Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-13 / 162. szám
r Kiválóak a polgári védelmi munkában A NÉPÚJSÁG MCLLCKLCTC A Tolna megyei P. Y. vegyi védelmi szakszolgálat 1973. évi megyei szintű kiképzéséről és annak tapasztalatairól Tolnia megye polgári védelmi parancsnokának, valamint a polgári védelem országos törzsparancsnokának 1973. évi kiképzési utasítása alapján került sor a kiképzésre. A kiképzésen, melyet 1973. június 4—7 között Zamárdi- ban, a Tm. Tanács üdülőjében tartottunk meg, a szak- szolgálat megyei, városi és járási törzstagjai, továbbá a Paksi Konzervgyárra és Si- montornyai Bőrgyárra szervezett vegyivédelmi egységek parancsnokai és helyettesei vettek részt. A 32 órás továbbképzésen a részvétel 90 % volt. A kiképzés tematikáját a hivatkozott utasítások szerint állítottuk össze. Az ez évi kiképzés anyaga felölelte azokat a legfontosabb ismereteket, melyeket a szakszolgálat- parancsnoki állományának tudnia kell ahhoz, hogy beosztottjaikat a tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén képesek legyenek a kialakult, bonyolult helyzet gyors felmérésére. speciális helyzetértékeléssel ellenőrzésre, és védelmi intézkedések kidolgozására, valamint a várható szennyező, károsító hatások, és azokat befolyásoló tényezők előrejelzésére, a nagyobb veszteségek elkerülésére, • intézkedések, javaslatok kidolgozására. A kapott direktívák alapján arra törekedtünk, hogy az előadásokon minél több gyakorlati elem szerepeljen. A 4 napos kiképzés utolsó napján az egyes törzseknek sugárhelyzet-értékelésáel kapcsolatos önálló feladatot kellett megoldaniok. A feladat elvégzéséből is meg lehetett állapítani, hogy a kiképzésen részt vevők az anyagot megértették, az elhangzottakat alkalmazni is tudják, és képesek lesznek a beosztottjaik kiképzésének végrehajtására. A kiképzés eredményességét nagymértékben elősegítette az a szakmai segítség, amit a szakszolgálat a megyei polgári védelmi parancsnokságtól kapott. A segítség kapcsán sor került olyan filmek vetítésére is, melyek egy része szorosan kapcsolódott az előadáson elhangzottakhoz, és be tudtunk mutatni olyan filmeket is. melyek szervesen kiegészítették egyes órák anyagát. Lehetőség nyílott gyakorlati foglalkozás keretében megismertetni a szak- szolgálat munkájához alapvetően szükséges műszereket, készülékeket. A kiképzés összevont formában történt. A tapasztalatok alapján a 32 órás kiképzés megtartásának legjobb formáját a megfelelő körülmények megteremtésével a napi problémáktól való elszakadást biztosító összevonás jelenti. A jövőre nézve meg kell vizsgálni azonban, hogy a napi 8 órás előadás nem bizonyult-e soknak. Az elért eredmények ellenére- további feladatként jelentkezik annak biztosítása, hogy a kiképzésen a résztvevők teljes létszámot képviseljenek. Annak ellenére, hogy az előadások megtartásánál egyik legfontosabb szempontként annak gyakorlatiasságát tekintettük, a jövőre nézve további felőrei epés szükséges annak érdekében, hogy az elméleti ismeretek részarányát tovább csökkentve a gyakorlati, bemutató jellegű rész kerüljön előtérbe. HEGEDŰS JÁNOS pv. w. szóig. pk. A polgári védelem befogadási szakszolgálat helye, szerepe és feladata A lakosság védelme érdekében a polgári védelem befogadási szakszolgálata a meghatározott szakszolgálatokkal közösen tevékenykedik a területi polgári védelmi parancsnokság utasításainak megfelelően. A szakszolgálat alapvető feladata: a) . Felkészülés a kitelepítés és a befogadás végrehajtására, ehhez a tervek kidolgozása, azok naprakész állapotban tartása. b) Rendszeres kiképzésben részesíteni a szakszolgálat tagjait, begyakoroltatni a feladatokra. Ismerni kell a szakszolgálat tagjainak a TOPFE alkalmazásának káros hatásait, azok ellen való védekezés lehetőségeit Fontos, hogy a lakosság a háborús körülmények között, vagy esetleges természeti csapások bekövetkeztével az életmentés és a túlélési lehetőségek ismeretével rendelkezzenek. c) A szakszolgálat feladata, hogy a lakosság kitelepítéssel és befogadással kapcsolatos feladatokat időben megismerje. d) A