Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-20 / 168. szám

Erezze otthon © Kezdjük egy történettel, amely megesett ugyan, de nem általános. A szakemberek azt mondják, ritka az ilyen, mint a fehér holló. Az egyik budapesti vállalat ifjú mérnöke szobát keres a megyeszékhelyen. Végre, oda­talál az idegenforgalmi hiva­talhoz. , Formaságok, végül megszületik az egyezség itt és itt, egyhónapos időtartamra igénybe veheti a fizetővendég­szolgálati szobát. Ismét az idegenforgalmi hi­vatalban vagyunk, két héttel később. A fiatalember közli, hogy felbontja a szerződést, le­mond a szobáról. Miért, kér­dezik. talán nem megfelelő? Szó sincs róla. feleli vidáman az ifjú mérnök, megesküdtünk a szállásadónőmmel. © Az új szolgáltatási formát 1964-ben vezette be a Tolna megyei Idegenforgalmi Hiva­tal. — Máshol persze már a há­ború óta és előtt is volt ilyen, de nálunk az a nehéz helyzet állott elő. hogy mivel reno­válták a Garayt, így nem ma­radt Szekszárdnak egyetlen szállodája sem. Gondoltuk, megpróbáljuk bevezetni a fi­zetővendég-szolgálatot. — Sikerült? — Sikerült. Bevallom őszin­tén, úgy terveztük hogy csak a szálloda tatarozásának idő­tartamáig tartjuk fenn. Végül kellemes meglepetésben volt részünk. A szálloda újbóli üzembe lépése után is csak -alig-alig volt forgalomcsökke­nés — mondja dr. Bercsényi Vince, a Tolna megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetője. © lágháború bombázásai nem ki. mélték az ország szállodáit sem. Az egyre növekvő ide­genforgalommal nem tudott lépést tartani szállodaiparunk. Milyen megoldás kínálko­zott? Ki kellett találni egy olyan szolgáltatási formát, mely állami beruházás nélkül segít a növekvő szállodai gon­dokon. A fizetővendég-szolgá- lat igazság szferint a második világháború után indult roha­mos fejlődésnek. Országos sta­tisztika szerint a szobák hetven százalékát külföldiek veszik igénybe. Szekszárdon jelenleg 22 szo­ba. 49 ággyal várja a vendége­ket. Milyenek ezek a szobák? Az egyik legfőbb követelmény vo'-t a szerződések megkötésé­nél, hogv a- szobák lehetőleg új. jó állapotban lévő házak­ban legyenek. Ennek eredmé­nyeként a szekszárdi fizetoven- dág-szolgálati szobák nyolcvan százaléka úi. mindössze né­hány éves házban van. A szobatulajdonosok sokfé­lék. Van köztük nyug:.''ins, mérnök, adminisztrátor, ház­mester. A fizetővendég-szolgálat szekszárdi . sikerén felbuzdul­va a Tolna megyei Idegenfor­galmi Hivatal elhatározta, hogy az új szolgáltatást kiterjeszti a megye két nagyobb telepü­lésére Dombóvárra és Tamá­sira is. A két helységben 1969-ben kezdték el a szerve­zést. Az eredmény? A szek­szárdihoz hasonlóan mindkét helyen közel harminc fizető­vendég-szolgálati szoba, van Dr. Bercsényi Vince mondta el hogy Szekszárdon, Dombó­váron és Tamásiban is a mos­tani férőhelyek dupláját U ki tudnák használni, ha lenne újabb jelentkező, aki vállalja a szolgáltatásból adódó köte­lességeket. A fizetővendég-szolgálat rö­vid története: a második vb Megélénkült az idegenforgalom A tikkasztó hőség élénkítő- je az idegenforgalomnak — az elmúlt napokban ugrás­szerűen emelkedett a nyaraló­helyek látogatottsága. A szál­lodák, üdülőházak, kempingek és más szállások több, mint 140 ezer helye nagyrészt már foglalt, s az M—7-es úton ez­rével hajtanak zsúfolt cso­magtartós autókkal az újabb vendégek Siófok vagy Tihany felé. Az országba érkező külföl­diek többsége csehszlovák és lengyel, de a finnek közül is sokari ismerkednek váro­sainkkal. Sok az osztrák és NSZK-beli