Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-06 / 130. szám

ON KERDEZ Levélcímünk : 7101, Szekszárdi, Postafiók 71.

Kérdések Tengelicről

Stier István Tengelic, Petőfi u. 113. szám alatti olvasónk tette fel a kérdéseket: „A

tengelici központból halad a Petőfi utca a vasúti kisállo- más felé. Ezt az utcát többször fel is mérték azzal a céllal, hogy kikövezik. Most, legutóbb a Heideckker mérnök mérte fel és ki is cövekelte. Igen rossz ez az utca. Sajnos, a járdán kell motorozni és kerékpározni. Ez nagyon veszélyes. Ha köves lenne az út, busz is járhatna a kisállomás- ra. 70—80 utas jár naponta az állomásra.

Erre a kérdésre is, a következő kettőre is Németh István, tengelici tanácselnök válaszol:

— A vasútállomás a község központjától körülbelül két kilométer távolságra van. Az útszakasznak mintegy fele része terméskő burkolatú, a másik feli homokos földút. Az egész útszakaszt 1970—71-ben valóban felmérték. A felmérés a Hazafias Népfront és a KPM szervei közötti kooperációval történt, azzal a céllal, hogy a járás községeiben, ahol a községi távlati tervekben belterületi útépítés szerepel, ezekre társadalmi úton készüljenek tervdokumentációk, és ha az építéshez megteremtődik a fedezet, a község részéről, vagy felsőbb szerv biztosít hozzá pénzfedezetet, az építést a tervdokumentáció birtokában azonnal meg lehessen kezdeni. A földút kiépítését és a terméskő burkolattal ellátott útszakasz felújítását saját anyagi erőnkből sajnos belátható időn belül megvalósítani nem tudjuk. Ugyanis ez a munka körülbelül 2,5 millió forintba kerülne és csekély pénzbevételeinket sürgetőbb feladatok megvalósításához kell biztosítanunk.

— A kultúrházunk padlózata olyan rossz, hogy fújtatónak lehetne használni. Olyan port vernek fel bálok és lakodalmak esetén, hogy szinte kibírhatatlan. Mindig azt mondják, hogy a felújítására nincs keret. Valóban így van?

— A kultúrotthon padló, zata valóban elhasználódott állapotban van. Az elmúlt évben terveztük a kultúrotthon külső tatarozását és külső-belső mázolását, valamint a padlóburkolat kicserélését. A külső tatarozás az elmúlt évben megtörtént saját pénzfedezetből. A többi munkát pénzfedezet hiányában elvégezni nem tudtuk. A padlózást és a mázolási munkát ez évben elvégezzük a megyei tanács által biztosított felújítási hitelkeretből.

— A hullaház már tíz éve épülne. Már téglái is hordtak a temetőbe. A hullaház kérdése minduntalan felvetődik. Állítom, hogy ez a szorgalmas nép már társadalmi munkában is felépítette volna, hiszen vannak itt kőművesek, ácsok, lennének segédmunkások is. Csak anyagot kellene adni a tanácsnak.

— Lakosságunk igényeit a jelölő gyűlések alapján ismerjük. Az elhangzott vélemények alapján a nagyobb saját pénzeszközöket igénylő beruházásokat a .sürgősségi és fontossági sorrend figyelembevételével a községi tanács testületi ülései meghatározták... A nagyobb volumenű beruházások megvalósítása között elsőként szerepelt egy 40 férőhelyes bölcsőde megépítése. Az építését 1970-ben befejeztük. Az építkezés költségeit a négy év alatt tartalékolt 1,1 millió forint saját' fejlesztési alapból, a helyi termelőszövetkezet 309 000 forintos hozzájárulásából és abból a 300 000 forintból fedeztük, amit a felsőbb tanácsszervektől kaptunk. A második nagyobb feladat egy új, a mai követélményeknek megfelelő vágóhíd építése volt. A- vágóhíd 1972-ben elkészült 270 000 forintért, saját, házilagos kivitelezésben. A harmadik nagyobb feladat, egy új kivitelben is szép ravatalozó megépítése. (Tehát nem hullaház.) Ennek megépítésére ebben az évben kerül sor. Bízunk abban, hogy az építkezés megvalósításához a lakosságunk is tevékenyen hozzájárul. Az ilyenfajta hozzájárulásnak eddig is szép példái találhatók községünkben.

Orabéremelés

Horváth József Fadd, Tas- nád u. 74. szám alatti olvasónk, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat központifűtés-szerelője tette fel a következő kérdést: „Miért nem jár a tanácsi vállalat dolgozóinak órabéremelés? Vezetőinktől ugyanis azt a választ kaptuk kérdésünkre, hogy az országos szintű órabéremelés a mi vállalatunkra nem vonatkozik.”

A kérdést a Munkaügyi Minisztériumba küldtük, ahonnan megérkezett a válasz, amely alatt Horváth László II. osztályvezető aláírása szerepelt.

