Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-21 / 143. szám
/ Évgyűrűk a tudományi szolgálatában A keresztirányban elvágott fatörzs gyűrűs rajzolata szemet gyönyörködtető látvány. Az évgyűrűk azonban fontos információkat is jelentenek a mindenre kíváncsi ember számára. A fa osztódó szövetanyagát a kambium alkotja. Sejtjei a gyökér és a hajtástengely külső oldalával párhuzamosan helyezkednek el és sugárirányban mindig újabb sejteket hoznak létre. Tavasszal a kambium, a növény nagy vízigénye következtében, tág üregű faelemeket hoz létre. Ezek azok a korai pászták, amelyek a fa metszeti képében világosabb színt mutatnak. A nyár közepén azután csökken a fa vízszükséglete, a faelemek szőkébb üregűek lesznek, színük megsötétül. Ily módon alakul ki a. késői pászta. A korai és a késői pászta közötti éles határt nevezik évgyűrűhatárnak. Az egymásra rétegeződő évgyűrűkből rrreg lehet állapítani a fa korát. Egy világos és egy sötét rész felel meg egy évnek. ÉVGYŰRŰK ÉS BŰNÜLDÖZÉS Az évgyűrűs kormeghatározás módszerét a bűnüldöző szervek is hasznosítani tudják. Falopások nyomozásánál, amennyiben a fa kidöntésének helyét azonosítani lehet, a fa kivágásának időpontját ezzel a módszerrel már nem nehéz meghatározni. Különösen a lucfenyőnél lehet nagy pontossággal, félhónapos eltéréssel megállapítani a kivágás idejét. Az építészeti bűnügyek felderítésében szintén jól beválik ez a módszer. A különféle épületekben meghibásodott fakonstrukcióknál még azt is meg lehet állapítani, hogy a szóban forgó fát annak idején nedves vagy száraz időszakban vágták-e ki. A harmincas években a világsajtó sokat foglalkozott Lind- berg ezredes, a net/es óceánrepülő gyermekének elrablásával. A.nyomozók a bébi elrablásának színhelyén • egy létrát találtak. A laboratóriumi évgyűrű-analízis segítségével sikerült kideríteni a fa kidöntésének pontos helyét. Ennek alapján fokozatosan eljutottak a létrát készítő asztalosig. Ez a vonal végül is a rablók nyomára vezette a detektíveket. GEOLÓGIAI FOLYAMATOK NYOMOZÁSA A növények közül a fák sovány talajokon és mostoha körülmények között is megélnek. Egyes fajok azonban pusztulásnak indulnak, mihelyt egy részüket betemeti a föld. Ilyen kényes fa Európában a tölgy. A betemetődés rendszerint eróziós folyamat következménye. A tölgyfák halálának időpontját, évgyűrűs kormeghatározással pontosan meg lehet állapítani. A geológus számára a kihalt fa az adott terepen egy megállt óra szerepét tölti be. Az évgyűrűanalízis azonban nemcsak a fa halálának időpontját mutatja ki, hanem az ezután bekövetkezett földfelszín-feltöltődés mértékét is. A „megállt óra" segítségével tehát egy geológiai folyamatot időben vissza lehet pergetni. az Ön 'v liirdLetése is példányban jeleziifc meg; Ritkábban az is előfordul, hogy a fa egyik része elpusztul, a I másik része tovább él, mert gyökerei különleges helyzetbe kerülnek. Rendszerint vihar, eróziós folyamatok, vulkánkitörések, földrengések következtében alakul ki így a fa további élele. Az ilyen esetek is kitűnő indikátort jelentenek a geológus számára az elmúlt évszázadokban lezaj- lőtt geológiai folyamatok időbeni meghatározásához. ÉVGYŰRŰK ÉS A RÉGÉSZET A archeológia területén is alkalmazzák az évgyűrűs kormeghatározást. Fából készült hajók, I építmények, használati eszközök, rituális célokra használt tárgyak, régi táborhelyek tűzhelymaradványainak dotálását végzik ezzel a módszerrel. Huber és Holakeide német kutatók ezzel a módszerrel még 1942-ben megállapították, hogy a Wasserburg német városka mellett fekvő bronzkori falu összes | leletei egy időszakból származnak. Az évgyűrű-kronológia segíti a régészt és a néprajzost egyes népek, törzsek vándorlásának követésében. Napjainkban 600 ezer indián él az Egyesült Államok területén, ezekből félmillió az országban szétszórt rezervátumokban. A leg- I nagyobb