Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-03 / 153. szám

XXIII. évfolyam, 153. szám. ARA: 90 FILLER Kedd, 1973. Július 3. TÖlWtflöYII ViÜG noitUkW. gGYÉSOLJÉÍÉKl Csúcsforgalom Minden autóbusz foglalt A Kevés a fix platós tehergépkocsi A 11-es Volán vezetői is azt szeretnék, ha nem kellene csúcsforgalomról beszélni. Saj­nos, az év elején néhány hét mindig sok zavart okoz, és közben előfordult már, hogy másfél hónapig nem volt mun­ka. Ugyanis a fuvaroztatóknak hetek szükségesek, mire meg­kezdik az áru, az építőanyag szállíttatását. A második ne­gyedévtől aztán sűrűsödik a munka. Most a nyár közepén ugyancsak nem panaszkodhat, nak a Volánnál. Egyszerre 9608 utas leülhet A személyszállítási ágazat­ban sem csökkent a munka, bár a diákok már nem utaz­nak. A nyári különjáratok és egyéb elfoglaltságok miatt alig győzik az embereket a kívánt helyre szállítani. Az új menetrendben tör­tént változások máris jó visszhangot váltottak ki: | pontosabban, jobban iga­zodnak a csatlakozásokhoz a buszok. Néhány napja azonban az igénykielégítés egyensúlya fel­bomlott. Ugyanis a Balaton dé­li partján közlekedő buszjára­tokhoz három Tolna megyei kocsit is rendeltek, s ez most, amikor csoportok utazását kell visszamondani, nagyon érzé­kenyen érinti a Tolna megyei idegenforgalmat — azaz a me­gyéből országjárásra, külföld­re utazni szándékozókat kell visszautasítani. Egyébként na­ponta öt busszal lehet eljutni Siófokra, néggyel pedig Har­kányba, sőt a társvállalatok járatokat közlekedtetnek Hé­vízre, így oda is elég jó a köz­lekedés Tolna megyéből. Az idén sok vonatpótló já­ratot kellett indítani a szek­szárdi vállalatnak. Nemrég fe­jezték be Dombóvár térségé­Koszigin Az osztrák kormány meghí­vására hétfőn hivatalos láto­gatásra Bécsbe érkezett Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke. A szovjet kormányfőt és kísére­tét a repülőtéren Bruno Kreis­ky osztrák kancellár. Rudolf Häuser alkancellár és más hi­vatalos személyiségek üdvözöl­ték. A szívélyes fogadtatás ben a személyszállítást — vo­natok helyett —, most a ko­csikat Bonyhád—Dombóvár vi­szonylatban közlekedtetik nap­közben, személyszállító vona­tok helyett. ? A személyszállítás évről év­re növekszik. Tavaly április­ban 1 547 000 utast szállítottak, idén 1 778 000-et. Májusban is hasonló volt a növekedés. De a júniusi forgalom gyengébb volt az idén is. Ennek oka, hogy ekkor kezdődnek a sza­badságolások, elmaradnak a diákok és a helyi, megyei utas kevesebb. Egyébként a terv­szerű járműfejlesztés eredmé. (Folytatás a 2. oldalon) Becsben után Alekszej Koszigin Brúnó Kreisky kíséretében bécsi re­zidenciájára hajtatott Később a szovjet kormányfő látogatást tett Franz Jonas köztársasági elnökhél és szívé­lyes légkörben megbeszélést folytatott vele. majd megkez­dődtek Alekszej Koszigin és Bruno Kreisky tárgyalásai. Koreai emlékkiállítás Pakson Barátsági gyűlés Zombán Á koreai nép elleni háború kirobbantásának 23. és az im­perialistákat térdre kényszerí­tő fegyverszüneti egyezmény aláírásának 20. évfordulója al. kalmából magyar—koreai ta­lálkozókat rendeztek hétfőn Tolna megyében. A paksi ki­váló járási könyvtárban dél­előtt a Hazafias Népfront me­gyei és járási bizottsága és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követségének rendezésében emlékkiállítás nyílt, amely csaknem 100 felnagyított fény- képfelvételen mutatja be azt azt utat. amelyet a hős koreai nép 1950. június 25-e óta meg­tett. Ezen a napon robbantot­ták ki az amerikai imperialis­ták a koreai háborút, amely mérhetetlen szenvedést, óriási károkat okozott és kettészakí­totta Koreát, de végső soron a Kim ír Szén és a munkás- (Folytatás a 2. oldalon) A gondolkodás iskolája Gazdaságirányítási rendszerünket nyugodtan', meggyőző­déssel nevezhetjük a gondolkodás iskolájának. Nem téve­dünk, ha annak tekintjük, méghozzá egyetemi szinten. Sok iskolát kellett kijárni míg elértünk idáig. Az üzemek veze­tői az egyetemi szinten való gondolkodást most tanulják, s gyakran mondják: elmúlt az az idő. amikor a fenti beosztás­ban lévőknek kizárólag az volt a dolguk, hogy a lenti be­osztásban lévők helyett törjék a fejüket, és kívülről döntse­nek olyan kérdésekben, amelyek az Üzemeken belül láthatók legjobban, s ott várnak megoldásra. Ez a változás jó is meg nehéz is. Egyfelől népgazdasági méretekben jó, másfelől helyi, üzemi körben olykor rossz, mivel a hibás intézkedések ódiumát is vállalni kell, s nehéz másokra áthárítani a felelősséget. A nagyobb önállóság, amely