Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-21 / 169. szám

Egy kis fagylalttörténelem

Áz újságolvasó szempontjából a fagylalt egyik legfontosabb jellemzője, hogy télen sose olvas róla, csak nyáron. Persze melegben. Az újságban olvasni természetesen csak olyasmiről lehet, aminek az itteni hivatásos toliforgatók figyelmet szentelnek. Akik telente csakugyan ritkán vesztegetnek papírt és írógépszalagot fagylaltra, nváron viszont aggódnak. Kárpát-medencénk legendásan szeszélyes időjárása mindig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a mai kánikula másnapra viharrá változik. napsütésre jégeső következik, derűre ború. A fagylalt átmenetileg „elavul”, nem téma. Éppen ezért ne kezdjük a tegnaDnál. ne bízzunk a holnapban, hanem szálljunk jóval távolabbi múltba.

Azok az idősebbek, akik csak önmagukat nevezik középkorúnknak, még jól emlékeznek olyan évekre, amikor faluhelyen megjelent egy mérsékelten fehér kabátos valaki, háromkerekű járművével (tricikli) és kioldotta az odaszerelt csengő nyelvét. Ő volt a fasv- 1 altos, sőt „A FAGYLALTOS”. A tricikli oldalán esel l es felirat hirdette, hogy ..VALÓDI OLASZ FAGYLALT!” A fagylalt nem volt olasz, csak olas? származású. És ezzel kezdődik a fagylalttörténelem.

A szakemberek szerint Magyarországon nem ismeretes korábbi adat a fagylaltról, mint Mátyás király idejéből, származó. A masa személye és udvara szükségleteire riem csekély összegeket fordító rö- ■ neszánsz uralkodó háztartásába — eddigi* ismereteink szerint — hitvese jóvoltából került a fagylalt. Az olasz Beat- rixnak csak féldombormívű képmása maradt az utókorra, •ezt a budai Vármúzeumban bárki megtekintheti. Amit a férje halála utáni időkről a

történészek feljegyeztek, azt jobb elfelejteni. Ténynek tűnik viszont, hogy a fagylaltot az ő udvaroncai hozták Magyarországra és az természetesen nagyon hosszú századokon át a legelőkelőbbek ínyencsége maradt. A zordabb erdélyi fejedelmek már csak nők nyalánkságának minősítették és ha Vav Ádámnak hinni lehet, II. Rákóczi Ferenc, a nagy fejedelem kategorikusan utálta. Ezután következett néhány, nem is csekély számú évtizednyi kiesés. A bécsi udvart majmoló előkelőbbek elvétve még kóstolgattak fagylaltot, de az „újjászületés” iával a kiegyezés után, a millenniumi és század- forduló éveiben következett. Ekkor jöttek a csakugyan olasz származású cukrász kisiparosok. akik többnyire meggazdagodtak ugvan, de akiket aztán a mag var cukrászipar képviselői végérvényesen kiütöttek a nyeregből. Megtan"1- tak fagylaltot készíteni, jól, sőt egyre jobban.

— Miért szeretjük a fagylaltot?

Ez pontosan az. a jofos kérdés, amelyet az olvasó (aki többnyire fogyasztó is) nem tesz fel. Azért szereti. mert hideg, mert ízes, mert pillanatnyi kellemes felüdülést okoz. Mindig? Aligha! Bemegy például az erpber az I. osztályú kategóriába sorolt szálloda presszóidba és válogat — kétféléből. Az egyiknek csak a hőfoka kétségtelen. íze és édessége merő illúzió. Néhány kilométerrel odébb a válogatás lehetősége nyolcszoros, az íz kifogástalan. De ha közelebb marad, altkor is annyiféle változatot, minőséget talál, ahány helyre betér.

— Miért? — kérdezzük a hatvanhatodik évét taposó öreg szakembert, akinek a

I

mérte *„

f

nagyapja is tölcsérbe mérti

már tudása termését.

A válaszok sorának summá ja pofon egyszerű. A fagylalt } jó, ha beleteszik, amit a recepttára előír. Ha többet, az i már az ,.alkotó” saját műve. i Vannak hozzáférhetetlen re- j ceptek is. Például ember le- í gyen a talpán. aki időt és _ energiát szentel a „kadarka” . fagylalt kikísérletezésére. (Bor ' kell hozzá.) Elvben valamivel ■ többféle fagylalt van. mint : amennyi gyümölcs. E;y telje-1 sen mindennapi recept: ^

— Szükséges huszonöt liter tejhez százötven tojás sárga- • ja. tíz kiló cukor és másfélJ- liter tejszín. jj[

