Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-29 / 176. szám

Több mint félezer magyar színész a szinkron szolgálatában A világ legszebb könyvei Lipcsébe utaznak Kevesen tudják, hogy ha­zánkban már csaknem négy évtizeddel ezelőtt, 1935—36- ban komoly kísérletek folytak a szinkronizálásra. Balogh Béla és Karla Béla irányítot­ta a munkát, amelyek azonban nem hozták meg a kívánt eredményeket, s így a szink­ronfilmgyártás megszületésé­nek .időpontja 12—13 évvel ké­sőbbre tolódott. A rendszeres — a most már eredményes — munka kereken negyedszáza­da, 1948-ban kezdődött meg. s elsőként a szovjet Viktor Ejsz- mont Varjag cirkáló című filmjét látták el magyar hang­gal. Az elmúlt 25 évben azután méfföldes léptekkel fejlődött a hazai szinkronfjlmgyártás, amelynek igazi fellegvára a Pannónia Filmstúdió. Tizen­két szinkronrendező dolgozik itt stábjával, s négy műterem­ben éjjel-nappal folyik a mun­ka. Méreteire jelemző, hogy ebben az évben a Pannónia „termése” előre láthatólag el­éri a hetven mozi- és a 250— 309 tv-filmet. 1970-ben mint­egy kétszázötven volt a közre­működő színészek száma. 1973- ban azonban már jóval meg­haladja a félezret, sőt feltehe­tően ez évben, eléri a hatszá­zat. A szinkronrendezők érdekes tapasztalata, hogy az esetek nagy részében a megközelítő­en azonos életkorúi hasonló testalkatú színészek hangja közelít leginkább a „magyaro­sításra váró” külföldi • színész hangjához. Jól bevált gyakor­lat az, hogy ugyanazt a' mű­vészt rendszerint azonos ma­gyar színésztársa szinkronizál­ja. Szabály, de erősítő kivétel persze előfordul. A nemrégi­ben bemutatott retrospektív Gérard Philipe sorozat felejt­hetetlen főszereplőjének hang­ját három magyar színész tol­mácsolta. Mozilátogatók, tv-nézők százezrei, milliói bizonyíthatják a magyar szinkron magas szín­vonalát. Pedig a „hangátülte­tés ’ kezdeti ellenzői között a szakma olyan nagyságai is voltak, mint Balázs Béla. Sze­rencsére a fenntartások nem igazolódtak be. Az eredetivel vetélkedő színészi hangteljesít­mények jellemzik a Pannónia Filmstúdióban most elkészült, illetve készülő szinkron-pro­dukciókat, így az Erzsébet ki­rálynőről szóló ötrészes angol tv-filmet, a Nexő-regényből, a Szürke fényből készült dán filmet, továbbá Rossellini: Ró­mában éjszaka volt című fil­met. A folyamatos, hosszú tá­vú szinkronmunkák közül ter­mészetesen nem hiányzik a népszerű krimisorotzat, a Maig- ret felügyelő sem. „A világ legszebb könyvei” című kiállításra, amelyet augusztus 24-én az NDK fő­városában. nyitnak meg, már megérkeztek az első küldemé­nyek. A szocialista országok könyvein kívül megérkeztek Belgium, Franciaorsaág, Nagy- britannia, Hollandia és az Egyesült Államok kiállításra kerülő könyvei is, Svájc és Ausztria .könyvkiadó szövetsé­gei is bejelentették részvételü­ket. A kiállítás, amelyre ez év­ben kilencedszer kerül sor, lehetővé teszi a könyvművé­szet minden területén elért eredmények összevetését és tájékoztat a könyvkialakítás, a poligráfia és a kiadói tevé­kenység új eredményeiről. A legjobb eredményeket ismét arany-, ezüst- és bronzérmek­kel, valamint elismerő okleve­lekkel díjazzák; Á kiállítást Berlinen kívül az 1974 tavaszán sorra kerülő lipcsei nemzetközi könyvvá­sáron is bemutatják és a Nép­szerű tudományos gyermek­könyv” c. külön kiállítással is kiegészítik. Á tavalyi könyvkiállításon négy földrész több mint 30 or­szága 800-nál is több kiállítási tárggyal vett részt, 13 ország (Bulgária. Csehszlovákia, NDK, Finnország, Japán; Ausztria, Lengyelország, Ro­mánia, Svédország, Svájc,' Szovjetunió, Magyarország és NSZK) nemzeti szinten díjjal kitüntetett „legszebb könyveH nek” teljes kollekcióját berni*-: tatta. <1 Éssak piramisai Váratlanul bukkannak fel a Malaren-tótól északra elterülő, termékeny síkságon a lankás dombok láncolatai, amelyek nyugat felé egyre alacsonyab­bak lesznek. Ezeket az ősi ki­rályi sírboltokat ..Észak pira­misainak” nevezik: itt nyug­szanak Aun. Egill és Adils ki­rályok, annak a germán törzs, nek az uralkodói, amely 1500 évvel ezelőtt lakott ezen a tájon. A Gamla Uppsala (Ó-Upp- $ala)-i dombvidék egyúttal a legismertebb hely. ahol annak idején pogány vallási szertar­tásokat végeztek. Később azon­ban elveszítette az ország gaz­dasági és politikai központjá­nak jelentőségét, mivel a Fju­ris folyó, amelynek partján a város állt, eliszaposodott és hajózhatatlanná vált. A hűbér- urak egytől egyig a szomszé­dos Áros területére költöztek, s itt alapították meg Svédor­szág új fővárosát — Uppsalát. Gamla Uppsala jelenleg elha­gyott falucska, de az ország minden zugából ide sereglenek a turisták. Aun. Egill és Adils ..piramisaink”, valamint a töb­bi. körülbelül 300 temetkezési helynek megszemlélése közben az érdeklődőkben — így a kultúrtörténésze'kben, például A. Svantessonban is — felme­rül a kérdés. vajon nem lehet­ne-e valami újat megtudni az itt élt ősi germán törzsekről, ha alapos ásatásokat végeznek. Fúrás — ultrahanggal Fülöp Miklós matematikus és Rákás Géza villamosmér­nök, a Kőolaj, és Földgázbá­nyászati Ipari Kutató Labo­ratórium munkatársai új el­járást dolgoztak ki a szén- hidrogénkutak fúrásának meg­gyorsítására. A találmányt Magyarországon kívül 14 ka­pitalista országban — köztük Angliában, Franciaországban, Kanadában. az NSZK-ban, Olaszországban és az USA-ban — is szabadalmaztatják. A találmány lénvege. hogy a fúróba, pontosabban a fúró fuvókájába. amelyen át a fúró­iszap a fúrólyukba áramlik, egy fűzfasíphoz hasonló, né­hány centiméteres ultrahang- generátort helyeznek, amelyet aztán a fúróiszaD áramlási energiája hoz működésbe. A generátor által gerjesztett, má­sodpercenként 22—28 ezer rez­gésszámú ultrahang az iszap közvetítésével „megtámadja” a . kőzetet is. és segíti a fúrót a kőzet felaprításában. t Az új eljárás a legutóbbi ki- ? sérlet során a dunántúli Pusz- taaDáti I. fúrási ponton 50 szá­zalékkal növelte a fúrás se­bességét: p 2600 métert meg­haladó mélységben a hagyo­mányos módszerrel elérhető 30 nerc helyett 20 perc alatt ha­ladt előre a fúrás egy-egy mé­tert a kemény agyagmárgá- bao. A teljesítménynövekedésnek — ami a kőzet anva«ától és / egvéb, tényezőktől függően t“"-f més7etesen különféle mértékű lehet — az ..éra” mindössze : az a pvomástöbMet, amivel az is^nn lenyomáséhoz használt sz'vaHvú teljesítményét fokoz­ni keik AZ ll] * L -*«+ olvhn anyagból készítették. am»ly• ugyanolyan tartamú használa­tot bír ki. mint maga a fúró. A generátor minden átalakítás nélkül bármilyen eddig hasz­nálatos görgős fúróba beépít­hető és bármilyen gyakorlati­lag számbajövő mélységben és hőmérsékleten alkalmazható. Hajókkal a folyók és a tavak szennyeződése ellen Nyugatnémet tudósok szerint /a folyók és a tavak szennye­zett vizeit meg lehet menteni. Megmentésük módja nagyon egyszerű: a „megmentők” a vízen úszó hajók lesznek. A próbák már folynak is Duis- burgban. a folyamhajózási kí­sérleti állomáson. A szakem­berek abból indulnak ki. hogy minden folyami hajón van­nak kompresszorok. Ez pedig 'annyit jelent, hogy a hajó- icsavarban nyílásokat lehet ki- s-alakítani és ezeken keresztül ^kompresszor révén i a csavar segítségével az élethez olyany- 'nyira szükséges sűrített leve- / gőt lehet juttatni a vízbe. Népújság 10 1973. július 29. Épül a lengyel Északi Kikötő Százezer tonnás hajókolosszusok kikötője Gdansk közelében, a Wes- terplatte-foktól keletre már évek óta épül a háború utá­ni lengyel tengergazdálkodás legnagyobb létesítménye, az Északi Kikötő. A vállalkozás méreteit érzékelteti az alábbi összevetés: az új kikötő évente több árút fog átrakni — első­sorban szenet és folyékony tü­zelőanyagokat — mint Auszt­rália valamennyi kikötője együttvéve, kétszer arrnyit, mint az összes dán kikötő és csaknem annyit, mint az ant­werpeni kikötőóriás. A kikötő építéséről hozott döntésnek több oka volt. Az eddigi lengyelországi kikötők nem képesek kielégíteni a di­namikusan fejlődő lengyel külkereskedelem és tranzit szükségleteit, elsősorban ma már nem elegendő mélységük és az átrakási forgalom nem kielégítő sebessége miatt. Nem felelnek meg a nemzetközi hajózásban érvényesülő fejlő­dési tendenciáknak sem, hi­szen világszerte egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a 100 000 tonnás és az ennél na­gyobb hordképességű hajókat. Lengyelországban eddig csak egyetlen szénátrakó és raktá­rozó kikötőbázis Van, amely az 50 000 t hordképességig ter­jedő tömegáru-hajókat szol­gálja ki. A gazdasági és mű­szaki meggondolások alapján az a megoldás bizonyult a leg­ésszerűbbnek, ha a meglévő valamelyik kikötő modernizá­lása helyett egy új kikötőt épí­tenek. Az Északi Kikötő nemcsak nagyságát, hanem korszerűsé­gét tekintve is impozáns léte­sítmény lesz. Felszerelésének túlnyomó része — mint pél­dául a kocsibuktatók, transz- portőrsoíozatok, kirakó- és ra­kodógépek, valamint a folyé­kony tüzelőanyagok átrakásá­ra szolgáló csővezetékek — Lengyelországban készülnek. A kikötőt ellátják a fagyott szállítmánnyal érkező vagonok leolvasztására szolgaló beren­dezéssel, állandó próbavételi berendezéssel és korszerű tűz­biztonsági berendezésekkel is. Nagy figyelmet szentelnek a víz szennyezési veszélyeinek kiküszöbölésére is. Több e célt szolgáló berendezésen kívül a kikötőben külön hajó működik majd, amelynek feladata a ki­ömlött kőolaj összegyűjtése lesz a víz felszínéről. Az Északi Kikötő építése ma már elérkezett a „félidőhöz”. A földmunkák és hidrotechni­kai munkák zömét elvégezték. Megépült a parti és a fő hul­lámtörő, s megkezdték az ún. sziget-hullámtörő építését a Gdanski Öbölben. Külön ér­dekesség, hogy a kikötő épí­tése folyamán Lengyelország területe 69 hektárral növeked­ni fog. A mélyítési munkák so­rán kitermelt földet ugyanis a part menti zátonyok feltölté­sére használják fel. Az új lengyel kikötő átadá­sának időpontja már nincsen túl messze. A tervek szerint a szénszállító hajók berakása már 1974 második felében megkezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents