Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-15 / 164. szám

V Bemutatjuk a megyei B két újoncát Két olyan csapat került magasabb osztályba, ahol megalapozott minden feltétel Mint arról már beszámoltunk, befejeződött a II. osztályú labda­rúgó-bajnokság. melyet — köz- megelégedésre — a Paksi járási Labdarúgó Szövetség irányított. A bajnoki címet Gerjen csaData sze­rezte meg. 2. helyen Tevel vég­zett. így ez a két együttes került a megyei B osztályba. Az aláb­biakban ezt a két együttest mu­tatjuk be olvasóinknak. Gerjen Utoljára tizenhárom éve volt Gerjenben ilyen nagy érdeklődés a labdarúgás iránt, mint napja­inkban. A labdarúgócsapat 1960- ban került a megyebajnokságba, ahol öt éven át derekasan küz­dött. sok nagy csapatnak okozott nehéz perceket. Gerjen színeiben akkor néhány magas képzettségű játékos is szerepelt, az utánpót­lással azonban baj volt. öt év után alacsonyabb osztályba kerül­tek, majd további két év telt el. és visszaléptették a csapatot. Hogy miért? Mert nem volt elég fiatal játékosuk, nem tudtak ifjúsági csa­patot indítani. 1967-ben így a já­rási bajnokságba nevezett Gerjen. Akkor került oda az állami gaz­daság dolgozójaként Földesi Gyu­la. aki azóta — egy év megszakí­tással — a csapatnál mint társa­dalmi edző és szakosztályvezető dolgozik. 1968-tól 1971-ig a másod- osztályban szerepeltek. Először és másodszor ezüstérmet szereztek» de amikor a kétcsoportos másod- osztályú bajnokságot összevonták egy csoportba, a hetedik helyen végeztek, így ismét a járási baj­nokságban találták magukat — 1972. nyarán. Talán ekkor volt a legkisebb érdeklődés Gerjenben a labdarúgás iránt. Volt olyan mér­kőzés. amikor mindössze 30—40 néző tekintette meg a küzdelmet. Az összevont járási bajnokság nem jelentett nagy erőpróbát az ösz- Rzekováesolódott gárdának. Bizto­san szerezték meg az első helyet, és ezzel a jogot, hogy az 1972-73- as idényben ismét a másodosztály­ban szerepeljenek. A szakosztályvezetés a játéko­sokkal egyetértésben azt a sze­rény célt tűzte ki. hogy közép­mezőnyben végezzenek, ne legyen kiesési gondjuk. Hétről hétre erő­södött a meggyőződés, soha ilyen alkalom a magasabb osztályba ju­tásra. Az őszi szezon végén 23 ponttal a bajnoki táblázat élén állt Gerjen, két ponttal megelőzve Tévéit. A csapat gólkülönbsége is figyelemre méltó volt. a 47 rú­gott góllal szemben 18-at kaptak. Emelkedett az érdeklődés a mér­kőzések iránt, és már 250-en. 300- an állták körül a pályát. A tava­szi idényben ugyan Tevel veze­tett. de a ger jeniek bíztak, hogy nemcsak a feljutást sikerül kihar­colni. de az első helyet is. Végül 93—43 gólkülönbséggel. 1 pont előnnyel Gerjen nyerte a bajnok­ságot. A csapatból néhányan egészen jó teljesítményt nyújtottak. Példá­ul a csatársorból Böndör. Lupsa és Szabó ellenállhatatlanul ját-' szott és a gólok kétharmadát ők lőtték. A védelemből Bognár és Kovács tűnt ki. míg középpályán Csörgő volt az. aki a labdákat összeszedte, nagy területet játszott be és jól indította a csatárokat A kapuban Taba Sándor bizonyí­totta be több alkalommal tehetsé­gét. A csapat fiatal, az átlagélet­kor mindössze 21 év. de a leg­idősebb játékos sincs még 26 éves. A gerjeni sportkör elnöke. He­gedűs Ferenc Sas Jánossal, az ál­lami gazdaság igazgatójával, aki egyben a sportkör elnökhelyettese is. sokat tett annak érdekében, hogy zavartalan legyen a felké­szülés. eredményes a munka. A csapat jelenleg pihen, de néhány nap múlva megkezdi felkészülését a megyei B-re. örömmel és büszkén várják az őszi idény kezdetét, örömmel, mert a magasabb osztályban is szeret­nének bizonyítani, büszkén, mert kitűnő a labdarúgópályájuk és a három éve készült új öltözőt bár­melyik nagy egyesület eU foeadná. Terveik reálisak. ug> szerepelni, hogy a középmezőny­ben végezhessenek. Tevel Az elmúlt években a teveli lab­»ÜCb^oksrd^ez^yében «jóság! gyeimet Ez elsősorban T!