Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-12 / 135. szám
XXHI. évfolyam, 135. szám ARA: 90 FILLÉR Kedd. .1913. június 12. TOLNA MEGYÉI' VIUG PSOtEfÁRJil, ÉGYÉSÜUÉÍÉKl Jó az optimizmus—de gondolni kell a tavalyi aratásra Ülést tartott a megyei operatív bizottság Tegnap délelőtt megtartotta idei elsp ülését a mezőgazda- sági munkákat koordináló megyei operatív bizottság, So- morjai Sándornak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének' elnökletével. A bizottság munkájában — mint tavaly —, részt vesznek a járási hivatá- lok, a városi tanácsok élelmiszergazdasági osztályainak vezetői, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban álló vállalatok, intézmények képviselői. Somorjai Sándor áttekintést adott a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, a betakarítás várható kilátásairól; A gabonák terméskilátásáról elmondotta: érződik a múlt őszi, késedelmes munkák hatása. A novemberben vetett búzák visszamaradtak a fejlődésben, a.z októberi, optimális időben íijldbe kerültek viszont jól bírták a téli időjárást, a május végéig tartó aszályt. A gazdaságok eddigi termésbecslései szerint a tavalyihoz hasonló termést várhatunk — ,de hogy ténylegesen mennyi lesz, még ezután dől el: az időjáráson, és a munka szervezettségén. A tavaszi munkákat a mezőgazdaság időben elvégezte. A vetőmagellátás megfelelő volt, hiány csak néhány hibridkukorica-fajtánál jelentkezett, érthető okok miatt. Az idén ismét nőtt a megyében a kukorica vetésterülete, a műtrágya-felhasználás, és javult a vegyszerezett területek aránya. Eddig tizenhat termelőszövetkezet társult valamelyik kukoricatermesztési rendszerhez; a szövetkezetek 19 százaléka, viszont területük a megye kukoricatermő területének 27 százaléka. Cukorrépát 2450 hektáron termelnek a szövetkezetek, 9 százalékkal nagyobb területen, mint a múlt évben. A növény fejlettsége a tavalyihoz hasonló, jó közepes a burgonya, a napraforgó, megfelelően fejlődnek a zöldségfélék palántái. Jó termést igér ez ideig a szőlő, viszont a tavalyinál gyengébb a gyümölcsök ho- ~ zama. _ __ ;■ • - iS '■ % A júniusban lehullott csa- ; padék mindert növénykultúrá- % t nak kedvezett, és bármennyire , is fenyegetett az aszály, az Öntözési lehetőségeket még az j | arra berendezett területeken £ sem használták ki a gazdaságok. »Nagyrészt a csapadékhi- | ány volt az oka annak, hogy £ a : növényvédő szerek hatása : nem «;»mindenütt ^ érvényesült 4 kellően; pedig a védekezés a tavalyinál lényegesen nagyobb területre terjedt ki a kalászo- sokban,’:,a,fkukorica- és cukorrépa-területeken egyaránt. Az aratásra’: történő felkészülésről elmondotta Somorjai Sándor, hogyha rendelkezésre álló ötszáz kombájnnak ■ több, mint nyolcvan százaléka "’zemképes, — még 23 SzK- ombájn érkezik a hónap végéig —. és a tsz-ek 2215 traktorából is 1967 üzemképes. A javításokat több alkatrész hiánya akadályozza, az AGRO- KER minden igyekezete ellenére. A múlt év vége felé súlyos gondokat okozott a rossz gázolajellátás. Az aratásban előreláthatóan nem jelentkezik ilyen gond: a termelőszövetkezetek mintegy tizenkét napra valót tároltak, 50 000 hektoliter az ÁFOR készlete, a szállításhoz tíz tartálygépkocsi áll rendelkezésre. Tavaly az aratásban a legnagyobb gondot a szárítóberendezések hiánya okozta. Ebből tanultak a gazdaságok, és még a múlt évben 30 szárítót helyeztek üzembe. Jelenleg 112 állítható üzembe a gabo- nafelvásárlónél, tsz-ekben, állami gazdaságokban. Vass János, a paksi járási hivatal osztályvezetője a járás adataival egészítette ki Somorjai Sándor tájékoztatóját. Mint mondotta, a járás területén az idén aligha érik el a múlt évi termésátlagot, mert a homokos területeken több- helyütt kisült a gabona az aszály hatására. Az üzemekben meglévő ötvenegy öntöző- berendezésből csak néhányat használtak, mert a korábbi években fúrt — és keveset használt — csőkutak eliszaposodtak. használhatatlanná váltak. Viszont minden gazdaság számára figyelemre méltó tényezőről tett említést; a nyári mélyszántásról. Ha az üzemek időben elvégzik, akkor év végén nem szorít úgy az őszi mélyszántás gondja, nem marad szántatlan föld a következő tavaszra. Dr. Katona János, a Vetőmag Vállalat dombóvári alközpontjának igazgatója