Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

Születés, elvándorlás, öregedés, halál ni. írjanak az ORVOSOK? Á művi vetélések kockáza­tát vállaló, vagy vállalni kény­telen, nők egészségük károso­dása veszedelmének teszik ki magukat. Ezt viszonylag sűrűn halljuk a rádióban, olvassuk az újságokban, bár talán nem eléggé hatásos formában./ Az Orvosi szaklapok tudományos kifejezéseit a laikus természe­tesen nem ismerheti, noha az ott megjelent közlemények sokszor döbbenetes tényeket tartalmaznak, melyek megfele­lő. mindenki számára érthető módon kivívnák a közérdek­lődést. Nem tűnne célszerűt­lennek. ha az ilyen irányú felvilágosító munkából a té­nyeket legközvetlenebbül is­merő szakorvosok is nagyobb részt vállalnának. Nem hall­gatva el se a nő egészségét, se később esetleg születendő utó­dait fenyegető veszedelmeket. Az állami segítség tényei is­mertek. A maga nemében pá­ratlan gyermekgondozási se­gély. ami azonban mégis csak egy lépés az úton és bizonyára sor kerül a változó körülmé­nyekhez való idomitására. ne­tán differenciáltabbá tételére: amikor ezt az állami erőfor­rások megengedik. Az -orvosi ellátás (mely egyébként me­gyénkben jórészt a többi me­gye szintje felett van). az anyáknak megbetegedő gyer­mekük egyéves koráig adott táppénzt, a csecsemőotthonok, bölcsődék, óvodák hálózata, mely ugyan lényegesen gyé­rebb annál sem. mint óhajta­nánk. de összehasonlíthatatla­nul sűrűbb, mint azt a felsza­badulást megelőző évtizedek­ben bárki álmodni merte vol­na; FELELŐSSÉG Ez a szólás szerinti éremnek azonban csak egyik oldala, már pedig az érmek köztudo­másúan kétoldalúak. A másik már kevésbé fénves. Homályát elsősorban szemléletbeli hi­bák okozzák. , Nyilvánvaló, Hogy fellendülő építőiparunkat elsősorban az a cél vezérig ami a legégetőbb. Mielőbb enyhíteni a lakásgon­dokon. kielégíteni az igénye­ket. A lakások tervezésénél azonban mintha már eleve eldöntetett volna, hogy úgy­sem lesz népszaoorodás. A másfél-kétszobás lakások mé­reteit ismerve, ezekben már nem is vakmerőség. hanem egyenesen hősiesség vállalni a gyermekáldást. Nincs statisz­tikánk a megyebeli gyermek­játszótér-helyzetről. A szek. szekszárdi javul, bár lassan javul, sűrűn kísérve egy sajá­tos hallászavartól, a gyerek­zsivajjal szembeni allergiával megvertek zokszavaitól. A KISZ aligha tenne rosszat, ha egy-két napig tartó — és a fegyveres erők fiatal tagjai ál­tal nem csekély mértékben se­gített — városszépítészeti ak­ciók mellett egy huzamosabb időre szólót, akár egész me­gyére kiterjedőt szervezne ját­szóterek építése érdekében. DEMOGRÁFIA i í A demográfia népesedés­tudomány. Tényekkel számol és az ismert tények alapján igyekszik felvázolni a jövő le­hetőségeit, alakulását. A fejlő­dés egy bizonyos szintjére el­jutott országokban, népeknél világjelenség a szaporodás ütemének csökkenése. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung áprilisi számainak egyi- kébpn terjedelmes cikk foglal­kozik az NSZK-beli születési p-í"vi;'jrmk csökkenésének ('= azzal, hogy általá­nossá válik a kétgyermekes család. Tény, hogy az ismert történelmi korokban egyetlen nép sem tűnt el azért mert tagjai hozzáfogtak volna megtagadni az utódok létrehozását. A har­mincas éveket megéltek még jól emlékezhetnek arra. hogy mennyire divat volt megvető­en beszélni. írni. sőt iskolában tanítani is a ..dekadens’7 Fran­ciaországról. akkori csökkenő népszaporodási tendenciája miatt. A francia születések grafikonja azóta ismét felfelé ívelt. A túl meredek vonal, azonban lehet katasztrofális is. Nem egy fejletlen. vagy kevésbé fejlett országnak okoz 6Úlyos gondot a túlszaporodás. Ebben az esetben a még élet­én munkaképes meglettebb ko­rúak tömege nyomja, szorítja vissza a fiatalokat. Ha a hely­zet fordított, amire nálunk mutatkozik és éppen ezért módosítást igényel a tenden­cia, a kevés fiatalnak kell majdan túl sok idősebb helyett a társadalmi termelés terheit vállalnia. Cikksorozatunkban több al­kalommal használtuk a szép „gyermekáldás” kifejezést. Az áldás a valamikori hit szerint az égből jött. istentől eredt. Mit sem csökkent értékén, szépségén, ha ehelyett az em­beri értelmet, a mérlegelést, az utánunk következő nemze­dékért való aggódást helyez­zük előtérbe és ezt az áldást tudatosan tervezzük. Tervez, zük körülbelül olyan elvek szerint, ahogyan az első foly­tatásban az egészséges, nor­mális ..korfát” érzékeltetni igyekeztünk. Ugv. hogy a fia­tal nemzedék népes, a közép­korúak erős tábora biztosít­hasson nyugodt, békés és a le­hetőségekhez mérten termé­keny éveket az öregeknek, tartsa fenn és vigye előbbre a nemzetet, (Vége.) ORDAS IVÁN Gerencsért Jenő: Szívtrombózis 14. — Ä gyerekei ? — , kérdezi az apróságokra mutatva Vajda. Ezzel is igyekezett leplezni za. varát. — Ez a két nagyobb. A leg­kisebb otthon van a mamá­val. — Lehajol és úgy biztat­ja gyermekeit: —- Köszönjetek a bácsinak! — Csókolom! *- hangzik kórusban. — Látjátok, ez a bácsi in­tézte el. hogy lakást kapjunk. Köszönjétek meg neki szépen! — Köszönjük! A párttitkár arcán látszik, hogy ebben a pillanatban el­felejt minden bosszúságot. Né­zi a két gyermeket, az öröm­től sugárzó asszonyt és ettől maga is jókedvre derül. Fütyö. részve siet tovább és könnye­dén felugrik a megállóhoz ér­kező autóbuszra. * A gyárban véget ért a mű­szak. -özönlenek kifelé a munkások. Amikor Vajda a kapuhoz ér, a portás izgatot­tan fogadja. ^ — Hol volt Vajda elvtárs? Az igazgató úr már tűvé tette magáért a gyárat. Kétszer is telefonált, ezt mondta: ha megérkezik azonnal küldjem hozzá. A lift nem működik. Vajda gyalog indul fel a lépcsőrf. Léptei egyre lassúbbak. Mint­ha megnyúltak volna a lépcső­fokok. Hirtelen olyan fáradt­ság jön rá, hogy félúton meg kell állnia. Jobb kezét dobo­gó szívére szorítja és úgy sze­di kapkodva a levegőt. IHs TEKINTSE MEG VÁLASZTÉ­KUNKAT! 18-FAJTA KÜLÖNBÖZŐ LAKÓSZOBA Cseh konyhasarok-garnitúra 2200 Ft. Lili román lakószoba. Cardó lakószoba beépített heverővei, Skála bútorcsalád „D” és „S” típusai. Béby comp. gyermekjáróka és különféle egyedi bútorok nagy választékban. OTTHON ÁRUHÁZ SZEKSZÁRD k • 1 (222) A „Szakoly testvérek'' Épí­tőipari Szövetkezet felvesz: SZOBAFESTŐ-MÁZOLÓ SZAKMUNKÁSOKAT, KŐMŰVES SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet a szövet­kezet munkaügyi csoportjá­nál Szekszárd, Rákóczi u. 15. sz. alatt (226) Tolnán az Erkel Ferenc ut­cai telephelyre TAKARÍTÓNŐT FELVESZÜNK. Fizetés megegyezés szerint. Asztalos Ktsz Tolna. * (223) A Tolna megyei Épitőanyag- ipari Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET főkönyvelői állás betöltésére Előírt végzettség: mérleg­képes tanfolyam és 10 év gyakorlat, vagy közgazda- sági egyetemi, számviteli főiskolai oklevél és 5 év gyakorlat. Fizetés a 7/1971. Mü. M. számú rendelet alapján. Jelentkezni lehet Írásban, vagy személyesen a vállalat Szekszárd. Marx Károly u. 11. sz. alatti központjában. (231) Mit kínál a 15. szegedi nyár ? A szegedi Városi Tanács el­nöke Papp Gyula — aki egy­ben a szabadtéri színpad igaz­gatója is — a közelmúltban tartott sajtótájékoztatót Buda­pesten. a Magyar Újságírók Országos Szövetségének szék­házában. Itt vált ismeretessé az 1973-as szegedi nyár prog­ramja, amiről a sajtó, rádió a tájékoztató időpontját köve­tően be is számolt annak rend­je és módja szerint. Amiről vi­szont nem sok szó esett: A Szegedi Szabatéri Játé­kok ebben az évben ünnepli 15. születésnapját. Élménygaz­dag ismeretségünk a várossal szintén ennyi időre tekinthet vissza, hiszen Tolna megyéből és Szekszárdról a tizennégy év alatt nagyon sokan fordultak meg az alföldi metropolisban, kifejezetten az ünnepi játékok kedvéért és az ezekhez tár­suló ipari, képzőművészeti és egyéb kiállítások miatt. Még­sem csak illendőségből szó­lunk itt az idei, kerek évfor­dulót ünneplő szegedi nyár eseményeiről. — Hol az istenben jártál? — támad rá az igazgató, amikor belép a szobába. — Már egy órája kereslek. Nem csináltad meg azokat az átkozott jel­lemzéseket! Holnap megint le fognak tolni a minisztérium­ból. És az előadásomhoz sem írtál semmit! A párttitkár leroskad egy székre. Nem is válaszol az igazgatónak. Cigarettára gyújt. Azt reméli, hogy a füst majd lecsillapítja gyomrának reme­gését. A cigaretta arra iS jó, hogy elfoglalja. Amíg rá­gyújt, addig gondolkodik és egy kicsit lefékeződnek az in­dulatai. Nem szeret veszeked­ni. fia egy mód van rá, inkább lenyeli a haragot. Most is: mit tehetne mást ? Kezdjen el magyarázkodni. Sorolja fel az igazgatónak, hogy mi mindent csinált egész nap? Úgyis tudja, hogy nem lopta a napot. Ezért csende­sen csak annyit mond: — Igazságtalan vagy! — Miért? Te talán nem vagy igazságtalan? — Az vagyok? — Olvastam a cikkedet a Pártéletben! — Te olvasni is szoktál? — gúnyolódott Vajda. — Kénytelen voltam; mert a trösztnél oda tették az orrom elé és azt kérdezték: „te mit szelsz ehhez Tölgyesi elvtárs?” Égett a képemen a bőr! — Miért? Mi volt benne? — Hazugságok tömkelegé! Vajdának forrni kezdett a vére. Sejti, hogy mi nem tet­szik az igazgatónak, de hagy­ja, hogy mondja el ő. — Honnan szedted azt a ha­zugságot, hogy a gazdasági ve­zetés nem veszi figyelembe a káderek kinevezésénél a politi­kai alkalmasságot? — Tapasztaltam. — Hazugság! Szemensze- dett hazugság! — Emlékezz csak a reggeli vitánkra; a lakatosműhely mű­vezetőjére. De mondhatok más példát is. Ott van a csomago­ló vezetője. Kizárt párttag. Sorozatban csinálja "az erkölcsi botrányokat. Vavy a garázs vezetője! A múltkor lopáson fogtuk te mégis megbocsátot­tál neki. — Mit csináljak, ha egyszer rám erőltették őket? — Ki az isten erőltette rád? — Na mit gondolsz, ki?! — Azt gondolom, hogy gyá­va vagy! — Én? — Te! — Hát ezt kikérem magam­nak! A megvá'tó szentségit neki! — káromkodia el ma­gát az igazgató. — Azt hiszed azért mert párttitkár vagy sértegethetsz