££n<£ József testnevelő érdeme, aki tíz év érti dolgozik a községben, mint Sír«« dtkak lettek. A csapatból az ősz­szel hatan kerültek a felnőttegyüt­tesbe. így az tovább fiatalodott, az átlagéletkor nem éri el a 20 évet. Az 1972—73-as bajnokság verseny- kiírása lehetőséget adott két csa­pat feljutásához. Ez megcsillantot­ta a reményt Tevelen is. Ennek érdekében az egész község ösz- szefogott. Már az ősszel jól szere­peltek, az élmezőnyben voltak. A nézők száma is fokozatosan emel­kedett, százról kétszázra nőtt, sőt egy hete, az MNK-mérkőzésen 350- en állták körül a teveli pályát. A bajnokság tavaszi idényében már biztosra lehetett venni, hogy sikerül a feljutás, a versenyfutás inkább azért folyt, hogy Tevelé vagy Gerjené lesz-e az aranyérem. Mint ismeretes, végül Tevel máso­dikként végezte a bajnokságot, ezüstérmet szereztek. A teveli csa­társorból különösen Szabó, Tur- buk és Fazekas volt eredményes, így 94 gólt lőtt a csapat az ellen­feleknek. Érdemes megemlíteni Fazekast, aki csak a tavasszal ját­szott valamennyi mérkőzésen, (az ősszel mint tartalék szerepelt) de így is a csapat egyik legjobb és legeredményesebb játékosa volt. Szerencsés megoldásnak bizo­nyult, hogy megszüntették azt a régi gondot, hogy melyik szerv adja vidéki utakhoz a gépkocsit. A termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ és az azóta megszűnt gépállomás külön-külön hatezer forintot adott csak személyszállításra. így kul­turált körülmények között, autó­busszal utazhattak a teveli labda­rúgók. A községi tanács is — sok­szor erején felül — anyagi támo­gatást ad a sportkörnek. A ter­melőszövetkezet az előbb említett 6000 forinton kívül ugyanennyi készpénzt ad felszerelésre, ezen kívül a pályát gondozza, gépet ad a kaszáláshoz, karbantartáshoz. A teveli labdarúgópálya nem a legideálisabb, mély fekvése miatt. Alig néhány hónapja, hogy a köz­ségben az erre illetékesek tanács­koztak és elhatározták, hogy új pályát építenek. Több lehetőség is volt az új telep kijelölésére, vé­gül úgy döntöttek, hogy a volt vásártéren épül fel az, mivel vi­szonylag a legközpontibb fekvésű. A talaj vízszintbe hozásáig 10 ezer köbméter földet kell megmozgatni, ehhez az ÁFÉSZ, a tanács és a tsz ad részben anyagi segítséget, részben gépeket. A munka már elkezdődött és abban a sportoló­kon kívül a lelkes szurkolók is ott voltak. Nemcsak labdarúgópálya, de új öltöző is épül, mely korsze­rű lesz, a legkényesebb igényt is ki tudja elégíteni. A tervben sze­repel az új sporttelep fásítása, sö­vénnyel körülvétele. A pályát az ősszel füvesítik, így azt legjobb esetben csak egy év múlva vehe­tik a fiatalok birtokukba. Addig a meglévő pályán játszanak. Jelenleg a csapat tíz nap szüne­tet tart, utána megkezdi az ed­zést. A cél: a középmezőnyben végezni. — Nyakas — Nevezés: július 20-ig A megyei labdarúgó-szövetség 1-es számú hivatalos körlevelében közölte, hogy a megyei labdarúgó- bajnokság az I. és a B csoportban