Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-12 / 161. szám
KORUNK /■ Erik a gyümölcs |íf '. ' .J ®F A gyümölcsök légzésének a mérése laboratóriumban Kert a sarkvidéken Mielőtt egy-egy barackot, szilvát vagy körtét elfogyasztanánk. ösztönszerűen megállapítjuk, hogy érett-e. Azt azonban kevesen tudják, milyen hatások következtében változik meg a gyümölcs színe meghatározott időpontban, milyen belső elváltozások történnek a gyümölcsben az érés folyamán, vagyis: mi az, hogy érett. A gyümölcs életében négy fejlődési szakasz követi egymást: a sejtosztódás, a sejtnövekedés, az érés és az öregedés (túlérés, elhullás). Ezek minden gyümölcsben felismerhetők, de az egyes szakaszok időtartama fajonként és fajtánként is változik. A színeződéstől az érésig A növekedési szakasz végén a gyümölcsök színeződni kezdenek. keménységük csökken, az ízük kellemessé válik. E jelenségeket kémiai átalakulások kísérik. A zöld klorofil le- bomlik, túlsúlyba jutnak a sárga színű karotinoidok, amelyek a gyümölcsök alapszínét határozzák meg. öröklődő sajátosságok úgy irányítják az, anyagcsere útjait, hogy egyes gyümölcsökben vörös vagy kék, másokban sárga színezőanyag képződik. A napfény fokozza a fotoszintézist, nő a levelek cukortartalma és több cukor áramlik a gyümölcsbe. Az érés során tapasztalható másik jelenség — a gyümölcsök puhulása — az éretlen gyümölcs sejtfalában felhalmozódott protopektin átalakulásával kapcsolatos: enzimek hatására egyszerűbb szerkezetű pektinek keletkeznek belőle. Az érés előrehaladtával a pektinek is tovább hasadnak pektinsavakká, és a gyümölcshús tovább lágyul. Az érett gyümölcs ízét a fel- szaporodó cukortartalom, a szerves savak mennyisége és minősége, továbbá a képződő aromaanyagok alakítják ki. Az érő gyümölcsben a cukortartalom állandóan növekszik, a savtartalom pedig csökken, ezért a cukor—sav arány az érett állapot jellemzője lehet. Az alma és az őszi barack a savak közül főként almasavat, á ribiszke és az egres pedig citromsavat tartalmaz. A gyümölcsök egy részét csak érett állapotban szüretelhetjük. A korán szedett málna nem folytatja áz érést, az érés kezdetén leszedett alma vagy körte viszont a fától elválasztva is teljes értékű gyümölccsé válik. Az ún. utóérő gyümölcsök — mint pl. az alma és a körte — viszonylag hosszú ideig eltarthatok. A tárolás időtartama a szedés idejének helyes megválasztásával kitolható. Az almát és a körtét az érés kezdetén az ún. szedési érettség állapotában kell szüretelni. A túl korán szüretelt almában még nem alakulnak ki azok a vegyületek, amelyek a tartós tárolást lehetővé teszik, a későn szedett gyümölcs pedig hajlamosabb az élettani betegségekre. Az érettségi fok mérése A szedési érettség megállapítására a régebbi tapasztalati módszerek ^elvett igyekeznek pontosabb eljárásokat bevezetni. így került sor például Népújság 6 1973. július 12. a színskálák alkalmazására, amelyek a gyümölcsök alapszínének megfelelő 4—5 különböző színárnyalatot tartalmaznak. Az USA-ban és Nyugat- Európában a gyümölcsök húsának keménységét műszerrel mérik, és a húskeménység változásából állapítják meg az érettséget. Ezeknek az eljárásoknak a használhatósága meglehetősen korlátozott, mert a gyümölcsök színeződését, keménységét. víz-, valamint cukor- és savtartalmát az időjárás és a szervetlen tápanyagok*« erősen befolyásolják. A magyar kutatók által kidolgozott ún. légzésvizsgáláti módszerrel sokkal pontosabban megállapítható az érettség foka. A gyümölcsben végbemenő anyagcsere intenzitása a légzéssel jellemezhető, melynek során a levegőből oxigén használódik el és széndioxid keletkezik. Ha tehát mérjük a gyümölcsből távozó széndioxid mennyiségét, egyúttal mérjük a légzés erősségét is. Mivel a légzés összefügg a növények többi életfolyamatával és erőssége a gyümölcsök egy részében — az almában, a kajsziban, . az őszi barackban, a körtében, a szilvában stb. — ugrásszerű változást mutat az érés során —, a légzés vizsgálata megbízható támpontot ad a gyümölcs fejlődésének, a tárolt gyümölcs utóérésének nyomon követésére. Az említett gyümölcsök esetében az érés előrehaladtával a légzés (a széndioxid-képződés), erősen csökken, az érés beálltával éri el a legkisebb értéket, majd ugrásszerűen emelkedni kezd, azután újra csökkenésnek indul. A légzés erősségének legkisebb értéke tehát azt jelzi, hogy a gyümölcs — ha tárolni kívánjuk — megérett-e a szedésre. A legnagyobb érték viszont azt árulja el, hogy az érés befejeződött, a gyümölcs már fogyasztásra érett (az ekkor szüretelt gyümölcs tartósan már nem tárolható). Az újabb csökkenéskor pedig már kezdetét vette az öregedés, a gyümölcs már túlérett, ellenállóképessége csökken, fogékonyabbá válik a különféle gombás és baktériumos megbetegedésekre. A légzés mértékét és ezzel az érés folyamatát befolyásolja a hőmérséklet. Alacsony