turista, akik a nagy kánikulában is szíve­sen látogatnak a Hortobágy- ra, Egerbe, vagy a tokaji borpincékbe. Bulgária és az NDK turistáit inkább a Ba­laton melegedő vize vonzza. Angol vendégek laknak je­lenleg a keszthelyi Helikon­ban, akik gyógyüdülésre ér­keztek hazánkba, mozgásszer­vi panaszaikra keresnek itt orvoslást. A külföldieket ösz- szesen ezer idegenvezető ka­lauzolja, az elmúlt forgalmas napokban csaknem valameny- nyien a „fedélzeten” voltak. Népújság — Nézze, egy esetben nyi­latkozom. ha megígéri, hogy a nevem kezdőbetűit sem írja ki. — Rendben, — Elvált asszony vagyok, van egy OTP-lakásom. A fér­jemnek havi ezer forintot kell fizetnem a lakás miatt, azután részlet az OTP-nek, plusz a rezsi és természetesen a két gyerek. Mindkettő tanul. Mit volt mit tennem, elmentem a hirdetésre, — Hirdetésre? — Igen, tudniillik az ide­genforgalmi többször is hirdet­te, hogy jelentkezőket keres, akik kiadnák a szobájukat. — Végül is? — Végül is megszületett az egyezség, egy szobát két fek­vőhellyel kiadtam. — Mit hoz a konyhára a szoba, mondjuk egy jó hónap­ban? — Tisztázzuk, hogy most csak a pénzről beszélünk. Ha jó a hónap, megvan az 1400— 1500 forintom. Télen még jobb, mert akkor ott a fűtés is. Ha állandó vendégem van, csak kéthetenként kell ágyneműt mosnom. Ha viszont minden héten más-más vendég jön, akkor bizony neki kell feküdni a lepedőknek, párnahuzatok­nak. — Azt mondta az előbb, hogy csak a pénzről beszél. Mást is akart mondani? — Igen. Mégpedig azt, hogy sokszor megbánja az ember, hogy kiadja a szobát. Nem vagyunk egyformák, az ujjunk is más és más. Látja, a vendé­gek is ilyenek. Egyik rosszabb, a másik jobb. Egyik iszik, má­magát sík nem iszik, egyik követelő­ző, másik megértő. Ezt akar­tam még elmondani, mivel ez is a fizetővendég-szolgálathoz tartozik. e — A férjem még mindig dolgozik, pedig nyolcvanéves. A nyugdíj kevés, hát pénzt kellett szerezni. Volt itt egy ismerős, ő ajánlotta, hogy van ilyen lehetőség. Vállaltuk. De nézze meg a kezemet. — Nem viszem az ágyneműt a Patyolathoz. Krepp ágyne­műm van. jobb azt kézzel mosni. Az öregember felnéz a mun­kaasztal mellől, egy pillanatra leveszi az órások ismert na­gyítóját. '— Most két fiatalember van nálunk. Mondhatom, kitűnő fiúk. Megértjük egymást ve­szekedés nincs. Ámbátor a múltkor volt itten két olyan vendég is, hogy éjfélnél előbb nemigen tudtam elaludni mi­attuk. Ha már erről, beszélünk, csak azt írja meg, hogy elvál-' laltuk. mert kellett a pénz. De a nevünket ne írja ki. Minek csúfkodjunk? © — Arra kérem, ne szerepel­tessen bennünket név szerint. Ez szolgálati lakás, és sok vi­tánk volt már emiatt, hogy kiadhatjuk-e az egyik szobát fizető vendégeknek. Én úgy tu­dom. minden jogunk megvan erre. de tudja, milyenek az emberek. Talán irigységből ci- vódnak; irigylik azt a kis pénzt, amit megkeresünk. .—=• Mennyi az a ki* pénz? :— Változó. Volt olyan hó­nap. hogy nyolcvan forint volt. de a másikban meg összejött az ezerötszáz is. — Nem nehéz vállalni á közösködést teljesen idegen emberekkel? — Megszoktuk. Becsületesek a vendégek. Éppen mondám a férjemnek hogy még egy zseb­kendőnk sem veszett el, pedig már nyolc éve győzködünk a kedves vendégekkel. © A vendégek nem nyilatkoz­nak. Bár ide kívánkozna az is, amit ők mondanak. Elégedet­tek-e a szobákkal, tiszta-e az ágynemű, megkapják-e mind­azt. amit a pénzükért elvár­hatnak? Azután fogadhatnak-e vendégeket, otthonosan érzik-e magukat a' vendéglátást más és más kényszerűségből válla­lókkal? A szakemberek