Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-07 / 131. szám
Családi munkamegosztás „A szüveknek enyheségét, két eg ypámak egyességét, megosztani terhességét, így megmenni útnak végét.” Ez a népi lakodalmi rigmus került stílusos mottóként a családi munkamegosztásról szóló tanulmány élére. A szerző, H. Sas Judit; a Szociológiai Intézet munkatársa magyarázatul mindjárt hozzáteszi: ez a rigmus is — mint ahogy a népművészet általában — hallatlanul tömören fejezi ki a házassági és családi társulás leglényegesebb emberi tartalmát és feladatát. A „szüvek enyhesége" alapján azt az egyezséget kötik meg; amelyet az élet végéig a terhek megosztására. az egymás iránti szolidaritásra tekintettel be kell tartani. A bevezető után a következő kérdések sorakoznak: hogyan osztják meg a mai családok a terheket, a feladatokat, a felelősséget? A válaszokat a Békés megyében folytatott, széles körű szociológiai vizsgálat alapján állították össze, tanulságul szolgálva — lakóhelytől függetlenül — valamennyiünknek. A részletezett adatok szerint a családi munkákat a megvizsgált 2000 famíliánál csak mintegy 30 százalékban osztották meg demokratikusan, azaz vállaltak részt belőle a férfiak és a gyerekek is. A szociológus — kommentár nélkül — a vizsgálat alapján megállapítja: a családok többségében minden otthoni munka egyszemélyben az asszony, az anya, a feleség feladata. Az adatokból a szociológus háztartási „mintatükröt” állított össze. Ebből — a többi között — kiderül, hogy a meglátogatott családok 74 százalékában a feleség készíti a reggelit. A családok 59 százalékában az asszony takarít, 48 százalékánál a bevásárlást is egyedül végzi. A két utóbbi munkában segítenek leginkább a férjek és a gyerekek. A szerző tárgvilagosan megjegyzi. hogy a férjeknek a bevásárlásban való közreműköBontják a kerítést A két kőműves nekifeszül az oszlopnak. — Hórukk — kiáltja egyikük. Győztek. Ahány kerítésoszlop, annyi apró győzelem. A magas drótkerítés a földre hullik, most már szabad a szem útja, a drótszövet sem állja útját a kíváncsi tekintetnek. Magosabb, szebb a ház, így, szabadon. Az idős ember hosszú gumicsővel bajlódik. — Látja, ott a ház előtt csinálják a vízelvezetőt, oda kell a beton, a betonhoz meg a víz. — Hányadik ház ez? — Csoda tudja. Sokadik. De azért mindig van benne valami, amikor már az utolsó simításokat csináljuk — mondja Kövecs János kőműves. A ház előtti magaslatot kőművesek, ácsok, kubikosok faragják közösen. — Hiába, nem lehet várni. Pénteken átadás. Addigra késznek kell lennünk — mondják többen is. A lépcsőházban mozgás. Mindenki visz valamit, perdül-fordul az emeletek között. Zúg a csiszológép, por száll a szobában. — Ez már a második emelet, — mondja Szilágyi János parkettázó. — Még egy szint van, azután vége a csiszolásnak. Figyeli ezt a kilátást? — Szép. — Meghiszem azt. Ellátni majdnem Bátaszékig. Közben fogja a csiszológép szarvát, s a durva dörzspapír egyenletesen marja a parketta- lapokat. dése kétségtelenül tehermentesíti a háziasszonyt, de ennek a munkának a jellemzője, hogy házon kívül lehet elvégezni. Általában az a tapasztalat. hogy a férjek a termelő tevékenységen — tehát a fizetett munkán — túl a családi munkák közül elsősorban azt vállalják, amelyek a külvilággal valp kapcsolatukat erősítik. A családi munkamegosztást ismertető táblázaton a szociológusok „csillag” alatt közük: a főzést természetesen kizárólag a feleségek végzik. A tanulmányközlő szociológusnő részrehajlás nélküli álláspontját tükrözi az a megállapítás is. hogy „a férjekre és az apákra háruló munka és teher sem kevés. A családon kívüli külső küzdelmet elsősorban a férfiak vállalják. A megélhetés megteremtésének jelentős része is rájuk hárul." A nehéz munkák közül a favágást 64 százalékban az „erősebb nem” végzi, a vízhordásból azonban már csak 24 százaléknyit vállalnak. Ugyanakkor a falusi családokban az állatok ellátása 34. a konyhakerti munka 25 százalékban a feleségek reszortja. Ezeknél a munkáknál besegítőként az öregek, a nagy. szülők jönnek számításba. Figyelemre méltó, hogy amíg korábban a falusi családoknál a gyerekek egészen fiatal kórtól részt vettek & család mindenfajta tevékenységében, manapság feltűnően alacsony a gyerekek - részvétele