Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-24 / 171. szám
KORUNK I kemizálás — korunk konfliktusa Tűzbiztos vízmotor Ha egy eszköz sikere megítélhető elterjedtségéből, akkor a kártevő rovarok és gyomok leküzdésére alkalmazott anyagok igen sikeresek. Ha azonban egy eszközt széles körben használnak, növekszik a valószínűsége annak, hogy nem kívánatos hatásai is jelentkezhetnek. Ez történt a rovarirtó, növényvédő szerekkel, a peszticidekkel is. E szerek napjainkban már nélkülözhetetlenek. de túlzott vagy helytelen használatuk veszélyes a talajra, a vízre, az állatvilágra, sőt az emberre is. A pesz- ticidek alkalmazásakor régebben csak azt vizsgálták, hogy pusztítja a kártevőket, de nem figyelték meg, miként hat a szer más élőlényekre és a környezetre. A PESZTICIDEK „BONLISTÁJA" A környezet szennyezését és károsítását elsősorban az ún. klórozott szénhidrogén peszti- cidek (legismertebb közülük a DDT) okozták. E szerek hatása hosszantartó, mert nem bomlanak le, sőt felhalmozódnak. Bekerülnek a halak és más vízi állatok szervezetébe, olyan folyóvízben is, amelyek vízgyűjtő területét nem is permetezték, tehát messze sodródtak alkalmazási helyüktől. Még a déli sarkvidéken élő pingvin,ek,,^sírjában, is kimutatták. A peszticidek jelentős része azonban a talajban élő szervezetekbe jut. A talajba jutó vegyszerek a veszélytelen és hasznos állatokat is, sőt ezeken keresztül még a madarakat is elpusztíthatják. Ily módon megbomlik a biológiai .egyensúly, sőt a talaj tulajdonságai is károsan megváltozhatnak. A veszély miatt kormányzatunk — elsőként a világon — betiltotta ezeknek a szereknek a használatát. Példánkat több ország követte; például az a Svédország, amelyik a DDT feltalálóját Nóbel-díjjal jutalmazta, most kitiltja az országból ezt a vegyszert. A DDT feltalálása valóban korszakalkotó volt, forradalmasította a mezőgazdaságot, korunkban azonban már úgyis mondhatnánk, hogy elavult, jobb és veszélytelenebb szerek léptek a helyébe. A DDT HELYETT A másik nagy vegyületcso- f>ort, amelyet kiterjedten alkalmazunk a mezőgazdaságban, a szerves foszfátszármapéldányban jelenik meg zékok. Ezek rövid hatásúak, nem halmozódnak fel, gyorsan lebomlanak. Közvetlen mérgező hatásuk viszont sokkal veszélyesebb a gyártókra és az alkalmazókra. A fogyasztókat — ha megtartják az előírt várakozási időt a felhasználására — mérgezési veszély nem fenyegeti. A jövő nagy ígéretei az úgynevezett karbamát típusú vegyületek. Ezek még kevéssé mérgezőek, még hamarabb elbomlanak. S hogy mennyire ajánlatos vigyázni a peszticidek alkalmazására, az előírások betartására, az is bizonyítja, hogy hazánkban is szaporodnak az akut peszticidmérgezések; 1958-ban 10 mérgezés fordult elő, 1968-ban pedig már 30. A mérgezéseket mindig a szerves foszfátok okozták, főleg gondatlanság miatt. A KÖRNYEZET VÉDELMÉBEN Talán még nem tudatosult mindenkiben eléggé, hogy a peszticidekkel kapcsolatban nem kizárólag munkaegészségügyi kérdésekről Van szó. Természetesen az is igen fontos, hogy a peszticidekkel dolgozó néhány ezer munkás ne mér- geződjék, ennél sokkal lényegesebb azonban, hogy az egész emberiség, sőt az egész élő és élettelen természet ne szennyeződjön, ne boruljon fel a természet ökológiai egyensúlya. Értelmetlen lenne, ha az ember csak a saját maga számára