontja a humanizmus és a ma­gyar reneszánsz fellegvára lett. Vitéz János érsek könyvtára Mátyás híre,« budai könyvtá­rával vetekedett. Mohács után tizenhét évvel Szulejmán el­foglalta Esztergomot, a város védelmi harcaiban halálos se­besülés érte a magyar líra el­ső igazi nagy költőjét: Balassi Bálintot. A város falai között született Rákóczi Ferenc sza­badságharcának leghíresebb generálisa Vak Bottyán, aki­nek egykori háza napjainkban a városi tanácsnak nyújt ott­hont. A MILLENNIUM ÉVÉBEN A XIX. század első évtize­deiben az egyház nagyszabá­sú építkezéseket kezdett Esz­tergomban, felépítve a hegy­csúcson Magyarország legna­gyobb templomát, az esztergo­mi bazilikát, az érseki palotát, majd Simor Járíos érsek meg­alapította a Keresztény Mú­zeumot. amelynek felújítása a millennium évében fejeződött be. mintegy húszmillió forin­tos- költséggel. Az ország má­sodik legnagyobb művészet- történeti gyűjteménye május óta ismét látogatókat fogad. A múzeum páratlanul gazdag a középkori európai festészet és szobrászat felbecsülhetetlen ér­tékű alkotásaiban, amelyeket a látogatók az ünnepi évben már méltó keretek között szemlélhetnek. Géza fejedelem alapította. I. István király tovább építette és gazdagította az Árpád-házi királyok első kőpalotáját, ame­lyet III. Béla legjelentősebb középkori műemlékünkké emelt. 1934—38. között a Mű­emlékek Országos Bizottsága feltárta és helyreállította III. Béla palotájának és a várká­polnának maradványait. A 60- as évek elején kezdődött esz­tergomi ásatások második sza­kasza során megtalálták Géza fejedelem és I. István palotá­jának nagy kiterjedésű ma­radványait. t HÜSZ ÉV ALATT Esztergom az 50-es évekig megőrizte csöndes kisvárosi zárkózottságát, tartózkodó han­gulatát. Az ország és a kül­föld azonban „felfedezte” Esz­tergomot. a város ódon szépsé­gét és muzeális kincseit, el­kezdődött a látogatók áradása, Esztergom röyid néhány év alatt Magyarország egyik leg­felkapottabb idegenforgalmi célpontja lett. A város társa­dalmi szerkezetének megválto­zása akkor kezdődött, amikor a dorogi szénmedence és bá­nyaipar, a szénre épült ipar­ágak fejlődése robbanásszerű­en kiterjesztette Esztergom ha­tárait. Álig húsz év alatt az ipari munkások száma megkét­szereződött s bár a közigazga­tás átszervezésével Tatabánya lett az egyesített Komárom— Esztergom megyék székhelye, a város fejlődése meggyorsult. A Labor Műszeripari Művek) két hatalmas gyártelepe, a Szerszámgépipari Művek ma­rógépgyára. a Látszerészeti Eszközök Gyára és az Elektro­nikus Mérőműszerek Gyára nemcsak Esztergom lakosságá­nak létszámát növelte meg. de új elemekkel gazdagította a váró.« társadalmi és szellemi életét. Ily módon a XX. század második felében a hajdani ki­rályi székváros, érseki szék­hely. és katolikus iskolaváros modern középvárossá alakult, amelyben gondosan őrzik az elmúlt évszázadok építészeti hagyatékát, de a nagyarányú lakásépítés már egy új Eszter, gom körvonalait rajzolja ki. ŰJ VÁROSKÉP Esztergom lakói azzal ün­nepük az ezredik születésna­pot, hogy büszke történelmi emlékeiket, a múzeumok kin­cseit együtt mutatják be az új kor alkotásaival, a szocialista társadalom eredményeivel. A város lakói nemes lokálpatrio­tizmustól áthatva, páratlan ál­dozatkészséggel vállaltak és vettek részt azokban a társa­dalmi feladatokban, amelyek Esztergom ünneplő arcát ki­alakították. A várost a törté­nelmi századokban sokféle jel­zővel illették, nevezték szép­ségesnek. erősnek, gazdagnak és büszkének, de voltaképpen most, a millenniumi ünnep­ségek időszakában vált a mo­dern emberhez méltó telepü­léssé. S ez a folyamat nem ér véget az ünnepi év utolsó napjával. A város falai között kezdődött I. István országo­sával a magyar történelem új korszaka s ezt a csaknem ezer éves sorsfordulót Esztergom­ban követendő hagyománynak tartják. A régit körülölelő új városkép, a reneszánsz óta nem tapasztalt szellemi fel- pezsdülés. gyökeresen megvál­tozott emberi és társadalmi vi­szonyok köszöntik az ezer­éves várost, a második évez­red küszöbén. BARŐTI GÉZA Felhívás tudósítóinkhoz Kérjük a bátai, nagydorogi és kö­lesdi tudósítónkat, hogy a vasárnap sorra kerülő MM!(-mérkőzésekről a 12—815-ös telefonszámon a szokásos terjedelmű tudósítást adják le. Kérjük azokat a tudósítókat is, ahol vasárnap előkészületi mérkőzéseket játszanak, szintén jelentkezzenek rövid tudósításokkal. Ügyeletet 19 órától tartunk.

Next

/
Thumbnails
Contents