kitelepítés elrendelése előtt a szakszolgálat személyi állományát készültségbe kell helyezni, és a zavartalan működéshez szükséges anyagi, technikai eszközöket biztosítani kell. e) A kitelepítés elrendelése esetén az érintett szervekkel együttműködve, a kitelepítés és a befogadás irányítása. Esetleges természeti csapás vagy háború esetén a városokból spontán megindul a tömegmozgás. Ezeket a mozgásokat szervezetté kell tenni, mert a fejetlenség növeli a veszteségeket. A szervezetten végzett kitelepítés, befogadás, illetve az elhelyezés a befogadási helyeken igen fontos feladat. Kizárólag csak magasfokú szervezettséggel biztosítható a lakosság megfelelő élelmezése, ellátása, egészségügyi biztosítása, foglalkoztatottsága. A befogadási szakszolgálat csak akkor tudja ellátni jól a feladatát békében és hábo- rúbani ha a szakszolgálat tagjai mindig készeit állnak a feladataik végrehajtására. Ismerik a lehetőségek határain belül a korszerű fegyverek hatásoit. Tisztában vannak az idő és a tér tényezőivel, ismerik a rendelkezésre álló technikai és anyagi eszközöket. Mindezt úgy ismerik, hogy képesek a feladatuk ellátására a normál időn belül és kedvezőtlen feltételek esetén is. A kitelepítési és befogadási szakszolgálat léte igen fontos a békeidőben is. Nem tudhatjuk, hogy az ország melyik területén fordul elő váratlanéul elemi csapás. Gondoljunk a Duna valamint a Tisza mentén bekövetkezett nagy árvizekre, vagy a Dráva menti árvízi katasztrófára. Ezen területen lévő községekben és városokban a kitelepítési és befogadási szakszolgálat igen nagy és felelősségteljes feladatokat oldott meg, ma már elmondhatjuk, hogy igen jól. A nagy elemi és természeti csapások idejéií a gyors intézkedések, az összehangolt tevékenységek eredményeként, nehéz körülmények között úgy tudták megoldani a kitelepítéseket, a lakosság befogadását, elhelyezését, hogy nem következett be emberéletben veszteség, és igen nagy értékű állatállományt, valamint anyagi javakat sikerült megmenteni. SZŰCS LAJOS TAR GYÖRGY. a kajdacsi Községi Tanács elnöke 1962- ben kezdte a tanácsi munkát, és ezzel egy időben ismerkedett meg a polgári védelmi feladatokkal is. Hivatali munkája mellett rendszeresen foglalkozott a községi polgári védelmi alegységekkel és pv- törzsparancsnoki beosztásában hatékonyan segítette a. parancsnok munkáját. Részt vett az alegységek szervezésében és fejlesztésében, az alegységszintű feladatok eredményes végrehajtásához minden esetben biztosította a szükséges feltételeket. A számára megjelölt feladatokat nemcsak kötelességszerűen végezte, hanem erre az ügy szeretete is buzdította. Munkatársai és beosztottai benne minden feladatnál jó segítőre találtak. 1971-ben tanácselnökké választása egyben községi pv- parancsnoki beosztásba helyezte. Mint községi pv.-parancsnok, tovább tudta fokozni a polgári védelmi munkában eddig tanúsított lendületét — ez biztosíték arra. hogy Kajdacson továbbra is fontosságának megfelelő helyet kap a polgári védelem. KAPOSI ISTVÁN, Szekszárd város Tanácsa termelésellátásfelügyeleti osztályának vezetője 1963 óta eredményesen irányítja, vezeti az állategészségügyi és növényvédelmi szakszolgálat munkáját. Az elöljáró parancsnokság intézkedéseit, utasításait maradéktalanul teljesíti. A kiképzések szervezésében, irányításában kiemelkedő munkát végez, a szakszolgálat átszervezését jól oldotta meg. Ellenőrző munkájával a termelőszövetkezeteknek hasznos segítséget nyújt. Kiválóan végzett munkájáért a Honvédelmi Érdemérem kitüntetést kapta. JANKÓ SÁNDOR, a járási PVP pénzügyi felelőse, a szekszárdi járási hivatal pénzügyi osztályvezetőjét a polgári védelem érdekében hosszú évek óta végzett, kiemelkedő munkájáért Honvédelmi Érdeméremmel tüntették ki. « FEJŐS MIHÁLY, az állat- és növényvédelmi szolgálat járási parancsnokság törzsének tagja, a szekszárdi járási hivatal élelmiszer-gazdasági osztálya iöelőadója Honvédelmi Érdemérem kitüntetést kapott eddigi polgári védelmi munká. jáért. Gyakorlaton Sebesült elszállítása vegyi harcanyaggal szennyezett területről.
