Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-19 / 141. szám
Az ideg-összeroppanás lehetőségei Csend és xaj ■>T' Idézet a 17/1968. Korm. sz. rendeletből: „23. § (1) Aki lakóterületen vagy lakóházban indokolatlanul olyan zajt okoz, amely mások nyugalmát sérti, 3000,— Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.” „(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe ' tartozik.” Talán egy esztendővel ezelőtt arról adott hírt a sajtó, hogy az egyik nyugati államban érdekes kísérletre került sor. Több önként jelentkezőt külön-külön, egymástól jól izolált és tökéletesen hangszigetelt kamrákban helyeztek el. Táplálkozásukról, személyes szükségleteikről megfelelő módon gondoskodtak, de úgy, hogy a lehetőségek maximális határáig kiküszöböltek minden hanghatást. A megfigyelt kísérleti alanyok viselkedése természetesen ki- nek-kinek vérmérséklete szerint különböző volt. egyben azonban megegyezett. Hosz- szabb-rövidebb idő után ideg- rendszerük felőrlődött, nem bírták a teljes csendet. Előbb- utóbb elkezdtek magukban beszélni, énekelgettek, később tapsoltak, vagy a körmüket pattogtatták. Minderthogyan hanghatásokat igyekeztek előidézni önmaguk számára. Ki előbb, ki később, de valamennyien megnyomták azt a piros gombot, mellyel jelezhették a külvilágnak, 9 hogy elegük van a csendből. Mi sem érthetőbb ennél, hiszen teljes csendet a Földön tulajdonképpen1 nem ismer a természet, a világűrben pedig idáig viszonylag kevesen jártak. Teljes csendre nem, de csendre azért valamennyien vágyódunk, méghozzá egyre fokozottabban. Ismert tény, hogy a szuperszonikus repülőgépek robaja hovatovább lehetetlenné teszi a nagy repülőterek körüli lakást. Megfelelő erősségű hartghullámok- kal az életet is ki lehet oltani, ámbár ilyesmire ritkán kerül sor. Más hangerővel az élet elviselhetetlenné tételére annál sűrűbben. Az élet zajjal jár, ezt senki nem vitatja. Vannak azonban elkerülhetetlen és elkerülhető zajok. Útjavításkor az aszfaltot sűrített levegővel működő, az egész testet dobáló gépével feltörő munkást őszinte elismeréssel, és legalább ilyerf őszinte részvéttel lehet szemlélni. Ö a legjobb akarata mellett sem dolgozhat nesztelenül. Ha azonban egy traktor másfél-két órán át teljes hangerővel püfög alvásra vágyó embereket rejtő ablakok alatt, akkor ilyesmiről már nincsen szó. Hasonló a helyzet a szórakozás neszeivel. A MÁV közsikert aratott azzal (az újabban már nem mindig betartott) rendelkezésével, mely szerint vasúti kocsikban tilos a táskarádió használata. Vajmi kevés siker kíséri azonban az utcákon járókelők kezében üvöltő táskarádiókat, mélyek nemhogy tulajdonosa, hanem harminc méter körzetben mindenki zene iránti igényét kielégítik, méghozzá bőségesen. Teljességre törekvés nélkül idézünk néhány szekszárdi példát a hozzánk érkezett szóbeli panaszok nyomán: Ä Babits Mihályról elnevezett megyei művelődési központ egyik legsűrűbben látogatott klubja az ifjúsági. Teljes joggal, magunk is utolsók között lennénk, ha a fiatalság szórakozási lehetőségeit csökkenteni kellene, ■'nehogy az ilyen alkalmak- r szóló zene tisztán hall- 1 j a Mészáros Lázár utcáéi is, nem beszélve a közelebb fekvő lakásokról. A környékre, lévén a városközpont, tagadhatatlanul ráillik az idézett rendeletből a „lakóterület” kifejezés. Ugyanígy az Alkotmány utcára, ahol a javarészt idős lakók üvöltő magnózést panaszolnak,. és azt. hogy éjfél után két órakor rendszeresen já-;, ratják egy traktor motorját.