Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-27 / 174. szám
Beszélgetés egy téglagyári szocialista brigád vezetőjével i. Hornok Istvárfné vagyok, a Paksi Téglagyár kemencebrigádjának brigádvezetője. A brigádomban harminc ember dolgozik velem együtt. Az eddigi tapasztalatom mindössze abból áll, hogy egyhetes szocialista brigádiskolán voltam Domboriban. Nagyon sok mindent tanultunk, amiből részben itt is megvalósíthatunk egyet s mást. De kezdhetjük a beszélgetést, mondják mire kíváncsiak. — Mióta brigádvezető? — Két esztendeje. Először 1954-ben jöttem ide, de véglegeseit csak 1961-óta vagyok itt. A férjem szintén itt dolgozik a brigádomban, ő is tagja a szocialista brigádunknak. — Minden brigádtag fizikai munkát végez? — Igen. Mindenki. — Miből áll a munkájuk? — Mi a kemencénél dolgozunk, s az égetett téglával foglalkozunk. A téglát behordjuk a kemencébe, két fő elrakja, az égetők kiégetik, a ki hordók meg kihordják. Ez a munkafolyamat. — Hogyan oszlik meg a har- mirtctagú brigád munkája? — A hat behordó és a hat kihordó két műszakban dolgozik. Tehát ők huszonnégyen vannak. Négyen égetnek, ők három műszakban dolgoznak — Nehéz fizikai munkát végeznek ? — Nehezet. Téglával foglalkozni nem könnyű munka Nehéz fizikai munka ez. — Hány rfő tagja van a brigádnak? — Hat. A többi mind férfi — És hogyhogy éppen asz- szony'a brigádvezető? — Hát ezt talán külön ki kellett érdemelni, hogy engem választottak meg. — Mivel lehetett kiérdemelni? — Talán azért, mert elég jól tudok kardoskodni. És azért, odamondom, hogy gyerünk, gyerünk. Egy férfi talán jobban elhanyagolná a brigádot — Mitől szocialista a brigád? — Feladatunk jó munkatempóban dolgozni, teljesíteni a vállalat tervét, hogy nekünk is és a vállalatnak is minél több jusson, mert a téglának bizony nagy keletje van. A szocialista brigádmozgalomban elég jó eredményeket értünk el. Különböző vándorzászlókat nyertünk. — Mégis, mivel több ez a brigád? — Most, mióta a szocialista brigádmozgalomban' dolgozunk, több téglát tudunk kiadni’ mint régen. Különösebbet mit tudnék még elmondani? Talán azt, hogy bíráljuk egymást. Mert ha szólok, hogy gyerünk, mert különben nem teljesítünk és nem lesz pénz, akkor megy a brigád és dolgozik, hajtjuk a tempót, mert az mindenkinek érdeke, hogy előbbre menjünk. — A brigádmozgalom lényege: szocialista módon élni ...... k önyvtárból hordják a könyveket a brigádtagok, de színházba. moziba nemigen járnak. A televízió az egyetlen szórakozásuk, mindenki azt nézi esténként otthon. A tanulásban sem maradnak el. Az egyik kelleresünk, azaz be- hordónk gimnáziumba jár. — Érdeklődőbb ez a brigád, mint régebben volt? Népújság 3 1973. július 27. — Biztos, hogy érdeklődőbb. Majdnem az egész brigád hordja a könyveket a könyvtárból. Azelőtt talán egy-két ember vitte a könyvet. Most pedig csoportosan bekapcsolódnak az olvasásba. Ameny- nyire erre van idejük. — Van idő munka közben beszélgetni? — Arra idő nincs. Akkor esetleg, ha munka közben van egy kis kiesés, fél óra, negyed óra. Egyébként minden hónapban, vagy negyedévenként összejön a brigádunk, ott van a gyárvezető is és tájékoztatást tartunk. Őszintén megmondva, én is háziasszony vagyok, így hát elég sok munkám van. A gyárvezető elvtárs igen sokat segít az itteni munkámban. — Mikor tudnak beszélgetni politikáról, közéleti dolgokról? — Ez egy kicsit nehéz kérdés, mert őszintén mondva arról nem nagyon sokat tudunk beszélgetni. — Ismeri az emberek, a brigádtagok véleményét: reagálását valamilyen belpolitikai eseményre. A múlt héten ülést tartott a Minisztertanács. Szóba került a brigádban, hogy ott miről beszéltek, milyen határozatot hoztak? — Biztosan szóba került. A két kemencebrigád —■ ők benn a kemencében dolgoznak — ilyen dolgokról szokott beszélgetni. De én kinn vagyok a szállító felek között, s némelykor mikor bemegyek, hallom, hogy erről témáznak egymás között. Megtárgyalják az eseményeket, többek között a futballt. De ezek a politikai dolgok is szóba kerülnek. — A Minisztertanács ülésért szó volt arról, hogy mekkora lakása lehet valakinek