Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-27 / 148. szám
\ ÖN KÉRDEZ > Levélcímünk : 7101, Szekszárd, Postafiók 71. Vízvezeték- és útépítés Malus János Szekszárd, Bocskai u. 45. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „Az utcában melyben lakom, hónapokkal ezelőtt vízvezeték- fektetés történt. Ez alkalommal az út szilárd burkolatát felbontották, melynek helyreállítása ezt követően nem történt meg. Ennek következtében utcánk nagy részében a közlekedés szinte lehetetlen. Az itt lakók ennek hátrányát többszörösen megérzik, amikor a gázt, fűtőolajat, szenet, stb. nem szállítanak házhoz. Tudomásom szerint eddig még nem került rá sor, de sürgős esetben a beteg mentővel való elszállítása sem megoldható. Mindennapos bosszúságunk, hogy munkába menet és jövet bokáig érő sárban taposunk. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a kismamák, akik ezen az útszakaszon gyerekkocsival vagy kisgyermekkel közlekednek. Az pedig külön szerencsétlenség, ha valaki az utca páratlan oldalán lakik, ahol ez ideig a gyalogos közlekedést szolgáló legkezdetlegesebb járda sem készült. Tekintettel arra, hogy problémám közérdekű, ismételten kérem a Népújságot, hogy az általam felvetettekre az illetékes válaszát kérni szíveskedjenek.” Mátyás István, a Városi Tanács elnökhelyettese válaszolt a kérdésre: „A Bocskai utcai vízvezeték-hálózat kiépítése után a Mérei u. torkolatától a Szücsény- völgyig terjedő szakasza új 5,5 méter széles betonburkolatot kap. A kivitelezést a TOTÉV 1973.- február lóén megkezdte. A vízvezeték-építés során megbontott útburkolatok helyreállítását a Remete, Bethlen Gábor utcában, Bálint-közben és a Bocskai utca további szakaszán a költségvetési üzem végzi.” Munkaviszony, határozott időre Dombi Istvánná Bátaszék, Deák utca 117. szám alatti olvasónk többek között a következőket irta szerkesztőségünknek küldött levelében: „1968-tól 1972. augusztus 25- ig dolgoztam a Baranya megyei Vendéglátó Vállalatnál, akkor családi okaim miatt Bátaszékre költöztem, igy a vállalattól eljöttem. 1972. október 22. óta dolgozom a Bátaszéki ÁFÉSZ-nél. Úgy vettek fel, hogy vállalom az eladói iskola elvégzését. Az ÁFÉSZ kifizette az 1230 forint összegű tandijat, amit tőlem 4 részletben vontak le. Szerződéses munkaviszonyban dolgoztam: előbb december 31- ig szólt a szerződésem, utána meghosszabbították március 31-ig. Akkor értesítettek, hogy szerződésem lejárt, megszűnt a munkaviszonyom. Az igazgatóhelyettesem azt mondja, ettől függetlenül járhatok tovább iskolába. Csakhogy, ha minden kedden iskolában vagyok délután 2-töl 7-ig, felvesznek-e újabb helyre dolgozni? Két dolgot nem értek: miért vész el most akaratom ellenére a tandíj összege részemre, illetve, hogy miért nem feleltem meg, ha jelenleg is szakképzetlent foglalkoztatnak, aki az iskola elvégzését sem vállalta?” Dombi Istvánné olvasónk kérdésére Horváth Jánostól, a MÉSZÖV elnökhelyet, tesétől kértünk és kaptunk választ: „Az Mt. vonatkozó előírása egyértelműen intézkedik a határozott időre szóló munkaviszony fogalma és annak megszűnése tárgyában, mely szerint határozott időre szól a munkaviszony, ha annak tartamát a munkaszerződés nap- . térszerűen vagy más alkalmas módon határozta meg. A határozott időre létesített munkaviszony megszűnik annak az időnek a lejártával, amelyre létesítették. Dombi Istvánné esetében tehát a törvény előírásait mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló maradéktalanul betartotta. An. nak indoklását, hogy nevezett továbbfoglalkoztatásának mi volt az akadálya ez esetben — mivel határozott időre szóló munkaviszonyról van szó — a törvény nem írja elő. Itt kívánjuk azonban megjegyezni — mivel levelük szerint olvasójuk munkáját szabad- kasszás egységben végezte, — hogy a 2 1968. Korm. sz. rendelet 2. §-a ezen egységek vonatkozásában a leltárhiányért a teljes anyagi felelősség érvényesítését írja elő az egység vezetőjénél és a helyetteseinél töo- bek között akkor, ha a vállalat a dolgozókat az egység vezetője egyetértésével alkalmazta. Ezért nevetett továbbfoglalkoztatása az illető egység vezetőjének a hozzájárulásától is függött. Ahhoz, hogy nevezett helyébe szakmai képesítéssel nem rendelkező dolgozót alkalmazzon az ÁFÉSZ, a lehetősége megvan, ha ahhoz a járási hivataltól a felmentést megkapta és természetesen akkor, ha az illető személy