Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-21 / 143. szám
Parafäliäk a csehszlovák—nyugatnémet szerződést Walter Scheel: nyugatnémet külügyminiszter csehszlovák kollégájával Brezsnyev és Nixon folytatta tárgyalásait Bohuslav Chnoupek csehszlovák és Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter szerdán délben Bonnban parafál- ta a két ország kapcsolatainak normalizálásáról szóló szerződést. Ezt megelőzően a bonni külügyminisztérium szóvivője bejelentette: A két küldöttségvezető megállapodott abban, hogy a családegyesítéssel, a rokoni látogatásokkal és a tuSzerdán Bonnban Michael Kohl, az NDK államtitkára és Egon Bahr nyugatnémet államminiszter rövid ünnepség keletében kicserélte a két német állam kapcsolatainak alapjairól szóló szerződés ratifikált okmányait. Az alapszerződés ezzel csütörtökön 0 órától — a 10. cikkely értelmében „a megfelelő okmányok kicserélését követő naptól” életbe lépett. Az okmánycsere a kancellári hivatal Gobelin-termében folyt le, ugyanott, ahol annak idején a parafálásra is sor került. A színhely azonossága egyben folytonosságot is jelez: Kohl és Bahr már az ünnepséget követő munkaebéden hozzálátott az államközi kapcsolatok további „menetrendjének” kidolgozásához, mindenekelőtt pedig az ENSZ-felvé- tellel kapcsolatos teendők megvitatásához. Miközben a két német állam képviselői lezárták a kapcsolatok megjavításának alapvető szakaszát és már a soron lévő lépéseken munkálkodnak, Bonnban még mindig nem ült el egészen az a vihar, amelyet az ellenzékben lévő szélsőjobboldali CSU vezetői kavartak. Mint már beszámoltunk róla, a bajor tartományi kormány vezetői mindenáron azt igyekeztek elérni, hogy a karlsruhei alkotmány- bíróság ideiglenesen függessze fel az alapszerződés életbeléptetését mindaddig, amíg — ugyancsak bajor javaslatra — meg nem vizsgálja,, nem alkotmányellenes-e az NDK és az NSZK szerződése. ristaforgalommal foglalkozó kísérő dokumentumot a prágai aláírásig megszövegezik. A kedd esti munkavacsorán Chnoupek, illetve Scheel ilyen értelmű utasításokkal látta el a küldöttségének az ezeket a kérdéseket tárgyaló okmány megszerkesztésével megbízott tagjait. A parafálást követően Bonnban nyilvánosságra hozták a szerződés szövegét. A bíróság a felfüggesztési kérelmet hétfőn végleg elutasította, kedden pedig — bár ez a diplomáciai eseményeket már egyáltalán nem befolyásolta — megkezdte az alkotmányellenesség! óvás megtárgyalását. Chilében az ellenzék továbbra is saját, kormányellenes céljaira használja ki a parlamentet. Az utóbbi időben a törvényhozás az ellenzéki többség szembenállása következtében gyakorlatilag beszüntette a rendszeres munkát és tevékenysége szinte kizárólag arra szorítkozik, hogy úgynevezett „alkotmányos vádakat” gyárt a kormány tagjai és más tisztségviselők ellen, A népi egység képviselői kénytelenek tartózkodni az üléseken való részvételtől, hogy jelenlétükkel ne kedvezzenek akaratlanul is a jobboldal felforgató kísérleteinek, A népi kormány és a chilei dolgozók minden erőt mozgósítanak, hogy gátat vessenek a fasizmusnak, a polgárháború kirobbantására irányuló kísérleteknek. A centrista és konzervatív ellenzék Santiagóban tüntetést szervezett, hogy kifejezésre juttassa szolidaritását az El Teniente rézbányában 64 nap. ja sztrájkoló bányászokkal. A tüntetésre Santiago belvárosát (Folytatás az 1. oldalról) vezmény elvének alkalmazását bizonyos „szovjet engedmények.” feltételéhez próbálják kötni. A Brezsnyev—Nixon csúcs, találkozó színhelye áttevődött a washingtoni Fehér Házból Camp David-be. abba az erdőséggel koszorúzott hegytetőn épült nyaralóba, amelyet 30 évvel ezelőtt a második világháború gondjaival ide visszavonuló Franklin D. Roosevelt avatott a mindenkori amerikai elnökök kedvenc „menedékhelyévé”. Ebben a fővároshoz közel fekvő nyugalmas, festői környezetben kezdődött szerdán