Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-28 / 149. szám
A párt nemzetiségi politikája maradéktalanul érvényesül o Tolna megye 'jellegzetesen nemzetiségi megye. Ezért időközönként nem árt felmérni, hogyan valósul meg pártunk és szocialista államunk nemzetiségi politikája. Tulajdon- képpen 32 községünkben élnek jelentősebb számban nem- j zetiségi dolgozók és még húsz ’ azoknak a községeknek a száma, ahol elszórtan. Az anyanyelvi művelődés, az anya- nyelv és nemzeti kultúra ápolása minden nemzetiségnek a szocializmusból fakadó természetes joga. A megye párt. és állami szervei éppen ezért a helyzetelemzés és a további teendők megjelölése során a következő alapelvekből indultak ki; A párt nemzetiségi politikájának megvalósításában a jelent, az eddig elért eredményeket, kell alapul venni. Különben is az egykori vélt, vagy valóságos sérelmek már olyannyira a múlté, hogy azok felemlegetése, bármely oldalról. nemcsak szükségtelen, de felesleges is. Hazánk minden állampolgára egyenlő jogokat élvez, az emberek megítélése végzett munkájuk alapján tör. ténik. Következetes elvi harcot kell folytatni a bármely oldalról megnyilvánuló nacionalista jelenségek ellen. Megyénk kulturális értékei között foglal helyet a nemzetiségek kultúrája. Ápolásuk, fejlesztésük, a valós igényeknek megfelelően, kívánatos. Elő kell mozdítani a megyében élő nemzetiségiek anyanyelvi művelődését. Kívánatos, hogy a nemzetiségi dolgozók soraiból kikerülő közép- és felsőfokú iskolát végzettek, lehetőleg anyanyelvűknek megfelelő területen helyezkedjenek el, A fentebb felsorolt alapelvekkel mindenki egyetértett és egyetért, s jól szolgálták a mindennapi gyakorlat kialakítását. Közbievetőleg érdekes megemlíteni, hogy a kétnyelvű feladatok és hirdetések alkalmazását sehol sem igényelték. Ennek ellenére, ahol igény van rá, semmiképpen sem haszontalan. erőltetni viszont felesleges» Nem a fontossági sorrend, inkább a méretek miatt elsőnek vegyük szemügyre a kérdés kulturális vonatkozásait. Tolna megyében jelenleg három német nemzetiségi néptáncegyüttes, tizenegy német énekegyüttes, egy fúvós-, egy gitár, és két sramlizenekar, valamint két gyermekegyüttes működik. A nemzetiségi művészeti együttesek egyre többet szerepelnek megyei rendezvényeken is. A szellemi és tárgyi emlékek gyűjtése már évek óta kedves feladat megyeszerte. A szekszárdi járásban inkább a délszláv folklór gyűjtése és feldolgozása, más járásokban a német emlékek gyűjtése és rendszerezése folyik. Elsősorban pedagógusok és hivatásos múzeumi szakemberek végzik, de időszakosan az úttörők is bekapcsolódnak a munkába. Bonyhádon egy tájmúzeum felállítása van folyamatban. Várdombon kisebb gyűjteménnyel rendelkeznek és természetesen a szekszárdi múzeum feldolgozás alatt lévő német és délszláv anyaga a legjelentősebb. Sokat fejlődött' a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátása. A megye könyvtárhálózata ma már háromezer német nyelvű könyvvel rendelkezik, azonban itt kettős gond is van. Egyrészt kevés a német nyelvet ismerő könyvtáros megyénkben, másrészt a német anyanyelvűek nyelvismerete, szókincse csak egészen egyszerű német irodalmi szövegek megértését és élvezetét teszi lehetővé. A medinai könyvtár szerb-horvát nyelvű könyveit pedig a délszláv lakosság egyáltalán nem olvassa. Ami a német és délszláv nyelvű újságokat illeti, megint csak azzal a problémával találkozni, hogy — noha az olvasottság elég nagy számú — nem megyénk nemzetiségi lakossága olvassa elsősorban, ugyancsak nyelvi problémák miatt A nemzetiségek anyanyelvű művelésében jelentős helyet foglal el megyénkben is a nemzetiségi nyelvoktatás. Csak az 1971—72-es tanév adatait ismertetjük, a korábbi év számai ugyani.«; megegyeznek vele. Ebben a tanévben 26 általános iskolában, 91 tanuló- csoportban 1758 tanuló részesült nemzetiségi nyelvoktatásban. Lényegesen növekedett a tanulólétszám a megelőző évhez képest. A következő tanévre Zombáról és Belecská- ról jeleztek igényt. A megyei tanács, a vonatkozó párthatározatok alapján, nagy gondot fordít a személyi és tárgyi feltételek javítására. Pár évvel ezelőtt megyei párthatározat született, hogy a nemzetiségiek lakta területeken biztosítani kell az ott lakó nemzetiségi dolgozók képviseletét a különböző társadalmi és állami szervek vezetésében is. A helyes nemzetiségi részarány mindenütt biztosított. Velünk kellett volna jönnie a Paksi Konzervgyárba annak a tizenéves tinédzsernek, aki a szekszárdi Babits presszóban csak a vállát vonogatta, mikor megkérdeztük, hogy mit csinál a nyáron. Ö valószínűleg majd ellógja a vakációt és szeptemberben már nem is nagyon bánja, hogy megkezdődik az iskola. — Régóta csinálod? — kérdeztük Kiss László harmadikos gimnazistától a Paksi KonCsak a tamási járás példáját említjük: az iskolaigazgatók vagy igazgatóhelyettesek közül német származású kilenc, a tsz-elnökök közül három, három német származású tanácselnök és egy tanácstitkár van, 28 párttitkár, illetve pártvezetőségi tag és két gazdasági vezető. A kép a többi járásban is hasonló. Nagyon kívánatos lenne,' hogy a nemzetiségi fiatalok a közép- vagy felsőfokú iskola elvégzése után lehetőleg anyanyelvűknek megfelelő területeken helyezkedjenek el. Sajnos itt is hasonlóval találkozunk, mint a magyar fiatalok esetében, elhelyezkedési, munkavállalási szándékukat a városokba való törekvés motiválja. Megyénkben ma — nyugodtan elmondhatjuk —. a nemzetiségi kérdésben. pártunk nemzetiségi politikájának megvalósulásában nincsenek olyan jelenségek, amelyek ellentmondásokra, feszültségekre, elvi tisztázatlanságokra utalnának. A nemzetiségiek egyenjogú állampolgárként élnek, dolgoznak. érvényesülnek. Hazánkat hazájuknak vallják, a szocialista építőmunkát igenük, országunk virágzásáért tenni akarnak és tesznek is — és ez a lényeg. zervgyár raktárában, miközben egymás után emelte a 25—30 kilós kartondobozokat a raklapra. — Az ötödik nyáron dolgozom a gyárban. Lapátoltam salakot, szögeltem ládát, de ez a munka tetszik leginkább, no meg itt fizetnek a legjobban. — Mit csinálsz a keresettel? — Hazaadom. Több éves hagyománya van a Paksi Konzervgyárban a diákok nyári foglalkoztatásának. Nyaranként jönnek ide hosszabb-rövidebb időre gimnazisták és általános iskolások egyaránt. Idén először kötött szerződést a gyár a dunaköm- lődi és a gerjeni általános iskolával is. A gyerekek — életkoruktól és teljesítőképességüktől függően — hat, illetve nyolc órát dolgoznak naponként. A szakmai felügyeletüket szakmunkások, a pedagógiait pedig