Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-17 / 165. szám

KGST Hogyan jön létre az egyesített potenciál ? Képek a bonyhádi zománcgyárbs! A szocialista gazdasági in­tegráció egyik .jelentős ered­ménye — és feladata — a KGST-tagországokat összekötő csővezetékek építése. A csőve­zetékes szállítás hányada a KGST-tagországok közti szál­lítások együttes volumenében 1960-ban csupán 1 százalék volt. Ez a mutató 1965-ben 11,9 százalékra. a hetvenes évek elejére pedig 16,4 száza­lékra növekedett. Az eredményes együttműkö­dés kiemelkedő példája a Szovjetunió, Magyarország, az NDK. Lengyelország és Cseh­szlovákia közös erőfeszítésé­vel kiépített Barátság kőols'- vezeték-rendszer. Kiemelkedő technikai bravúr is: a maga teljes, körülbelül 6000 kilomé­ternyi útvonalával jóval fe­lülmúlja az olyan világhírű létesítményeket, mint a „Nagv hüvelyk” (Egyesült Államok), vagy a transzarábiai olajveze­ték. Minden ország hozzájárult a nagyszabású építkezéshez: az NDK szivattyúkat, csöveket és acélarmatúrát, Csehszlovákia nagy átmérőjű acél tolózára­kat. visszacsapószelepeket, csö­veket, Magyarország automati­zálási, távirányítási, hírközlő eszközöket szállított. A Szov­jetunió speciális gépeket, az építő-szerelő munkákhoz szük­séges készüléket, továbbá 1020 milliméter átmérő-nagyságig terjedő csöveket és számos Politika és gazdaság Vállalatoknál, gyárakban jár­va sűrűn hallani: ezt vagy azt a kérdést megtárgyalta a pártszer­vezet, a pártbizottság, állást fog­lalt, határozatokat fogadott el. A gond csak az, hogy kellett-e, s ha igen, éppen ezzel volt-e szükséges foglalkozniuk a kom­munistáknak? Tény, hogy a jó pártpolitikai munka nem része, hanem egyenesen elengedhetet­len feltétele az eredményes gaz­dasági fejlődésnek, de ez a szo­ros kapocs mindent nem köthet össze! Fölösleges erőt, időt, figyelmet rabló buzgalom, ha úgy véli a pártszervezet, hogy valamennyi ügy sorravétele a dolga. A szer­számüzem egyenetlen tevékeny­sége, a fonoda némely gépsorán — feltehetően beállítási hibák­ból származó — megnövekedett selejt, az állattenyésztési telepek egészségügyi állapota nem, kíván közös elemzést, állásfoglalást, hivatalosabban szólva önálló na­pirendi pántot. Részletkérdések ezek. s tárgyalásuk fontosabbtól terelheti el az érdeklődést. A részletek boncolgatása ugyanis fölmenti a gazdasági ve­zetőt az önálló, felelős cselek­véstől, mert hiszen ő „a pártszer­vezet útmutatásait követte”. Ma­gyarán mondva, restségre nevel ez a módszer, az egyszemélyi ve­zetés sokféle előnyének elsikka- dására. Miért, hogy mégis sűrűn meglelhetjük? Azért, mert a párt- szervezetek még nem választják Bonyhádi * anyakönyvi hírek A bonyhádi anyakönyvi kerületben 1973. június hónapban az alábbi anya könyvi bejegyzések történtek: Születések: Ferencz Gabriella, Padd László, Fábián Imre, Wurst Mónika Nyisztor Ákos, Lovász Róbert, György István, Tóth Kornélia, Somogyvári Esz tér Éva, Molnár Rita, Rózsa József, Va ga Annamária, Szalai Zsolt, Lőrinczi Mariann, Kurucz Attila Róbert, Agócs Attila, Czibre Zoltán, Lángi Nikoletta Obendorf Henrik, Laki Adrienn, Teimel Ernő. Házasságkötések: Budi István Ferenc —Baráth Gizella, Rieger János—Lo- sonczi Ágnes, János Mihály—Stocker Katalin, Kiss József—Budai Rozália, Guzorán Gáspár—Zsák Mária Magdol­na. Lovász József—Palkó Anna, Lórencz István—Eil Katalin, Rétfalvi Sándor—Ju­hász Éva Etel, Szőts Antal—Mikóczi Ka­talin, Eszlátyi Mihály—Fábián Anna, Sebestyén György—Keid! Margit, Tóth ^Ferenc—Farkas Teréz. S Halálesetek: Hitzel Jánosné, Herendy Jolán Matild, Schaat Keresztélyné, Pál- fi Istvónné, Steiger Ferenc. Dr. Kiss József Mihály, Franyó Józsefné, Papp Lajosné, Pap Mihólyné, Ambrus Ferenc, Tamás Jánosné, Néray Vilmos, CiJcói Andrásné. ... V Népújság 7 1973. július 17. el egymástól kellő határozottság gal azokat a feladatokat, ame lyeknél nélkülözhetetlen a kollek tív gondolkodás, azoktól, amelyek végrehajtásakor a kommunisták egyéni fellépése, személyes pél damutatósa — vagy véleménye — is elegendő. Gondolatmenetünkből kiolvas ható, hogy az első lényeges mozzanat a pártpolitikai munka és a gazdasági tevékenység egy ségének kovácsolásakor a „me netrend", azaz a fontosabb á mások s azok sorrendjének meg állapítása. Emiatt nem forrriáli aktus a félévi vagy éves munka terv kialakítása, jóváhagyása hanem nagyon is tartalmi teendő Ha a munkaterv megragadja csomópontokat, így például vállalati stratégia és taktika táv lati vonósait, a bérpolitika elveit, . a munkaszervezés rendszerét, népgazdasági és a helyi érdekek minél jobb egyeztetéséne1t"'Má dozatót, akkor máris létrejött oz egészséges munkamegosztás. Nem egyszerű feladat eliga zodni az elvégzésre váró felada tok sűrűjében, mert majd min denütt tapasztalhatjuk, az egy másra torlódó teendők újra meg újra' kísértésbe viszik a pártszer vezetet, hogy sodródjon azokkal E "sodródás jele a formális meq oldások előtérbe kerülése, a lé nyegtelen dolgokról órákig vitáz gató értekezletek összehívása, napirendi pontok megállíthatat lan gyarapodása, a jelentések oldalszómának növekedése a tét szetősen hangzó, de a lényegre még gyertyafényt sem vető gyű lések megrendezése. Ilyenkor ugyanarról ugyanazt szinte ugyanazok hallják, s aligha meg lepő, hogy maga az ügy semmit nem jut előbbre. Ahol a koncepció, a középső vú terv legfőbb célkitűzései fö lőtt zajlik a vita, ahol nem _ bérfejlesztés egyes személyeknek adott forintjait, hanem az elve két, a feszültségek okait taglal ják a kommunisták, ahol egybe esnek a szavak és a tettek, ott föl sem merülhet az a dilemma vajon mi áll előbb a sorban, c politikai cél vagy a gazdaság érdek? Ugyanabban a sorban álló dolgok ezek — persze, a helyes értelmezést mindenkor fel­tételezve —, s nem megalkuvó, azaz elveket félretoló egyezteté­sek /eJtj a megoldást, hanem a minél rövidebb, egyenesebb utak meglelése. Ezeknél adódhatnak viták, felfogásbeli különbségek a pártszervezet és a gazdasági ve­zetők között, de az a fö, hogy ugyanazt akarják. A hatékonyabb qazdasógi munkát, amit a politikai útmu­tatás _töft meq értelemmel. A célratörőbb politikai tevékenysé­gek amihez a gazdaság! haladás szállítja a bizonyító ereit} ténye­ket. Politikai és qazdasági mun­kálkodás egységét tehát, mert ez az egyetlen