^ A szekszárdi laktanyában a napirend velejárója az éb- : resztő. De nemcsak az ügyeletesek, naposok „Ébresztő, ,J föl!” vezényszava révén, hanem a megafónból felhangzó pattogó indulókkal is, ami nemcsak a honvédeket ébreszti, ’ ancm a környék lakóit ugyanígy. Nem beszélve az indulók kiváltotta indulatokról. „Az ember az az élőlény, amely mindent megszokik. Ez az ő legnevezetesebb tulajdonsága.” — írta Dosztojevszkij az „Emlékiratok a holtak házából” című könyvében. A Kispipa étterem egyre hangulatosabbá váló kerthelyiségében estelen- te a működési engedély értelmében, és így teljesen szabályszerűen szól a zene. Aziránt, hogy a kerthelységre nyíló lakásokban élőknek mennyi idejébe és energiájába került ennek megszokása, senki sem érdeklődött. A példákat ki-ki kedve szerint szaporíthatja. Egy nagyon praktikus, köz- használatra szánt könyv a dr. Bartus—dr. Kilényi-féle „Mindenki jogi kézikönyve” a csendháborítást nem véletlenül sorolja „a társadalomra jelentős veszélyességű szabálysértések” című fejezetbe Nem véletlenül, csak úgy tűnik, feleslegesen. A szekszárdi Városi Tanácsnál dr. Merényi Ágota, szabálysértési előadótól tudakoltuk, hogy a csendrendelet megszegése miatt az idén hány esetben hozott határozatot. Június derekáig tizennyolc alkalommal. Ezek között enyhébb esetekV . . , . . ben volt ' figyelmeztetés is, a pénzbüntetések összege 3—4— 500 forintra rúgott. A szabálysértési előadó azonban csak akkori intézkedhet, ha hozzá feljelentés érkezik. Idézet az előbb említett könyvből: „A csendháborítókkal szemben a rendőrség is eljárhat, illetőleg helyszíni bírságot róhat ki. A helyszíni bírság megfizetése esetén szabálysértési el- járás nem indítható." Az ilyen bírságok számáról nincsen adatunk meggyőződésünk viszont, hogy kisebb-nagyobb összegekben szinte naponta kiróható lenne. Ebben a pillanatban az a helyzet, hogy a 17/1968. Korm. sz. rendeletet vagy az ismeretlenség homálya borítja, vagy a teljes lemondás hangulata lengi körül. Á sokszor legbarbárabb zajokat elszenvedők öntevékenyen nem intézkedhetnek. Ha megkísérlik, többnyire a legdurvább visz- szautasítással számolhatnak. „Az én házam, az én váram” elv a gyakorlatban általában úgy érvényesül, hogy a magaméban akár maximális hangerővel bőgethetem a rádiót, de kidobom azt, aki tiltakozik, mert ez a hang már az ő „várába” is áthallatszik. A pszichiáterek jól tudják, hogy a hanghatásokra ki-ki * másként reagál. Az emberek többsége rosszul, vagyis egy megbolygatott, fel-felriasz. tott álmú éjszaka után fáradtan, kedvtelenül. vagy éppen rosszkedvűen megy munkába, ami természetesen rányomja bélyegét egész aznapi tevékenységére. Az így keletkező anyagi kár, a társadalmat ért hátrány nem kimutatható, de bizonyára jelentős. Noha nem cserébe, de jó lenne, ha akár a legmagasabb bírságokról tudnánk mielőbb kimutatást készíteni és ezekről tájékoztatni a közvéleményt. ORDAS IVÁN Szekszárdim fart előadást Mirko Popovics Mirko Popovics, a Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága titkárságának tagja június 20-án megyénkbe látogat. Az egynapos tartózkodás során 11 órakor Szekszárdon, a városi tanács nagytermében előadást tart „Az alkotmányváltozások eszmei-politikai koncepciója” címmel. Mirko Popovics a délutáni órákban Pálfára látogat, ahol megtekinti a termelőszövetkezet gazdaságát. Hétfői kérdésünk : v Melyek a szövetkezeti Lapunkban egyre-másra jelennek meg tudósítások, melyek a megye területén gomba módjára szaporodó lakásépítő szövetkezetek megalakulásáról tájékoztatnak. A szövetkezeti lakásépítési formáról és az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról kérdeztük Rács Tibort, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti osztályának vezetőjét. — Hány lakásépítő szövetkezet működik jelenleg megyénkben? — összesen