is? (Folytatjuk) Mint azt Papp Gyula mon«| dotta: — A tizenöt év végleg bebi­zonyította, hogy az ünnepi já­tékok megrendezésének vissza, hódított hagyománya kiállja az idő pórbáját. A színházi, szellemi életnek ez a rendezvé­nye kiteljesedett, hiszen a já­tékokon kívül nyaranta 80— 100 egyéb esemény hívja és várja Szegedre az új és régi látogatókat, belföldieket, kül­földieket egyaránt. Valóban így van. Számos országos szintű rendezvény, avatott gazdájává lett az alföl­di nagyváros. Olyan esemé­nyeké, mint amilyen az orszá­gos nyári tárlat, a nyári egyetem, a nemzetközi nép- táncfesztivál, az országos fotó- kiállítás, a legkülönfélébb ipa­ri és tudományos konferen­ciák, a szegei ifjúsági napok,' az ipari vásár. — Mit ad az idei nyár, a Szegedi Szabadtéri Játékok 15. születésnapjának jegyében? — A szabadtéri műsorán eb­ben az évben hét darab, il­letve bemutató szerepel. A ki­alakított _ hagyományoknak megfelelően az idén is prózai és zenei művek kerülnek elő­adásra. Itt jegyezném meg, hogy az elmúlt 15 év egyik, talán legnagyobb eredménye, hogy a játékok nemzetköziek is lettek. Mint eddig, az idén is két külföldi együttes mu­tatkozik be Szegeden. Az egyik az Ukrán Állami Táncegyüt­tes. a másik az igen jó nevű Belgrádi Opera társulata. A már említett kis évforduló mellett két nagy évforduló je­gyében állították össze a sze­gedi nyár rendezői a szabad­téri színpad műsorát. A Pető- fi-évfordulót a János vitéz, a Madách-évfordulót a Mózes c. színmű előadásával ünnepel­hetik meg az 1973-as év sza­badtéri játékainak vendégei. A Mózes rendezője Marton Endre, díszlettervezője Vargha Mátyás, előadói pedig a Nem­zeti Színház művészei lesznek, akik a Madách-darab budapes­ti bemutatója óta számos gyö­nyörű estét szereztek a nézők­nek. Mit láthatunk még? Ger- schwin Porgy és Bess c. dzsesszoperáját Mikó András rendezésében, a főszerepekben Házy Erzsébettel és Begányi Ferenccel. A János vitéz elő­adása a szegedieké. A Belgrá­di Opera a Normát és az Igor herceget mutatja be. Hegyen­völgyön lakodalom címmel láthatjuk ismét a szakszerve­zeti néptáncfesztivál részt­vevőinek gálaestjét, amely az elmúlt évben a játékok egyik legkiemelkedőbb eseménye volt. Nem tűnik talán telhetet- lenségnek, ha a Szegedi Sza­badtéri Játékok során kiala­kult kapcsolataink nevében ér­dekelnek bennünket a jövőre szóló elképzelések. Mint azt a szabadtéri szín­pad igazgatója elmondotta, a játékok műsorszerkesztésének eddig kialakított koncepcióját óhajtják kiteljesíteni a jövő­ben. Eszerint évente bemu­tatnak egy-egy magyar dara­bot, s változatlanul háziszer­zője marad a játékoknak Shakespeare, vagy egy-egy klasszikus görög drámaíró. Ami pedig a zeneirodalmat il­leti. úgy mondják a szegediek, hogy a játékok műsoraiban mindenkor helye lesz Verdi­nek és Puccininek, bár mos­tanában kacérkodtak azzal a gondolattal is, hogy Wagnert, idézik a Dóm térre. Kétségük: elbírja-e a tér Wagnert, be lehet-e itt mutatni mondjuk a Lohengrint, vagy a Tänn- hausert? Bennünk, idei és jö­vőbeni nézőkben nincs ilyen kétség. Ami pedig ezt a nyarat il­leti, ismét ott leszünk a bemu­tató előadások valamelyikén, hasonlóképpen az ünnepi já­tékok társrendezvényein is. Hozzászoktunk, már nehéz len­ne lemondani róla.

Next

/
Thumbnails
Contents