Meg néhány apróság. Az ál-'» landó kavarás. üsvelés arra, hogy karamellizálódott anya a ne jusson a fagyasztóhoz, szórás. megfelelő berendezéssel * történő emulgálás és mé? kis- r millió tapasztalat. A KÖJÁL; szigorú ugyan, de nem jut el ^ mindenhova. Ki. hoavan tartja be a tárolási szabályokat?- Mikor, mit, és szabad-e egvál- * talán tárolni fagylaltot? Hu- • szonnégv, vaav (ettől az idős * szakember me9borzons) nesv-h vennyolc óráig? Többfélét ki-£ adni egyetlen edényből? Azok ‘ a vándorló maffvar mézes-bábosok, akik eltanulták és megtanulták az olaszok mesterségét. féltőn kényesek voltak a szakma becsületére, a „tisztes inar” hírére, ezenkívül a saját jól felfogott érdekükben szerették, tisztelték a kedves vevőt. Anvagi okokból és szakmai hiúsásból egyaránt. Az évek múlnak, az élet változatlan. Közmegelégedésre szolgálna, ha a fentebb körvonalazolt elveket senki nem foglalná írásba, csak alIrr,! tv» a /\

tölcsérbe rakott fagylalttonnák kimérése során.

• O. I.

fotó: G. K.

November végéig befejezik a tehergépkocsik rendkívüli műszaki

felülvizsgálatát

A múlt év végén hozott határozatot a kormány a teherautó-állomány javítása érdeké, ben az arra megérett gépjárművek selejtezéséről. A 4. ötéves tervidőszak végéig körülbelül 28—30 ezer elöregedett, gazdaságtalanul üzemeltethető, s a biztonsági követelményeket tekintve kifogásolható teherautót kell kivonni a forgalomból. A rendelkezés végrehajtó, sa ez év elején kezdődött. Eddigi eredményeiről a Közlekedés. és Postaügyi Minisztérium autóközlekedési főosztályán tájékoztatták az MTI munkatársát.

A becslések szerint az ország teherautó-állományának mint. egy harmada megérett a selejtezésre. A rendelet kedvezően módosította az eddigi gyakorlatot: azt, hogy a vállalatok egy része kellő fejlesztési alap hiányában még akkor is felújította régi kocsiját, ha az többe került, mint az úi. Most lehetőség van arra, hogy a felúiítás költségét is beszerzésre fordítsák. A vállalatok élnek is a lehetőséggel. Az elmúlt félévben több mint 5 ezer teherautót jelentettek be önkéntes selejtezésre.

A rendelet végrehajtása során a tehergépkocsikat, nagyszámban üzemeltető vállalatok p. minisztérium felkérésére összeállították seleítezési programjukat. s ielezték újkorzi- isénvüket, ily módon eddig mintegy s ezer teherautó selejtezését jelentették be. A teher;

autópark rpéreteit tekintve közepes, vagy kis üzemeltetőknek számító vállalatok kocsijait a KPM autófelügyelete fokozatosan „behívja” rendkívüli műszaki felülvizsgálatra, amelynek eredményétől, a kocsi állapotától függően határozzák meg az üzemeltethetőség végső határidejét. Komárom. Fejér, Nógrád, Szolnok, Békés, Somogy és Veszprém megyében már végeztek a rendkívüli felülvizsgálattal, amelynek nyomán háromezer teherautó meghatározott időre való selejtezését rendelték el. A tervek szerint az autófel- ügvelet november végéig országszerte befejezi a seleitezés. sel kapcsolatos rendkívüli felülvizsgálatot.

A selejtezésnél egyébként külön gondot fordítanak arra, hogy a kocsik leállítása ne okozzon fennakadást a termelésben. Lehetővé tették például, hogy amelyik vállalat nem kapja meg pótlásként a megrendelt fajta kocsit, a régit legfeljebb egy évig még üzemeltethesse.

A selejtezési rendelet végrehajtása nyomán arra számítanak. hogy a tervidőszak végére az ország teherautóállományának kora a jelenlegi átlagos 8 esztendőről öt évre csökken, s így nemcsak fiatalabb, hanem korszerűbb, üzemképesebb és biztonságosabb teherautók közlekednek majd az országutakon. (MTI)

Rossz idő járt a Velencei-tavi madarakra

Nem kedvezett az időjárás a Velencei-tavi madárrezervátum védett lakóinak, a hófehér kócsagoknak és a nyári ludaknalc. Tavasszal a hideg napok tizedelték meg a kiköltött fiókákat, az azt követő hosszú szárazságban pedig táplálékhiánnyal küszködtek a madarak. Kiszáradtak a tocsogók, ahol a kócsagok és a nyári ludak legfőbb táplálékukat, az apró halakat .,szerezték be".