nevelők látják el. Harminc-negyven gyerekre jut egy tanár. — Elégedettek a tanulók munkájával? — tettük fel a kérdést Blamár Andrásnak, a munkaügyi osztály vezetőjének. — Jól dolgoznak. Aki pedig nem becsüli meg magát, azt hazaküldjük, vesződjenek vele a szülei. De ez elég ritkán fordul elő. A legjobb, ha egy- egy osztállyal az osztályfőnök jön el. Ez részben így van. „Kamerával a művelődési házban5 A vártnál is nagyobb ér3, deklődés fogadta a megyei művelődési központ pályázati felhívását, hogy az amatör- filmkörök örökítsék meg re népművelési munkát, szakkörök, klubok életét. Tizennyolc film érkezett a pályázatra, amelynek értékelését kedden tartották, Decsen: A zsűri elnöke Méry' Éva, a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője volt, tagjai Czank József, a moziüzemi vállalat vezetője, Raf- fai Anna filmrendező és Gelencsér János, a megyei művelődési központ csoportvezetője. Hat díjat adtak ki. Első díjas lett a szekszárdi stúdió „Varrótanfolyam'’ című filmje, második a dombóváriak „Forma és tartalom’’ című kisfilmje, harmadik a tamási amatőrök „Képzőművész-szakkör” című filmje. A további díjazott filmeket Bonyhádról, a művelődési házból és a zo* máncgyárból küldték be, illetve az ötödik helyezett a szekszárdi stúdió alkotása volt. A filmeket levetítették Decsen és Domboriban, a KISZ- táborban. A díjakat vasárnap adják át a nyerteseknek. A pályázat sikerén felbuz‘ dúlva jövőre országos szervek is meghirdetnek ugyanebben a témakörben egy országos amatőrfilmes pályázatot. gyárban Természetesen a pedagógusokat megfizetjük, mégpedig nem is rosszul. Blamár András elmondta, hogy nemcsak mo6t, nyáron, hanem március 1-től június 8-ig is foglalkoztattak tanulókat. A paksi kisegítő általános iskola — ide járnak azok, akik gyengébb képességeik miatt társaiktól elmaradtak a tanulásban — 14 diákja heti négy órát dolgozott a konzervgyárban. Közülük négynek annyira megtetszett ez a munka, hogy az iskolát befejezve végleg idejött dolgozni. Miközben beszélgetünk, egy percre sem áll meg a gyerekek keze. Az elektromos targonca sűrűn fordul a kész dobozokkal, melyekben a csomagolási jegyen Hanuszka Gyöngyi neve áll. Ö felel a munka minőségéért. — A brigádok hogyan szerveződtek? — A barátság alapján. — Meddig dolgoznak a gyárban? — Ki meddig akar. En például július végéig. A Paksi Konzervgyárban ezen a nyáron 120 közép- és 240 általános iskolás ismerkedik majd a fizikai munkával. Előtte vagy utána természetesen elmennek majd nyaralni, kirándulni, üdülni. Ölt így töltik el a vakációt. Általában javulás tapasztalható Dr. Kolumbusz Lászlóné főorvossal, a Tolna megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás állami közegészség- ügyi felügyelőjével beszélgetünk. — Munkájuk alapján akár szezonnak is tekinthetjük a nyarat. — így van. Legalábbis ezek a hónapok bizonyos szempontból szezonális jellegűek. Az ok kézenfekvő. Meleg van, köny- nyen romlanak az élelmiszerek, nagyobb a különféle étel- mérgezések veszélye. Hadd mondjam el mindjárt, hogy ez az év jól kezdődött és folytatódott. Ez ideig semmilyen mérgezésről nem kaptunk jelentést. Igaz, ha már erre sor kerül, mi sem tehetünk semmit. Regisztráljuk a tényeket és levonjuk a tanulságokat. A mi munkánk a