a házi munkában. A szociológus szerint ez azzal függ össze, hogy a szülők — jó szándékban. de gyakrap káros módszerrel — .gyerekeiket a Sajátjuktól eltérő, más. úgy mondják „magasabb” társadalmi rétegbe. foglalkozási ágba akarják juttatni. kapuján, amint tehát megfizetik a munkáját és jelentős részében nem tartózkodik a háztartás közvetlen közelében, akkor a család többi tagjai is hajlandók részt vállalni az otthoni munkából. Érdekes, hogy a családi munkamegosztással kapcsolatos helyzet milyen összefüggésben van az asszonyok iskolai végzettségével : a 6 osztályt járt asszonyok 21, a 8 osztályt jártak 34, az érettségizettek 53 és az egyetemet végzett nők 63 százaléka él demokratikusnak tekinthető családi munkamegosztásban. Talán a legtöbb tanulságot a vizsgálatnak a tradícióval, a megszokással kapcsolatos része nyújtja. A megkérdezett családok 91 százaléka nem akar változtatni a kialakult munkamegosztáson. A változást — a szociológus szerint — nemcsak és nem elsősorban a férjek és feleségek felvilágosításával lehet elérni, hanem azzal, hogy a körülményeket változtatjuk meg. Ez különösképpen vonatkozik a háztartási munkával összefüggő szolgáltatások színvonalának emelésére ami alapvetően befolyásolja a családi munkát és azt is, hogy abból ki mit vállal és vállalhat el. PÁLOS MIKLÓS Futás az alkatrész után ? Érettségi — 197S Bár némileg enyhült a korai kánikula, igen sok diáknak melege van ezekben a napokban. Az ország középiskoláiban javában tartanak a szóbeli érettségi vizsgák. Képünkön Szemes Mária, a dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola IVja. osztályos tanulója ad számot a vizsgabizottságnak arról, hogy mit tanult az elmúlt négy esztendőben — és különösen a vizsgát megelőző néhány hetes érettségi szünetben. Rajta kívül még 59 egészségügyi szakot végzett kislány érettségizik ebben az iskolában. Egy-ket kivételtől eltekintve már valamennyiüknek megvan a munkahelye is. Az eredményhirdetést ugyan nem várhattuk meg, de Veres József igazgató elárulta, hogy elégedett a lányok tudásával. Ugyancsak tőle tudtuk meg. hogy az intézet vas- útforgalmi szakán 25-en fognak érettségizni. Velük — az egyhónapos gyakorlati idő letelte után — már mint piros sapkás forgalmistákkal találkozhatunk a vasútállomásokon, pályaudvarokon. A vizsgálat Során megpróbáltak választ kapni arrn is, hogy milyen „feltételek között, milyen társadalmi csoportokban beszélhetünk a családi munkák demokratikusabb elosztásáról. Az adatok szerint amint a feleség, a nő képletesen „kiteszi a lábát” a ház Karajkó Lajos, az érsekcsanádi üveges, — természetesen ő is a TOTÉV dolgozója — hatalmas barna drótüvegtáblákkal bajlódik. — Minden erkélyre kell kettő. Összesen harminchat darabot kell a helyére tennem. — Mire lesz jó a barna drótüveg? — Nem látnak be az erkélyre, ■ ha napozik valaki. Meg föle.), ha kisgyerek van, nem eshet baj. Kerekes Pálné, az ebédosztó mosolyog: — Én megszoktam. így van ez. Felépítünk egy házat, azután továbbállunk. Talán háromszor tálalom még itt az ebédet, azután megyünk á Wosinsky-telep- re. Legalábbis így hallottam. A ház egyik lakásában ó vízvezeték-szerelők dolgoznok.. — Most végezzük o konyhai vízvezeték beszabályozó sót. Hogy folyik-e a víz? Már .két nap óta. . — Milyen munka varv még hátra? — Majd az átadás napján szereljük fel a zuhanyozókat. Ezt így szoktuk, mivel drága dolog a tusoló. Itt esetleg olcsóbban megszerezhetné valaki..'. Átadás június 8. Izgul a húsz család, akik ideköltöznek, és izgul . a ház valamennyi építője, hogy mit szólnak a tulajdonosok, elégedettek lesznek-e? Egy húszlakósos OTP-hózzol megint gazdagabb lett a város. A húsz lakás — húsz család boldogsága lesz, a Hermann Ottó lakótelepen. v- fj — Ha nincs új, kell a rég Az AGROKER kapuján MTZ fordul ki. Hamster-pót- kocsit vontat. Ha tsz-elnök, vagy legalább géocsoportveze- tő lennék, irigykednék; a szerencsésebb elvitte előlem. De miután se egyik, se a másik nem vagvok. megmarad bennem a kérdés a mezőgazdasági üzemekben szerzett benyomások után: van. vagy nincs alkatrészhiány? Milyen az aratásra felkészülés a gépesítés oldaláról? A kérdésekre a választ elsősorban Gacsályi László igazgatóhelyettes adja meg. (Ha valaki nem ismerné, őróla csak