augusztus 12-én kezdődik. A sor­solással kapcsolatos esetleges ké­relmeket és a nevezést július 20- ig kéri a szövetség a csapatoktól. A szövetség kérte a sportköröket, hogy készítsék elő a pályákat hi­telesítésre, mert ezt a munkát a járási szövetségek megkezdték. Felhívás Kérjük bátaszéki, nagydorogi, ozorai, kisdorogi, simontornyai, zombai, dombóvári, dunaszentgyör- gyi, bogyiszlói tudósítóinkat, hogy az MNK-mérkőzésekröl vasárnap este adjanak tudósítást a 12—815- ös telefonon. Ugyeletet 19 órától tartunk. Egyhetes továbbképzés Dombodban a kézilabda-játékvezetőknek Szerdán budapesti előadó — Szombaton ligaértekezlet Holnap kezdődik a megyei kézi­labda-játékvezetők nyári tovább­képzése. A fadd-dombori Hullám Motelben hétfőn délelőtt 10 óra­kor kerül sor a megnyitóra és ez­zel kezdetét veszi az egyhetes to­vábbképzés. Az előző két év tá­borozási tapasztalatait hasznosítva állította össze a játékvezető-bizott­ság a továbbképzés 30 órás tema­tikáját. Ennek megfelelően a szak­mai előadásokat ezúttal is hasz­nosan egészíti majd ki a szabá­lyok egységes alkalmazását, értel­mezését szolgáló 10 órás gyakorlati foglalkozás. Július 18-án, szerdán kiemelkedő lesz a napi program. A megyei szövetség felkérésére a Magyar Kézilabda Szövetség játékvezető­bizottsága központi előadót küld Domboriba. Éliás Gábor kitűnő szakember személyében nemzetkö­zileg ismert játékvezetőt, az MKSZ játékvezető-bizottság elnökségének tagját fogadják körükben a hall­gatók. Ezen a napon a délelőtti előadásokban érintett szabályal. kalmazásokat Éliás Gábor a dél­után sorra kerülő Mözs—Hőgyészi Helyiipari SK férfi barátságos mérkőzésen a táborozás résztvevői» nek gyakorlatban is bemutatja. Ugyancsak kiemelkedik a július 20-i program is, amikor a Baranya megyei Kézilabda Szövetség el­nökségének tagjai, valamint a me­gyében működő játékvezetők 30 fős csoportja látogat el Dombori­ba. A vendéglátó Tolna megyei játékvezetőkkel kézilabda- és kis­pályás labdarúgó-mérkőzésen mé­rik össze erejüket, majd közösen vitatják meg a sportág helyzetét a két megyében. A Baranya me­gyeiek máris meghívták megyénk játékvezetőit az Orfűn szeptem­berben sorra kerülő háromnapos továbbképzésükre. Az egyhetes továbbképzés záró­napján kerül sor — a táborozás helyén — a július havi megyei ligaértekezletre. Ekkor készíti el a szövetség az őszi idény, valamint az országos ifjúsági kupa megyei selejtezőjének sorsolását. A baj­nokságban szereplő csapatok kép­viselői részére egyúttal lehetőséget biztosítanak a közvetlen eszmecse­rére, a szövetség vezetőivel és az ősszel működő játékvezetői keret tagjaival. Itt tolmácsoljuk a me­gyei szövetség kérését, mely sze­rint a július lft-d előadás meghall­gatására szívesen vennék az ed­zők és szakosztályvezetők, sőt & játékosok részvételét is. Sportműsor Atlétika: Területi serdülő B se­regszemle Szekszárdon. a városi sporttelepen. Kezdés: 10.30-kor. Megyénk serdülő korú versenyzői (A csoportosok) Pécsett a Vas­utas-pályán szerepelnek 9.30 órától. Teke: Dombóvá rótt a szövetke­zeti tekepályán a Kapos menti kupa befejező küzdelmére kerül sor. Eredményhirdetés: 18 órakor. Asztalitenisz: Döbröközön a kö­vetkező férficsapatok játszanak a tsz-kupáért: Dalmand—Pátria. Döbrököz I.—Döbrököz n.. Döbrö- köz I.—Pátria. Döbrököz II.