kiterjedésű rezervátum a návajo indiánoké. A navajo valamikor jelentős törzs volt, tagjai Arizona végtelen síkságain éltek. Természetesen, nem egyhelyben laktak. Vándorlásukat I hol demográfiai okok váltották ki, hol pedig egyszerűen csak dúsabb legelőket kerestek az állatoknak. Mozgásuk viszonylag lassú folyamat volt, évszázadokon keresztül. Amikor azután a fehér ember betette a lábát a I kontinensre, vándorlásaikat a | taktikai okok is meggyorsították. A múlt században ezután fokozatosan zsugorodott a törzs, amelynek tagjai ma már csak az Egyesült Államok területéhez | viszonyítva — jelentéktelen nagyságú rezervátumokban élnek. A navajo indiánok, mint más I néptörzsek is, ételeik elkészítésé- [ hez tüzet raktak, de számos használati eszközük, kultikus tárgyuk, I tábordíszítésük is fából készült. Az évgyűrű-analízis nagyban segíti napjaink régészét a navajók I vándorútjainak nyomon követésében. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy az egykori büszke törzs | történelme a földön hever. Az sem baj, ha a faemlékek elszenesedtek, mert így jobban konzerválódtak az utókor számára. Az évgyűrű-kronológia adataival vissza lehet pergetni- a navajók I vándorútjait, törzzsé fejlődésük, | mozgásuk, expanziójuk, majd összezsugorodásuk időszakoit. A SZÁMLÁLÁS TECHNIKÁJA A számolást a vágáslap ani linnel történő megfestésével I könnyítik meg. Közönséges nagyító vagy optikai mikroszkóp | elegendő a gyűrűk megszámlálásához. Előfordul azonban, hogy a fametszetben igen gyengén látszik, vagy teljes mértékben I hiányzik a gyűrűrajzolat. Ez a fejlődési rendellenesség az ct- | moszféra iparifüst-szeanyezése- nek következménye is lehet. Ilyen ] esetekben a xylochronoiógia segít.- Mintavevő szondával kicsípnek belülről egy öt milliméter I átmérőjű farészt, és erről hosszúhullámú röntgensugarakkal fel- | vételt készítenek. A röntgensugarakkal készített felvételről rajzolják meg a bevizsgált fa úgynevezett denzitásqörbéjét. E görbe | lefutásának jellegéből határozzák meg a fa évi növekedési I „kórlapját". Valójában ez a görbe egy mesterséges évgyűrűtér- | kép, amelyről a vegetációs periódus szakaszait lehet leolvasni. I Nemcsak a fa korát állapítják | íay meg, hanem a fejlődése idején végbement klímaváltozásokat, | sőt, a légszennyezés mértékét is. H. J. Ittöroképzőműyészek Őbányán Fehérváry Gábor, a bonyhádi Vörösmarty Ált. Iskola 7. osztályos tanulójának rajza. / A „képzőművész" elnevezést, rangot természetesen nem adják ingyen. Ha azt a legfiata- labbakkal kapcsolatban használjuk, úgy az előlegezett bizalom jele. A bizalom egy olyan irányú készség, képesség, adottság gyümölcsöztetésének lehetőségeivel kapcsolatban, amelyeknek kibontakoztatására minden adott. Ne tévedjünk! Egyáltalán nem fontos, hogy valamennyi jó rajzkészségű gyerek, az agyagból szobrocskákat gyúrni, a fából alakokat formázni képes, valamiféle szülői elhatározásra eleve Michelangelo vagy Leonardo da Vinci talentumát vélje felfedezni magában. Bőven elég, ha a szép iránti fogékonyságot, ami persze a jobb és különbre hivatott jövő kibontakozásának csíráit is magában rejti. Ennek érdekében rendezett a megyei úttörőszövetség táborozást a festői környezetű Óbányán. Tizennyolc úttörő töltött itt egy hetet Kovács Ferenc rajzszakfelügyelő és Tóth István tanár felügyeletével. A különböző községekből érkezett fiatalok igyekeztek továbbfejleszteni rajz- és festészeti tudásukat, amihez a szép táj számlólhatat- lanul kínálta a lehetőségeket. A foglalkozások mellett elméleti képzést is kaptak, filmeket tekintettek meg és ellátogattak Teiml István fazekasmester, a Népművészet Mesterének műhelyébe, ahol a formázással ismerkedtek. A táborozás során nem volt hiány játékokban, kirándulásokban sem. Utóbbiak közt Réka várának és a püspökszántói arborétumnak megtekintése szerepelt. «o-s Érdi Judit rajzai