elmondotta, hogy a másodvetésekhez a tavalyinál nagyobb a vetőmagigény, amelyhez megvan a készlet is. Figyelmeztette a bizottságon keresztül az olajlentermelő üzemeket, hogy készüljenek fel a várható betakarítási nehézségekre, mivel a tavaszi csapadék- hiány miatt sem az olaj- sem a rostlen nem fejlődött megfelelően. Ruzsics Tibor bonyhádi, Sztemáth Alajos tamási, Kiss Antal szekszárdi, Micheller József dombóvári járási, Kaposi István Szekszárd városi osztályvezető a helyi tapasztalatokról számolt be. Kaposi István elmondotta: a vegyszerezéstől korábban idegenkedő szekszárdi termelőszövetkezetek valamennyi kalászosukban, a kukoricaterület 95 százalékában elvégezték a vegyszerezést. Tavaly az esőzések beköszöntése előtt már gabonájuk 70 százalékát learatták — a felkészülés az idén is jó. Szőlőterületükön eddig már háromszor permeteztek a jelentkező lisztharmat ellen. Viszont — ez más szőlőtermelőknek is szól — máris várható a peronoszpóra megjelenne. Buzogány István a Gabonafelvásárló betakarítási előkészületeiről azzal számolt be, hogy 11200 vagon búza átvételére kötöttek eddig szerződést. Napi 750—800 vagon gabona átvételére készültek fel. A tsz-ekkel megállapodtak. melyik, hova, mikor és mennyi gabonát szállít, hogy az átvételben ne legyen fennakadás, torlódás. A tárolási gondokat enyhíti, hogy a Duna menti szövetkezetekből mintegy 800 vagon gabonát uszályban szállítanak el. Klein József az AGROKER felkészülését ismertette. Arról számolt be, hogy az NDK-gé- peknél jelentkezik elsősorban az alkatrészhiány. A második félévben 25 E-512-est kapnak a megye gazdaságai. Traktorból — az MTZ-t kivéve, minden típusból van. a már várt Hamster-pótkocsikat, is rövidesen megkapják a megrendelők, miután a külföldi partner leszállította a hiányzó alkatrészeket. Az öntözőberendezések hetven százalékát megyén kívüli gazdaságok vásárolták meg.(!) Június 20-tól augusztus végéig ismételten fenntartják — a Mezőgéppel együttműködve — az aratási ügyeleti szolgálatot A Mezőgép Vállalat ügyeleti szolgálatáról Frank Károly mondotta el, hogy azt a legjobb szakemberek látják el: az azonnal be nem szerezhető alkatrészeket felújítják, legyártják. A különböző szerkezeti egységeket Bonyhádon, a hidraulikus egységeket Gyönkön, a villamossági cikkeket Várdombon javítják, újítják fel, cserélik ki. Perei Dániel, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese arra figyelmeztetett: az optimizmusnak reális alapja van, a szervezésben, a jobb műszaki ellátottságban, viszont számolni kell azzal, hogy az idén is rendkívüli körülmények között kell aratni. Ha a felkészülésről beszélünk, akkor figyelni kell a minden járásban meglévő néhány, gyenge szövetkezetre, azokra, amelyeknél a területhez képest még kevés a kombájn, ahol még kevesebb az alkatrész. Ha nem lesz rendkívüli az időjárás, akkor is segíteni kell egyik üzemnek a másikat, hogy ne húzódjon valahol három hétig az aratás, ha — segítséggel — hamarabb befejeződhet. B. I. BT-vita Hétfőn a Biztonsági Tanács folytatta a közel-keleti helyzet átfogó megvitatását. A hétfői ülésen felszólalásra jelentkezett Kuvait képviselője, az algériai és a szudáni külügyminiszter, valamint Nagy-Bri- tannia .képviselője, -v [ Tambovi küldöttség Szekszárdon Hétfőn Tolna megye szovjetunióbeli testvérmegyéjéből, Tambov megyéből kéttagú küldöttség érkezett Székszárdra: Ardatov Nyikoláj Grigorje- vics, a Polimér gépgyártó üzem munkása és Lobockij Anatoli] Napoleonovics. a Tambovszka- ja Pravda (megyei lap) ideológiai osztályának vezetője személyében. A küldöttséget, amely egy hétig tartózkodik megyénkben, fogadta Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is. aki részletesen tájékoztatta a vendégeket a megye kommunistái. a megye dolgozói előtt álló feladatokról és az eddig elért eredményekről. Tambovi vendégeink az egy hét alatt ismerkednek megyénk politikai, gazdasági és kulturáilis életével és ízelítőt kapnak a Balaton és Budapest szépségeiből. Ardatov Nyikoláj Grigorjevics Dombóvárott. Pakson és Szekszárdon tart előadást a hét különböző napjain: „A munkásosztály — a szovjet állam vezető ereje”, címmel. _J Kiállítás a munkásosztály életéről Amint arról lapunk elmúlt pénteki számában hírt adtunk, június 