megelőzés. — Módszere? — Az ellenőrzés. Különösen a fagylaltszezon előtt. Természetesen, az idén is elvégeztük általános közegészségügyi ellenőrzéseinket a megye valamennyi fagylaltkészítő üzemében, műhelyében. Tapasztalataink kedvezőek. Bizonyos nehézségeket legfeljebb a fagylalt szállítását, tárolását szigorító rendelet jelentett, mely a közelmúltban látott napvilágot. Közismert tény, hogy a helytelenül tárolt fagylalt könnyen lesz a különféle bacilusok táptalaja. A rendelet — helyesen — kimondja, hogy az elkészített fagylaltmasszát egy órán belül nyolc fokra kell hűteni, így útját állhatjuk a különféle bacilusok bekerülésének, elszaporodásának. Miután hűtőkapacitásuk hiányában a követelményeknek nem tudtak eleget tenni a hőgyészi, zombai és a bonyhádi új fagylaltüzemben, megtiltottuk a fagylalt készítését. Mindössze három napig tartott a zárlat, ennyi idő alatt mindegyik üzemben beszerezték a megfelelő hűtőfelszerelést. — A fagylalton kívül melyek a legtöbb veszélyt jelentő élelmiszerek? — Tulajdonképpen helyes kezelés mellett egyik élelmiszer sem rejt magában veszélyeket. Hogy mégis mérgezések következhetnek be, azért az élelmiszer előállítói, forgalmazói okolhatók. A legtöbb baj a cukrászsüteményekkel van. Készítésüknél tejet, tojást, cukrot használnak fel. Az előbbi kettő amúgy is gyorsan romlik, s különösen nagy melegben. Mi rendszeresen ellenőrizzük a cukrászüzemeket, figyelemmel kísérjük azt, hogy betartják-e a szállítási, tárolási előírásokat. Saját hatáskörünkben május és szeptember hónapok között betiltottuk a krémes községek közötti szállítását. Nem egyszer fordult elő ugyanis, hogy a nagyon romló csemege órákig volt úton lakóhelyek között. Sajnos, a romlott cukrászsütemények nemigen különböztethetők meg a jótól, hiszen ízük nem árulkodik. Egy jó tanácsot adhatok. Ha valaki cukrászsüteményt vesz, vagy mielőbb fogyassza el, vagy ha teheti, a legrövidebb időn belül helyezze hűtőszekrénybe. Szólnunk kell a hús. és hentesárukról is. E területen ugyancsak rendszeres ellenőrzéseket végzünk. Azt tapasztaltuk, hogy a húsüzemekben, vágóhidakon egyre inkább betartják az előírt szabályokat. Ma már a szállítás sem jelent veszélyt, mert az előíráshoz hűen az üzemekből hűtőkocsikon szállítva kerül a hús, hentesáru az üzletekbe. A töltelékáruk a nagyon romlandók. Megint csak tanáccsal szolgálhatok: ne vegyük meg azt a hurkát, disznósajtot, kolbászt, amelyet nem hűtőpultról, vagy hűtőszekrényből árusítanak! A tejtermékek, szintén köny- nyen romlanak. Hogy mégsem volt semmiféle mérgezés az elmúlt években? Bizonyára azzal is magyarázható. ■■ hogy a csomagolt tej megjelenése enyhített a tárolási gondokon, tudniillik sokkal könnyebb a zacskós tejet tárolni, mint a kannásat. Természetesen a tejtermékekkel kapcsolatos ellenőrzéseinket is rendszeresen elvégezzük. A felsorolt ellenőrzéseken túl vizsgáljuk a különböző gyümölcsökben, zöldségfélében azt, hogy van-e benne az emberi szervezetre káros növényvédőszer-mara- dék. Tapasztalataink ezen a téren is igen kedvezőek. — vj — — gy — Madács Mária és Szelp Endre — mindketten a paksi Vak Bottyán Gimnázium tanulói — vigyáznak a munka minőségére. Exportra csomagolják a zöldborsókonzerveket.. LETENYE1 GYÖRGY Nyári vakáció — a Élelmisxer-ellenőrxéa