állítana fel higiénés szabályokat, és figyelmen kívül hagyná a környezet, a természet higiénéjét. Biológiai és közegészségügyi szempontból kevés, hogy tűrési határokat állítsunk fel az emberi táplálékban megengedhető szennyezésre ugyanakkor hagyjuk, hogy peszticidek halmozódjaE.gyre szaporodnak az óriás repülőgépek építéséről szóló hírek, olyan gépeké, amelyek a hanghatár alatti, de ahhoz igen közeli — 1000—1100 km/óra — sebességgel teszik meg útjukat. A számítások azt mutatják, hogy a nagyméretű gép minden tekintetben gazdaságosabb, mint több, de kisebb gép, re- pültetése. Kevesebb személyzet kell hozzá, viszonylag kisebb az üzemanyag-fogyasztása, és a HÖJ^őtéri költségek is kisebnak fel a talajban, a folyókban, a tengerekben. A rendkívüli- bonyolult kérdés megoldásához csak a legteljesebb biológiai szemlélettel, az egész élővilág és az élők kölcsönös egymásra hatásának az ismeretében lehet hozzáfogni. VÁLLALNI A VESZÉLYT? Sok vélemény szerint a peszticidek teljesen ártalmatlanok. Több neves tudós is hangoztatja, hogy a nemzetközi szervek az élelmiszerekben olyan alacsony tűrési szinteket engedélyeznek, amelyek lehetetlenné teszik a peszticidek használatát. A jövőben — mondják — sokkal több embernek lesz táplálékra szüksége, ezért néhány éven belül teljesen irreálissá válik az a követelmény, hogy csak a nagyon csekély peszticid-tartalmú élelmiszer használható. Újra kell értékelni a bizottsági szinteket, hogy több élelem — ha több peszticid-tartalommal is — jusson az embereknek, vagy éhínség következik be. Jobb, ha az emberek szöveteiben magas peszticid-tartalom van, mintha a rossz táplálkozás következtében különböző betegségekben elpusztulnak — állapítják meg. Sok az igazság a tudósok szavaiban, de a helyes út még, sem az, hogy lazábbra engedjük a gyeplőt. Természetesen nem hirdethetjük a peszticidek minden áron való korlátozását: az ugyanolyan lenne, mintha a közlekdési balesetek megelőzésére azt javasolnánk, hogy járjunk'ismét lóháton. A pozitív és negatív oldal tárgyilagos mérlegelésével és a maximális védelem biztosításával kell a peszticidek nyújtotta előnyöket a lehető legjobban kihasználni. És ez korunk e konfliktusának az egyetlen helyes megoldása. bek. Nem szólva a jobb kihasználhatóságról. Am az is igaz, hogy a repülőóriások fogadására ma még nem minden repülőtér alkalmas, az új légi. kikötők építése pedig hatalmas összegekbe kerül. Az amerikai repülőgépipar egyik újdonsága a már évek óta forgalomban levő és jól bevált „Jumbó”-ból továbbfejlesztett ..Boeing—747F" típusú sugárhajtású teherszállító óriásgép. A ,,Cargonaut”-nak el. Egyes ipari — főként vegyipari — technológiáknál a tűzbiztonsági követelmények olyan szigorúak, hogy még biztonsá. gi kivitelben sem lehet szó az elektromos áram forgatta motorok használatáról. Ilyenkor a képen látható kivitelű ún. hid- romotort alkalmazzák, amelyben a nagy nyomású folyadéksugár hozza létre a forgómoz. gást, a túlmelegedés és szikra- képződés veszélye nélkül. Ha rozsdamentes anyagból készítik a hidromotor alkatrészeit, az energiaátadó közeg víz is lehet; kisebb teljesítmény esetén egyenesen a vízhálózatról, nagyobb erőigény esetén külön Két nagyszabású amerikai űrkutatási program foglalkozik a Föld erőforrásainak felmérésével, az ÉRTS és az EREP program. Az ÉRTS