foglalkoztatásához az egység vezetője is hozzájárul, mivel ez utóbbihoz — éppen a leltári felelősség érvényesítése szempontjából — az ÁFÉSZ-nek elsőrendű érdeke fűződik. Véleményünk szerint nincs akadálya annak. hogy Dombiné a megadott tanfolyamot tovább folytassa — és ezáltal a tanfolyami díjat nem veszíti el — mivel a tanfolyam végzése nem munkahelyhez kötött. Az a körülmény pedig, hogy a tanfolyam végzése részére minden kedden 14—19 óráig tartó elfogultsággal jár. az újabb munkaviszony létesítésének akadálya nem lehet akkor, ha a jövendő szakmai képesítésének megfelelő munkakörben kíván elnelyezked. ni, mivel a munkavállalón túlmenően a munkáltatónak is elsőrendű tideke fűződik ahhoz, hogy a dolgozói a munkakörükre előírt képesítéssel rendelkezzenek.” Duna-part és libatartás Hedderich Anna Tolna, Rétisor 2. szám alatti olvasónk tette fel a következő kérdést: „Tolnán, a Rétisor utca 2. szám alatti házban lakunk, a Dunától nem messze. Háztájinkban évente revelünk libákat is. Ez 1971-től egyre nehezebben sikerül, mivel a tolnai Béke Halászati Tsz béreli a Dunának egy szakaszát haltenyésztésre, és minket onnan, de a víz többi részéről is elküld. Azt nem értem, hogy miért nem kerítik el a saját részüket, és engednek minket, libatenyésztőket is boldogulni. Milyen számú és szövegű rendelet tilt el minket ettől a lehetőségtől?” Kun János, a Tolna nagyközségi Közös Tanács elnöke válaszolt a kérdésre: „A tolnai lakosoknak még ma is kedvelt szórakozó-pihenő- helye a Duna-part. Évek hosszú során harcoltak azért, hogy az kulturált, pihenésre, strandolásra alkalmas hely legyen. Egyéb okok miatt a holt Duna-ág strandolásra ugyan nem alkalmas, de a vízhez szokott emberek szívesen sétálnak, pihennek a Duna- parton. Sokat áldozott a községi tanács is azért, hogy a lakosság igényét ott kielégítse, de az ott lakók és iskolák is több százezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a cél érdekében. Községi tanácsrendelet is kimondja, hogy az állattartás ezért ott tilos.- Arról nincs tudomásunk, hogy a Duna-ág egyéb, a község központjától távolabbra eső szakaszán bárki tiltaná az állattartást.” Autóbuszjárat Dobó László Alsónyék, Árpád u. 5. szám alatti olvasónk kérdése az új vasúti menetrenddel kapcsolatost „Az új vasúti menetrend sokkal jobb csatlakozást biztosít Budapestről, Szekszárdon át Bajára. Reggel van egy közvetlen személyvonat és a Budapestről délután induló vonathoz is van csatlakozás Rétszilason Baja felé. Vasárnaponként közvetlen vonat van Szek- szárdról és Bajáról Fonyódra és este vissza. Mindezek a változások kedvezően érintik Alsónyék és Pörböly lakossá- gát is. Az itt élő, Szekszárdra bejáró dolgozóknak azonban az a gondjuk, hogy a délután háromkor és az este 11 órakor Bátaszékre érkező vonatoktól nincs csatlakozásuk Baja felé. Délutánra már kaptunk ígéretet a Volántól, hogy tudnak járatot adni, de az esti még bizonytalan. Ez pedig fontos, mert az eddig este negyed tizenkettőkor in- dúló vonat elmarad, illetve csak hajnalban indul. Ebben tehát kérjük a Volán segítségét." A 11. számú Volán Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi osztályának vezetője, Hajnal Gyula a kérdésre a következő választ adta: ,,A vasút évek óta ritkítja a Bátaszék— Baja között közlekedő vonatait, mert a vonalszakasz kihasználtsága rendkívül gyenge. Vállalatunk a területen jelentkező tényleges utazási igények kielégítése céljából több autóbusz- járatot indított egyrészt az iskolakörzetesítés, másrészt a területről a bajai üzemekbe járó dolgozók szállítása céljából. Jelenleg újabb járatok indítására megfelelő eszközök hiányában vállalatunknak lehetősége nincs. Álláspontunk t egyébként is az, hogy a vasút által megszüntetett vonatok forgalmának átvétele nem képezi feladatunkat — kivételt képeznek a közlekedési koncepcióban meghatározott esetek — különösen nem akkor, ha a forgalom fenntartása csupán néhány személy érdeke. Jelen esetben pedigi erről van szó. és ez mind vállalatunk kollektívája, mind a népgazdaság érdekeivel nem összeegyeztethető kívánság. Véleményünk az, hogy a jelen, és hasonló esetekben a néhány érintett dolgozónak kel] a meglévő közlekedési viszonyokhoz alkalmazkodni.” Csendrendelet Dombodban Bucsányi György Szekszárd, Pollack u. 32. szám alatti olvasónk kérdezte: „Mi az oka annak, hogy a fadd-dombori KISZ-táborban