lehetséges alapja a tartós, mindenkinek többet adó eredményeknek. „ ’ Mésíőtas Oftő lf* más berendezésfajtát bocsá­tott az építkezés rendelkezésé­re. A Barátság fővezetékein megindult Nyugat felé a szov­jet kőolaj. A csővezeték el­ágazásainak végpontjain nagy olajfinomító és petrolkémiai komplexumok nőttek ki az NDK-ban, Lengyelországban. Csehszlovákiában és Magyar- országon. A közgazdászok ki­számították, hogy a vasúd szállításhoz képest a kőolaj- szállítás költsége csaknem egy­ötödére csökkent. A kőolajve­zeték beruházásai a „Barát­ság” üzembe helyezése után már három esz.tendővel me*»té- rü.ltek. Jelentősen sikerült t«1 hermentesíteni a vasúti há’t zat 1000 kilométeres szakas' i.t. Szükségtelenné vált nagy­számú tartálykocsi tartaléko­lása. A Szovjetunióban a kőolaj­bányászat szüntelenül növek­szik. ugyanekkor a Szovjet­unió KGST-partnereinek kő­olajszükségletei is fokozód­nak. Ezért a Barátság kőolaj­vezeték üzembe helyezése után hamarosan felvetődött a „oár- huzamos ág” megépítésének kérdése. Ez a munka napja inkban javában folyik... Leninvárosban hatalmas olajfinomító épül, ahol évente több százezer tonna etilént és propilént fognak előállítani Magyarország 1975-re évi 6,5 millió tonna szovjet kőolajat kap majd a leninvárosi pet rolkémiai óriás és az egyéb üzemek ellátására. A Szovjetunió és Magyaron szág széles körű kooperációt tervez az olefinek előállítása rá. (Az' úgynevezett „olefin Őni'gram”-ról 1 van szó.) Spe ciális etilén vezetéket építenek amelyen 1975-től kezdve leninvárosi üzemből 130 000 tonna etilént fognak átszi vattvúzni a Szovjetunióba Cserébe a Szovjetunióból műszáigvártáshoz szükséges nyersanyagot, műanyagot egész sor vegyi terméket szál lítanak Magyarországra. Az NDK—Csehszlovákia közti kooperáció keretében is etilén vezeték építését tervezik. A Barátság útvonalával bár huzamosan, erősen szabdalt hegyes terepen lefektették a Testvériség fővezetéket, ame Íven 1967-ben megkezdték szovjet földgáz szállítását Csehszlovákiába. A Szovjet unió és Lengyelország közös erővel megépítette a Nvugat Ukrajna—Lublin—Varsó gáz­vezetéket. Ez az értékes ener­giahordozó 1973—74-től kezdve nagy mennyiségben áramlik majd az NDK-ba. Bulgáriába és Magyarországra is. Folyamatban van a Románia területén átvezető szovjet— bolgár gázvezeték építése. A szovjet fél technikai segítséget nyújt a gázvezeték bolgár sza kaszának építéséhez, szovjet területen pedig a fektetés munkálataiban kjolgár szak­emberek vesznek részt. A Szov jetunióban több mint 300 bolgár munkást és mérnököt képeztek ki erre a célra. Ä csővezetékek — e specia­lizált nemzetközi szállítóesz­közök — széles körű építése annak köszönhető. hogy a KGST-tagországok összehan­golják . saját térségükben a tüzelőanyag-, « nyersanyag- é« az energiaellátás problémájá­nak megoldását. A esőveze* kek nagyszerű eszköznek b; zomyultak a KGST-tagországok között a szilárd, hosszú idő" szóló gazdasági Vnn',«'->'ntv- megvalósítására. (EUDAPRESS .—A.P.N.) I Lercz Adúmné. aki 16 éve dolgozik a sajtóiéban Részlet a sajtolóüzemből (Érdi Judit rajzai.) ti? Gyárudvar

Next

/
Thumbnails
Contents