mesterséges hold 1972-ben kezdte el keringését a Föld körül és sokoldalú hidrológiai, mezőgazdasági, halászati, érckutatási, urbanisztikai. környezetvédelmi stb. méréseket hajt végre. Hasonlóan változatos az EREP program is, azzal a különbséggel hogy az EREP mérőműszereit a Skylab űrlaboratórium fedélzetére telepítették. Ez esetben tehát az amerikai asztronau. fák végezték, ill. végzik a méréseket. Az ÉRTS mesterséges holdat foto- és tv-kamerákkal látták el. amelyek különböző spektrumban kutatják Földünk nevezett „mammut” száz tonna — kb. 72 Volkswagen gépkocsinak megfelelő terhet — tud szállítani. Négy kétáramú gázturbinájának tolóereje megközelíti a 80 ezer kilopondot, ami kb. 1000 km óra sebességnél mintegy 330 ezer lóerő teljesítménynek felel meg. A gép. Óriás orra — a képen látható módon — csuklósán felnyitható, így gyorsabban lehet elvégezni a ki- és berakodás műveletét. szivattyúval nyomott csővezetékről táplálva. Más esetekben olaj is lehet a munkaközeg. A hidromotor fordulatszáma tág határok közt. igen finoman változtatható, és további előnye, hogy nyomatéka az indulásnál kétszer akkora, mint az elektromotoré. Hatásfoka tér. mészetesen nem lehet jobb az elektromotorénál, hiszen az utóbbival hajtott, szivattyú által nyomás alatt tartott rendszerben még veszteségek adódnak. Mindamellett a vízmotor gyúlékony környezetben kiválóan alkalmas ventillátorok, keverők stb. forgatására. erdeit, mezőit, sivatagi részeit, tengereit stb. Az EREP esetében a Skylab fedélzetén lévő műszerpark szolgálja a fenti programot, tehát a multi-spek. trális fotó-kamerák mellett inframérő műszerek, rádiómé, rő berendezések dolgoznak a különböző hullámtartományokban. Az ÉRTS- és az EREP. programmal kapcsolatban az USA és 22 más ország különböző kutatási intézményeitől több mint 700 kutatási téma futott be. Néhány érdekesebb téma a kutatóprogramból: Maine államban (USA), modern autóutat építenek. Az állam vezetősége felkérte a NASA illetékeseit. az autóút-építés során az erdei vegetációt ért károsodás világűrből történő fel. mérésére. Foglalkoznak a Sierra Nevada hegységben a hótakaró mérésével és a hegyekből kiinduló árvíz-előrejelzéssel. A Golf-áram ökológiai hatásával az USA keleti partjai mentén. Az üledékes kőzetrétegek mozgásával a Chesapeake-öböl- ben. Az USA erdőtartalékainak felmérésével. Az erdőket is érintő eróziós tevékenységgel, Texas állam, bán. A növényi betegségek okozta károsodások felmérésével Kalifornia államban. A NASA illetékesei 22 más ország javaslatait is tanulmányozzák. Ezek között több olyan kutatási témával foglalkozik, amely az erdőgazdálkodást érinti. így egy francia program az erdőtartalékok felmérését irányozza elő. Egy guatemalai javaslat az ország különböző részeinek talajerózi. ós vizsgálatait szorgalmazza. Egy norvég programterv a hegységi erdők vizsgálata mel. lett, a hótakaró ellenőrzéssel foglalkozik. Ami a két amerikai űrkutatási program gyakorlati kivitelezését illeti, az ÉRTS mesterséges hold folyamatosan küldi adatait a földi értékelőállomásokhoz. Az EREP-prog. ram esetében a mérési adató, kát és a filmeket a Skylab űrhajósai hozták, illetve hozzák magukkal a földre, a váltások alkalmával. Fjeket a houstoni Vpon' >—• ’ ’-'^rÁk fel. H. M. Teherszállító gépóriás A mesterséges holdak és az erdészet