és milyen üdülőt építhet. Beszéltek erről? — Nem nagyon. Tudniillik mi nem olyan nagypénzű emberek vagyunk, hogy ilyenek, mint a nyaralóépítés egyáltalán szóba kerüljenek. TudniTűzijáték, tábortűz, tánc szórakoztatta a szerdai búcsú- estén az őcsényi. „légi olimpiai faluban” a “Gemenc-bajnokság versenyzőit, segítőit. A Tolna megyeieknek különösen nagy okuk volt a vigasságra: a Szekszárdi MHSZ Gyulai György Repüíőklub pilótái győztek az összetett csapatversenyben. A nagykategóriás csapatversenyben Pécsé, a kiskategóriásban Csepelé lett a győzelem. Tegnap — csütörtökön — megyénk politikai és gazdasági életének számos személyisége, a Repülőgépes Növényvédő Állomás, a bátai November 7. Tsz és a bátaszéki Búzakalász Tsz küldöttsége jelenlétében került sor az eredmények ünnepélyes kihirdetésére, a versenydíjak, külön jutalmak, ajándékok átnyújtására. Csák Péter versenyvezető a Gemenc-bajnokság szép viadalát, valamennyi résztvevőjének sportszerűségét, helytállását méltatta. A versenyvezető különös nyomatékkai szólt annak a támogatásnak jelentőségéről, amelyben a Magyar Szocialista Mu/ikáspárt Tolna megyei Bizottsága részesítette a nemes erőpróbát a mérkőzés első pillanatától az utolsóig. Beszélt a honvédség egyes alakulatainak őcsénybe, a verseny támogatására küldött tagjainak ügybuzgalmáról. Nem feledkezett meg azokról illik itt mindenki a téglagyári keresetből él meg. Arra nem nagyon van pénz, hogy nyaralókat, üdülőket építsenek. Ezeket az embereket ez a téma nem is nagyon érdekli. Gondolom, hogy másoknak a dolgai egyáltalán nem érdekli őket, már ha arra gondol, hogy ki miből épít, vagy hogy ez épít, az meg nem épít. A mások dolgaival senki sem foglalkozik. — Ez nem a más dolga, hanem a közösség dolga. Nem valószínű, hogy közömbösek az emberek azzal szemben, hogy valakinek könnyen jól megy. Ugyanakkor nekik sokat kell dolgozni és nehéz munkát végeznek. — Gondolom, hogy ez előfordul. De ez nem ide való dolog. Persze az téma közbiok, hogy például az egyik fuvaros miből épít villát Harkányban. Mert van egy fuvaros, aki épít és ki akarja adni a szobákat külföldieknek, hogy ebből pénzhez jusson. Ugyan én már meg is kérdeztem tőle, hogy miből fedezi ezt a rengeteg költséget. Azzal válaszolt, hogy kölcsön vett pénzből. Mondtam, hogy én ezt nem hiszem el neki, mert elég esze van ahhoz, hogy ne kérjen kölcsön pénzt. Azt mondta, elég adóság van a feje fölött, mert villát épített, ha jól tudom egy hatszobásat. Az ilyen dolgok szembe tűnnek, de mi aztán ezen igazán nem tudunk segíteni. Esetleg megmondjuk, ráolvassuk az illető fejére, de az meg azt mondja, hogy ehhez aztán senkinek semmi köze. ■ Pedig nyilván hogy a felesége meg ő abban a hatszobás villában nem fog nyaralni. Ha nyaral is, legfeljebb egy szobában. — Ezt maguk spekulációnak tartják? — Annak. (Folytatjuk) Sz. P. — V. M. sem, akik évi. szabadságuk je*- lentős hányadát áldozták azért, hogy vontatópilótaként motoros géppel segítsék sporttársai- kat a magasba. Dobosi János, Erdős Mihály, Harai Imre, Pálinkás György, Szathmáry György, Szűcs Antal, Volentér Pál derekas munkáját vastapssal köszönték meg az egybegyűltek. Minden pontosan pergett ezen a remek versenyen, csupán a díjkiosztás ideje lett a tervezettnél hosszabb, annyi nem remélt ajándék gyűlt ösz- sze a versenybizottság asztalán. A sportrepülők lelkesen fogadták azt a bejelentést, hogy. a Repülőgépes Növényvédő Állomás új vándordíját alapított. A Gemenc-kupa első védője Túri Kornél (Mezőgazdasági) lett. Kora délután szárnyra keltek az Esztergomok. Fókák, hogy a Gemenc-bajnokság több résztvevőjével Szegeden, a III. alföldi vitorlázórepülőbajnokságon szerepeljenek. Vincze József, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke szintén integetett a távozóknak. — Régi kipróbált munkatársaink a mezőgazdasági repülők, — mondotta. — Kitűnően. és ami nem közömbös, igen előnyös feltételek mellett dolgoznak számunkra. íme. repülőgéppel egy hold műtrágyaszórás 51.65 forintba, permetezés 42,30-ba, porozás 17,90 Gemenc-kupa Űjabb szekszárdi siker Egy év után