nem tartják be az országban mindenütt egy- , aránt érvényes, 22 órától kai- dödö csendrendeletet? A tábor melletti hétvégi teleden hétről hétre kénytelenek vagyunk „végigélvezni” az éppen búcsúzó csoport, nem kissé hangos, reggelbe nyúló búcsúestjét. A nappali órákat viszont a hangszórók egyhangú bömbölése tölti ki. Úgy érzem, jogos kérésünk, hogy próbálják a búcsúesteket szo- lidabban rendezni, a hangszórók erejét pedig egy kicsit csökkenteni nappal is. Ha a porta fölötti hangszórót leszerelnék, máris elviselhatőbb lenne a sorsunk nekünk, ke- . rítésen kívülieknek.” Varjas Jármű, a KISZ Tolna megyei Bizottságának * első titkára ezt válaszolta a kérdésre: „Bucsányi György felvetése jogos. Ez évben három alkalommal előfordult, hogy a búcsúesteket a turnusvezetőségek önkényesen meghosszabbították és a táborlakók a késő- éjszakai órákban hangoskodtak a tábor területén. Ezért a turnusvezetőket végrehajtó bizottságunk felelősségre vonja. Programunk szerint a búcsúest 24 óráig tartható az előadóteremben. Ez nem sérti a csendrendeletet. A hangszórók nappali . használatáról nem tudunk lemondani. Véleményünk szerint ez hozzátartozik a vezetőképző tábor életéhez. Használatának időpontját szabályozzuk. A meghatározott időn kívül csak szöveg bemondására használják a táborlakók.” Kártalanítás Horváth János Szekszárd, Remete u. 65. szám alatti olvasónk irta: „Személyi tulajdonomból a Remete-Kerék- hegyen a köves út építéséhez elvettek 1971 júniusában kérdezés nélkül körülbelül 250 négyszögöl területet. Akkor azt mondták, majd utólag kisajátítják. Azóta többször érdeklődtem a tanácsnál személyesen, de a válaszuk mindig az, hogy majd intézkednek. Nem tudom, 1971. óta ez az intézkedés miért nem történhetett meg, és meddig kell még várnom rá? Megjegyzem, többen is vagyunk, akik Károsodtunk." A kérdésre Szabó Zoltán, a városi tanács műszaki osztályának vezetője és Kaposi István, a várcei tanács termelés-ellátás felügyeleti osztályának vezetője válaszolt. Együttes válaszuk a következő: „Szekszárd város rekonstrukciós munkáinak keretén belül került sor a Kerékhegy— Baranyavölgyi út és vízlevezető megépítésére. A beruházó és egyúttal a kivitelező is a Sárköz-Völgy- ségi Vízitársulat volt. Mielőtt megkezdték volna az út kivitelezési munkáit, felkérték a Városi Tanács VB termelés-ellátás felügyeleti osztályát, hogy az út nyomvonalába eső területeken a zöldkárokat becsülje fel és arról készítsen jegyzőköny. vet, hogy a tulajdonosok kártalanítását (zöldkár tekintetében) el tudják végezni. 1971. július 26-án elkészült a zöldkárfelvételi ■jegyzőkönyv, mely szerint Horváth János részére 80 négyszögöl őszi árpa kártalanítása •jelentkezett 200 forint értékben. A kártalanítási összeg kifizetése a jegyzőkönyv alapján meg- förteftt. ' Á Kerékhegy— .Baranyayölgyi út 1972 évben elkészült és ugyancsak ez évben a városi tanács vb műszaki osztálya a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál megrendel, te a végleges kisajátítási munkarészek elkészítését. A kisajátítási munkarészeket június-július hónapban tudják leszállítani. Ameny- nyiben a Geodéziai Vállalat a megadott leszállítási határidőt tartani tudja, úgy a városi tanács vb műszaki „pszígjya a kisajátítási eljárást egy hónapon belül lefolytatja és annak keretén belül kerül sor Horváth János földingatlanának kártalanítására is.” Nyugdíj Horváth István Kölesd, Rákóczi u. 375. szám alatti olvasónk kérdezte: „Milyen lehetőségem lenne nyugdíjba vonulni? Huszonkét éve dolgozom gépen, hosszadalmas betegségek gyötörnek. Porckopásom van, ízületeimmel bajlódom és a szívem is rossz. Egy évben három-négy alkalommal is táppénzre kell mennem.”-Heitzmann Frigyes, a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság helyettes igazgatója válaszolt a kérdésre: „Horváth István rokkantságinyugdíj-igé- nyének elbírálására igény- bejelentése alapján kerülhet sor. Kérésére az igény beadásához szükséges nyomtatványt megküldjük, vagy közvetlenül munkáltatójához forduljon, hogy igénybejelentését küldje meg Igazgatóságunk címér re. Igénye alapján felülvizsgáltatjuk és határozatban értesítjük az eredményről. válamint a nyugdíj- megállapítás feltételeiről. Amenríyiben a szükséges szolgálati idővel rendelkezik és az orvosi bizottság rokkantnak véleményezi, el. látásra lehet -.jogosult.” ■« Telefonszámaink : 129—01, 123—61.