hét. Dombóváron, Tamásiban, Tolnán, Pakson és Bátaszéken egy-egy, Szekszárdon pedig kettő működik és összesen 225 lakás felépítésére alakultak meg. Ezenkívül közvetlenül alakulás előtt áll az iregszemesei, a bonyhádi és egy újabb szekszárdi szövetkezet melyek keretében 180 lakás épül fel. Jelenleg szervezés alatt áll még három szövetkezet, egy Simon- tornyán 40, egy Dunaföldvá- ron 20, és egy Dombóváron 80 taggal. A számok is azt érzékeltetik, hogy ez az építési forma igen népszerű. — Hol alakulhatnak lakásépítő szövetkezetek és melyek létrehozásuk legfontosabb feltételei? — Mindenütt, ahol a megfelelő feltételek biztosítottak, így összefüggő építési területen. ahol folyamatosan legalább hatvan lakást lehet felépíteni. Ezenkívül alakulhat lakásépítő szövetkezet már meglévő vagy építés alatt álló állami, szövetkezeti, vagy társasházi lakótelep részeként, vagy annak folytatásaként. Ahhoz azonban, hogy lakásépítő szövetkezetek jöhessenek létre, az egyik legfontosabb feltétel, hogy a területileg illetékes tanácsok a szövetkezetnek részben vagy teljes egészében közművesített telket biztosítsanak. — Ki lehet tagja a lakásépítő szövetkezetnek? — Tulajdonképpen minden olyan magyar állampolgár, aki a lakásra és telekre tulajdonjogosultsággal rendelkezik és a szövetkezeti alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek tartja. Lakásszövetkezeti tag lehet az, aki az előírt készpénz befizetését és az egyéb kötelezettségek teljesítését vállalja. Ezen túl tagja lehet a lakásépítő szövetkezeteknek az az állampolgár is, Zsarnokok a buszon Tényleg, milyen érzéS' az, amikor az ember néhány négyzetméter és egy-két tucat ember korlátlan ura? Mi, akik nem ismerjük ezt a kábulatot, ne ítélkezzünk azok felett, akik belekóstoltak. Olyan lenne ez, mintha beteget káromolnánk, nem? A mámor ott csillog némelyik buszkalauz szemében, megittasui a hangja, miközben gorombáskodik az utasokkal és mozdulataiban az erő biztonsága tükröződik. Érdemes őket nézegetni. A legjobb a játék — számukra persze — amikor zsúfolt a busz. Felszállni nem akar senki, (ha akarna is becsapódna az orra előtt az ajtó), leszállni viszont szeretne néhány jámbor utas. Van, aki a kocsi elejében üldögél, és gyakorolatlan kígyómozgása révén nagy nehezen eljut az első ajtóig, letaposva négy-öt pár lábat. A kalauz, cinkostársa és hopmestere, a sofőr mellett támaszkodik. Megvárja, amíg az ajtó közelébe jut a páciens. Ekkor szólal meg, két oktávval szokásos szintje fölött, s némi elfojtott kuncogással: „Hátul van leszállás, nem tud olvasni, minek utazik az ilyen naponta??!" A páciens megdermed, és hivatkozva a tényekre: zsúfolt a busz, a hátsó ajtó mesz- szebb van, felszálló nincs. A kalauz nem engedi megszólalni, ámde még egy oktávot emelkedik a hangja: „Azonnal hátra megy, vagy marad a buszon, de akkor kifizeti ám a pótdíjat, ismerem magát, magának csak eddig szól a bérlete!" Nincs mit tenni, a pánciens átgyömöszkölődik harminckét másikon, elveszti három gombját és begyűjt négy másikat, kétszer szívszélhüdés kerülgeti, mert a sofőr is beszáll a játékba és szórakozásból meg-megindrtja a motort. Végre leszáll a páciens, eltűnik, a többiek idegesek az elvesztett öt perc miatt, a kalauz — azaz kalauznő, mert az eset megtörtént, és a kalauz-uralkodóasszony is létezik — elégedetten cseveg. , Más. Ez egy esti buszon történt, amelyen mindössze hét utas utazott. A kalauz már az elszámolásával bíbelődött, nem ért rá az utasokat nevelni. Azért vetett egy-egy pillantást a le- meg felszállókra, és szemet hunyt a renitens elöl-leszóllók kísérletei felett. A buszon utazott eqy férfiú is. Bőre színe és egyéb jelek alapján megállapítható volt, hogy cigány. Dolgos cigány, kezében malterfoltos táska, ruháján is az építkezés nyomaival. El-elbóbiskolt, nyilván fáradt volt. Aztán Tolnán, az újtelepi megállónál jelezte, hogy leszallna. Amúgy szabályosan. Aztán szabályellenesen odalépett az első ajtóhoz, igaz, az egy méterre volt tőle, igaz, felszálló itt sem ígérkezett, igaz, eddig mindenki azon az ajtón távozott, ami közelebb esett. Most viszont feltámadt a kalauz hivatali önérzete, és egyetlen határozott kézmozdulattól hátra irányította a férfit Aki alázatosan — igen, alázatosan! — megfordult, hátraballagott, és ott szállt le. Nem is mormogott. Mint aki sejtette, hogy úgysem valószínű, hogy részesülni fog a kegyben. Megint más. Elmúlt tíz ára. A buszra zömmel olyanok várnak, akik délutáni műszakból sietnek haza, fáradtan. Múlnak a percek, az emberek várakoznak, mert hát a busz itt van, majd csak el is indul. Biztosan valami baj történt de akkor miért nem szól valaki? A többi busz kiindul, így az is tudja, hogy tíz óra húsz van, akinek nincs órája. A kalouznő huszonötkor jelenik meg kíséretével, jó a kedélyük. A közeli vasúti vendéglőből jönnek, egy kicsit elfutott az idő sörözés közben. A kalauznő megjegyzi: „Most legalább jól összegyűltek”. Az utazóközönségnek panaszai vonnak. A Volánnak meg érvei. Hogy nem nagyon válogathatnak munkaerőben, és például az ajtóügyben a kalauz szabályosan járt el. Különben is: a kedves utas érje be azzal, hogy utazhat, miért akar éppen a közlekedéssel elégedett lenni? —vfé— lakásépítés feltételei ? aki a belépéshez előírt készpénzzel nem rendelkezik, de vállalja, hogy fizetési kötelezettségét meghatározott időpontig előtakarékosság útján teljesíti. Az így felvett tag azonban csak akkor juthat lakáshoz, ha már fizetési kötelezettségeinek eleget tett. — Milyen hitelfeltételeket kaphatnak a lakásszövetkezetek tagjai? — A Központi Bizottság november 14—15-i állásfoglalása a korábbinál lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosít a lakásépítéshez. Ezt a magunk munkájában úgy mérhetjük le, hogy egyre többen jelentkeznek a lakásszövetkezetekbe. Különösen kedvező hangulatot teremtett az az intézkedés, hogy az építési költség 25 százalékát kell a szövetkezeti tagnak saját erejéből biztosítani, a fennmaradó 75 száza'éknt pedig az állam meghitelezi. A hitel végső határa sokkal nagyobb a korábbinál, hiszen az építkező lakására 250 ezer forintot kaphat kétszázalékos kamatra, harmincöt év törlesztésre. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása kimondja továbbá, hogy a lakás. építő szövetkezeteknél lakásonként átlagosan húszezer forinttal csökkenteni kell a készpénz-előtörlesztés összegét. Ezenkívül pedig módot ad arra is, hogy többgyermekes munkáscsaládokriál egyedi elbírálás alapján akár az egész előtörlesztést el lehet engedni. Meg kell jegyezni a hitellel kapcsolatban azt is, hogy az adható kölcsönök elbírálásánál új fogalomként szerepel a luxuslakás megnevezés. Mai feltételeink, körülményeink mellett bizonyára minden józanul gondolkodó ember tudja, vagy legalábbis sejti, hogy mit jelent a luxuslakás. Sajnos azonban, ezzel kapcsolatban hivatalos állásfoglalás nincs, így tehát pontosan nem tudjuk, hogy mekkora alap- területű, föíszereltségű, tehát milyen lakás nevezhető luxusnak. A fogalomhoz kapcsolódó túlzásokkal mi sem értünk egyet és természetesnek tartjuk, hogy az állam az ilyen építkezést nem támogatja hitellel. A magunk részéről a megfelelő intézkedéseket megtettük és egyben felhívtuk a szövetkezeti tagok figyelmét, hogy túlzottan nagy lakásokat ne terveztessenek. — vj —