— Az 1973. március 1-vel megvalósított központi bér- politikai intézkedés a szocialista iparban, építőiparban foglalkoztatott munkásokra és a termelést közvetlenül irányítókra vonatkozott. A vállalat vezetőitől kapott felvilágosítás a fentieknek megfelel, mert a városgazdálkodási vállalat nem tartozik az ipar, építőipar népgazdasági ágba. A kérdésnek az a része: .Miért nem jár a tanácsi vállalat dolgozóinak órabéremelés?” — nem megalapozott, mert a vállalatok általában saját forrásaikból is emelhetik dolgozóik keresetét. Természetesen annak eldöntése, hogy a dolgozók közül kinek emelik az órabérét, vállalati hatáskörbe tartozik.

Marhavakaró

— Miért nem lehet olyan marhavakarót kapni, ami a célnak megfelel? A jelenleg kapható marhavakarók nem megfelelőek, gyengék és ezért igen gyorsan elhasználódnak — írta levelében Kovács Kálmán, az Alsópélí Állami Gazdaság főállattenyésztője.

A TITÁN Kereskedelmi Vállalat a kérdésre a következő választ adta: „Létezik a forgalomban lévőnél erősebb kivitelű marhavakaró is. Ez a szerszám azonban közel kétszeresébe kerül a forgalomban lévő árának, s így a háztáji egykét állathoz inkább az olcsóbb a kelendőbb. Szekszárdi raktárházunk készséggel vesz fel negyedéves időszakokra megrendelést a nehezebb kivitelű vakarók- ra, ha arra igény van. A rendelést a tárgynegyedévet megelőző hatvan nappal előbb kérjük, s annak alapján a szükséges meny- nyiséget legyártatjuk. Köszönjük a kérdést, mely véleményünk szerint sokat segít a vevő és a kereskedő közötti kapcsolat közvetlenebbé válásában.”

Hús — Tolnán

„Köztudott dolog, hogy Tolna nagyközség eléggé iparosodott az utóbbi öt évben. Óriási probléma az áruellátás. Annyira kellene egy ABC-áruház, nem beszélve a húsellátásról. Tolnára kedden és csütörtökön hoznak húst. Tolnának nagy a körzete. Innen látják el hússal Mözs, Bogyiszló lakóit is. Da. mit tegyen az a család, akinek nincs hűtőszekrénye? Miért nem kaphat Tolna húst, ha szombaton nem is, de legalább pénteki napon is?” — kérdezte Kriser Ádámné Tolna, Bajcsy-Zs. u. 27. szám alatti olvasónk.

A kérdésre Korsós István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője válaszolta a következőket :

— Tolna nagyközség húsellátását a megyei húskeretet elosztó bizottság a jelenlegi lehetőségeknek megfelelően, a többi kapcsolt községhez hasonlóan arányosan biztosítja. A bizottság figyelembe* veszi a település lakóinak számát és foglalkozási összetételét. A község húskeretét az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva lényegesen sikerült megemelni. A teljes keresletet azonban még így sem lehet maradéktala. nul kielégíteni, de reméljük, hogy további javításra lesz lehetőségünk.

— A nyári időszakban, amikor általában a község húskerete magasabb, az ipar hetente háromszor, téli időszakban, amikor egyrészt a hús is kevesebb, másrészt a hidegebb időjárás is lehetővé teszi, hetente kétszer szállít.

— A levélíró és a lakosság tájékoziatása érdekében közlöm még. hogy Mözs községnek külön húsboltja és húskerete van, ennek 'ellenére előfordul, hogy mözsi lakos Tolnán, a Tolnáról Szekszárdra bejáró dolgozó pedig a megye- székhely húsboltjában szerzi be hússzükségletét.

Rokkantsági nyugdíj

„1971 januártól 50 százalékos rokkantságot állapítottak meg nálam. A leszázalékolás folytán éjjeliőrként tudom a kenyeremet megkeresni. Súlyos gondom, hogy két felnevelésre váró gyermekemnek nem tudom meddig tudok kenyeret biztosítani, mivel egyre fogyok. 58 kilóról már

49 kilóra mentem, pár lépés után elfáradok 33 éves létemre. Az orvosok szerint is, betegségem, amivel leszázalékoltak, a sírig elkísér. Tudok róla — sógoraimtól — Hogy

50 százalékos rokkantság esetén bizonyos esetekben adható rokkantsági nyugdíj. Szeretném megtudni Önöktől, hogy nekem miért nincs erre jogosultságom?” — kérdezte Róza Zoltán Dombóvár, Teleki u. 75. szám alatti olvasónk.

— Rokkantsági nyugdíj megállapítására 50 százalékos munkaképesség-csökkenés alapján csak a bányászoknál van lehetőség, akik a 2007 69. Korm. sz. határozatban meghatározott feltételekkel rendelkeznek — kezdte válaszát I íeitzmann Frigyes, a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igaz. gatóság helyettes igazgatója. — Más munkahelyen dolgozókra ez a rendelkezés nem alkalmazható.

— Róza Zoltán 1970-ben adott be rokkantsági nyugdíjigényt, az orvosi bizottságok rokkantságát nem véleményezték, ezért nem kerülhetett sor nyugdíj megállapítására. A leveleb :-n közöltek szerint egészségi allapota rosszabbodott, lehetősége van újabb rokkantsági nyugdíjigény beadására. Kérésére a szükséges nyomtatványt megküldjük címére, vagy közvetlenül a munkáltatójához forduljon, hogy igénybejelentését küldjék meg igazgatóságunknak.

Keseiyűsi úti járda

„Mikor újítják fel a szekszárdi Keseiyűsi útszakasz járdáját? Sok dolgozó mindennapi gondja a kikopott járdán a kellemetlen bukdácsolás, de lassan már balesetveszélyessé is válik." — írta szerkesztőségünkhöz ön kérdez — Mi válaszolunk rovatához címzett levelében Schmidt Ilona Szedres, Petőfi u. 11. szám alatti olvasónk:

Császár József, a városi tanács elnöke a kérdésre a következőket válaszolta:

— A Keseiyűsi úti járda felújítása a városi tanács ez évi tervében szerepel. A felújítási munkák megkezdésére csak az év második felében kerülhet sor, mivel a Posta Távközlési Üzeme az iparterületi kábel lefektetését júniusban végezteti és ez a járda területét is érinti. Ebben az évben a járdát a TITÁN Nagykereskedelmi Vállalatig megjavítjuk, a visszalévő járda- szakasz felújítását pedig a következő év első felében elvégeztetjük.

Szomszédjog

„Mi vonatkozik a telkekre, házhelyekre? Olyan rendelkezésre gondolok, amely a telek fásítására, szőlöültetés- re, lugastelepitésre vonatkozik. Milyen távolságra kell lennie a szomszéd háza falától? Esetemben a szomszédom házfala a mezsgyétől 40 centire van. Ő azt mondja, így nem levegőzik a fal. Ugyanennek a szomszédnak van egy féltetős mellékhelyisége és a tető hullámpalából van kiképezve úgy, hogy az én kertemre a mezsgyétől befelé még 28 centire csorog. Csatornája nincs, én viszont apró véleményeknek használom a kertet és egy-egy esőzés alkalmával a lecsurgó víz kimossa, kiveri a veteménye- ket. Mit tehetek? — kérdezte Dudás József Bátaszék, Bonyhádi u. 43. szám alatti olvasónk.

A kérdésre azért válaszolunk a lapon keresztül, mert a szomszédjoggal másoknak is problémájuk lehet és fel nem tett kérdésükre is választ kaphatnak dr. Deák Konrád csoportvezető ügyésztől, aki véleményét a következőkben foglalta össze:

A Polgári Törvénykönyv 100. §-a rendelkezik ebben a kérdésben általánosságban amikor kimondja, hogy ,,a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.” Kimondja azonban a jogszabály azt is, hogy a szomszédjogra vonatkozó szabályokat tanácsrendelet is megállapíthat. Arról természetesen nincs és nem is lehet tudomásunk, hogy melyik községi tanács miként szabályozta tanácsrendeletével az ide vonatkozó kérdéseket.

— Utalunk még az Országos Építésügyi Szabályzat rendelkezéseire, mely rendelkezések azonban eltérőek aszerint, hogy sza- \ badon álló lakóépületről, '< oldalhatáron álló lakóépü- . létről, zárt sorú lakóépületekről, • ikerházakról, csoportházról stb, van-e szó, mégis szükségesnek tartjuk szó szerint idézni a szabályzat alábbi rendelkezését: „Az oldalhatáron álló lakó. és üdülőépület ereszpárkánya — legfeljebb 0,5 • méterre — átnyúlhat a 1 szomszédos építési telekre: ilyen esetben a telek tulajdonosa köteles tűrni az épületről átfolyó csapadékvíz elvezetését. Az építésügyi hatóság előírhatja az átnyúló ereszpárkánynak ereszcsatornával való ellátását, továbbá az eresz- csatorna lefolyójának olyan kialakítását, hogy a ki- ömlő víz elvezetése a saját telken történjék.”

— Végül utalunk az építésügyi és városfejlesztési miniszternek az építésügyi igazgatással kapcsolatos arra az utasítására, amely szerint a községi tanács szakigazgatási szervének feladata többek között, hogy „ellenőrizze a község területén... az építésügyi szabályok megtartását, ennek során a területfelhasználások, a telekalakítások és építési munkák végzését, a telkek és az építmények állapotát, rendeltetésszerű használatát és jókarban tartását, feladata az engedély nélkül és az engedélytől eltérő módon végzett területfelhasználások, telek- alakítások és építési munkák megelőzése, felkutatá- - sa, illetőleg megakadályozása.”

Javasoljuk tehát, kérjen tájékoztatást a községi tanácstól. hogy ez tanácsrendeleti úton miként szabályozta a szomszédjog gyakorlását és amennyiben szomszédja az ide vonatkozó rendelkezéseket nem tartja be, kérje a községi tanács szakigazgatási szervének intézkedését.

r

Telefonszámaink : 129—01, 123—él