délelőtt a szovjet vezető és az amerikai államfő harmadik munkaülése, nem számítva az egyéb programokon is átszü- vődő kötetlen eszmecserék so. rozatát, amelyeknek légköréIzraelben helyeslik Burgiba állásfoglalását Izraeli kormánykörökben kedvező visszhangra talált Habib Burgiba tunéziai államfő Genfben elhangzott állás- foglalása, amely Izrael és az arab államok mielőbbi kapcsolatfelvételét «sürgette. Nahum Goldmann, a zsidó világkongresszus elnöke Tel- Avivban szintén pozitívan nyilatkozott Burgiba elnök és Golda Melr izraeli kormányfő esetleges találkozójáról. Kosárlabda-diplomácia Ismét politikai jelleget kapott egy sportesemény a pekingi stadionban, amely annak idejéfl az Egyesült Államok felé való közeledést jelző „pingpong-diplomácia” megkezdésének is színhelye volt. Az amerikai diplomata díszhelyet kapott — Csiang Cslng asszony, Mao Cetung felesége mellett. Csiangon kívül a nézők között volt több kínai vezető személyiség: Jao Venjüan, a KKP KB tagja, Mao veje. több miniszter, és Csiao Kuan-Hua külügyminiszter, helyettes. bán, az elnöki palota közelében került sor. A szónokok a népi egység kormányát és a kommunista pártot támadták. A körülbelül négy óra hoaz- szat tartó tüntetést végül a rendőrség szórta szét, tűzoltó- fecskendők bevetésével. Ugyancsak Santiagóban tartották a chilei dolgozók egységes központjának közgyűlését Jorge Godoy elnökletével. Ebből az alkalomból az ország minden részéből táviratok érkeztek az elnöki palotába. A táviratokban a dolgozók kifejezésre juttatták eltökéltségüket, hogy megvédik a forradalmi vívmányokat. A hatóságok erélyes rendszabályokat foganatosítanak az aknamunkát folytató reakciósokkal szemben. A rendőrség házkutatás során egy illegális tv-adót fedezett fel, és elkobozta annak berendezéséi. Ugyanott a rendőrség lőfegyvereket, nagy mennyiségű benzinnel töltött palackot és különböző robbanószereket talált. Engedély nélküli fegyverviselés miatt mintegy harminc személyt őrizetbe vettek. rői, szelleméről és tartalmáról mindkét fél a legnagyobb elégedettség hangján nyilatkozik Camp Davidben szerdán — és előreláthatólag csütörtökön délelőtt is — Brezsnyev és Nixon megbeszéléseinek fő témája a SALT-tárgvalások második fázisában elérendő megállapodás összehangolt irányelveinek lefektetése. Mindkét fél elismeri és hangsúlyozza, hogy a stratégiai rakétanukleáris támadó-fegyverrendsze. rek korlátozásának, illetve fokozatosan csökkenő szinten történő stabilizálásának kérdése a fegyverkezés történetének legbonyolultabb problémaköre, amellyel a nagyhatalmak valaha is szembekerültek. A moszkvai csúcstalálkozó óta eltelt egy év eredményeinek és a csúcstalálkozót jellemző derűlátásnak jelentőségteljes mércéje, hogy most mindkét fél arra számít: a megvitatás alatt álió irányelvek lefektetése belátható közelségbe hozhatja a stratégiai erőviszonyok szerződésben való tartóé rögzítését az „egyenlő biztonság- elve alapján. Miközben a két vezető államférfi szerdán Camp Davidben tárgyalt, Washingtonban Patolicsev szovjet külkereskedelmi és Schultz amerikai pénzügyminiszter aláírta a csúcstalálkozó újabb „mellék- termékét”: egy adóügyi egyezményt, amelynek célja, hpgy megakadályozza az U3A-ban dolgozó szovjet, illetve a Szovjetunióban működő amerikai állampolgárok jövedelmének kettős megadóztatását. Ezt az egyezményt a szovjet- amerikai gazdasági és egyéb Irányú kapcsolatok fejlődésével összefüggésben egymás országaiban tevékenykedő szovjet, illetve amerikai állampolgárok számának gyors növekedője tette indokolttá. Most jön a harmincötödik... Ismét kormányra vár Olaszország. Az elmúlt években már lassan megszokottá vált ez, hiszen a második világháború óta eltelt 28 év alatt 34 kabinet tűnt el az olasz politikai süllyesztőben. Ez a kormány lényegében kudarcba fulladt kísérlet volt arra, hogy mindenfajta baloldali erőt kizárjanak az