ismét a szolgáltatásról tárgyaltak Tolnán a szövetkezeti nőbizottságok A három szövetkezeti ágazat szekszárdi járásban működő nőbizottságainak képviselői a szolgáltatásokról tanácskoztak egy évvel ezelőtt Tolnán. Az akkori helyzetből, s a szolgáltató vállalatokkal, szövetkezetekkel szembeni igényről Farkas Ottóné, a tolnai Gép. és Műszeripari Szövetkezet nőbizottságának tagja tartott vitaindítót. Több órán át arról folyt a szó, hogy milyen módon lehetne és kellene a szolgáltatások körének bővítésével és színvonalának emelésével könnyíteni a dolgozó nők mindennapi munkáját. A legjobban érintett szövetkezetek és a községi tanács képviselője is jelen volt, s ígéretet tettek arra, hogy a hatáskörükbe tartozó kérdésekben az adott lehetőségek keretei között intézkednek. Egy év múltán ismét találkoztak Tolnán az ipari, mező- gazdasági és fogyasztási szövetkezet nőbizottságainak vezetői. A szerepek ezúttal felcserélődtek: a szolgáltató vállalatok, szövetkezetek és az illetékes tanácsok vezetői, képviselői tájékoztatták a szövetkezeti nők képviselőit az intézkedésekről. Legtöbb kritika a Tolna megyei Szolgáltató Szövetkezet, a tolnai ÁFÉSZ, és a Népbolt Vállalat felé hangzott el. Nem hiába! Hencsik József, a Tm. Szolgáltató Sző. vetkezet műszaki vezetője arról tájékoztatott, hogy a jogos bú rálát alapján intézkedtek: felújították a női fodrászatot és kozmetikát, a berendezést kicserélték, s új üzletet is nyi. tottak a nagyközségben. Rottler Gyula, a tolnai ÁFÉSZ kereskedelmi vezetője a tolnai újtelepi áruellátással összefüggő problémákra reagált. Őszintén megmondta, hogy miben nem tudott és belátható időn belül nem is tud intézkedni a szövetkezet. De nem hallgatta el azt sem. amit a felvetések alapján elintéztek, így például azt hogy az újtelepi üzletben lehet napi cikkeket is vásárolni. Lőwy Vilmos, a Tm. Népbolf Vállalat képviselője szintén a kereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatban tett intézkedésről tájékoztatta a jelenlevőket. EL- mondotta. hogy a vállalat vezetősége a bírálatot jogosnak találta, <; ami nem igényel beruházást. azt ki, is javították. De az üzlethálózat korszerűsítése. bővítése olyan igény Tolnán, amit bármennyire is jogosnak ítélnek meg, nem tudnak kielégíteni. mert ennek nincs meg az anyagi fedezete. Egy üzletet tudnak építeni' amire szintén nagy szükség van, ez a hentesáru bolt. Ezzel szemben nem tudja megoldani” a vállalat az egyszemélyes üzlet vezetőinek helyettesítését így fordul elő, hogy amikor szabadságra megy a perifériákon lévő kis üzlet vezetője, be kell csukni a boltot. Megjegyezzük, vonatkozik ez az ÁFÉSZ-ra is. Bátaszékről kifogásolták' hogy ninc.q a községben rádió- és tv-szerviz. és intézkedést sürgettek. A megoldás folyamatban van: rövidesen modern szervizüzletet nyit a GELKA, A szolgáltatással kapcsolatban nem mindenben elégedettek a tolnai és szekszárdi járásbeli szövetkezetek nődolgozói. A sióagárdi, harci termelőszövetkezeti lányokat, asz- szonyokat képviselő nőbizottr sági vezető pl. elmondotta: érthetetlennek tartják, hogy nem lehet kapni a községben zacskós tejet. A szedresi szövetkezeti asszonyok képviselője az egészségügyi ellátást tette szóvá. a kölesdiek képviselője pedig azt kifogásolta, hogy a helyi üzletben kevés az olcsó ruházati cikk. Ezúttal is részt vett a megbeszélésen Takács Istvánná, d járási pártbizottság nőreferense. ott volt Egyed István, a Tm. Tanács járási hivatalának képviselője és Kun János Tolna Nagyközség Tanácsának elnöke. Intézkedést ígértek, vagy őszintén megmondták, hogy mely kérdésben ne számítsanak a nők gyorsabb előrehaladásra. R. É. Dr. Wéner János, a Szekszárd Városi Tanács V. B.-titká- ra az összesített csapatverseny győztesét megillető díjat nyújtja át Farkas Károlynak (kisgépes) és Simó Willynek (nagygépes) a Szekszárdi MHSZ Gyulai György Repülőklub vitorlázórepülőinek. '~*f-*** (Fotó: Gottvald Károly) __ ^ forintba- kertilt nSKihk. a Bú- karbantartja egyszálig vitor- zakalászban. Jól tudom, aki a lázórepülőként kezdte. .. Smelák-okon ül, aki a gépeket _ borváró _