—Dal­mand. Dalmand—Döbrököz I.. Pát­ria—Döbrököz H. Kezdés: 9 óra. Kézilabda: Pakson 9 órától Duna kupa női kézilabda verseny. Barátságos labdarúg ó-mérkőzés4 A Paksi Kinizsi a Ferencváros^ együttesét látja vendégül. Kezdés-J 17 óra. Előtte 15 órától Duna kupa* ifjúsági elődöntő. Labdarúgó MNK: öcsény—Báta*» szék 17. V: Andorka. Kajdacs—- Nagydorog 17. V: Váradi. Ozora—* Fomád 17. V: Kleiber. Mucsfa—« Kisdorog 17. V: Derner. Kölesd—* Simontornya 17. V: Takács. Zom­ba—Hőgyész 17. V: Pataki. D. Szö­vetkezet—DVSK 17. V: Lugosi. Du- nakömlőd—Dunaszentgyörgy 17. Vi Csordás. Bogyiszló—Fadd 17. VSfr Sebestyén. Báta—Sz. Vasas 17. Vjt> (?) A labdarúgó-világbajnokság előkészületei Amint Hermann Joch, a Német Labdarúgó Szövetség (DFB) kül­ügyi osztályának és a világbaj­nokság szervező irodájának veze­tője kijelentette, az 1966-os angliai labdarúgó VB tapasztalatai alap­ján készítik elő az 1974. június 13. és július x7. között megrendezendő következő világbajnokságot. A tény, hogy a DFB elnyerte a VB megrendezésének jogát, mutat­ja nemzetközi csúcsszervezetben, a FIFA-ban elfoglalt befolyásos pozícióját. És nem is vitatható, hogy a DFB a maga csaknem négymillió tagjával és jelentékeny anyagi bázisával, egyike a világ leghatalmasabb sportszervezetei­nek. S az anyagi bázisra most sürgős szüksége is van: csupán a szövet­ség bungalow-stílusban megépült új igazgatósági központja nem ke­vesebb mint 5 millió márkába ke­rült. Innen fogják menedzselni a nagy rendezvényt, amelynek min­den apróságra kiterjedően részle­tes terveit Hermann Joch készí­tette el. összesen 38 mérkőzést bonyolí­tanak le kilenc stadionban: Nyu- gat-Berlinben, Hamburgban, Han­noverben, Dortmundban, Gelsen- kirchenben, Düsseldorfban, Frank­furtban, Stuttgartban és München­ben. Joch „hálózati terve’' kijelöl minden terminust, semmi sincs a véletlenre bízva. 1974. április 16. lesz például a jegyre jogosító iga­zolványok beváltásának a napja: 208 elővételi iroda gondoskodott ezek szétosztásáról. Magukat a je­gyeket június 1-től kezdve nyom­tatják, összesen 2,1 milliót. 1973. szeptember 30. lesz a köz­benső mérleg készítésének a nap­ja. Ekkor ellenőrzik majd, hogy például a Thaiföldnek szállított jegyeket nem lehet-e inkább Bra­zíliának juttatni. Mert bizonyosra vehető, hogy a küllőid számára fenntartott, összesen 470 000 jegy­ből a Brazília számára megállapí­tott 30 000-es keret nem lesz elég. Amikor ugyanis Hermann Neuber- ger VB-bizottsági elnök és Her­mann Joch május elején Brazíliá­ban járt, az ottani labdarúgó-szö­vetség elnöke, dr. Avalange tudó- f másukra hozta, hogy nem 3500 né- ző készülődik Németországba, mint . gondolták, hanem 70 000! 1974. január 5-én sorsolják ki á ^ négy csoportot. Ezt alighanem olyképp fogják lebonyolítani, hogy Brazília, Anglia, Olaszország és Németország külön csoportba jus­son és ilyenképp mindvégig iz­galmas maradjon a 10. világbaj­nokság. A több 12 résztvevő nem­zeti válogatottat, amelyet 93 je­lentkező ország csapatai közül vá­loganaK kJ. * ~ a négy csoportba. A mérkőzések színhelyéül szolgáló kilenc város­ban a DFB kirendeltségeket állít fel, amelyekben nyolcféle feladat­kört fognak ellátni az egyes refe­rensek: a jegyekkel, a szállítással az elszállásolással, a jegyzőköny­vezéssel, a stadionszervezéssel, a sajtóval, a keretprogramokkal és a csapatok gondozásával kapcso­latos teendőket. A VB rendezői hangsúlyozzák, hogy tanultak a ta­valyi olimpiai játékokon elköve­tett hibákból: a bizottság csak ki­lenc tagból áll, tehát