ország sorsát érintő döntések meghozatalából. A kabinetet a bukás előtt éppen tizenháromszor szavazták le a parlamentben, s a lemondástól gyakorta csak az újfasiszta szavazatok mentették meg. Permanens politikai válság — így jellemezhetjük az olasz belső helyzetet. A növekvő újfasiszta veszély, a vészes infláció, az égető társadalmi reformok hiánya, Dél nyomora — mindez nyomasztó teherként nehezedett az Andreotti-kormányra, amely fennállásának alig egy éve alatt legfeljebb csak tehetetlenségről adott tanúbizonyságot. A szűnni nem akaró politikai válság egyben a legnagyobb polgári párt, a kereszténydemokrata párt válsága is. A párt hat fő áramlatra szakadt szét, s a múlt hétfőn véget ért kongresszusának éppen az egységet kellet volna demonstrálnia, de bármennyire is igyekeztek a résztvevők, ez csak nagyon kevéssé sikerült. Igen lényeges különbség volt például a baloldali Donat-Cattin. és a nála sokkal konzervatívabb Fanfani beszéde között. Pedig Farffani a párt politikai színskáláján még csak nem is a legjobboldalibb. De Fanfani, akit éppen most vasárnap választottak a kereszténydemokraták főtitkárává, beszédében nyíltan megmondta, hogy a kereszténydemokrácia nemcsak arftifasiszta, hanem antikommunista is. A baloldali frakció vezetői viszont nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a kereszténydemokratáknak végre komolyan és reálisan szembe kell nézniük azzal a valósággal, amit a nyugati világ legerősebb kommunista pártja jelent Olaszországban. A kongresszuson elfogadott határozat értelmében az új kormányfőnek — valószínűleg Mariano Rumor lesz az — újra négypárti középbal kormányt kell tető alá hoznia. A kormány a kereszténydemokratákon kívül magában foglalná a szocialistákat, a szociáldemokratákat és a köztársaságpártiakat. Az új kabinet programjának főbb pontjait a kereszténydemokrata kongresszus a következőkben szabta meg: gazdasági fellendülés új beruházásokkal, harc az infláció ellen, párbeszéd a szakszervezetekkel, iskola-, egészségügyi és lakásreformok, a délvidék fejlesztése, a köz- igazgatás korszerűsítése. A szocialisták, akik az utóbbi években mind következetesebben álltak ki a munkásosztály érdekei mellett, minden bizonnyal nem érik be a kereszténydemokrata programtervezettel. Belép-e a kormányba a szocialista párt? Válaszként idézzük De Martino főtitkár kijelentését: „Ez attól függ, mutat-e hajlandóságot a kormányalakítási tárgyalásokon a kereszténydemokrata párt arra, hogy kiküszöböljék az előző együttműködés időszakának vitáit, hiányosságait, így biztosítékot adva az új szakasz tartósságára. Az olasz szocialista párt semmiképpen sem hajlandó kormányba lépésével fedezni, baloldali színezettel ellátni egy lényegében változatlan politikát”. A balközép formula még 1962-ben született, a maihoz hasonló helyzetben. Akkor, mint most is, meghiúsult a jobboldal irányvonala, és a kereszténydemokraták kénytelenek voltak együttműködésre lépni a szocialistákkal. Döntésükben akkor az a törekvés is vezette őket, hogy megosszák a baloldalt, és elszigeteljék a kommunista pártot. Hasonló szándék most is fellelhető a kereszténydemokrata párt taktikájában. „Ez a remény — nyilatkozta Berlinguer, a kommunista párt főtitkára — akkor sem vált be, és ma még inkább csalóka ábránd azt remélni, hogy az égető problémák, feszültségek megoldhatók a kommunista párt megkerülésével, az ország kormányozható úgy, hogy a baloldal legnagyobb erejét kizárják a döntésekből.” Ugyanakkor Ber- Hrrguer arról is szólt, hogy a kommunisták ellenzéki magatartása nem a kormányformuláktól függ. A konkrét intézkedések, a politikai irányváltozás szabja majd meg, milyen típusú ellenzéki magatartást tanúsít a kommunista párt az új kormánnyal szemben, ÓZ AKAI ISTVÁN Kicserélték a két német állam alapszerződésének ratitikált okmányait Chile Erélyes rendszabályok a rendzavarok ellen