hőmérsékleten a légzés intenzitása csökken, az érés lelassul (ez történik a hűtőtárolókban). De a légzésre hatással van az oxigén és a széndioxid aránya is: Ha a légtérben a levegőéhez képest csökkentik az oxigénnek, és növelik a széndioxidnak az arányát, ezzel olyan összetételt érhetnek el, amely még lehetővé teszi, de a legkisebb mértékre szorítja a légzést, tehát az érést a legkedvezőbb mértékben lassítja. A légzésintenzitás méréséhez a gyümölcsöt olyan tökéletesen zárt üvegedénybe helyezik, amelynek alsó részében ismert töménységű alkálihidroxid- oldat van. A mérőoldat elnyeli a széndioxidot, kémiai reakcióba lép vele, így megváltozik az oldat kémiai összetétele és e változás következtében olyan arányban csökken a vezetőképessége, amilyen mennyiségű széndioxiddal lépett reakcióba. Az oldatba merülő elektródát egy műszerhez kapcsolva így leolvasható az értékek változása. a folyamat tendenciája. A naponkénti adatok összehasonlításából pedig kitűnik, hogy a vizsgált gyümölcs az érés milyen stádiumában van Az erdőgazdasági munka megkönnyítésére a Szovjetunióban sokféle gépet konstruálnak. Ma már ültető és árokásó egységek, fakitermelő gépek, különleges vontatók és emelőberendezések segítségével végezhetik a nehéz munkákat. A képen látható „Djátel—I”- nek a fák gondozásánál, a kevésbé értékes részektől való megA zöld oázis a sarkkörön túl fekszik. Itt van a világ legészakibb arborétuma, a Szovjet Tudományos Akadémia kólái fiókintézetének sarkvidéki- alpesi botanikuskertje. A 30 éves intézményben fennállása óta mintegy 4 és fél ezer féle növénnyel folytattak kísérleteket. Több mint ezer növény már akklimatizálódott, s most szabad ég alatt, a faiskolákban fejlődik. Fasorok, virágágyások az utcákon — zöldövezetek — mindez mindennaKét évvel ezelőtt úgy látszott, hogy a „fekete halál” már megszűnt fenyegető rém lenni a világon. A himlő csupán 1973-ban 30 ezer áldozatot szedett az indiai szubkontinens északkeleti részén, s a Bengáli Népi Köztársaságban is 15 ezren haltak meg himlőben. Ugyanezeken a területeken felütötte fejét a kolera is. Egyedül Calcuttában naNemrégiben a tadzsikisztáni Zoológiái és Parazitológiai Intézet munkatársai arra hívták fel az illetékesek figyelmét, hogy a Szovjetunió egyes területein aggasztó mértékben fogyatkoznak a mérges kígyók. A kígyóméregre pedig az orvostudománynak, szérumok, gyógyszerek készítése céljából ma is nagy szüksége van. A kígyók számának csökkenése részben arra vezethető vissza, hogy a sivatagi területeket fokozatosan meghódítják az ipar és a mezőgazdaság számára. Pedig éppen ezeken a területeken élnek a mérges kígyók, de az utóbbi években a kígyóvadászok is fokozottan munkálkodtak. . A Szovjetunióban szigorú törvényt hoztak a mérges kígyók védelmére és szabályozták a kígyóvadászat időszakát: a védett mérges kígyókat csak tisztításánál veszik jó hasznát. A „Bjelorusz” traktortípusokra szerelt, hidraulikával mozgatott karok menet közben metszik a fák ágait, és kötegekbe gyűjtik a levágott részeket. A „Djátel—I” egy menetben öt méter széles erdősávot munkál meg. A csuklósán kiképzett „gém” olyan magasra nyúlik, ahová azelőtt semmi módon nem tudtak felérni. pi látvány Murmanszk sarkvidéki kikötővárosban. Mur- manszkon kívül a szomszéd városokban is létesítettek vetőmag-laboratóriumokat. faiskolákat. Kiderült, hogy a sarkvidéken meghonosítható számos olyan növényfajta, amelyek más éghajlati zónákban teremnek. Második hazájukra leltek itt például a sűrű lombú erdők, a sztyeppék, a szovjet szubtrópus hegyvidékeinek egyes növényei. (APN—KS) ponta mintegy 100 kolerás beteget szállítanak kórházba. A járványok feléledését és rohamos terjedését minden valószínűség szerint az indiai szub- kontinensen évtizedek óta nem tapasztalt hosszan tartó aszály segítette elő. s az ellenük folyó harcot akadályozza a lakosság babonás félelme a védőoltástól. a késő őszi szezonban szabad gyűjteni, amikor már lerakták tojásaikat, de akkor is csak különleges engedéllyel. Az illetékesek remélik, hogy a védő intézkedések hatására bizonyos időn belül megduplázódik a mérges kígyók száma a Szovjetunió sivatagi és karsztos területein. Melegebb les% a% éghajlat 2000-re ? Nyugat-Európában, Ázsiában és Amerikában lényegesen melegebb lesz az éghajlat 2000 körül, állapították meg szovjet meteorológusok. Ez persze nem jóslat, hanem abból adódó következtetés, hogy o sarkvidék jege visz- szahúzódóban van, és távolodik e kontinensektől, A traktort a felborulástól különleges kerékelrendezés, valamint a jó súlyeloszlás védi. Az új gallyazógép háromszor termelékenyebb az eddig használatos, hasonló célra készült gépeknél. Az új konstrukció a litván erdőgazdasági kutató intézet munkatársainak leleményességét dicséri. Az erdészek segítőtársa Az aszály következményei Ázsiában A mérges kígyók védelme