mozgéko­nyabb, döntőképesebb és „koope­ratívabb” lesz, mint az olimpia szervező testületé volt. Hermann Joch büszkén közli, hogy a bizottságnak jelenleg 32 munkatársa van, és a VB kezde­tén se lesz több, mint 70. Mün­chenben ezzel szemben 1000 alkal­mazottal dolgozott az olimpiai ko- mité. Ez a nagyarányú koncentrá­ció magyarázza, hogy Joch ágya mellett máris ott áll egy diktafon; szédületes mennyiségű munka vár rá. De ő nem fél a stressztől, mint mondja, az csak serkentőleg hat rá. Kezében tekintélyes ha­talom összpontosul és hatalmas összegek felett rendelkezik, akár­csak valami konszemvezér. A müncheni pUmpia persze jóval többe került, nevezetesen kétmil­liárd márkába, de a labdarúgó- VB költségeinek sem kell szégyen­kezniük: 20 millióba kerül a szer­vezési munka és 250 milliót fordí­tanak a stadionok át-, illetve újjá­építésére. A DFB megköveteli a kilenc vá­rostól, hogy a bajnokságig legyen egy legalább 60 000 főnyi befogadó- képességű, s ezen belül 20 000 ülő­helyű stadionja, elegendő parkoló­helye, korszerű tisztálkodási és egészségügyi berendezései, az ülő- és állóhelyek legyenek kényelme­sek, stb. A Bumdesliga egyletei persze bő­ségesen profitálnak a nagyvonalú előkészületekből. A kérdés, hogy van-e értelme ily horribilis össze­geket kiadni a passzív nézők ked­véért, amikor nincs elég uszodánk, sportpályánk, játszóterünk, tehát áz aktív testnevelést előmozdító intézményünk, voltaképp mindad­dig szónoki kérdés marad, amíg társadalmunk nem képes az eddi­ginél többet tenni ez intézmények létrehozásáért. A Bund 50 millió márkával tá­mogatja a VB megrendezését, de Joch reméli, hogy az 50-ből 80 lesz. A pénzt az érintett városok közt osztják fel, úgy. hogy átlag minden város hatmilliót kap. Ki­vételt képez Düsseldorf és Gel- senkirchen: ezeknek teljesen új stadiont kell építeniük és ezért 9.5 milliót kapnak. Berlin és München más alapítványoktól is kapnak közvetlen támogatást. Frankfurt példája mutatja, hogy aránylag csekély saját költséggel is lehet korszerű stadiont építeni, amely aztán az idők során, forgalmi és vigalmi adó formájában pénzt is hoz a városnak. A 27 milliós ösz- szes költséget a Bund 6,5 milliójá­ból, a tartomány 6 milliójából, a VB-lottó bevételeiből és a város saját pénztárából folyósított öt­millióból össze lehet hozni. A lottó­ból, amely az idén mintegy 120 milliót hozott, Frankfurt kb 3 mil­liót . fog kapni. A lottóbevételekből azonban nem csupán a városoknak származik hasznuk, hanem az egész ország sportjának is. A 60 milliónyi tisz­ta nyereségnek 35 százalékát for­dítják a tömegsport és a verseny- sport előmozdítására. A pénz he­lyes befektetéséért a Német Sport- szövetség (DSB) felelős. 10 száza­lékot kap a müncheni olimpia ren­dezőbizottsága és 5 százalékot a labdarúgó-VB szervezői. 1974-ben nagyjából ugyanennyi pénzzel szá­molnak, ami azt jelenti, hogy a DFB három-négy milliót fog kapni. A 20 milliót kitevő szervezési költ­ségeket ebből persze nem lehet fedezni, de máshonnan is jön még pénz: a televízió a közvetítési jo­gért fizet, a hirdető vállalatok pe­dig a reklámokért. A Jägermeis­ter cég például egymaga egymil­liót invesztál stadionreklámokba. Ilyen forrásokból összesen 18 mil­lió márka -bevétellel számolnak. Ha a jegyek kerek 70 százalékát el­adják (ennél nyilván többet fog­nak eladni), 30 millió lesz az innen adódó bevétel. A jelvények, bábuk, stb, forgalomba hozatalától a