annyit: állami gazdasági főmérnökből vált kereskedővé, tehát ismeri a mezőgazdasági üzemek gépesítési gondjait.) — Most. nem sokkal , az aratás előtt, eddig mennyi új kombájnt kaptak a mezőgazdasági üzemek? — Az első félévre rendelt 73 SzK-kombájnból eddig öt- f vénét. Egyelőre ígéret van ar- ’ ra. hogy a többi mé.'f megérkezik a hónap végére. Viszont a 20 E—512-esből csak nyolcat kaptunk meg — ezeket is a bajai kukoricaprogram társgazdaságai. A többi csak a III. negyedévben jön meg — legalábbis az ígéretek szerint. A : megyében további. legalább huszonöt NDK-kombájnra . lenne igény — de ezt egészen biztos, hogy nem tudjuk szállítani. — Megkockáztatjuk a kérdést: az új kombájnok hiánya miatt nőtt meg az alkatrészigény? — Találó a kérdés. A mező- gazdasági üzemek — az évek ótg jelentkező, magasabb termésátlagokat figyelembe véve — a nagyobb teljesítményű gépeket keresik. Sok termelő- szövetkezet vezetői azt mondják: a meglevő gépekkel ki- böj tölnek eev-két évet. a nagyobb teljesítményű kombájnokért. És. tulajdonképpen, ezért jelentkezik a fokozottabb alkátrészigénv. őszintén meg kell mondanunk, hogy ez a mostani alkatrészigény valóságos népvándorlásként jelentkezik. A tsz-ek anyagbeszerzői, gépcsoportvezetői szinte valamennyi megyét befutják egy- egy alkatrész után. Most tényleg van alkatrészhiány, mert nincs mindenből elég. * — Hogy mi a .legjellegzetesebb hiánycikk? Mint a Népújság is érintette, a legújabb kiadású SzK-kombú inokhoz az elő- és utóverő. a felhordólánc. a komplett sebességváltó és még jó néhány, kisebb alkatréáz. Ha valami jön. egyből elviszik, akár más megyébe is. Kereskedők vagyunk, ami van. azzal minden vevőt kiszolgálunk. — Ezek szerint nincs megyei érdekeltség? — Dehogynem. Most ezekben a napokban sorra 'árjuk az üzemeket, hol. mi hiányzik. hogvan állnak az aratási előkészü 1 etek kel. — Az elmúlt napokban vagy harminc gazdaságban jártunk — mondja Schwébl Adóm: az alkatrészosztályról —. külön megkérdezni, hol. mire van a legégetőbb szükség. Nem akarjuk megbántani a mezőgazda- sági üzemeket de sok helven azt tapasztaltuk, hogy kissé elaludtak. A tamási Széchenyi Tsz-ben már minden kombájn készen áll az aratásra. Kocso- lán hasonló a helyzet. Az iregszemcsei Rákóczinál még nincs befejezve a javítás, de minden szükséges alkatrész rendelkezésükre áll. Elnézést, nem említem, ahol még rosz- szul állnak a felkészüléssel, mert ótt más okok is vannak. — Igaz, hogy van alkatrészgond. de nem olyan pesszimista helyzet. — mint ahogyan néhány helyen felfogják. Igaz, hogy hiányzik néhány NDK-kombájn. De — a megyében az aratásban részt vevő. közel ötszázötven gépből mintegy nyolcvan tavalyi, közel annyi az idén új lesz, tehát ezzel a géoállománnvaí szerintünk be lehet takarítani a termést — mondja Gacsályi László. — Csak meg kell teremteni a személyi, a tárgyi, a szervezési feltételeket. Sok éves gyakorlaton» »lapján mondom, nemcsak a kombájnon múlik az aratás. — Ez így igaz. De ahol az alkatrész hiányzik? — Nem rajtunk múlik. Például: ha úgy adódik, túra- járatot indítunk. ha hirtelen összejön olyan alkatrész- készlet. amely egy adott útvonalon levő tsz-eknek kell. nem várjuk meg. amíg bejönnek érte. Kivisszük a saját járműveinkkel. .. — Még egy kérdésre kérünk választ. Jó néhány gazdaság panaszolja, hogy április—májusban nem kanták meg a megrendelt, és íjért Hamster- pótkocsikat. — Ez. sajnos, így van. Az első félévre esedékes 35-ből tizennyolcat kaptak meg a mezőgazdasági üzemek. Hódmezővásárhelyen. a gyárban, vagy kétszáz állt, mert a külföldi partner nem szállította a keréktárcsát. A pincehelyi tsz kötbérigényt jelentett be... Most néhány érkezett, viszont az a baj. hogy az első félévre ígért számban nam kapták meg az üzemek, éppen arra az időre, amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk: a takarmánybetakarítás idejére. — Ami még az aratáshoz kell, a különböző bálázógé- pekhez megfelelő készletünk van drótból és zsinegből. Mintha csak „pontot tenne a mondat végére", a kapun befordul egy hatalmas, pótkocsis teherautó. — Pestről érkezett meg. a MEGÉV-től — állapítja meg Gacsályi elvtárs. Elég egy pillantást vélni a rakományra. Kombájn-alkatrészek. köztük a hiányolt elő- verők. Vajon, elég lesz-e? B. L