nem jelent természetesen szabadosságot, teljes függet­lenséget, szóval a megnövekedett önállóság parancsszerűen írja elő, hogy a maga beosztásában kinek-kinek a saját fejé­vel kell gondolkodnia és az elvek, az ösztönzők „mozgás­terében” a felelősséget szó szerint kell értelmeznie. Mindez azzal jár, hogy a mechanizmusban a gazdasági vezető csak­ugyan gazdasági vezető, mert irányító munkája nem abból áll, hogy gépiesen fentről várja minden részletkérdésben az utasítást, a jóváhagyást hanem a vezetés tudományának köz­napi alkalmazásából ált Nem csoda, hogy éppen a gazdasági mechanizmus be­vezetése óta került előtérbe és kapott megfelelő nyomatékot a vezetőképzés, aztán jóval nagyobb hangsúlyt az üzemi de­mokrácia fejlesztése. Röviden szólva az üzemi demokrácia éppen a kötelező, egyéni gondolkodásra sarkall, arra, hogy mindenki saját értelmét adja hozzá a tennivalókhoz. Mind­ezek velejárójaként a Tolna megyei igazgatók többségének kézi könyvtárában megtaláljuk azt az irodalmat, amely a vezetés tudományát tartalmazza és tapasztalhatjuk a sokféle törekvést, amely még inkább bevonja a dolgozókat az üzem munkájába. „Ezek nélkül mozdulni sem lehet” — mondja így vagy más szavakkal a Dalmandi Állami Gazdaság, a Szekszárdi Nyomda, a MEZŐGÉP és még jó néhány üzem igzgatója, vagy akár a Tamási Területi Tsz Szövetség mun­katársa, aki a beiskolázásokkal foglalkozik. A munkaidő-kihasználás. a termelékenység, a belső tar­talékok feltárása Tolna megye üzemeinek többségében im­már nemcsak általánosságokban téma, hanem konkrétan mű­helyre, brigádra méretezve, bár ezen a területen még való­ban sok a tennivaló. A részletekkel bajlódó, a fáktól az erdőt nem látó fel­sőbb szinteken történő irányító munkát felváltotta a lényeg­re összpontosító, átfogóan érvényes koncepciókkal bíró elvi irányító munka. A közvetlen beavatkozást mellőzik a sokkal hatékonyabb közvetett ösztönzőkkel, érdekeltség-tényezőkkel, tudományos módszerekkel helyettesítik. Más szóval, mióta mindegyik beosztás a maga feladatkörében gondolkodik, az­óta például a megyei tanács szakigazgatási szerve nem az aratás gyakorlati lebonyolításával foglalkozik, nem azt tartja kezében, hanem a „helyzetet”, a pozitív. a negatív jelensége­ket megismerve értékeléseivel, elemzéseivel a minisztérium­nak adott jelzéseivel a veszteségmentes betakarítás feltételei­nek megteremtésén fáradozik. A pártszervekkel szemben is megváltoztak, még inkább megnövekedtek a követelmények a termelés-ellenőrzés olda­láról és irányában. A párthatározatokból jól tudjuk, hogy a pártszervezetek felelőssége nemhogy csökkent volna, sokkal inkább megndvekedett. Itt is fontos szempont, hogy a konk­rét beavatkozást felváltotta a tartalmas gazdaságpolitikai koncepció lényegretörő, részleteket mellőző számonkérése ellenőrzés, beszámoltatás formájában. Ez is feltétele annak, hogy gazdaságirányítási rendszerünk nem hajlandó konzer­válódni, sőt éppen az a legfőbb lényege jellemzője, hogy roppant fogékony és alkalmas a tökéletesedésre. Arra tehát, hogy menet közben pontosítsa, csiszolja, finomítsa saját ma­gát. Ezért mondhatjuk azt, hogy jól működik, rugalmas, al­kalmazkodik az elvekhez, az élethez, a munkásérdekekhez. A tökéletesedés kétségbevonhatatlan tényei közé soro­landó, hogy a Központi Bizottság június 27-i üléséről kiadott közleményben azt olvashatjuk: A gazdaságpolitikai elvek jobb megvalósítása és az ellenőrzés fokozása érdekében a párt és az állami irányítás szervezetét a feladatoknak meg­felelően át kell alakítani. „A Központi Bizottság apparátu­sában a népgazdasági feladatokra, a gazdaságpolitikai osztály mellett egy új osztályt, területi gazdaságfejlesztési osztályt kell kialakítani. A két szerv egymással munkamegosztásban végzi a gazdaságszervezés pártmunkáját. A Központi Bizottság az 1972. novemberi határozatának megfelelően javasolja a Minisztertanácsnak hogy a kormány szerveként hozzon létre állami tervbizottságot. Az új Szerv feladata, hogy az eddiginél hatékonyabban hangolja össze az Országos tervhivatal, a minisztériumok és a főhatóságok tervezőmunkáját, javaslatokat tegyen a Minisztertanácsnak a népgazdasági tervekre és ® gazdasági szabályozókra, s fo­kozottabban ellenőrizze a végrehajtást.” Nem kell hozzá túl nagy képzelőerő, hogy belássuk, gaz­dasági irányítási rendszerünk további tökéletesítéséről van' itt szó. Arró!, hogy ez az irányítási rendszer még inkább meg­feleljen hazánk és a dolgozók érdekeinek. Sz. P.

Next

/
Thumbnails
Contents