7-én, Szekszárdon a Babits Mihály művelődési központban megnyílt a „ mi hoztuk az időt...” című kiállítás, amely jelmondatát méltán választotta, hogy „Korunk történelmének főszereplője a munkásosztály’’. Kilencvenhat, egyenként közel két négyzetméteres tabló ad képet a munkásosztály útjáról, harcáról, eredményeiről, jelen helyzetéről, arról a szerepéről, amelyet társadalmunkban ma betölt. A jó, helyenként izgalmas, szemléltető képeken túl sok olyah számadattal is megismerkedhet a látogató, amely társadalmunk legnagyobb osztályát a megismerés közvetlen közelébe hozza, a munkásokban még inkább megerősíti a hitet történelmi küldetésük, a többi dolgozó osztályok tagjaiban pedig a bizalmat az ipar alkotói iránt. „A munkásosztály szerepe a társadalom fejlődésében kulcsszerep” — hirdeti az első felirat, és mindjárt bizonyít is. Előbb azzal, hogy néhány képpel, tablóval felvillantja a munkásság harcát a tőke, a kizsákmányolás ellen, majd még inkább azokkal a képekkel, adatokkal, amelyek a munkásosztály felszabadulásért, hatalomért vívott harcát reprezentálják. A felszabadulás óta több mint százezer munkás került vezető beosztásba, s társadalmi, gazdasági eredményeink a tanúi, hogy zömmel megállták helyüket A szocializmus élenjáró, és egyben vezető osztálya a munkásosztály. Az aktív keresők közül már 1965- ben is 52 százalék volt munkás, 1971-re'ez az arány 55.2 százalékra emelkedett. De helytelen lenrte egyoldalúan csak a számarányokra leszűkíteni a munkásosztály szerepét. Ennél is jelentősebb a munkásosztály szerepe a társadalom szerkezetében. A kiállítás szemléltetően dokumentálja azt a szerepet, amelyet pártunk, a munkásosztály pártja, életünk irányításában, formálásában betölt. A szocialista címet elnyert brigádok száma több mint 65 ezer. Mondani sem kell, hogy a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom, amelynek élén a munkások állnak, milyen lendítőerőt jelent gazdasági fejlődésünkben. A szocialista demokrácia állandó szélesítése is munkásainknak saját életük közvetlen alakítását szolgáló tevékenységének bizonysága. A kiállítás még az 1971-C9 adatot ismerteti, ekkor a munkáscsaládok átlagos évi tiszta jövedelme 54 929 forint volt, a novemberi párthatározat nyomán született intézkedések következtében ez a szám természetesen emelkedett. Részletes képet kaphatunk a kiállításon arról, hogyan alakult a munkások szociális helyzete az utóbbi években. Csupán néhány adatot sorolunk fel, bár megemlítésre kívánkoznék valamennyi: A bölcsődei férőhelyek száma 1960- ban 29 436 volt, 1971-ben 41 242. Az óvodai férőhelyeket illetően a következő a helyzet: 162 282, illetve 219 045. A rövidített minkaidő is javítja a munkások életkörülményeit.. Mintegy másfél millió munkás dolgozik heti 44 órás, vagy rövidebb munkaidőben. (Azóta itt is tovább javult a helyzet.) Jól kapcsolódik a központi, az országos helyzetet bemutató anyaghoz az a tíz tabló, amelyet megyénkben, megyénk munkásosztályának helyzetéről készítettek. Anélkül, hogy a megyei anyag részletes megismertetésére törekednénk, csak egy adatot közlünk: megyénkben az iparban foglalkoztatottak száma 1960-ban 20 500 voltl 1970-bert pedig 32 600. A kiállítás, amely június 28- ig tekinthető meg, nemcsak tanulságos, hanem — jó értelemben — izgalmas is. Ezért is érthető a felfokozott érdeklődés, amely a megtekintés iránt elsősorban Szekszárd üzemeinek dolgozói körében tapasztalható. Befejeződött Willy Brandt izraeli látogatása Willy Brand nyugatnémet kancellár hétfőn reggel 40 perces megbeszélést tartott Mose Dajan izraeli hadügyminiszterrel. A találkozón a pelaszti- nai menekültek helyzetét és a gerillamozgalommal kapcsolatos problémákat vitatták meg. Brandt a megbeszélést követően helikopterrel a Massa- da erődbe repült, és megtekintette a történelmi nevezetességű létesítményt, amely pontosan 1900 esztendeje a zsidóság utolsó erődítménye volt a rómaiakkal vívott háborúban. Amikor a helikopter az erődnél leszállt, kis híján szerencsétlenség érte a nyugatnémet kancellárt és kíséretét. A gép ugyanis homokviharba került, és a leszállás után alig 30 méterre tudott megállni a sziklaerőd szélén tátongó, több száz méteres mélységtől. Willy Brandt izraeli látogatása hétfőn befejeződött.