DFB további 25—30 millió márkát remél. Az összes bevételből Z5 százalé­kot kap a DFB és 10 százalékot a FIFA. A fennmaradó 55 millión a 15 részt vevő ország osztozkodik, mégpedig aszerint, hogy mennyi ideig vesz részt a versenyben és mennyi közönséget csábít a lelá­tókra. Mert a DFB nemzetenként csak 25 személy útiköltségeit és zsebpénzellátását vállalja (a baj­nokság megnyitása előtti negyedik naptól a csapat kiesését követő második napig.) Mexikóban 1970- ben még napi 25 dollár jutott egy főre. 1974-ben azonban Joch számí­tásai szerint 150 dollár alatt nem lehet már megúszni a dolgot. Mexikóban a német válogatott ugyan harmadik lett, de a bajnok­ság elején mindig csak kis stadio­nokban játszott, s így a bevételei nem voltak Jelentősek. A 980 000 márkát kitevő összes költségek el­lenére Ca OFB mérkőzésenként és játékosonként 5000 márkát fizet aa egyleteknek) mintegy 200 000 már­ka volt a DFB összes mexikói nye„ resége. Akárcsak a müncheni olimpiáról^ a tv a VB-ről is maradéktalanul fogja informálni a világot. A mér­kőzéses napokon négy-öt óra hosz- szat lesz futballközvetítés a kép­ernyőn. Egy mérkőzést a helyszín­ről teljes egészében közvetítenek, a többiekről részleteket. Természe­tesen lesz elég interjú is, a sztá­rok tisztelői „testközelben” érez­hetik magukat a képernyő előtt bálványaikkal. Minden stadionban hét tv-kamera fogja figyelni a mérkőzés menetét és regisztrálni a játék minden mozzanatát. E ti­zedik labdarúgó-világbajnokság annyiban fog eltérni az eddigiek gyakorlatától, hogy a négy csoport első két-két csapatát megint két csoportba osztják szétsorsolással. E két csoport első csapata közt dől el aztán a világbajnokság, míg a második csapatok a harmadik és negyedik helyért küzdenek meg egymással. A belépőjegyek ára 10 és 80 már­ka közt ingadozik: 10 márka lesz egy állóhely és 80 a lagdrágább ülőhely a döntőn. Megjegyzendő, hogy ezek már mind elkeltek. Hermann Neuberger, a DFB al- elnöke és a szervező bizottság ve­zetője elsősorban annak örül, hogy a DFB anyagilag teljesen függet­len, vagyis sem saját vagyonát nem kell kikezdenie, sem adóssá­gokat nem kell csinálnia. És a szövetség reméli, hogy a megvesz­tegetési botrányok sora miatt meg­ingott tekintélyét és egyáltalán az egész labdarúgósport hírnevét, si­kerül most helyreállítani. Egyelőre az a fontos, mondja Neuberger, hogy a nyugatnémet futball, és az egész ország, tisz­tességesen szerepeljen a világ színe előtt. A VB után aztán, ami- koris teljesül a reménye és el­foglalhatja a DFB elnöki posztját, Neuberger belefog a szövetség nagyarányú reformjába. Elsősor­ban is a dilettánsok uralmának akar véget vetni, de végre akar­ja hajtani a sportolók szociális ellátottságára vonatkozó tervét is. Természetesen az egyleteket is ter­heli felelősség profi játékosaik öreg­kori ellátását illetően, de a szö­vetségnek is meg kell tennie a magáét. Uj alapokra kell helyezni a játékos, az egylet és a szövet­ség közti viszonyt. S hogy Neuberger komolyan ve­szi reformterveit, meglátszik abból is. hogy a DFB-nek egy idő óta saját jogi osztálya van. amely a szerződések és alapszabályok fe­lülvizsgálatával foglalkozik. S ha a VB-t sikerül a reformoK kocsija elé fogni — ebben re­ménykedik Neuberger, a DF0 ideológusa és Joch, a „vezérkart főnök” — akkor ez olyan bajnok" ság lesz, amely csak győzteseket ismer.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents