Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-13 / 162. szám

Munkaviszonyban álló dolgozók polgári védelmi kiképzése a Dombóvári Vegyesipari Szövetkezetben 1973. év elején meg kellett kezdeni a vállalatok, szövet­kezetek, üzemek munkavi­szonyban álló dolgozóinak pol­gári védelmi kiképzését. 1. A szervezéssel és kikép­zéssel kapcsolatos feladatokat a rendelkezésre bocsátott em- lékeztetők, útmutatók alapján a Dombóvári Vegyesipari Szö­vetkezetben is meg kellett kezdeni. A munkavégzés során ele­mezni kellett a szövetkezet nagyságát, szervezeti rend! ze- rét, hogy a kiképzés gördülé­kenyen. különösebb zökkenők nélkül bonyolítható legyen. A kiképzés megkezdése előtt a szervezési és felmérési mun­kákat kellett elvégezni. Tisz­tázni kellett, hogy a teljes ál­lományi létszámból a kikép­zésbe kik vonhatók be, illet­ve kik azok akik az ilyen ki­képzés alól mentesíthetők. A szervezési munkánál az első feladat a polgári védelmi szakszolgálat kialakítása veit. Az állományban lévő dolgo­zók közül ki kellett választa­ni azt a 62 főt, akik a szö­vetkezetben eltöltött munka­idejük, szakképzettségük, és rátermettségük alapján e fel­adatra a legalkalmasabbak. A személyek kiválasztásánál egyik alapvető szempont volt az egy helyen eltöltött mun­kaviszony ideje, ugyanis he­lyes. ha a szakszolgálatot a törzsgárda alkotja. így nincs rendszeres személyi változás, ami eleve hátráltatja az ered­ményes munkát. A szövetkezet állományi lét­száma meghaladja a négy­száz' főt, tehát polgári védel­mi kiképzésben mintegy 330— 340 főt kell részesíteni. A kiképzés sikeres megszer­vezését és lebonyolítását a szövetkezet adott körülményei előnyösen és hátrányosan be­folyásolják. Előnyös helyzetet biztosít az a körülmény, hogy a szövet­kezet üzemi, munkahelyi és központja egy adott területen helyezkedik el. Viszont nehézséget okoz a több műszakos termelés. A munkavégzés egy, kettő és há­rom műszakban folyik, kö­rülbelül azonos létszámmeg­osztással. Ezért alapos előkészítést Igényelt az egyes műsza­kokban dolgozó személyek beosztása oktatási csopor­tokba, figyelembe véve a műszakváltozásokat is. Nem könnyítette n, helyze­tet az a körülmény sem, hogy a létszám mintegy 70 százaléka nő. A kiképzés szervezésének il­letve előkészítésének másik fontos tényezője az oktatók kiválasztása és kijelölése, va­lamint a polgári védelemmel kapcsolatos teendők ellátására egy személy kijelölése. A szövetkezet a feladat el­látásával egy nyugdíjas dol­gozót bízott meg, akinek a kiképzési időszak alatt csak az a feladata, hogy a polgári védelemmel kapcsolatos mun­kákat, — a szükséges nyilván­tartásokat elkészítse, az ok­tatási anyagok kezelése és kiosztása, az oktatások előké­szítése, a szemléltető eszkö­zök. egyéni védőfelszerelések táblák, filmek beszerzése, stb. — végezze. Gondoskodjon, hogy a kiképzés az ütemezés szerint történjen, feladata az is, hogy az oktatás lebonyolí­tásához megfelelő helyiség áll­jon rendelkezésre. Egyúttal részt vesz az okta­tások értékelésében, a tapasz­talatok elemzésében is. Az előírt 14 órás kiképzést a szövetkezet vezetői, az üzemvezetők és műveze­tők végzik. Az ilyen be­osztású dolgozók zömében mérnökök, illetve techni­kusok, - tehát a munka el­végzésére alkalmasak. Az oktatandó létszámot ki­lenc csoportra kell oszta­ni. Egy-egy csoport 35—40 fő­ből áll. A kiképzés április 1- től június 30-ig tart. A kiképzés a beütemezés szerint történik, általában minden második napon. A kiképzési óróaszámot fi­gyelembe véve eddig az ok­tatásoknak több mint a fele már lezajlott, tehát képet le­het alkotni a kiképzés ered­ményességéről. az előadók fel- készültségéről, a jelenlévők létszámáról, stb. Az egyes csoportok oktatói között a rendelkezésre bocsá­tott szakkönyveket kiosztot­tuk. Az oktatók a szakköny­vek alapján készülnek fel az egyes témakörökből. Minden előadásra elkészítik a foglalkozási vázlatot, előre kidolgozott kérdésekkel,, az ahyag rövid vázlatos feldol­gozásával. Az oktatások során á szem­léltető táblákat, egyéni v kő­eszközöket bemutatják, illetve felhasználják. így a kiképzés hatásosabb és jobban is felkel­ti a dolgozók érdeklődését. Külön ki kell emelni a film­vetítéssel egybekötött Oktatá­sokat. ugyarfis a legnagyobb érdeklődés és figyelem itt ta­pasztalható. A kiképzésre kijelölt lét­szám az eddigi tapasztalatok szerint mintegy 95—98 száza­lékban megjelenik a' kiképzé­seken. illetve azon részt vesz. A dolgozók aktivitása köze­pesnek értékelhető. A tapasz­talat az, hogy főleg olyan kérdésekben érezhető nagyobb érdeklő­A polgári védelem kereté­ben igen jelentős feladat há­rul a műszaki-mentő szak- szolgálatokra, szakszolgálati alakulatokra. A szakszolgálat feladata — háborús viszonyok között — a károk megelőzé­sere, csökkentésére irányuló intézkedések kidolgozása, az út- és közműhálózatokban ke­letkező károk megszüntetése, mentő és mentesítő munkák elvégzése. Békés viszonyok között pedig az elemi csapá­sok okozta károk megszünte­tésében jut fontos feladat a szakszolgálatnak, szakszol­gálati alakulatoknak. A műszaki-mentő szakszol­gálat, szakszolgálati alakula­tok e feladatoknak csak ak­kor tud megfelelni, ha minden egyes parancsnok és beosztott alaposan ismeri a feladatait. Ennek érdekébén kezdődött meg 1972. évben a szakszol­gálatnál a kiképzés, mely ez évben is folytatódik. Az 1973. évi kiképzési terv keretében zajlott le Zamárdi- ban a szakszolgálat járási és városi törzseinek kiképzése 1973. május 28-tól június 1-ig. A kiképzés célja az volt, hogy a járási és városi szak- szolgálat-parancsnakságok és törzseik állománya ismerje meg: dés, melyekről a dolgozók eddig is többet hallottak, akár általánosságban, akár a korábbi években lezajlott ki­képzések során. Tekintettel arra, hogy a szövetkezetben igen jelentős azoknak a száma — több mint 100 fő — akik még fiatalok, 25 éven aluliak, ezek közül is különösen a női dolgozók elő­ször találkoznak a polgári vé­delem fogalmával és először vesznek részt ilyen jellegű ok­tatásban és kiképzésben. Ezen létszám zöme a bemutatott védőfelszerelésekkel pl. gáz­álarccal most találkozik elő­ször. A polgári védelmi kiképzés terén további feladat az' ok­tatási színvonal emelése, még több szemléltető eszköz és film bemutatása. A csoportos foglalkozások olyan szempontból is előnnyel járnak, hogy elősegítik a dol­gozó kollektívák jobb össze- kovácsolódását, az egymáson való segítés szellemének ki­alakulását. Az első kiképzési szakasz júniusban befejeződött, majd szeptemberben meg kell kezdeni és le kell folytat­ni a szakszolgálatra kije­lölt, illetve oda beosztott dolgozók kiképzését. Á jelen kiképzési időszak ta­pasztalatait már jól és hasz­nosan lehet felhasználni. A jelen és jövőbeni kikép­zés lebonyolításához nagy se­gítséget jelentenek a polgári védelmi városi parancsnokság útmutatásai, a parancsnokok részére tartott kiképzések, a politikai helyettesek részére tartott eligazítások, ill. érte­kezletek anyagai. ' A kiképzés ilyen rendszer­ben való folytatása biztosíték arra. hogy az év folyamán va­lamennyi munkaviszonyban álló és kiképzésre kötelezett dolgozó az előírt óraszámú ki­képzést megkapja. REGÉNYI KÁROLY elnök — a szakszolgálat, szakszol­gálati alakulat készenlétbe helyezésével kapcsolatos alap­elveket. — a szakszolgálat anyagi, technikai ellátásával kapcso­latos tudnivalókat, — a közműhálózatokat, és az azokon végzendő ideiglenes helyreállító munkákat, — a gépi alegységek alkal­mazásának elveit, valamint a mentésnél alkalmazható eszközöket. A lezajlott kiképzés elérte célját, mert a résztvevők a zárófoglalkozáson végrehajtott gyakorlati foglalkozáson kellő felkészültségről. tettek tanúsá­got. A járási és városi szakszol- gálat-pararícsnokságok és tör­zseik tanfolyamával az 1973. évi kiképzéseket azonban nem zártuk le. Az év második fe­lében kerül sor a műszaki­mentő alegységek parancsnoki állományának, majd a beosz­tott állomány kiképzésére. Cé­lunk, hogy az év folyamán a műszaki-mentő szakszolgá­latok, szakszolgálati alakula­tok minden egyes parancsno­kát és beosztottját felkészít­sük a rájuk háruló feladatok ellátására. Megyei műszaki-mentő >gakS7nlgálat A műszaki-mentő szakszolgálat kiképzéséről Egészségügyi szakaszparancsnok Hála a népek békeakaratá­nak és a nagy államférfiak odaadó tevékenységének, bé­kében és túlzás nélkül, boldo­gan élünk a tevékeny élet és alkotó munkában. Sok ember szemében nem tűnik fontos tevékenységnek a polfUiri védelem napi szerve­zési munkája, mégis köztu­dott. hogy Tolna megyében is megfelelően jó és megbízható kezekben Van annak irányí­tása. Aránylag kevés szó esik azon szilárd pillérekről is, melyekre ezen társadalmi te­vékenység támaszkodik. Alkalmunk volt elbeszélget­ni Hadi Jánósné alsónyéki szakaszparancsnokkal, a szak- szolgálat „veterán” munkásá­val, aki kérésünkre elmondot­ta, hogy a moziüzem vezetője, családanya, két gyermeke van és mégis napi munkája mellett szívesen végzi ezen társadalmi feladatát is. Ez egyéniségéből fakad, mert mindig érdeklő­déssel kísérte a közösségi mun­kát, de talán foglalkozása is lehetővé teszi a mozgalmas, több irányú érdeklődést. Előttünk ismeretes. hogy sok versenyen vett részt sza­kaszával és mindig jó ered­ménnyel végeztek. Igv 1970- ben is a megyei nagy versenyen különösen jó eredménnyel sze­repelt az alsónyéki egészség- ügyi szakasz. Kérdésünkre, hogy miben látja a jó eredmény okát. büszkén mondta, hogy „ne­künk állandó és megbízható gárdánk van”. Ez tette lehető­vé, hogy a túlnyomó részben mezőgazdasági tevékenységet végző szakasztagok, foglalko­zásuktól teljesen idegen terü­leten az összfegyvernemi har­cászati feladatot is kitűnően oldották meg. Ez persze csak a1 jól felkészült és összeková­csolt gárdával s’keWilh®b»tt. a szakasz túlnyomórészt nő tag­jainak szorgos tevékenysége nyomán. A jó összhangnak a nyitja Hndiné szerint elsősor­ban a példamutatás, a rend szeretete és a jól véglett mun­ka elismerése. ..Mi nők. anyák és leendő anyák jobban meg tudjuk érezni magunk, ever- mekeink boldogságát, a boldo­gulását fenyegető veszélyt és talán ösztönösen értiük is. hogy ezért békében is tenni kell valamit.” Á másik dolog az. ho«v él­vezzük a község, iárás és a megve szakirányítását, meg­becsülését és íev könnyebb, vidámabb a munka. egyben a Vöröskereszt tagja is és a két tevékenység nem idegen egymástól: ez rendez­vényeinkben is jól' tükröződik: Igv annak a ténvnek. hogv mindenki jól érzi macát a két szervezetben, természetes kö­vetkezménye. hogy vannak ve­terán tagjaink is. A mindennapi munkában is állandó érintkezésben vagyok a község lakosságával. mint tanácstag: szeretem az embe­reket, ők is megbecsülnek és megtesznek velem együtt min­dent a községi mindennapi és távolabbi célok szolgálatában: Á községben köztudott, hogy a szakasz tagjai jól látják el az elsősegélynyújtási feladato­kat és ezért bizalommal for­dulnak hozzájuk. Ez egyben ráirányítja a figyelmet a pol­gári védelmi oktatásokon ta­nultak hasznosságára is. Különösen a fiatalok köré­ben — akik nagy részben a gépek körül tevékenykednek — népszerűek a polgári védel­mi oktatásokon elsajátítható tudnivalók, mert érzik, hogy az általános ismerétekhez tar­toznak a balesetek ellátásának teendői is. Hadi Jánosné bízik abban, hogy a szakasz tagjaival együtt bármilyen feladat megoldásá­ban is helytállnak. M. V. Zaharov: Délkelet- és Közép-Európa felszabadítása A délkelet- és közép-európai országok felszabadítása az egyik legszemléletesebb pél­dája a Vörös Hadsereg inter­nacionalista kötelességteljesí­tésének. Ebben a térségben több mint negyedszázaddal ezelőtt, 1944 augusztusa és 1945 májusa között a szov­jet—német arcvonal jobbszár­nyán működő 2. és 3. Ukrán Front csapatai — együttmű­ködve a Fekete-tengeri Flot­ta és a Dunai Katonai Flot­tilla hajóival — ragyogó győ­zelmet arattak. A iasi—kisi- nyovi hadművelet során be­kerítették, majd megsemmisí­tették a Balkán felé vezető utakat lezáró, csaknem egy­milliós „Dél-Ukrajna” német hadseregcsoportot. Ez a had­művelet vezetet végül Romá­nia, Bulgária, ■ Jugoszlávia, Mtunjarországi, Ausztria és Csehszlovákia felszabadításá­hoz. Ezekről a harci események­ről szól az a legújabb doku­mentum. amelynek szerkesz­tője M. V. Zaharov, a Szov­jetunió marsallja, a 2. Ukrán Front akkori törzsfőnöke. A mű szerzői — az egykori har­cok tervezői, szervezői, irá­nyítói — megvilágítják a fő­hadiszállás, a frontok és ma­gasabb egységek parancsno­kainak és törzseinek a döntő hadműveletek előkészítését irá­nyító munkáját, a szovjet har­cosok példamutató hősiessé­gét, bajtársi együttműködését a felszabadított ófrszágok had­seregeivel, hazafias erőivel. A könyv térképvázlatokkal illusztrálja a hadműveleteket, gazdag képanyagot közöl a harcokról és a két front pa­rancsnoki állományáról.

Next

/
Thumbnails
Contents