azt mondják, külön előnye ennek a szolgál­tatási formának, hogy a ven­dég családi közösségben, ott­honosan érezheti magát. Hisszük, hogy ez így is van. VARGA JÓZSEF Vízben, Tizen, tíz alatt Az úszómester „vontával” ér­kezik pontosan reggel kilencre. Elől egy kétüléses kajak halad, mögéje kötve kisbárkányi gu­micsónak négy személlyel. Az úszómester Villányi László ál­talános iskolai tanár, utasai a felesége és segítői. Villányi László tolnai működéséről esz­tendeje írtunk már, de épp az 6 munkaterülete az, melyet nem lehet elégszer emlegetni. Közismert, hogy az egyik leg­súlyosabb civilizációs ártalom elkényelmesedésünk, az hogy elhanyagoljuk a testkultúrát, keveset sportolunk. Elég végig menni bármelyik strandon és szemmel láthatjuk a jeleket, egyáltalán nem csak a férfiak gyarapodó testi terjedelmén. A téplálkozástan tudósai éopú.ev ismerik ennek veszedelmeit, mint a szívgvógvászok, vagy a fiatal férfinéppel óhatatlanul találkozó sorozó orvosok. Az úszás az ePvik legegészsége­sebb, „jó alakot” is biztosié soortáe, de az úszni tudás még vízparti helyeken sem általá­nos. Tolna valamikor jó hírű vizi- sportéletének papiatokra nyo­ma is alig akad. A Duna h ágának partja elhanyagolt, né­hány senki által nem gondo­zott pad árváskodik csak it­ten. Kőhajításnyira onnan, ahol az úszóiskola növendékei tanulnak, szemétdomb éktelen­kedik a parton és a csekélyke, hozzáférhető partszakasz is csak azért használható úgy- ahogy, mert ők maguk rendbe tették. A víz azonban, amióta a selyemgvár nem szennvezi, kellemes, fokozatosan mélyül, oktatásra alkalmas. — Hogyan szokik az- ember a vízhez, ehhez az idegen elemhez? — kérdezzük leg­előbb. — Nehezen! — így a válasz. — Éppen ezért a legelső fel­adat lélektani, megbarátkoztat- ni a gyerekeket a vízzel. Ezt akár otthon el lehet kezdeni egy mosdótálban. Fő, hogy az egész arc víz alá kerüljön. — Tehát ahhoz, hogy vala­ki víz fölé kerüljön, előbb víz alá kell bújnia és cpak aztán vízbe? — Kis túlzással ugyan, de nagyjából így. A kéz és láb­tempókat előbb parton gyako­roljuk. aztán vízben. Legfon­tosabb megtanulni a siklást, enélkiil úszni nem lehet. A-siklás Hz arcot' vfí*íP>,frf£imiéy* nagy lendülettel, nyújtott kar_ tál, egyenest csoportos munka mellett min­denkivel egyénileg is foglal­kozunk. Villányi Lászlónak hat tár­sa van. Felesége, kollégái, nagy gimnazisták. A felelősség óriá­si, az úszómester szabad fog­lalkozásnál szüntelenül ott köröz gumicsónakjával, hogy az első vészjelnél segíthessen. A haladók, de még nem telje­sen biztosak felfújható gumi- övet kapnak a nyakukra, majd anélkül úsznak. — A „fogadás”, vagyis úszó vá fogadás akkor • történik” amikor valaki önállóan át­úszik a túlsó partra és vissza­tér. A kollektív tapsvihar és a mester kézszorítása mellett en­nek más nyoma is marad. Vil­lányi László 1942. óta vizsgá­zott úszómester, joga van vízi- jártassági igazolványt kiadni, aminek megszerzése egyik­másik szakmánál, így például a hajósoknál, kötelező. Aki itt végzett, az mind megkapja. Bolvári Kati az ötéves „úszócsillag” — Hány éves korban taná-» esős, elkezdeni úszni tanulni? — Hét-nyolc. De vannak született tehetségek, mint a kis Bolvári Kati, aki ötéves és úszik, akár az angolna. — Mennyi időt Vesz igény­be az oktatás? — Átlagos képesség mellett egy hónap elegendő. — Hány gyereket tanított meg úszni az itteni tíz év alatt? — Nem számoltam. Legalább ezret. O. I. i Fotó: G. K, 1973. július 20. Az úszómester és „haladó” tanítványai

Next

/
Thumbnails
Contents