Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

CSALÁD-OTTHON Tehetséggondozás a családban A tehetség a pedagógia egyik legkevésbé tisztázott és leg­többet vitatott kérdése. Tulaj­donképpen ott kezdődnek a gondok, hogy mit tekintünk te­hetségnek s kit tehetségesnek. A közfelfogás szerint tehetsé­ges például az a gyerek, aki az iskolában jó bizonyítványt szerez, s nem tehetséges aki rosszul tanul. De valóban te­hetségtelen-e, aki nem tud kiváló eredményeket felmutat­ni a tanulásban? Az élet azt bizonyítja, hogy nem! Sok­sok példa van rá, hogy az is­kolában gyengén tanuló gyere­kek egészen kiemelkedő telje­sítményt érnek el a munká­ban, a szervezésben, a sport­ban, a különböző művészeti ágakban. Őket talán nem lehet tehetségeseknek tartani? De igen! A tehetség ugyanis ál­talában Speciális ' területeken mutatkozik meg, s az a helyes, ha ’ a tehetség fogalmához azt is mindig hozzátesszük, milyen jellegű. További gond. hogy általá­ban nem tudni milyen hatás­ra. mikor mutatkozik meg s meddig tart a tehetség. Sok, fiatal korban tehetségesnek mutatkozó ember megreked egy ponton, s nem fejlődik to­vább, míg mások, akik ko­rábban szinte semmiben sem tűntek ki, hirtelen kibontakoz­nak. valamilyen területen te­hetségessé válnak. Óvatosan kell tehát bánni a „tehetsé­ges” és a „tehetségtelen” meg­jelöléssel, nem szabad a gye­rekeket beskatulyázni, inkább arra kell építeni, hogy a leg­halványabb tehetség is fej­leszthető. A szülők gyakran rámondják a tanulásban gyen­gébb előmenetelű gyerekükre, hogy tehetségtelen. Nagyon rosszul teszik, mert ezzel ki­alakítanak bennük egyfajta ki­sebbrendűségi érzést, amely más területeken is megakadá­lyozhatja a tehetség kibonta­kozását. A leghelyesebb, ha szeré­nyebben közelítjük meg a kérdést, s ahelyett, hogy tehet­ségesnek vagy tehetségtelen­nek minősítenénk a gyereket, inkább azt figyeljük meg, mi­hez van kedve, ambíciója, mi­ben tud valamiféle előrehala­dást, fejlődést felmutatni. így &&>& Ősv 'hirdetésié is példányban meg Népújság 1973. június 17. az esetek túlnyomó többségé­ben azonnal kiderül, hogy a gyerekben jelen van valami­lyen jellegű tehetségnek a csí­rája, csak segíteni kell e csíra kifejlődését. Csodálatos dolgokat tapasz­talhatunk, ha a gyerekek tö­rekvéseire. vágyaira jobban építünk. Szinte egyetlen ked­velt terület is elég ahhoz, hogy okos módszerrel a fiatalok egész fejlődését jó irányba te­reljük. Tételezzük fel — so­kan vannak ilyenek —. hogy a gyerek nem szeret tanulni, csak immel-ámmal foglalkozik a leckével, de imád vekkert, mechanikai játékot, motort szétszedni, szerelni. A szülők többsége ilyenkor megelégszik azzal, hogy azt mondja: ügyes keze van. S miközben ezt el­ismerik, szidják is, hogy miért nem tanul jobban., Tehát szem­bekerül — mert szembeállítják — két olyan tevékenység, amelynek tulajdonképpen egy­mást kellene kiegészítenie. Egészen más eredményt ér­hetünk el, ha a kedvelt hasz­nos tevékenység fejlesztésére fordítjuk figyelmünket. Ha — ahelyett, hogy a két tevékeny­séget szembeállítanánk —, megfelelő könyveket, szakraj­zokat segédanyagokat adnánk a gyerek kezébe, akkor arra is ösztönöznénk, hogy mindezek megértéséhez, hasznosításához szükséges ismereteket is meg­szerezze. És hol szerezheti meg ezeket a legkézenfekvőbben, ha nem az iskolában! így el­indulhat a láncreakció, sike­reket érhet el a fizikában, az eddig gyenge tanuló elismeré­seket kaphat, a sikerélmény pedig más tantárgyak meg­kedvelésére is vezethet. Az élet persze sokkal bonyo­lultabb, nem mindig logikus, a hatások nem ilyen maguk­tól értetődően következnek egymás után. A példában in­kább egyfajta modellről van szó. amely a folyamat és a nevelési feladatok könnyebb megértését segíti. Néhány dol­got azonban tételszerűen. szin­te szabályként is megfogalmaz­hatunk. Azt például, hogy nem kell a gyerekék minden ked­velt elfoglaltságát hóbortnak, káros dolognak tekinteni. Saj­nos a valóságban akadnak csa­ládok. ahol még az olvasást is feleslegesnek, amolyan „úri szokásnak” tartják, s közben szidják a gyereket, hogy nem tanul. Másutt — főleg értelmi­ségi családokban — a barká­csolás. a szerelés, a kalapálás, meg a fűrészelés tartozik a nehezen megtűrt elfoglaltságok közé. Aligha kell bizonygatni, hogy ezek a szülői magatartá­sok szükségtelen és rossz fe­szültségeket okozhatnak a gye­rekben. Eléggé általános az is, hogy a szülők mindenből kiválónak akarják látni gyerekeiket, no­ha csak némely vonatkozás­ban azok. Sajnos túlságosan sokáig támogatta ezt a szülői törekvést az átlagosztályzat megtörése, sőt fetisizálása. Ezekből tevődött össze az az eléggé általános felfogás, amely fontosabbnak tartotta a min­denből tűrhető eredmény el­érését, mint a valamiből is ki­válót. Pedig az országnak nem általában megfelelő emberek­re van szüksége, hanem kivá­ló lakatosokra, műszerészek­re. mezőgazdasági szakembe­rekre, atomfizikusokra, művé­szekre. Szerencsére az új tan­évtől minden iskolatípusban eltörlik az átlagosztályzatot, sőt az egyetemi felvételinél sem lesz baj, ha például a kémikusjelölt viszonylag gyen­gébb bizonyítványt szerzett történelemből. Ez persze nem jelent korai szűk specializá- ciót, hiszen az alapműveltség megszerzését továbbra is fon­tosnak tartjuk, de pályavá­lasztáskor nem valamiféle ál­talános tehetséget keresnek. Jó lenne, ha ebből a szülők is megfelelő következtetéseket vonnának le, s a tanulás ál­talános ösztönzésén belül na­gyobb figyelmet fordítanának azokra a területekre, tantár­gyakra. amelyek valóban re­ményekre jogosítanak a tehet­ség kibontására. Az persze a társadalom fel­adata, hogy az élet különböző területein megnyilvánuló te­hetséget egyaránt elismerje. Jó lenne végre elfogadni: az ember igazi értékét az szabja meg, hogy mit produkál saját életpályáján. A legjobban el­ismert. a leginkább divatos foglalkozásoknak is vannak csapnivalóan rossz művelői, és a legkevésbé felkapottaknak is igazi művészei, őket is, hivatá­sukat is dicsérni kell. HORGASZOKHIIK MIRE HARAP A HARCSA? Nemrég egy hatalmas, 51 kg-os harcsát fogtak a faddi Duna-ágban. Rejtvényünkben megtudhatják, milyen csalit kell a horogra tűzniük, hogy hasonlóan nagy vízi ragadozót emel­hessenek csónakjukba, vagy a partra. Vízszintes: 1. Egy különleges rovar lárvája. Három évig él víz alatti já­ratokban. Hosszúsága elérheti a 4 cm-t is. Színe piszkosfehér, sárgás. Kitűnő harcsacsemege. Hátránya a kisebb halak is leeszik a horogról. 10. Apró rágcsáló, melyet fenekező- készségen alkalmazhatunk. Ajánlatos a hasüreg felhasítása, mert a vízben szétterülő testnedvei távcsoliként hat­nak. 13. Az est kezdete és végei 14. Körülfogás erős nyomással, huzamo­sabb ideig. 15. Levelezőlapon, borí­tékon elmaradhatatlan. 17. Szervezet­ben, testületben több van. 18. Szám­név. 20. Jellegzetes orosz leves (sa­vanyított káposztából, hússal). 21. Állóvíz (ford.) 23. Fiatal nőstény szarvas. 24. Kérdőszó személyekkel kapcsolatban. 29. Ritka férfinév. 31. Álszemérmes. 32. ... a lábad I — siess. 34. Háziszárnyas. Belét — mint a háztartás hulladékát — felhasznál­hatjuk — harcsacsaliként. A horogra feldarabolva, cérnával erősítjük föl. Az elhullott egyedeknek más test­részét is sikerrel alkalmazhatjuk. 36. Ruha is, munkás is van ilyen. 38. Ételízesítő. 39. Nyújtón végzett át­fordulás. 40. Fa része. 41. -köp iker­szava. 44. Ha romlott és ,.ilyen” a hús, meglepően jó eredménnyel hor­gászhatunk vele harcsára. 46. Kettőz­ve: idősebb férfi, bácsi. 48. A Fekete­tenger beltengere: . . .-tenger. 50. Becézett nő? név. 51. Fokozatosan szí­nét veszti. 53. A vaskohászat főtermé­ke. 54. Kuvik része! 55. Tó a Lapp­földön. 57. Állatlakás. 58. Friss és alvadt állapotban távcsaliként hasz­nálható e hatalmas vízi ragadozó horgászatánál. 59. Időszámítás utáni (röv.). 60. Igenis egynemű betűi. 61. Csuk társa. 63. Élő csalinak igen al­kalmas hal. Hosszú ideig életben marad a horgon, ha csak a hátűszá alatti vastagabb húsban húzzuk o horogra. 65. Diadalt arat. 66. Létezik. 67. Fogyaszt belőle egy keveset. 69. Elsőrendű csalihal, sokáig él a horgon, élénken mozog. A nagyobba­kat egyesével, a kisebbeket rojt- szerűen, a szájukon keresztül húzzuk a horogra. Fenekezni nem ajánlatos vele, mert az iszapba fúrja magát. 70. Fajrokonátál vöröstarka hasa kü­lönbözteti meg. Egyesével, vagy eso- korszerűen használjuk. Horgászat előtt vágjuk le a tapadókorongját. Függőleges: 1. Elsősorban a víz szí­nén való horgászatra alkalmas. Külö­nösen jó eredménnyel foghatunk vele harcsát, ha a horogra egy-két piros szalagot is akasztunk. 2. Puha testű állat. Igen jó és könnyen megszerez­hető harcsacsalétek. Leforrázott álla­potban használjuk. 3. Elme, tudás. 4. Az egyik legkönnyebben foghctá csalihal. Hátránya: hamar elpusztuló horgon. 5. Visszasóz l 6. Hegyes szeri Horgolt csipkeruha Vékony szálú, szintetikus vagy egyéb fonálból, 2-es horgolótű­vel, a munkát az alsó virág- mintás csíkkal kezdjük. A virá­gokat külön-külön horgoljuk és az utolsó sornál kapcsoljuk ösz- sze. Virágminta: 4 láncszemből gyűrűt zárunk, ebbe 16 egyrá­hajtásos pálcát öltünk (az első pálca 3 láncszem). Az utolsó pálcát kapcsoljuk a kezdő pál­ca 3.- láncszeméhez. 2. sor: 10 láncszem, egy rövidpálca a 4. egyráhajtásos pálcára, utána 2x8 láncszemes ívet horgolunk a következő 4. pálcára. A 4. nyolc- láncszemes ívet kapcsoljuk a kezdő 2. láncszemhez. 3. sor: minden ívbe egy szirmot horgo­lunk, amely egy rövidpálca, egy egyráhajtásos pálca, 8 kétráhaj- tásos pálca, egy egyráhajtásos és egy rövidpálcából áll. 4. sor: Egy szirom fölé 4 ötláncszemes ívet horgolunk úgy, hogy min­den 3. pálca fölött egy rövid­pálcával öltünk. A virágokat ezen a soron kapcsoljuk egy­máshoz 2—2 belső ívnél. Ha a szabásminta alapján kiszámított virágokat elkészítettük, akkor el­kezdjük a csík felső szélét be­horgolni, egy kétráhajtásos pál­ca két virágkapcsoláshoz, egy láncszem, egy egyráhajtásos pál­ca, egy láncszem és egy rövid- pálca a következő ívbe, egy láncszem, egy egyráhajtásos pál­ca a következő ívbe, egy lánc­szem, egy kétráhajtásos pálca a szorosszembe, egy egyráhajtásos pálca a következő ívbe, egy láncszem, egy rövidpálca, egy láncszem, egy kétráhajtásos pál­ca a két szorosszem közé. Erre k ^ 4 a sorra folytatólag horgoljuk a ruha alapmintáját, mely egy láncszem és egy egyráhajtásos pálcával horgolt lyuksorból álL Oda-vissza haladva horgolunk és a fogyasztást két pálca egybe- horgolásával eszközöljük a kö~ vetkező virágcsíkig. Minden vi-f rágcsíkot így kapcsolunk ct lyuksorhoz. A virógcsíkok szabad részén az íveket behorgoljuk rö­vidpálcával. Ugyancsak behor­goljuk a nyakkivágást és a kar­öltőt is. A ruhát bársonyszalaggal vagj( bőrövvel díszítjük. ♦ Ä Sz. B.-né H 2. 9 4 5 6 1 7 S 9 ■ W 41 12 \i m 14 B 19 15 16 m 1? ■ 18 m 20 m 1 ■ ■ ■ 21 21 H 23 !------!-----­14 m —t 26 2.7 2Ö m 29 50 ■ 51 ■ 32 33 34 95 ■ 36 5? ■ ■ 58 ■ ■ 59 ■ W 41 42 ■ 44 45 . ■ m 46 47 a 49 49 ■ 50 ■ 51 bl B 59 ■ 54 ■ 55------: 5 6 m a 55 ■ b9 H bO :—1— 61 62. ■ 62) 64 ■ 85 66 H 6? 68 a 69 cs ■ 70 mmJ szám. 7. Univerzális harcsacsali, fe- nekezőhoroggal szinte garantált a ka­pás. Hátránya: az apró halak, sőt a dévér és a ponty gyakran eleszik a vizek királya elől. 8. Szén és nátrium. 9. Igen öreg emberek. 10. Teniszjáték- kelléke. 11. Célba veszi és lő. 12. Gergely Sándor. 16. Mely időpont­ban? 19. Ahol nem túl sok a keszeg, jó eredményre számíthatunk vele, fő­leg ha a nagyobbakat használjuk a horgon. Egyesével és csokorban egy­aránt föltüzhetjük. 22. Halszálka. 25. Osztrák, portugál és francia gépko­csik jelzése. 26. JRI. 27. Arra a helyre hullik. 28. Bármennyire is hihetetlen, elsőrendű harcsacsal!, ha állati zsi­radékból készül. Horogra is húzhat­juk, de bele is moshatjuk a vízbe. 30. Kérdőszó. 33. Dám betűi. 35. Moz­gó, elmozdító, közismert idegen szó­val. 37. Azonos mássalhangzók. 39. Különösen vedléskor alkalmas harcsa- csalinak, amikor még puha a teste, de a kemény páncéléval is jó ered­ményt érhetünk el. Előnye: más ha­lak nem csipkedik le a horogról. 42. Kis román folyó (magyar női név). 43. Apró rágcsáló, hasonlóan hasz­nálható, mint a vízszintes 10. 45. Erő­sen szálkás, fehér húsú hal (Abramis brama). Kisebb példányait egészben* a nagyobbakat szeletként akaszthatjuk a horogra (többes számban). 47. Puha testű állat. Fenekezőhorgon, kuttyogtató szerszámon egyaránt hasz­nálható (névelővel).^ 49. Lehetségesnek tart. 51. Gyermek. 52. Valaminek nő? gazdája. 56. Apró rágcsáló, eleven és elhullott állapotban egyaránt ered­ményesen kísérletezhetünk vele. 58. Vajda János szülőfalujába való. 59. A Búsuló Juhász alkotója (Miklós). 62. Névutó. 63. Báj, kellem — régies szóval. 64. Nap — latinul. 65. GOI. 67. Bizmut vegyjele. 68. Hangtalanul tép! Beküldendő a vízszintes 1., 10., 34., 44., 58., 63., 69. és 70., valamint a függőleges 1., 2., 4., 7., 19.. 28., 39.. 43., 45., 47., 56-os sorok megfejtése 1973. június 25-ig levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ 7101. Szekszárd, Postafiók: 15 címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: ,,Rejt­vény”. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1973. június 3-i keresztrejtvény megfejtése: Robespierre — Kinizsi Pál — Arany — Szókratész — Vasco da Gama — Röntgen — Lenin — Gagarin — Marat — Herodes — Ikarusz — Boleyn A. — Dumas. Könyvjutalmat nyertek: Genczler Jó- zsefné 7176 Murga, Fő u. 9., Kispál József 7148 Alsónyék, Rákóczi u. 44., Molnár Lászlóné 7130 Tolna, Deák Ferenc u. 22.* Szivér Béla 7100 Szek­szárd, Bakony u. 6., Tamás János 7200 Dombóvári Szegfű *u. 7. A könyveket postán küldjük el. SZEREK .

Next

/
Thumbnails
Contents