Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-27 / 174. szám

Gondoskodnak a rasutasgyerekékről a MÁV Pécsi Igazgatóságánál Hazánkban a felszabadulás után megindult nagyarányú iparfejlesztés hamarosan teljes foglalkoztatottságot eredmé­nyezett. A gombamódra szaporodó új ipartelepek — gyárak. befo­gadták a mezőgazdaság át­szervezése után felszábadult munkaerőt. Az ipar fejlődése azonban egyre több és több munkáskezet igényel. Ez az extenzív folyamat a népgazda­ság fejlődésének mai szaka­szában nagymértékben lelas­sult. de nem szűnt meg. A Viagyarányú ' munkaalkalom ■megnehezítette a népgazdaság Valamennyi ágában az élő imunkaerőutánpótlás biztosítá­sát, ez a probléma a vasútnál is jelentkezik. A probléma megoldása — elengedhetetlen ö] megkívánta a női munkáskezek igénybe­vételét.. . A közlekedési technika fej­lődésével a vasútnál is bővült a. . női munkának alkalmas munkakörök száma és. így' a női dolgozók száma is. Ma már a Pécsi igazgatóság területén 253S nő dolgozik. Ez koránt­sem elegendő a lehetőségekhez képest. A női munkaerő alkalmazá­sának számottevő akadálya­ként jelentkezik a munkába menő nő gyermekéről való gondoskodás. (Még több más ok is van). Ennek megoldását segíti 3. éves korig a gyermek- nevelési segély. A 3 év után pedig az óvodás korú gyer­mek óvodába való elhelyezése. Itt már nem olyan általános a megoldás, mert gyermek­intézményeink még nem ké­pesek valamennyi óvodáskorú gyermeket befogadni. Ennek a helyzetnek megol­dása érdekében igazgatósá­gunk a vasutas szakszervezet­tel egyetértésben a KPM VF támogatásával nagy erőfeszí­téseket tesz. Ez a munka terv­szerűen, anyagi lehetőségeink figyelembevételével és termé­szetesen a vasút érdekeinek szem előtt tartásával üzemsze­rűen folyik. Dombóváron megépült és azóta már bővítették a MÁV kezelésében lévő napközis óvodát, ahol 90 gyermek1 el­helyezésére van lehetőség. Pécs vasúti csomóponton mű­ködik egy 50 gyermek elhe­lyezésére alkalmas óvoda, melynek bővítése most van tervezés alatt 75 gyermek szá­mára. A nagykanizsai MÁV- óvoda bővítsék mely eddig 40 férőhelyes volt, a városi ta­nács bővíti 75 férőhelyesre. Üzemeltetése a MÁV feladata. Kaposváron a városi tanács és a MÁV szocialista szerző­dést kötött. Megállapodtak, hogy a MÁV a város óvodái­nak fejlesztésére 300 000 forin­tot utal át. Ennek ellenére a városi tanács vállalja, hogy a kaposvári vasúti csomópont dolgozóinak igényjogosult gyermekeit a város óvodáiban mindenkor elhelyezi. Ez a MÁV és tanácsok közötti jó kapcsolat és kölcsönös megér­tés segíti az óvodás korú gyer­mekek elhelyezésének megoldá­sát. Nemcsak a vasút dolgozói­nak lehet így megoldani a gondjait, de más üzemek, vál­lalatokét is. A többféle mód mellett a kaposvári mód az, ami a leggyorsabban realizál­ható és egyúttal segít a váro­si gondok megoldásában is. A jövőben folytatni kell az óvodák építésének — bővíté­sének támogatását a kaposvári feltételekkel. Ilyen irányú ké­relemmel jelentkezeti már a dunaújvárosi és más csomó­pont is. A dolgozók elismerik, a MÁV, a szakszervezet, az illetékes tanács vezetőinek gondoskodá­sát. Az anya nyugodtabban mehet munkába. ha tudja, hogy gyermeke, megfelelő el­lenőrzéssel van elhelyezve. Az óvodai elhelyezés segítségül szolgálhat a munkaerőgondok megoldásában is. Halmai János V-.­. ■ A Pozsonyi Szlovák Filmgyártó Vállalat tíz napig „ven­dégeskedik” a zalaegerszegi Falumúzeumban. Itt készítik a „Kurucok” című film néhány jelenetét. A film cselekménye 1830-ban játszódik, de kurucok nem szerepelnek benne, mert a film, címe csak szimbólum. Andrej Lettrich kétszeres Ál­lami-díjas rendező és Iván Biath operatőr a zalaegerszegi helyszín után a Veszprém megyei Nemesvámosi csárdánál folytatják a forgatást. (MTI fotó: Koppány György felv. — KS) Komoly hasrnú játék Táborozó úttörők egészségügyi vetélkedője Lcíszámapadás a Az utolsó öt évben folyama­tos létszámapadás tapasztal­ható a fővárosi iparban: az említett időszak első három évében 48 000-rel csökkent az állami ipar dolgozóinak lét­száma. A foglalkoztatottak át­lagos állományi létszámának szűkülése az állami ipar min­den területén — nehéziparban, könnyűiparban, és élelmiszer- iparban — észlelhető, csak a mértéke eltérő. A létszám megfogyatkozására jellemző, hogy a szocialista iparban az utóbbi két évben 576 000-ről 544 000-re mérséklődött a dol­gozói állomány. Egyébként a budapesti fog­lalkoztatottság teljes körűnek mondható, a nagy számú sza­bad-munkahelyet az ingázók tízezrei sem tudják betölteni. A város állandó lakosainak száma — főleg felvándorlás­ból — az utóbbi tíz évben mintegy 130 000-rel növeke­dett. Ezzel szemben az emlí­tett időszakban a lakosság kö­rében csaknem 23 000 fő tér-, mészetes fogyás jelentkezett. Ilyenformán . a lakosságszám növekedésének forrása a ván- dormozgalom. Ám a vidéki ipardsodás és az ottani kedve­ző kereseti viszonyok észreve­hetően csökkentik Budapest vonzását: a felköltözők száma például az 1960. évi 41 000-rel szemben 1970-ben 20 000, 1971-ben- pedig már - csak 12 000 volt. A f.ővárosi munkaerőforrás legbiztosabb alapja tehát a bu­dapesti ifjúság volt. Az isko­lákból kikerülő évfolyamok azonban változó létszámú mun­kaerőforrást jelentenek. Sok év statisztikájának tanúsága szerint az általános iskolából kikerülő budapesti fiatalok 97 százaléka tanul tovább közép­fokon, vagy szakmunkásisko­lában. A fizikai dolgozók gyermekeinél is 90 százalék a továbbtanulási arány. Ilyen módon a budapesti ifjúság a termelésbe, a munkába később kapcsolódik be. Egy bizonyos: a budapesti szocialista ipar m.un kásl étszámában 1971—72- ben bekövetkezett körülbelül 15 ezer fős csökkenést több is­kolai évfolyam végzős Ifjúsága som ljiépes pótolni. A szakemberek szerint ész­revehető változás következe‘t V az ország legnagyobb ipari crntrumának fejlődésében. főváros iparában Nem növekszik nagy ütemben a termelési érték, nem emel­kedik a létszám, sem a telje­sített órák száma. Az a tény, hogy a budapesti ipari mun­kaerő szűkül — a munkáslét­szám az elmúlt öt év alatt kö­rülbelül egyötöddel csökkent — új jelenség a főváros életé­ben, s bár nem jelent súlyo­sabb problémát, de feltétlenül megköveteli a termelés össze­tételének javítását. Olyan in­tézkedésekre van szükség — hangsúlyozzák a városházán —, amelyek az úgynevezett progresszív iparágakban erő­teljesen növelik a létszámot, ugyanakkor egyes szakmákban esetleg meg is szüntethető a fővárosi termelés. A budapesti ipar jelenlegi helyzetével egyébként az illetékes felsőbb szervek is foglalkoznak. Napi­renden van a helyzet elemzé­se, a hosszú távú iparpolitika vizsgálata, a szükséges dönté­sek meghozatala. (MTI) Az asszonyok az időt dicsé­rik, mondják, hogy elviselhe­tőbb a hőmérséklet, mint az elmúlt napokban volt. Az előkészítőben félkörbe állnak egy hatalmas fazekat, s gyors, biztos mozdulatokkal formálják gömbölyítik a fasir- tot. Ók, nyolcán főzik itt nap-nap után az ebédet, a Ga- ray téri önkiszolgáló étterem­ben. A város közétkeztetéséből háromszáz ember ellátását vállalták. — A szakácsok mindig a meleget szidják. Látom, itt sem nélkülözik. — Nem, — mondja Keszthe­lyi Szabolcsné üzletvezető — sokszor van, hogy a hőmérő negyven fokot mutat az üstök közelében. Valamikor, a hatvanas évek elején, nagy híre volt az ön- kiszolgálónak. Mondták, hogy modern, új, minden igényt ki­elégít, s még valamit hozzá­tettek. hogy országosan is az első önkiszolgáló éttermek kö­zött szerepel. — Ez tíz évvel ezelőtt volt. Cs ma? — Az az igazság, hogy le­maradt az étterem. Nem tud­ja már kielégíteni az igénye­ket régi. nem a cA1.r''<k meg­felelő. A bonyhádi járás úttörőinek Fonyód, alsó-bélatelepi tábo­rában e hét derekán egészség- ügyi vetélkedőt rendezett a Tolna megyei Tanács egészség- ügyi osztályának egészségne­velési csoportja — a MENCS — a bonyhádi járási tanács­hivatal egészségügyi osztályá­val, a táborparancsnoksággal és a Vöröskereszttel közösen. A táborozó úttörők vakációs örömöket bőven kínáló és biz­tosító programjának kiemelke­dő eseménye lett, ez a most először megrendezett versen, gés, aminek során hat — há­rom-három fős — csapat mér­te össze tudását. A nagy igalommal várt egészségügyi vetélkedőt meg­előző napon a napiparancs tár­gya az egészségvédelem volt* s természetesen buzdítás is a Az asszonyok panaszkodnak. Persze, mondják, a vendég nem tud semmit. Maga elé ve­szi az ebédet, megeszi és kész. De nem tudja, hogy milyen nehézségekkel, mostoha körül­ményekkel kell nap mint nap csatát vívni a konyha nyolc dolgozójának, hogy a meleg étel asztalra kerülhessen. — A felszerelés is nagyon hiányos. Van egy robotgépünk és egy krumplihámozónk. más semmi — mondja Mirkovics Milorádné. a konyha egyik ré­gi dolgozója —. Még a nagy főzőüstök ix vegyes tüzelésű- ek, napjában jó néhányszor kell a fáskosárral fordulni, míg megfő az ebéd. A Garay téri önkiszolgáló étteremben háromszáz adag ebéd készül általában, de télen előfordul, hogy négyszáznál is több. Kik járnak ide? Elsősor­ban szakmunkástanulók. így a Tolna megyei Népbolt Vállalat leendő kereskedői. — A nyugdíjasok a Icghálá- sabbak — állítja Händler Já- nosné — sokan járnak hoz­zánk, szeretjük őket. Miért? Talán mert a felnőtt ember jobban érti azt. hogy mi’ ie- t°nt dolgozni. versenyben résztvevőknek, aki­ket a nevelők a versenyre igen alapos munkával készítettek fel. Mint az másnap kiderült, nem is akármilyen sikerrel. A vetélkedő zsűrijében helyet foglalók dolgát igen megnehe. -zítette,, a közel egyszintű fel­készültség. A zsűri elnöki tisz­tét dr. Sass Edit főorvos, a MENCS vezetője látta el és a játék vezetője; Lucska András, a tábor egészségügyi felelőse volt, akit megyeszerte gomba- 'szakértőként ismernek olyan sokan. Délelőtt tízkor kezdő­dött a verseny, aminek első futama — a szellemi rész — a déli órákban ért véget. A rossz idő sajnos délután bele­szólt a programba, így a két fiú és két leány futballcsapat összecsapására később kell majd sort keríteni. Eredetileg Ottjártunkkor már nem volt munkahelyén, mégis szólnunk kell Vajda Jázsefnéről. Vállal­ta, hogy állandóan éjszakás lesz, s éjfélkor nekilát a mun­kának, hogy a műszak végez­téig legalább nyolcszáz lán- gost süssön a reggel munká­ba indulóknak. A helyiségeket járva szembe­tűnnek a vizes falak. — Nincs jövője az étterem­nek. A vállalatnak lesz majd egy kétezerötszáz adagos önki. szolgáló étterme az Arany Já­nos utcában. IJgy tudom, jövő év végén nyit. Mi pedig akkor zárunk. A nyitott ajtón, ami a Ga­ray térre nyílik, kíváncsisko­dók lesnek befelé. — Csak ez ne lenne. Állan­dóan kíváncsiskodnak az em­berek — mérgelődik Handler- né. — Mi lesz a mai ebéd? — Rántott leves, tökfőzelék, fasirttal és piskóta. — Kik szokták megköszönni? — Elsősorban a nyugdíjasok- De azért a tanulóink is meg­jegyzik néha. hogy de jó volt ez vagy az. Higgye el, a mi mun­kánkban annyit számít egy-egy dicsérő szó. A főzés is jobban mc<7’/ utána. — vi — ez U része lett volna a vetél­kedőnek. Mint azt a zsűri elnöke és a zsűriben helyet foglaló egészségügyi szakemberek el­mondották, a versenyző csapa­tok igen csak kitettek magu­kért. Végig lelkes és izgalmas vetélkedőjük során játékos formában adtak számot egész­ségügyi ismereteikről, sőt majd valahány csapat kitűnő­re vizsgázott a még felnőttek számára is nehéz diót jelentő gombaismeretből. Valahány csapatnak 20 kérdésre kellett megfelelő választ adnia. A ve­télkedő szabályai szerint a vá­laszok 1-től 4 pontot értek. De még mielőtt a pajtások meg­kezdték volna a szellemi tor­nát. szintén a vetélkedő fel­tételeinek megfelelően bemu­tatták röviden lakóhelyüket. A zsűri a kora esti órákban hirdetett eredményt. E sze­rint. a két első díj egyik bir­tokosa a zombai úttörők, a másik első díj tulajdonosa pe­dig az izményi pajtások csa­pata lett. A három második helyezett a lengyeli, a majo- si és mucsfai úttörők csapata a kisdorogi pajtások pedig a harmadik helyet hódították meg maguknak. A vetélkedő legjobbjainak szánt díjak igen ötletesen olyan tárgyakból válogatódtak ösz- sze. amelyeket a szabad idő helyes felhasználásához szok­tunk nélkülözhetetlennek ne­vezni. A díjakat részben a ve­télkedő főrendezője, a MENCS biztosította, részben pedig a bonyhádi járás üzemei, szö­vetkezetei. Az egészségügyi vetélkedő sikerén felbuzdulva az ese­mény rendezői úgy határoz­tak, hogy hagyományossá te­szik a bonyhádi járási úttörő­tábor lak óinak éve kén ti egész, ségügyi vetélkedőjét, mivel ennél komolyabb hasznú játé­kot aligha lehetne még egyet kitalálni. Az elhatározást, csak örömmel tudjuk üdvözölni, de legyen szabad megtoldanunk az elismerést egy a ló'lássál is: jó lenne, ha a megye többi já­rásának úttör-V óboraiban is sor ' kerü'hetne : i«mló ve~- senyekre! EBÉD ELŐTT

Next

/
Thumbnails
Contents