Az elmúlt években még SO—60 hófehér madarat figyelhettek meg a nádasok felett, az idén hosszú megfigyelés szükséges ahhoz, hogy egy-egy fészkelő párra bukkanjanak az ornitológusok. Nem sikerült a költés a nyári ludaknak sem. A rezervátumban megtelepedett vöcskök és a szárcsák azonban jól átvészelték a nehéz időket. Százával úszkálnak a rezervátumban és a tó csendesebb vizein. (MTI)

Hasznos munka, iít-otí ügyeskedés

Vevőkre veszélyes joghézag — Az AKF vizsgálata

Majdnem félszáz, állandó árusítóhellyel rendelkező magán kiskereskedőnél végzett ■ vizsgálatot a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályának kereskedelmi felügyelősége. A nyolc társadalmi ellenőr bevonásával végzett vizsgálat a párt és a kormány helyes kereskedelempolitikáját tükrözte. Az ÁKF úgy találta, hogy a magánkereskedelem fontos kiegészítője az állami kereskedelemnek, — főként az áru- választék bővítésében. Az ellenőrzést végző személyek a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával, bürokratikus merevség nélkül dolgoztak — így például nem kifogásolták, hogy nem egy magánkereskedő a hivatalosan megállapított nyitva tartási idő előtt nyit, utána zár. Az ellenőrzött kereskedők alkalmazottat nem foglalkoztatnak; maguk vagy családtagjaik ..húznak rá" a nyitva tartási időre.

A legutóbbi ÁKF-vizsgálat is észlelte, hogv egves divatcikkek előállításában és forgalomba hozatalánál a magán- szektor megelőzi az államit, a szövetkezetit. Alig kezdődött el például — a Hosszú, forró nyár” című tévé-sorozat, a főszereplők képével díszített garbók, tükrök máris megjelentek a magánkereskedők boltjaiban. Ez a gyakorlat megsejted. hogy — a dohányáruk kivételével — miért származik a magánkereskedők árukészletének 80 százaléka a ma- gánioarból. Szívesen emlékezünk meg arról, hogv az állami és a szövetkezeti kereskedelemhez hasonlóan a magán, szektorban sem bukkantak fel meevénkben imperialista-militarista emblémákkal ellátott portékák.

hogy a tányér tisztaságának nem használ. ..

Jelentékeny mennyiségű, magánkisiparostól származó alumínium evőeszközt zárolt az ÁKF. maid a KFriMI-h°z küldött mintát belőle. Az utóbbi int “nmén vnél döntik el. hogv az eddig ismeretlen ösz- szetételű cikk nem ártalmas-e az egészségre. Annyi bizonyos,

A vásárlók érdekeit veszélyeztető joghézagra figyelt fel vizsgálatakor az ÁKF. Amint kiderült, a kereskedők a szabványokról vajmi keveset tudtak, a magániparból szárma, zó cikkeiken egyáltalán nem volt található használati-kezelési utasítás „mosási KRESZ", a gyártó neve, az anyag összetétele. Sajnos, egyelőre nincs olyan jogszabály, amely az annyira kívánatos, szükséges kis tájékoztatócédulák elhelyezésére kötelezné a magánipart. a magánkereskedelme'. Szintén sainálatos, hogy akadt olyan „élelmes” maszek, aki idegen nyelvű címkéket öltött — magyar gyártmányú áruk. ha. Az — envhén szólva -*-• csalás illatú ügyeskedés fitos voltára az ÁKF azonnal figyelmeztette az „élelmeseket”.

Sokan nem tudiák, hogv a magánkereskedőnek pontosan úev kell visszavennie a minőséghibás árut, mint az áHn- toi. a szövetkezeti szektornak. Pedig ígv van; sőt az erről rendelkező jogszabály kivonatát is jól látható helven ki kell függeszteni a magánüzletekben.

Az ÁKF megállapítása szerint néhány kiskereskedő hadilábon áll az ügyvitellel, ezért mulasztja el a számlák megőrzését. Ebből alkalomadtán az adóhatóságnál támadhat kellemetlensége. vagy ami még hátrányosabb lehet — abba a gyanúba keveredik, hogy csempészárut kínál vevőinek.

A megyei tanács vb. kereskedelmi osztálvának kereskedelmi felügyelősége, — mint erről nem egyszer megemlékeztünk — szükség esetén él bírságolási jogával. Megvénk magánkereskedőire vet ió fénvf, hogy — a figyelmeztetésen kívül — csupán k^t esetben látott okot 1000—1000 forintos, tehát nem túlzottan nagy ősz. szegű bírság kiszabására az ÁKF, _

«